Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)

1921-04-07 / 67. szám

4» oldal mcemmm Csütörtök, 1921. április 7. be akarják az első tárgyalásokat várni. Ha a bányamunkások követeléseit nem teljesitik, szintén sztrájkba lépnek. A bányamunkások vezérei e! vannak tökélve, hogy követeléseikből nem engednek. A Károly-kaland vége Az exkirály elutazását bejelentik a magyar nemzetgyűlésen — Leleplezik a puccs­kísérlet előkészítőit — Horthy és Teleki nyilatkozatai tKolozsvár, április 6. Saját tudósítónktól.) Habsburg Károly nemzetközi izgalmakat felidé­zett váratlan magyarországi látogatása minden kétséget kizáróan elmúlt, minden súlyosabb kö­vetkezmény nélkül a sokat szenvedett, csonka Magyarország feje felől. Elmúlt ez a látogatás, de nem mult el annak a veszedelme, hogy Habsburg Károly vissza ne térhessen és újra gyenge kezébe ne kaparinthassa Magyarország kormányzó pálcáját. Mert sok minden derült ki e királylátogatás kapcsán, melyről csak a jövő eseményei fogják kideríteni, hogy ügyesen, vagy ügyetlenül volt-e rendezve. Kiderült többek közt az is, hogy Ma­gyarország jelenlegi kormányzója Károly hely­tartójának tekinti magát és a jelenlegi kormány­elnök még mindig Szent István koronája viselő­jének nevezi „földnélküli Károly“-t. Ezekből jo­gosan következtethetünk arra, hogy Károly ma­gyarföldi látogatásénak most még nem a trón elfoglalása volt a célja, csupán egy olyan egyez­séglevél létrehozásénak kierőszakolása, mely Károlynak 1918 novemberében a forradalom szá­mára aláirt lemondó levelét visszavonja, ' illetve annak vitásságát eloszlatja egy olyan po­zitiv formában tett kijelentéssel, hogy ő igenis nem mondott le a magyar trónról, csak bele­nyugszik az ország kormányzásának ezidőszerinti rendjébe. Bizonyosra mérnök állítani, hogy Andrássy Gyula gróf segítette elő Károly hazatérését, az az Andrássy, aki a csökönyös legitimizmus elve alapján még ma is az osztrák-magyar monarkia és a császári ház külügyminiszterének tekinti magát és aki Károly nevében folytatta az egyezkedési tárgyalásokat Szombathelyen a ma­gyar kormány tagjaival. És ugyanez az Andrássy, aki mindenképen atyjával, a nagy Andrássy Gyulával szeretné összetéveszthetőnek kijátszani magát, nem fog nyugodni, mig Károlyt valóban trónjára nem segítette, ha a magyar nép, amely­nek torkig elég volt a Habsburg „demokráciá“- ból, megfelelő eréllyel már most félre nem állítja Andrássyí és mindazokat, akik háborúk és forradalmak egyetlen vívmányát, a Habsburg, uralom alól való felszabadulást, semmissé akar­ják tenni. Sréter leleplezésekre készül. (Budapest, április 6. Saját tud.) A kisgazda- párt értekezletén Nagyatádi Szabó miniszter be­jelentette Károly exkirály elutazását. Nagy feltű­nést keltett Sréter István volt honvédelmi minisz­ter felszólalása, aki elmondotta, hegy Károly visszatérése nem hirtelen elhatározás következménye volt, hanem voltak olyanok, akik a visszatérése útját régóta egyengetik. Kijelentette továbbá, hogy hajlandó bizonyítékait nyilvános­ságra hozni. Utána több felszólaló erélyesen követelte az incidens előkészítőinek és résztvevőinek felelősségre vonását. ülésen részletesen fog beszámolni a husvét óta történtekről. A R. T. I. jelentése szerint magyar politikai körökben úgy tudják, hogy Teleki nehány napon belül le fog mondani. Utódjául Bethlen István grófot emlegetik. Horthy nehéz feladatot teljesített legalább is ezt mondotta tollba a newyorki „Univer8el Service“ sajtóügynökség tudósítójának, — Biztosíthatom róla — igy kdfedette Horthy, — hogy Károly király látogatása a mai körül­mények között kellemetlen meglepetés volt, hiszen hirtelen és a kormány tudta nélkül tör­tént. Kétségtelen (?), hogy Károly jóhiszeműen járt el, de kijátszotiák, borzasztóan félrevezették. Elhitették vele, hogy népe tárt karokkal várja. — Nekem kötelességem volt megmagya­rázni a királynak, hogy az adott pillanatban a helyzet lényegesen különbözik attól, amit elhi­tettek vele s hogy megérkezése Magyarországot és a kormányt igen kellemetlen helyzetbé jut­tatta, különösen szomszédaival szemben. A nemzet érdekeire való hivatkozással kellett őt rávennem, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, elhagyja az országot. Végül ezeket mondotta Horthy: — Nem volt könnyű megmondani királyunknak (!) a Szent István koronája viselőjének, hogy elhagyja saját országának(l) a földjét, de az adott körülmények között nekem ez kötelességem volt. Ezután a kijelentés után megértjük Sapieha herceg lengyel külügyminisztert, aki megbízta Lengyelország budapesti képviselőjét, fejezze ki Horthy kormányzó előtt a lengyel kormány helyeslését Horthy magatartása felett, amelyet Károly kísérletével szemben tanúsított, amely kísérlet könnyen szomorú következményeket von­hatott volna maga után. Károly elutazásának részletei A Dtü. Károly elutazásának körülményeit egy Szombathelyről keltezett táviratban közli. A távirat igy hangzik: Károly exkirály elutazásakor a püspöki pa­lota előtt összegyűltek a város, a megye és Nyugafmagyarország notabilitásai, a polgári és katonai hatóságok fejei, a papság és a munkás­ság (?) és egy búcsú feliratot nyújtottak át Ká­rolynak. Az utcákon iskolás gyermekek állottak sorfalat és az autóra, melyben a király ült, vi­rágot dobáltak. A pályaudvaron a királyt szívé­lyesen elbucsuztatták és a vonat az egybegyűl­tek lelkes éljenzése között gördült ki a pálya­udvarról. A király délután 4 órakor Gyanafalvá- nál lépte át a magyar határt. A bécsi óvatosak (Becs, április 6. Dtü.) A bécsi lapok Károly exkirályra vonatkozó közlések alkalmával Ká­rolyt felséges császárnak szólították. A sajtó ál­landóan foglalkozott Károly szombathelyi tar­tózkodáséval és munkarendjével. Az osztrák politikusok tartózkodtak minden nyilatkozattétel-» tői. mert féltek, nehogy hirtelen fordulat áll­jon be. Az utolsó tárgyalások (Becs, április 6. Saját tud.) Bécsi kormány­körökbe érkezett jelentések szerint Károly már pénteken készült a visszautazásra. Szombaton délután Szombathelyen értekezlet volt, amelyen a magyar kormány képviseletében Teleki és Grátz, a trónkövetelő nevében Andrássy Gyula vett részt. A tárgyalás eredményét Írásba foglal­ták. A megállapodás szerint Károly elismeri a jelenlegi magyarországi uralmat és kötelezi ma­gát, hogy azonnal elutazik az országból. A ma­gyar kormány viszont kötelezte magét, hogy nem indit eljárást ama katonai és polgári sze­mélyek ellen, akiknek magatartása a magyar kormány álláspontjával ellentétes volt. Andrássy letartóztatását indítványozták (?) A nemzetgyűlésen Teleki'Pál miniszterelnök kedden délben beje­lentette, hogy a „király“ délelőtt 10 óra 40 perc­kor az antant három képviselőjének kíséretében elutazott Szombathelyről. Kifejtette Teleki, hogy a nemzetgyűlés minden pártja megegyezik abban,' hogy a királynak el kell hagynia az ország te­rületét. Az exkirály váratlan megjelenése súlyos megpróbáltatásoknak tette ki az ország konszoli­dációját, de az ország fényesen kiéllotta ezt a próbát. „Az exkirály elutazását eddig utazási szabadságénak biztosítása késleltette, mert Ma­gyarország becsülete megköveteli, hogy Szent István koronájának a viselője megfelelő formák között utazzék.“ Bejelentette továbbá Teleki, hogy e szerdai (Bukarest, április 6. R. T. I.) Ideérkezett távirat szerint a tegnapi magyar nemzetgyűlésen indítványozták és elfogadták volna Andrássy és Lehár letartóztatásét (?) A párisi hivatalos jelentés (Páris, április 6. Dtü.) Hivatalosan jelentik, hogy Károly exkirály Grátz és Insbruckon ke­resztül Svájcba utazott. Párisi lapok a hírhez hozzáfűzik, hogy a Károly-kaland ezzel, ha ideiglenesen is, de végelértnek tekinthető. GÖZMOSÓGYÁR - CLUJ FEST, TISZTIT a legolcsóbban j Gyár: Calea Reg.Férd. 133. j Fióküzletek: Deák F.-u. | 4. sz #s Szentegyház-olc 1 8 A tSrokáSk átfőzték a gdpüg frontot A kemétisták forradalmat szita- nak Indiában — Véd- és dacszövet­ség Sftoszkva és Angora között (Kolozsvár, április 6. Saját tud.) A londoni konferencia a keleti kérdés megoldásában nem végzett jó munkát. Anglia Olaszország és Fran­ciaország nyomása alatt a sévresi béke revízió­ját és annak Törökország javára történendő mó­dosítását napirendre tűzte, de ahhoz, hogy a gö­rög delegátusokat a törökökkel egy megállapo­dásra hozza, nem volt ereje. Kisázsiában újból fellángolt a harc, a görög hadsereg offenzivát kezdett, de az offenziva csak az első napokban haladt biztatóan. Már pár nappal ezelőtt jelez­tük, hogy a törökök ellenoffenzivát kezdtek és most közli velünk a Román Távirati Iroda, hogy a kemálisták győzelmes ellenoffenzivája áttörte a görög frontot. A „Le Temps“ részleteket is közöl a nagy mérkőzésről. A véres harcok folyamán András görög herceg, Konstantin király fivére, súlyosan megsebesült és sérüléseibe belehalt. Ugyanezen alkalommal Vlahopoulos görög tábornok is el­esett. Budapestről érkezett konstantinápolyi jelentés szerint is a görög hadsereg általános visszavon nulásra kapott parancsot A Brussza-vonal mö­gött üldözik a törökök a görögöket és a nagy török győzelem arra kényszeríti a görög kor­mányt, hogy Tráciában egyszerre 18 évfolyamot hívtak be. Túl a görög-török mérkőzésen európai jelen­tőséggel bir a kisázsiai háború. A „Temps“ ve­zércikket ir arról, hogy a szmirnai események Kalkuttában éreztetik hatásukat. Angorának Lon­donnal szemben viseltetett ellenszenve okozza, hogy a muzulmánok Indiában általános lázadást készítenek elő. A múltkori nagy indiai lázadás, melynek lecsillapítására Montagu kormányzót küldték ki, hindu nemzeti jellegű volt. Ez a mozgalom azonban a kalifátus jegyében indult meg és teljes sikerrel járt, mert India számos részét perzseli már a forradalom. Rajshahi börtönéből március 20-án hatszáz benszülött szabadította ki magát, akik ugyan ghandisták,. de csatlakoztak a szélsőséges muzulmánokhoz. Jelenleg egy mohamedán delegáció jelent meg Londonban, mely követeli India nevében is a sévresi béke rögtöni módosítását. Angorában összehívták a muzulmánok világ- kongresszusát, 1 ez az esemény különösen kedvetlenül érintheti Angliát. A török nacionálista lapok azt írják, hogy az uj muzulmán internacionálé felszaba­dítja a benszülött népeket, akiket Anglia szolga­ságra kárhoztatott és hogy lehetetlenné teszik Konstantin, az örmény patriarchatus és az anglikán egyház Londonban előkészítették kon­centrikus gáncsvetéseit. így távlatból nézve a dolgokat, érthető a nagy barátság Kemál pasa és Lenin közölt. Orosz­ország rugalmasan válaszol, minden dogmatikus felfogása dacára is, a kívülről jövő események­nek és Lenin — talán a kronstadti forradalomnak is van része ebben — olyan újításokat jelent be, mely az Observer rigai tudósítója szerint forduló­pont az orosz forradalom történetében. A szovjet kormány lemond a termés elrekvirálásáról, hely­közi forgalomban cserekereskedést enged meg, mely intézkedések, ha még nem is: magántulaj­doniak, de már a magántulajdon egy némely illúzióját ébresztik fél az orosz polgárságban. Kifelé Oroszország úgy veszi a kapitálista álla­mokat, ahogy vannak, a magán- és kereskedelmi jog nemzetközi szabályainak teljes betartásával bonyolítja le a forgalmat. Ily körülmények kö­zött a kemálistákkal való együttműködés köny- nyebbé vált és az angol lapok azon sírnak, hogy ma már az antant—török megegyezésnek legfőbb akadálya Oroszország. Az ázsiai török nemzetek. Angora, Baku, Taskend a legszorosabb érintke­zést tartják fenn Moszkvával és a bolsevista propaganda megerősödéséről Írnak Perzsiában, Afganisztánban, Kínában, Indiában, Kaukázus­ban, Arábiában, Szíriában. A világhelyzet képe ez:- Törökország és Oroszország népi szervezetük erejével megmoz­gatták egész Ázsiát. E mozgalom éle Anglia ellen irányul. Nagyon kétséges, hogy az angol­török szerződés megkötése Szovjetoroszországot Angiiéval szemben mérsékletre birja, Törökorszá­got ugyancsak erre kisázsiai offenzivájának döntő jelentőségű sikere után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom