Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)

1921-03-03 / 47. szám

6.1 oldal MmcyyjgfeHfe Csütörtök, 1921 március 3. Béklyó a színházakra II magyar színházak bevételét a román színháznak foglalják le — Rendelet a művészetek megadóz­tatásáról — A félremagyarázott törvény (Kolozsvár, március 2. Saját tud.) A tegnapi nap folyamén egy rendeletet kézbesítettek a ma­gyar színház igazgatóságának, amelyet a román nemzeti színház igazgatósága adott ki. Nem cse­kélyebb dolgot követelnek ebben az Írásban a magyar színháztól, mint azt, hogy minden elő­adásának bruttó jövedelméből 12 százalékot fi­zessen be dij fejében a román színház pénztá­rába.' Miután csak most terhelték meg a szinhá- zşt tízszázalékos luxusadóval, ez az újabb teher a teljes gazdasági csődöt jelentené. A rendelethez két mellékletet is küldtek-. Az egyik a január 21-én tartott minisztertanácsi jegy­zőkönyv másolata. Eszerint a minisztertanács a kultuszminiszter referátuma alapján Elrendeli, hogy a látványosságok dijaira (taxele de specta-*. cole) vonatkozó törvényrendelet határozmányai a kapcsolt területeken is életbe lépnek. A másik melléklet a bukaresti színházi fő- igazgatóság utasítása a színházi törvény alkal­mazására vonatkozólag. (3226—19. sz. törvény­rendelettel és 1913. évi törvénnyel módositott 1910,-i törvény.) Milyen látványosságok fizetik a 12 szá­zalékot? Ez a melléklet a törvény 91. §-a szerint fel­sorolja azokat a látványosságokat, amelyek a dij fizetésére kötelesek. Ezek a következők: a) zenés kávéházak; b) varieték ; c) nyilvános bálok és táncestélyek; d) mozgószinhézak; e) cirkuszok; 0 idegen nyelven tartott drámai vagy lírai előadások; g) idegen nyelven tartott dalestélyek; h) drámai vagy lírai előadások vagy dal­estélyek, amelyek a román nyelv mellett idegen nyelvet is használnak; i) drámai vagy lírai előadások, vagy dal­estélyek, amelyek idegen elemeket foglalkoz­tatnak ; j) idegen elemek által rendezett látványos­ságok tánccal; k) hangversenyek idegen elemekkel; l) hangversenyek idegen nyelvű énekkel kombinálva; m) éjjeli vagy nappali sörházak, kávéházak és vendéglők, amelyekben mozgófényképeket is- előadnak, vagy idegen elemek hangversenyez­nek, vagy bármely varietészámot is bemutatnak. „Idegen elemek alatt — mondja a törvény — azokat a művészeket kell érteni, akik nem román állampolgárok. “ És itt álljunk meg egy szóra. Kétség esetén, amikor a törvény alkalmazásáról van szó, an­nak először is betüszerinti szövegét és nyelvtani értelmét, végül indokolását kell figyelembe venni. Tehát először is a törvényben szó sincs színházakról, mert az f) pontot nem lehet szinházi előadásokra alkalmazni. Hiszen például opera, vagy operett- előadáson a legerőszakoltabb csüréssel-csavarás- sal sem lehetne alkalníazni ezt % pontot, vagy akármelyiket a tizenhárom közül. Ha a szín­házaktól is akarta volna szedni a törvény ezt a dijat, akkor az f) pontban nem azt irta volna, hogy „reprezaníatii dramatice sau lirice în limbi străine“, hanem bizonyára' a „teatru“ szót hasz­nálta volna. De nem használta. És erre igen nagy oka volt. Az, hogy a törvény indokolása szerint annak célja éppen a szinházi kultúra megvédése volt az alacscnyabbrendü szórakozásokkal szemben s éppen a színművészet támogatását kívánta szolgálni a törvényhozás akkor, amikor a ke­vésbé emelkedett szellemi vállalkozásokkal szem­ben kedvezőbb feltételeket biztosított számára. Lehetne tehát az f) pontot alkalmazni például műkedvelő előadásokra és egyéb nem ál­landó jellegű intézetek „drámai vagy iirai előadásaira“, de semmiesetre sem az állami koncessziók alap­ján működő színtársulatokra. Igenám, mondhatják, de a törvény 0, g), h), 1) szakaszai szerint csupán az „idegen nyelvű“ előadásokat sujija ezzel a díjjal, tehát nyilván­valóan a román nyelvű kultúrát akarta meg­védelmezni a nemromán nyelvű kultúrával szemben. Rendben van. Csakhogy ezt a törvényt 1910- ben hozták, 1915-ben és 1919. elején módosí­tották, tehát abban az időben, amikor Románia még homogén nemzetiségű állam volt s a törvényhozás az idegen nyelvű sllőadásokat akarta igy megadóztatni a romén szinházi kul­túra javára. Most azonban gyökeresen más a helyzet. Romániában számos nemzetiség él s amint a hivatkozott törvény szerint „idegen ele­meken azokat a művészeket kell érteni, akik nem román állampolgárok,“ éppen úgy ez alap­törvénybe iktatott békeszerződés szerint is m idegen nyelveken csak azokat lehet ertem, amelyeket a békeszerződésben elismert ro­mániai nemzetiségek egyike sem beszél. Tehát még akkor sem lehetne az 0 pont ren­delkezéseit a magyar színházakra alkalmazni, ha ott a „teatrulire străine“ kifejezés állna. De nem is az áll, hanem egyszerűen csak a „reprezaníatii dramatice sau lirice“ kitétel, amííly románul mindent jelent, csak „szinházi előadást“ nem. Hanem ennél is tovább keli menni. A román nemzeti színház igazgatósága — amely igy félremagyarázta ezt a világos törvényta ren­delkezések értelmében csak beszedi a 12 száza­lékos dijakat, de azokat nem használhatja fel a saját céljaira. A törvény szellemének megfele­lőiem minthogy a dijak a szinházi kultúra fej­lesztését célozzák, azoknak fizetésére a magyar színházak nemcsak hogy nem kötelezhetők, hanem a befolyó jövedelemből részt kell juttatni a a magyar színházaknak is, abban az arányban, amelyhez a magyarság hozzájárul az állam közterheihez. Ezt követeli a kultúrának minden politikán belül álló ügye, de a törvény és az igazság szelleme is. Hisszük, hogy Goga Oktavian, aki felül áll a gyűlölködő sovinizmus kártevő ideológiáján, ezt a kérdést is a kultúra szempontjai szerint fogja megoldani s nem engedi, hogy nemes szán­dékait meghiusiisák alantos közegek rosszindu­latú cselfogásai. HÍREK Terjed a kiütéses tífusz Ötven halálozás — Kolozsváron is van tifuszeset (Kolozsvár, március 2. Saját tűd.) A kolozs­vári egészségügyi hivatalhoz érkezett megyei fő­orvosi jelentések szerint nagyobb arányú kiüté­ses tífusz ütötte fel fejét az utóbbi napokban Erdély különböző vármegyéiben. A járvány fő­kép a falvakban dühöng s egy rövid hét lefor­gása alatt csaknem ötven áldozatot szedett. A járvány természetére, kiterjedésére, súlyosságára vonatkozólag kérdést intéztünk Vlád dr. egész­ségügyi tanácsoshoz, aki a következőket mon-, dotía munkatársunknak: — A kiütéses tífuszjárványra vonatkozólag első jelentések Máramarosvármegyéből érkeztek hozzánk egy héttel ezelőtt. A jelentések 60 eset­ről számoltak be. Az egészségügyi hivatal azon­nal megtette a lépéseket a járvány lokalizálá­sára s leküzdésére. Orvosokat s megfelelő oltó­anyagokat . küldtünk ki az egyes közsé­gekbe s a szükségnek megfelelőleg a betegeket egy helyiségbe helyeztük el, a hozzátartozóikat pedig megfigyelés alá vettük.-— A járvány lokalizálása azonban nem sikerült teljesen. A napokban Erdélynek több vármegyéjében számos kiütéses tífusz eset adta elő magát. Többek között Aradmegyéből eddig negyven esetet jelentettek be. Az összes betegek száma meghaladja a háromszázat. A járvány ezideig csaknem ötven áldozatot szedett. — Megállapításaink szerint a járvány Len­gyelországból húzódott át hozzánk. Tudvalevő­leg ott már régebb idő óta dühöng a kiütéses tífusz. A tífuszjárvány, amint a mai napon a vá­rosi tisztiorvosi hivatalban értesültünk, Kolozs- megyére is átterjedt és már Kolozsváron is elő­fordult egy eset. Janberi István Tamás András- utcai lakos a beteg. A tífusz tünetei tegnap kezdtek rajta mutatkozni. A járványkórházba szállították, környezetét pedig megfigyelés alá vették. Totoian dr. városi tisztifőorvos az esettel kapcsolatosan az összes prezentiv intézkedése­ket megtette a járvány továbbterjedésének meg- gátlására vonatkozólag. — A felvidéki magyar kisgazdák és iparos- póri tiltakozó gyűlése. Kassáról íáviraíozza tudó­sítónk: A .felvidéki magyar kisgazdák és iparosok pártja nagyszabású pártkongresszust íartokf.< A párt programmjéi TöÁtöly József ismertette, aki kijelentelíe, hogy a felvidéki magyarság minden körülmények között meg akarja tartani magyar­ságát, Szentiványi József képviselő Bcnes cseh külügyminiszter expozéjával foglalkozott. Hely­teleníti Benes politikáját s azt mondotta, hogy a demokrácia szellemével sem fér össze a más államok belügyeibe való beavatkozás. A béke­szerződés jogerőre emelkedésével megszűnt a a győztes és a legyőzöttek közötti alárendelt viszony s igy csak egyenlő jogú államok *vannak. A csehszlovákiai magyarság testvéri együttérzéssel s viseltetik a magyarországi magyarsággal s ezt felemelt fővel hangoztatja, bár tudja azt is, hogy kötelességük uj hazájukban becsülettel dolgozni és helyíállani. 3- Az uj árdrágitási rendelet alkalmazása. Az ügyészségen működő árdrágítást bíráló bizott­ság, mint a kereskedelmi és iparkamarától érte­sülünk, a napokban fogja tartani első térgyála- sát az uj rendelet értelmében, mely szerint az árdrágítás bűntény. A kereskedők érdeklődéssel néznek a tárgyalás elé, mert valószínűleg ennek eredménye fog precedenst alkotni arra vonatko­zólag, hogy az utolsó fokon felszámított harminc- százalék árdrágítást képez-e vagy sem. Eddig tudniillik a legsötétebb bizonytalanságban voltak afelől, hogy az engedélyezett harmincszázaléknak meg kell-e oszlania kis- és nagykereskedő között, vagy pedig mindenütt küiön felszámíthatják ? Az eddigi Ítéletek is nyitott kaput hagytak a keres­kedőknek és a bíróságoknak is e pontra vonat- kSfcólag, holott teljes abszurdum volna, ha min­den közvetítő, kézben karmincszázaiékkal drá­gulna az áru. f — Nikita meghalt Lapzártakor kapjuk e iá-, viratot: A Havas-ügynökség jelenti, hogy Nikita, Montenegró királya meghalt. — Nagy Károly püspök gyásza. Tegnap reggel a kolozsvári protestáns templomok tor­nyára és az iskolák homlokzatára kitűzték a gyászlobogót. A legnagyobb protestáns egyház erdélyi fejének. Nagy Károly református püs­pöknek van súlyos családi gyásza. Az éj folya­mán hosszú súlyos szenvedések után meghalt a püspök felesége s a családot ért súlyos csapás a legmélyebb részvétet keltette a református egyház minden köréin, de a részvétben osztoznak a többi magyar egyhazak s az egész erdélyi magyar társadalom is. A nagyíiszieletben álló püspök felesége az erdélyi kálvinisták egyik legnagyobb szónokának és tekintélyes papjának, néhai Szilveszter Domokos előbb vízaknai, később szászvárosi lelkésznek volt a leánya. Nagy Károlynét szerető nagyiiszielet veite körül min­dig. Évek óta tartó súlyos betegsége teljesen megtörte, kimondhatatlanul súlyos kínszenvedé­seit az elképzelhető legnagyobb emberi türelem­mel viselte. Nagy Károly püspök vasárnap délelőtt istentiszteletet végzett a református theologián -s a nagyasszony szenvedéseinek enyhítéséért imádkozott. Olyan megható volt a püspök fohásza, hogy az egész gyülekezet sírni kezdeti. Ma reggelre Nagy Károlyné, Szilveszter Ilonának megszűntek a kinos szenvedései. Te­metése pénteken délután félnégy órakor lesz a Király-utcai püspöki székházból. — A szamosvölgyi visszakapta az auto­nómiáját. A szamosvölgyi vasút autonómiáját már régebben felfüggesztették, ügyeinek vezeté­sére kormánybiztosul Mészáros Kornélt nevezték ki. Közben az autonómia-felfüggesztést meg­szüntették és a vasúttársaság közgyűlést hivott össze, hogy vezérigazgatót válasszon magának. . E körül azonban belső ellentétek támadtak., melynek következtében ha nem is függesztették fel újból teljesen az autonómiáját, de legalább is vitássá tették. Most azután megtörtént a vég­leges döntés és a szamosvölgyi vasút teljes régi függetlenségét visszanyerte. Ezzel kapcsolatban érdekes változások történtek a vasút igazgató­ságában is, melyben három taggal az állam is képviselve van. Ez a három tag a következők voltak: Onisor volt belügyi államtitkár, Mihályi Tivadar dr., az egységesitőbizottság elnöke és Pop Emil volt. Most ezek helyébe a kormány a földmivelésügyi reszort részéről Martia mi­niszteri tanácsost, a közlekedésügyi állam- titkárság részéről Pop Vazul dr. kormánybiztost és Manailla pénzügyi delegátust nevezte ki, mig a felügyelőbizottság tagja Ciuta dr. miniszteri tanácsos lett. A szamosvölgyi vasút autonó­miájának visszaállításával újra előtérbe került egy hatalmas vasúti szindikátus létesítésének terve, melynek tagjai a Románia területén levő összes magánvasutak — mintegy negyven — lennének. A besszarábiaiak Bukarestet kívánják székhelyül, valószínű azonban, hogy a magán­vasutak szindikátusának központja Kolozsvár lesz, tekintettel arra, hogy a legtöbb magánvasut Erdély és Bánát területén van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom