Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)

1921-03-03 / 47. szám

6.1 oldal

MmcyyjgfeHfe

Csütörtök, 1921 március 3.

Béklyó a színházakra

II magyar színházak bevételét a román színháznak foglalják le — Rendelet a művészetek megadóztatásáról — A félremagyarázott törvény

(Kolozsvár, március 2. Saját tud.) A tegnapi nap folyamén egy rendeletet kézbesítettek a magyar színház igazgatóságának, amelyet a román nemzeti színház igazgatósága adott ki. Nem csekélyebb dolgot követelnek ebben az Írásban a magyar színháztól, mint azt, hogy minden előadásának bruttó jövedelméből 12 százalékot fizessen be dij fejében a román színház pénztárába.' Miután csak most terhelték meg a szinhá- zşt tízszázalékos luxusadóval, ez az újabb teher a teljes gazdasági csődöt jelentené.

A rendelethez két mellékletet is küldtek-. Az egyik a január 21-én tartott minisztertanácsi jegyzőkönyv másolata. Eszerint a minisztertanács a kultuszminiszter referátuma alapján Elrendeli, hogy a látványosságok dijaira (taxele de specta-*. cole) vonatkozó törvényrendelet határozmányai a kapcsolt területeken is életbe lépnek.

A másik melléklet a bukaresti színházi fő- igazgatóság utasítása a színházi törvény alkalmazására vonatkozólag. (3226—19. sz. törvényrendelettel és 1913. évi törvénnyel módositott 1910,-i törvény.)

Milyen látványosságok fizetik a 12 százalékot?

Ez a melléklet a törvény 91. §-a szerint felsorolja azokat a látványosságokat, amelyek a dij fizetésére kötelesek. Ezek a következők:

a) zenés kávéházak;

b) varieték ;

c) nyilvános bálok és táncestélyek;

d) mozgószinhézak;

e) cirkuszok;

0 idegen nyelven tartott drámai vagy lírai előadások;

g) idegen nyelven tartott dalestélyek;

h) drámai vagy lírai előadások vagy dalestélyek, amelyek a román nyelv mellett idegen nyelvet is használnak;

i) drámai vagy lírai előadások, vagy dalestélyek, amelyek idegen elemeket foglalkoztatnak ;

j) idegen elemek által rendezett látványosságok tánccal;

k) hangversenyek idegen elemekkel;

l) hangversenyek idegen nyelvű énekkel kombinálva;

m) éjjeli vagy nappali sörházak, kávéházak és vendéglők, amelyekben mozgófényképeket is- előadnak, vagy idegen elemek hangversenyeznek, vagy bármely varietészámot is bemutatnak.

„Idegen elemek alatt — mondja a törvény — azokat a művészeket kell érteni, akik nem román állampolgárok. “

És itt álljunk meg egy szóra. Kétség esetén, amikor a törvény alkalmazásáról van szó, annak először is betüszerinti szövegét és nyelvtani értelmét, végül indokolását kell figyelembe venni. Tehát először is a törvényben

szó sincs színházakról,

mert az f) pontot nem lehet szinházi előadásokra alkalmazni. Hiszen például opera, vagy operett- előadáson a legerőszakoltabb csüréssel-csavarás- sal sem lehetne alkalníazni ezt % pontot, vagy akármelyiket a tizenhárom közül. Ha a színházaktól is akarta volna szedni a törvény ezt a dijat, akkor az f) pontban nem azt irta volna, hogy „reprezaníatii dramatice sau lirice în limbi străine“, hanem bizonyára' a „teatru“ szót használta volna.

De nem használta. És erre igen nagy oka volt. Az, hogy a törvény indokolása szerint annak

célja éppen a szinházi kultúra megvédése volt az alacscnyabbrendü szórakozásokkal szemben

s éppen a színművészet támogatását kívánta szolgálni a törvényhozás akkor, amikor a kevésbé emelkedett szellemi vállalkozásokkal szemben kedvezőbb feltételeket biztosított számára. Lehetne tehát az f) pontot alkalmazni például

műkedvelő előadásokra és egyéb nem állandó jellegű intézetek „drámai vagy iirai

előadásaira“,

de semmiesetre sem az állami koncessziók alapján működő színtársulatokra.

Igenám, mondhatják, de a törvény 0, g), h), 1) szakaszai szerint csupán az „idegen nyelvű“ előadásokat sujija ezzel a díjjal, tehát nyilvánvalóan a román nyelvű kultúrát akarta megvédelmezni a nemromán nyelvű kultúrával szemben.

Rendben van. Csakhogy ezt a törvényt 1910- ben hozták, 1915-ben és 1919. elején módosították, tehát

abban az időben, amikor Románia még homogén nemzetiségű állam volt

s a törvényhozás az idegen nyelvű sllőadásokat akarta igy megadóztatni a romén szinházi kultúra javára. Most azonban gyökeresen más a helyzet. Romániában számos nemzetiség él s amint a hivatkozott törvény szerint „idegen elemeken azokat a művészeket kell érteni, akik nem román állampolgárok,“ éppen úgy ez alaptörvénybe iktatott békeszerződés szerint is m

idegen nyelveken csak azokat lehet ertem, amelyeket a békeszerződésben elismert romániai nemzetiségek egyike sem beszél.

Tehát még akkor sem lehetne az 0 pont rendelkezéseit a magyar színházakra alkalmazni, ha ott a „teatrulire străine“ kifejezés állna.

De nem is az áll, hanem egyszerűen csak a „reprezaníatii dramatice sau lirice“ kitétel, amííly románul mindent jelent, csak „szinházi előadást“ nem.

Hanem ennél is tovább keli menni. A román nemzeti színház igazgatósága — amely igy félremagyarázta ezt a világos törvényta rendelkezések értelmében csak beszedi a 12 százalékos dijakat, de azokat nem használhatja fel a saját céljaira. A törvény szellemének megfelelőiem minthogy a dijak a szinházi kultúra fejlesztését célozzák, azoknak fizetésére a magyar színházak nemcsak hogy nem kötelezhetők, hanem

a befolyó jövedelemből részt kell juttatni a a magyar színházaknak is,

abban az arányban, amelyhez a magyarság hozzájárul az állam közterheihez. Ezt követeli a kultúrának minden politikán belül álló ügye, de a törvény és az igazság szelleme is.

Hisszük, hogy Goga Oktavian, aki felül áll a gyűlölködő sovinizmus kártevő ideológiáján, ezt a kérdést is a kultúra szempontjai szerint fogja megoldani s nem engedi, hogy nemes szándékait meghiusiisák alantos közegek rosszindulatú cselfogásai.

HÍREK

Terjed a kiütéses tífusz

Ötven halálozás — Kolozsváron is van

tifuszeset

(Kolozsvár, március 2. Saját tűd.) A kolozsvári egészségügyi hivatalhoz érkezett megyei főorvosi jelentések szerint nagyobb arányú kiütéses tífusz ütötte fel fejét az utóbbi napokban Erdély különböző vármegyéiben. A járvány főkép a falvakban dühöng s egy rövid hét leforgása alatt csaknem ötven áldozatot szedett. A járvány természetére, kiterjedésére, súlyosságára vonatkozólag kérdést intéztünk Vlád dr. egészségügyi tanácsoshoz, aki a következőket mon-, dotía munkatársunknak:

— A kiütéses tífuszjárványra vonatkozólag első jelentések Máramarosvármegyéből érkeztek hozzánk egy héttel ezelőtt. A jelentések 60 esetről számoltak be. Az egészségügyi hivatal azonnal megtette a lépéseket a járvány lokalizálására s leküzdésére. Orvosokat s megfelelő oltóanyagokat . küldtünk ki az egyes községekbe s a szükségnek megfelelőleg a betegeket egy helyiségbe helyeztük el, a hozzátartozóikat pedig megfigyelés alá vettük.-— A járvány lokalizálása azonban nem sikerült teljesen. A napokban Erdélynek több vármegyéjében számos kiütéses tífusz eset adta elő magát. Többek között Aradmegyéből eddig negyven esetet jelentettek be. Az összes betegek száma meghaladja a háromszázat. A járvány ezideig csaknem ötven áldozatot szedett.

— Megállapításaink szerint a járvány Lengyelországból húzódott át hozzánk. Tudvalevőleg ott már régebb idő óta dühöng a kiütéses tífusz.

A tífuszjárvány, amint a mai napon a városi tisztiorvosi hivatalban értesültünk, Kolozs- megyére is átterjedt és már Kolozsváron is előfordult egy eset. Janberi István Tamás András- utcai lakos a beteg. A tífusz tünetei tegnap kezdtek rajta mutatkozni. A járványkórházba szállították, környezetét pedig megfigyelés alá vették. Totoian dr. városi tisztifőorvos az esettel kapcsolatosan az összes prezentiv intézkedéseket megtette a járvány továbbterjedésének meg- gátlására vonatkozólag.

— A felvidéki magyar kisgazdák és iparos- póri tiltakozó gyűlése. Kassáról íáviraíozza tudósítónk: A .felvidéki magyar kisgazdák és iparosok pártja nagyszabású pártkongresszust íartokf.< A párt programmjéi TöÁtöly József ismertette, aki kijelentelíe, hogy a felvidéki magyarság minden körülmények között meg akarja tartani magyarságát, Szentiványi József képviselő Bcnes cseh külügyminiszter expozéjával foglalkozott. Helyteleníti Benes politikáját s azt mondotta, hogy a demokrácia szellemével sem fér össze a más államok belügyeibe való beavatkozás. A békeszerződés jogerőre emelkedésével megszűnt a a győztes és a legyőzöttek közötti alárendelt viszony s igy csak egyenlő jogú államok *vannak. A csehszlovákiai magyarság testvéri együttérzéssel s viseltetik a magyarországi magyarsággal s ezt felemelt fővel hangoztatja, bár tudja azt is, hogy kötelességük uj hazájukban becsülettel dolgozni és helyíállani.

3- Az uj árdrágitási rendelet alkalmazása.

Az ügyészségen működő árdrágítást bíráló bizottság, mint a kereskedelmi és iparkamarától értesülünk, a napokban fogja tartani első térgyála- sát az uj rendelet értelmében, mely szerint az árdrágítás bűntény. A kereskedők érdeklődéssel néznek a tárgyalás elé, mert valószínűleg ennek eredménye fog precedenst alkotni arra vonatkozólag, hogy az utolsó fokon felszámított harminc- százalék árdrágítást képez-e vagy sem. Eddig tudniillik a legsötétebb bizonytalanságban voltak afelől, hogy az engedélyezett harmincszázaléknak meg kell-e oszlania kis- és nagykereskedő között, vagy pedig mindenütt küiön felszámíthatják ? Az eddigi Ítéletek is nyitott kaput hagytak a kereskedőknek és a bíróságoknak is e pontra vonat- kSfcólag, holott teljes abszurdum volna, ha minden közvetítő, kézben karmincszázaiékkal drágulna az áru. f

— Nikita meghalt Lapzártakor kapjuk e iá-, viratot: A Havas-ügynökség jelenti, hogy Nikita, Montenegró királya meghalt.

— Nagy Károly püspök gyásza. Tegnap reggel a kolozsvári protestáns templomok tornyára és az iskolák homlokzatára kitűzték a gyászlobogót. A legnagyobb protestáns egyház erdélyi fejének. Nagy Károly református püspöknek van súlyos családi gyásza. Az éj folyamán hosszú súlyos szenvedések után meghalt a püspök felesége s a családot ért súlyos csapás a legmélyebb részvétet keltette a református egyház minden köréin, de a részvétben osztoznak a többi magyar egyhazak s az egész erdélyi magyar társadalom is. A nagyíiszieletben álló püspök felesége az erdélyi kálvinisták egyik legnagyobb szónokának és tekintélyes papjának, néhai Szilveszter Domokos előbb vízaknai, később szászvárosi lelkésznek volt a leánya. Nagy Károlynét szerető nagyiiszielet veite körül mindig. Évek óta tartó súlyos betegsége teljesen megtörte, kimondhatatlanul súlyos kínszenvedéseit az elképzelhető legnagyobb emberi türelemmel viselte. Nagy Károly püspök vasárnap délelőtt istentiszteletet végzett a református theologián -s a nagyasszony szenvedéseinek enyhítéséért imádkozott. Olyan megható volt a püspök fohásza, hogy az egész gyülekezet sírni kezdeti. Ma reggelre Nagy Károlyné, Szilveszter Ilonának megszűntek a kinos szenvedései. Temetése pénteken délután félnégy órakor lesz a Király-utcai püspöki székházból.

— A szamosvölgyi visszakapta az autonómiáját. A szamosvölgyi vasút autonómiáját már régebben felfüggesztették, ügyeinek vezetésére kormánybiztosul Mészáros Kornélt nevezték ki. Közben az autonómia-felfüggesztést megszüntették és a vasúttársaság közgyűlést hivott össze, hogy vezérigazgatót válasszon magának.

. E körül azonban belső ellentétek támadtak., melynek következtében ha nem is függesztették fel újból teljesen az autonómiáját, de legalább is vitássá tették. Most azután megtörtént a végleges döntés és a szamosvölgyi vasút teljes régi függetlenségét visszanyerte. Ezzel kapcsolatban érdekes változások történtek a vasút igazgatóságában is, melyben három taggal az állam is képviselve van. Ez a három tag a következők voltak: Onisor volt belügyi államtitkár, Mihályi Tivadar dr., az egységesitőbizottság elnöke és Pop Emil volt. Most ezek helyébe a kormány a földmivelésügyi reszort részéről Martia miniszteri tanácsost, a közlekedésügyi állam- titkárság részéről Pop Vazul dr. kormánybiztost és Manailla pénzügyi delegátust nevezte ki, mig a felügyelőbizottság tagja Ciuta dr. miniszteri tanácsos lett. A szamosvölgyi vasút autonómiájának visszaállításával újra előtérbe került egy hatalmas vasúti szindikátus létesítésének terve, melynek tagjai a Románia területén levő összes magánvasutak — mintegy negyven — lennének. A besszarábiaiak Bukarestet kívánják székhelyül, valószínű azonban, hogy a magánvasutak szindikátusának központja Kolozsvár lesz, tekintettel arra, hogy a legtöbb magánvasut Erdély és Bánát területén van.