Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)

1921-04-03 / 65. szám

Vasárnap, 1921 április 3. 5 oldat R8HBEB9HBGBE3SSBSHflBHI jón, nehogy Magyarország újraépítése hasonló erőszakoskodások által szenvedjen, mint ahogy ezt most Németország kénytelen eltűrni. De hogy ez nem önkéntes lemondás a felségjogok gyakorlásáról, ami a legitim igények elévülését jelenthetné, ezt a király megérkezése demonstra­tiv módon juttatja kifejezésre . . Az „Arbeiter-Zeitung“ ezeket irja „Károly arcátlan kalandja“ cimü vezércikkében: Habsburg Károly ur, aki különben semmit­tevő életét Pranginsban folytatja, a húsvéti ün­nepeket különös kirándulásra használta föl; szombaton hirtelen feltűnt Szombathelyen nyil­ván azzal a céllal, hogy megkezdje a királyi mesterség folytatását. Bár Magyarország mai urai mindig úgy viselkednek, mintha a köztár­sasági államformával való végleges szakítás be­fejezett dolog volna és a monarkia visszaállításáért való lelkesedésük határtalan, — mégis vala­mennyien, a kormányzó és a miniszterelnök kel­lemetlenül voltak meglepve, amikor a svájci vil­lából jött vendég megjelent. És ahelyett, hogy Károly urat lelkesen üdvözölték volna. — amire ez a gyengeelméjű ember nyilván számított is — azt az energikus tanácsot adták neki. hogy „atyái országát“ oly gyorsan, amint csak lehet, hagyja el és térjen vissza haladéktalanul Svájcba. Az exkirály szellemi és erkölcsi lényére minden­esetre jellemző, hogy megígérte a magyar urak­nak, hogy rögtön elutazik, de már Szombathelyre való utazíában az utón „elhatározta“, hogy az országban marad. Amint sohase tudta, mit te­gyen, azt se tudja, mit ne tegyen .., Nem két­séges, hogy minden olyan kísérlet, amely ezt a Habsburg Károlyt a magyarokra akarja erősza­kolni királynak, még a „monarkista“ Magyaror­szágon is polgárháborút vonna magaután. Hogy a feduális nemesség, amelynek Iába alól a for­radalom kihúzta a talajt, nem nyugszik és visz- sza akarja állítani a monarkiát, amelytől kivált­ságai vissza állítását reméli és hogy a „koronás királyról“ fecseg folyton, amihez neki egynéhány vásárolt szamár segitséget nyújt, az nem változ- iaU semmit azon a tényen, hogy az öntudatra ébredt parasztok egyáltalán nem rajonganak a monarkista uralomért és legkevésbé Károlyért, aki legkevésbé alkalmas képviselője ennek az uralomnak. Nem is szólva a munkásságról, ameiy- czidőszerint nincs teljes ereje birtokában, de amelyet éppen ez a monarkista erőszakoskodás­sal járó hullámverés régi erejéhez hamarosan hozásegitene ... Szombathely nincs messze Bécs- tő! és így nincs kizárva, hogy. a császár-király tekintetét a mi köztársaságunkra is rá veti. Ép­pen azért figyelmeztetjük őt is és Ausztria ösz- szes felelős elemeit, hogy az 1919. évi április 3-iki törvény szerint Ausztria nemcsak alkotmá­nyos törvény szerinti köztársaság, hanem hogy a törvény szerint a Habsburg-trón viselője az országból száműzetett. De ez nemcsak törvényes állapot Ausztriá­ban, hanem ez a népnek is az akarata. A nép­nek ez az akarata sziklaszilárdan és renditbe- teiienül áll a köztársaság mögött és jaj annak a nyomorultnak, aki ezt a vasakaratot meg merné támadni. Nem cselekedne ezzel kevesebbet, mint­hogy az életével játszik... Mindaz a nyomorúság, emelyet ma szenvedünk, a bűnös háborúnak következménye, ennek oko­zói pedig a Habsburgok voltak. Ezért erkölcsi követelés az, hogy ennek a bűnös nemzetség­nek visszatérése megakadályoztassék . . . Az „Arbeiter-Zeitung“ szerdán este megje­lenő számában ezt irja még: •.. . De sokkal fontosabb a monarkista ak­namunkával szemben kifejtett hatósági véde­kezésnél a nép védekezése. A munkásság ma végre foglalkozni fog azzal a kérdéssel, hogy meddig kel! még tétlenül néznie a monarkista csőcselék aknamunkáját . .. A bécsi csehszlovák követ nyilatkozata Becs, márc. 30. Csehszlovákia bécsi követe, dr. Flieder, a következőképen nyilatkozott : — A csehszlovák köztársaságot nem lehet fait accompli elé állitani, legkevésbé pedig a Habsburg-kérdésben. Alig van még kérdés, amely tekintetében oly megingathatatlan és meg­változhatatlan volna a csehszlovák köztársaság, sőt mondhatom, az egész kis antant álláspontja, mint a tekintetben, hogy sem Károlyt, sem sem- kiféle Habsburg-ivadékot nem tűrnek meg többé már Magyarország, akár Ausztria uralkodói szé­kében. Ezt az elhatározási Károly excsászár és exkirály legutóbbi meggondolatlan tette nemhogy gyöngítette volna, hanem inkább megerősítette. Legjobban bizonyítja ezt az a körülmény, hogy a kts antant államok Romániával együtt már is erélyes demarsot tettek Budapesten. — A demarsnak célja az, hogy a magyar kormánynak minden kétséget kizáró módon íu- omé-aára hozza, hogy Károly exkirálynak, ha ez még eddig nem történt volna, haladéktalanul ell kell hagy­nia az országot, mert ott időzése veszélyes a békére és Közép- európa megindult konszolidációjára. A kis antant államok Károly exkirály húsvéti kirándulását nem tekintenék ugyan egy komoly restaurációs kísérletnek, még ha az jobban sikerült volna is. De azért minden lehetőségre nézve készen állunk. Ami a csehszlovák kormányt illeti, az éppen ma este külön minisztertanácson foglalkozik az eset­te! cs annak minden lehető következményeivel. — Hogy a csehszlovák és a magyar kor­mány között Bruckban megindult tárgyalásokra milyen hatással van ez esemény, arra nézve a következőket mondta: — Ez teljesen attól függ, hogy milyen lesz a magyar kormánynak további magatartása e kér­désben. A tárgyalások minden eredményé kockán forog, ami annál sajnosabb, mert a brucki tár­gyalások folyamán a magyar kormány rálépett arra az útra, amely egyedül vezet országunk és Középeurópa békéjéhez. A magyarok itt Végre fölismerték, hogy Benes koncepciója az, amely szigorúan a békeszerződéseken alapszik és egye­dül biztosíthatja Középeurópa pacifikációját, a közlekedési és gazdasági viszonyok normálissá tételét. Reméljük, hogy a Habsburg-család ked­véért nem fogja most kockára tenni egzisztenciá­lis érdekeit. —' Károly excsásár környezetében és ugyiát- szik Magyarországon is, sok olyan felelőtlen elem van. akik részben pénzéhségből, elhitették a gyönge iiéletü uralkodóval, hogy sikerült nekik a régi alattvalókat megnyerni és visszahódítani; ezzel most Károlyt a legnagyobb felsülésnek tet­ték ki. Köszönet Horthynak (Budapest, április 2. Díü.) A kisgazdapárt kérése folytán tegnapra összehivott nemzetgyűlés foglalkozott a Károly király visszatérése követ­keztében előállott helyzettel. Az ülést óriási ér­deklődés kísérte, jelen voltak a diplomáciai testületek képviselői teljes számban. Hencz Károly határozati javaslatot terjesz­tett a ház elé, melyben annak kimondását kérte, hogy a király hazatérte veszélyezteti az eddigi helyzetet, Kagya'ország ragaszkodik jelenlegi közjog? rendjéhez , és utasítja a kormányt, hogy minden törekvést* mely ennek megbontására irányul, fojtson el. Meskó Zoltán szintén határozati javaslatot nyújtott be, melyben indítványozza, hogy a nemzetgyűlés a nemzet nevében fejezze ki há­láját Horthy Miklós kormányzónak törvényes és alkotmányos magatartása miatt. Mindkét javaslatot óriási lelkesedéssel el­fogadták és utána a Himnuszt énekelték él. Bella felvilágosítást követel a kormánytól, hogy miként juthatott be Károly az országba és mit szándékozik a kormány tenni. Teleki kijelentette, hogy a kormány akciója még nincsen befejezve, az intézkedésekről egy­előre még nem számolhat be, de annak idején kötelességének fogja tekinteni, hogy a nemzet­gyűlésnek részletes jelentést tegyen. A nemzetgyűlés legközelebbi gyűlése április 5-én lesz. A kisgazdák permanenciában (Budapest, április 2. Saját tud.) A „Magyar- ország“ jelenti, hogy a kisgazdapárt tagjai per­manenciában maradnak Budapesten. A képvise­lők nem utaznak fraza, hanem bevárják a fejle­ményeket. Rassay Károly kijelentette, hogy Ígéretet kap­tak rá, hogy a megzavart állami rend helyreállí­tása után napirendre tűzik a szőnyegen forgó kérdések tárgyalását'. Károly lemond (?) (Becs, április 2. R.T.-I.) Magyarországból ér­kezett hírek szerint Károly király elhatározta, hogy ha az antant nem engedi meg trónralépé- sét, úgy le fog mondani fia, Ottó trónörökös javára. különkiadásai megjelentek, Károly ex­király még Szombathelyen volt, Bu­dapesten pedig a magyar nemzetgyű­lés ülésezett és a Horthy kormányzó kiutasító magatartását helyeselte. Meg­történt tényként minden valószinüség szerint csak azt lehet elfogadni, hogy a Lehár-csapatok élén kísérli meg Károly az államcsínyt, ha közben meg nem gondolta a dolgot. A szom- szédállamok azonban komoly előké­születeket tettek a puccs sikerének az eshetőségére, tehát komolyan tartanak tőle s ez adja meg a helyzetnek a komolyságát. Csehszlovákia meg akarja előzni a római konferenciát Az antantnak szüksége van a dunai kon­föderációra — Az Osztrák-Magyar Bank likvidálása (Becs, április 2. Saját ‘tud.) Az oszlrák-cseh kereskedelmi szerződés, melyet hosszabb tárgya­lások után Becsben megkötöttek, nagy fontos­sággal bir és ez esemény az általános politikai helyzettel,' jelesen a római konferenciával leg­szorosabb összefüggésben van. Csehszlovákiá­nak ugyanis az a célja, hogy az utódállamokat barátságos kereskedelmi együttműködésre birja, hogy azok a károk, melyek a politikai elszaka- dotiság következtében előállottak, valamennyire is eliminéitattassanak. A cseh külügyminiszter­nek, Bene şnek tárgyalásai dr. Grátz Gusztáv magyar külügyminiszterrel ugyancsak ezt a tö­rekvést célozzák és közös megállapodásukat az antant elé terjesztik. Azok előtt, akik az antant politikai felada­tainak. gyakorlatba átvitelével meg vannak bízva, nem titok, hogy Londonban és Parisban egyike a legfőbb törekvéseknek, hogy a mai utódálla­mokban beállóit káoiikus gazdasági állapotok helyébe gazdasági egységet vigyenek be és ab­ban az esetben pedig, ha az uj nemzeti álla­mok motu propiro ezt az egységet nem valósí­tanák meg, úgy a nyugati hatalmak kényszeritenék a római konferenciát a gazdasági egység megte­remtésére. Csehszlovákia, mely az összes államok kö­zött a legerősebb és eleddig a legintránzigensebb politikát folytatta, most egészen uj útra tért és hogy a nyugati hatalmak kényszerítő, parancsát elkerüljék, a fait accomplit helyett a békés meg­egyezést viszik keresztül. Az a gyorsaság, m'ely- lyel Csehszlovákia siet megkötni az osztrák ke­reskedelmi szerződést, előmunkálata a római és a portorosei konferenciának, amikór is kijelent­heti, hogy fölösleges a konferencia rá nézve, mert már megállapodott az előd- és utódálla­mokkal. Úgy az antant és bécsi körökben az a vé­lemény, hogy a cseh előmunkálatok nem elég­ségesek arra, hogy a konszolidációt megteremt­sék és hogy a római konferenciának egész más légkört kel! teremteni, ha eredményhez akar jutni. Itt említjük meg, hogy május elsején Bécs- ben egy pénzügyi konferencia lesz,, amelyen az osztrák-magyar bankjegyek beváltásának módo­zatairól fognak tárgyalni. A konferencián részt- vesz Ausztria, Magyarország, Románia és Cseh­szlovákia pénzügyminisztere. Uutort és mmomi SAwAuaazotat MAROSVÁsArhKLVRE ÉS TEKINTSE MEG; SZÉKELT ÉS RÉTI ERDÉLYRÉSZI BÚTORGYÁR R.-T. BUTORTERMEIT Mindezekből a távirati jelentések­ből egész bizonyossággal csak a kö­vetkezőket lehet megállapítani: Buka­restben tulkorán terjedt el az állam­csíny sikerének a híre. mert abban az órában, amelyben a bukaresti lapok PEST,TISZTÍT a Iesoícsóbbüo Gyér: Calea Rcg.Fsrd, 133. Fióküzletek í Deák F.-u- CLXJJ 4. sz. ás Síeótegyház-atcá 8­/G'P* Í4& & -

Next

/
Oldalképek
Tartalom