Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)
1921-02-22 / 39. szám
Kedd, 1921 februárius 22, 5. oldal fenntartja. Sebestyén József dr. pofonvágía Jeremiást. aki erre a jogi érvelésre szintén pofonnal válaszolt. A verekedésbe László Gyula az alperes is beleavatkozott. László egy széket ragadott fel és eszel fejbevágta Jeremiást. A feleket a terembe« levő ügyvédek választották el. A tár- «.jryalásí a bíró az incidens után elnapolta. / * A VI. hadtest parancsnoka csak hétfőn, szerdán és pénteken fogad d. e. 12-ig, d. u. 1 óráig. * Az Európa-kávéházban minden szerdán, vasárnap és • ünnepnapokon d. u., továbbá kedden és szombaton este szimiónikus zenekar hangversenyez. * igazi meslermü ahogyan Czinknél Ruhát festenek és tisztítanak. Kolozsvárt Dézsma-u, 5. Deák Fe- rencu. 7. Wesselényi-u. 25. , közgazdaság A likvidácio kucsa körül A „Keleti Újság“ hirt adotNarról, hogy a most Budapestre utazó likvidáló bizottság már is megegyezett a két állam között levő köz- és magán tartozások és követelések kulc ára nézve. Es pedig az I s 1 arányt fogadta el, de a fizetés mindkét fél részérói lejben teljesítendő. Hírünk Erdély és Bánát közgazdasági köreiben nagy szenzációt keltett. Hirsch Ödön szeszgyáros, a közgazdasági élet egyik legjobb ismerője, a „Keleti Újság“ számára írott cikksorozatában a gyakorlati szernpcntók széles látókörű érvényesítésével világítja meg a jjkvidáció kérdését I. A likvidáció kérdésével kapcsolatosan egy nspihir könnyű formájában közlemény jelent meg a „Keleti Újság -ban, mely a hir egyszerűségével tudatja a közönséggel, hogy a likvidáló bizottság elindult Budapestre és tudatja azt is, hogy máris bizonyos megállapodások történtek volna a köz- és magánactósságok e;számolására. Ez a kis közlemény a leMtő legsúlyosabb problémát tarlalmazza, mely a határok megváltozáséval kapcsolatosan felmerült és magát Románia nemzetgazdaságát is közvetlenül érinti. A megállapodás — e napihir szerint — abban az irányban már perfekt volna, hogy úgy a követelések, mint az adósságok megfize ése 1: 1 arányban és pedig mind a két fél részéről lejben történik. Nem akarom hinni, hogy ez tényleg megtörtént volna, meri ebben az eseíben Románia nemzetgazdaságit és első sorban Erdély gazdasági társadalmat oly' súlyos csapás érné, melyet belátható időn belül kiheverni nem tud. Ugyan s kétségtelen, hogy Erdéiy annál a természetes kapcsolatnál és viszonynál fogva, melyben a régi anyaországgal áiioít, inkább adós, mint hitelező. Hiszen mindenütt úgy van, hogy a vidék, a periféria, nagy tömegben a maga pénzügyi eszközeit a központból, a fővárosból szerzi be, hisz olt vannak a nagy és erős intézetek és ez az egész gazdasági élet fokusa. Már most, ha C3ak abból indukmk ki, — hogy példákkal éljek — hogy Erdélynek Magyarországgal szemben a kövere'és és fariozás egyenlegének kivonása után — mondjuk egy mili.árd plus tartozása van, akkor, ha a napihir által közölt kulcs tényleg fennáll, ez azt jelenti, hogy egymilliard magyar korona tartozási 7—8 milliárd magyar korona éltekben tartozunk most lejjel megfizetni. Súlyosbítja a helyzetet még az a körülmény, hogy Erdély gazdasági körei rendkívül nagymennyiségű magyar értékpapírral rendelkeznek, szerintem csaknem anny val, ha nem többel, mint ameny- nyit Erdély adóssága Magyarországgal szemben kitesz. Hisz az adósságok nagyrésze épen e magyar értékek vásárlásából származott, amely értékeket — bankrészvényeket államDaDirokat és más gazdasági értékű papírokat — a budapesti pénzügyi körök mindig igyekeztek a vidéken és igy Erdélyben is elhelyezni és ezen igyekezetükben a sok affiliáció, érdekközösség és Erdélynek Magyarországgal szemben fennállott természetes pénzügyi függősége erősen segítette őket. Már most a helyzet úgy alakul ki, hogy — előbbi példából kiindulva — ha Erdély közönsége egy, vagy többmilliárd értékű ilyen magyar részvényt vásárolt s ezen összeggel nagyrészt adós maradt, — mint ahogy tudva van, hogy ez igy szokott történni és igy is van — akkor ezeket a magyar koronaértékben egy, vagy többmiiliárd összeget jelentő értékpapírokat 7—8 milliárd árban fogjuk megfizetni, noha tovább is szelvényekben és osztalékokban a ho- zadékoí magyar koronában fogjuk megkapni. Tehát száz magyar korona értékű értékpapír után fizetni fogunk 7—8 száz korona értékű lejt és kamatban vagy osztalékban kapunk majd öt koronát. Még ennél is súlyosabb helyzetbe kerül Erdély érdekeli közönsége a hadikölcsönökön és hadikötvényeken alapuló adósságok kérdésében. Köztudott dolog, hogy ezeket legnagyobb részben adósságra vették, mely adósságok most már legnagyobbrészt fixek és személyes jellegűek. Így közönségünk nemcsak abban a részben károsodik, hogy a hadikölcsönök és hadikötvények beváltására nézve semmiféle kötelezettség vele szemben nem áll fenn, de még abban az esetben is, ha az utódállamok méltányos árban váltanák be, akkor is óriási károsodás érné, mert — amint jeleztük — tartozásuk fix és egyben személyes jellegűvé is lett, melyet már most 1 : 1 arányban és lejben tehát ezen az alapon hétnyolcszoros értékben tartoznak megfizetni. Például : Valaki megvett egymillió korona értékű hadikölcsönt és adós maradt erre az ügyletre kilencszázezer koronával. Ezt a kilencszázezer koronát kilencszázezer lejjel kel! kifizetnie; szóval hatmillió háromszázezer korona értékkel kel^ egymillió korona értékű adósságát fedeznie. Ezzel szemben az itten levő magyar hadikölcsönök ( beváltási kulcsa teljesen problematikus. Ennek a rendezési módnak nemcsak a gazdasági, de az erkö'csi igazság is ellene mond, mert a kurzus-differencia abból állott elő, hogy rendkívül sok bankót nyomattak Magyarországon. , Így erkölcsileg is lehetetlen az, hogy valakinek egyoldalúan a kezébe fegyen annak a kulcsa, hogy követeléseit korlát nélkül, szédiíő magasságba emelje fei. Már pedig a határnélküli bankó- nyomatás egyenesen ezt jelenti. Például: Valaki száz korona érieket adptt; mellyel szemben én száz koronával tartoztam. Amikor az ügyletet megkötöttem, akkor az adósság és a kapott érték egyérlékü volt. Most u óiag az, aki értéket adott — bár a tömeges bankókibocsálás a száz korona értékét tizenöt koronára bé'yegezíe, — most száz lejt követelhet, melyet 7—8 száz koronával kell éppen a valuladevaiváoió miatt megfizetni. íme tehát ez a terv első pillanatra is Erdély és Bánát népének szomorú perspektivéju anyagi tönkretételét jelenti. Ha a gyakorlati pénzügyi élet más terminusait figyeljük, úgy ez a perspektíva még sötétebh és még vigasztalanabb lesz. Az olcsóság felé. A román sajtó tudósításai arról számolnak be, hogy a régi királyság kereskedelmi centrumaiban az olcsóbbodás megindulása érezhető. Egyelőre ugyan csupán a gyarmati áruknál mutatkozik fe lünőbben az árcsökkenés, mert ezekben már 30 százalékos áresések is vannak. A kereskedelmi és ipari miniszter utján nehány angol nagykereskedő azt is tudatta, hogy a román kereskedők részére 2—3 évi hitel melleit is, igen leszállított áron lehető legnagyobb készleteket bocsátanak rendelkezésre. Hasonló hajlandósággal kínálkozik a franca kereskedelmi tőke is. Ez a mozdulat amiatt van, meri a francia és angol bankok soka! veszítettek a román valután s igy akarnék magukat regresszálni. A nyugati áresés a nagy- tőkéjű bukaresti kereskedőket, sőt a kormány áruraktárait is gyors eladásokra ösztönzi, ami szmtén áreséseket idéz elő. A német kereskedelmi összeköttetés felvétele is folyamatban van. Ennek érdekében a kormány k hirdette, hogy a középeurópai államokból behozoit gépek és egyéb anyagok fejében járó tartozásokat azon államok hadiadóssága törlesztésére nem fo.ja lefoglalni. Csak éppen az iparügyi minisztériumtól salvus conduc'us-t kell kérni erre nézve. Aradon is megkezdték a bonok beváltását. Aradi tudósítónk jelenti; A bonok beváltását, vasárnap megkezdték. Először a pénzintézetek és a vállalatok bonjait váltják be, aztán kerül sor a magánszemélyek bonjaira. Az aradi és arad- megyei bonok beváltására 83 miPió lejt küldött a Banca Naţionala nagyváradi fiókja. matHWWWggB—B—Ma——BB— SZÍNHÁZ és zene ooo HETI MŰSOR: Kedd: Bűvös vadász. (Előadás kezdetén a nézőtérre vezető ajtókat bezárják.) Szerda: Luiomfi. (Szentgyörgyi István föllépésével.) * ianovics Jenő temesvári utj'a. Megirtuk, hogy az Arad—temesvári színházak bonyodalma következtében bizonyoá ellentétek támadtak a társulat és az igazgatók között. A társulat felkérésére Janovics Jenő dr., a szinészegyesület elnöke ma Aradra és Temesvárra utazik. * Fenyves Gábor hangversenye. Fenyves Gábor, a kiváló zongoraművész, aki Szamosi Elza hangversenyén feltűnő sikert aratott, szombaton, február.us 26-án este 8 órakor a Református Theológia nagytermében önálló zongoraestet ad Darvas Ernő színművész közreműködésével. Jegyeket Lepage, Friedmann és Keszey könyvkereskedései árulnak. * A színházi iroda közleményei. Tabéry Géza, jónevü nagyváradi poéta darabja, a „Mimikri“ következik most a magyar színház újdonságainak során. A „Mimikri“ izgalmas és érdekes cseiekvénye, a nagyszerű Írói kvalitások, amelyek benne reveláiódnak. bizonyára le fogják kötni a közönség figyelmét. A színpadi próbák már serényen folynak belőle az igazgató rendezése mellett. A főszerepeket Nagy Ilona, Izsáki Margit. Baróti Erzsi, Fekete Mihály, Lengyel Vilmos, Táray Ferenc, Szakács Andor, Oláh Ferenc fogják játszani. A „M mikri“ bemutató előadása a jövő hó második felében lesz. * Filmszínházak hírei. A második részi „Tih- Minh“-ből szerdától játssza az Egyetem-mozgó. A másod k rész címei: A „Circe-villa rejtélye“. „Ember a bőröndben“ és ez „őrültek háza“. — Müsorcsere az Urániában. A héten hirdetett két sláger sorrendjében történi a változtatás. Éspedig az „Isten veled szerelem“ kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken az „Élet bábszínháza“. NYIiLTTÉR 900 E rovat aínti közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Alulírottak közzéteszük, hogy Eisenstädter Fülöp ur a mai napon cégünkből barátságos megegyezés folytán kilépett ~ Central nagykereskedés ezelőtt Eisenstädter és Társai Alulírott ezennel közzéteszem, hogy a volt Eisenstädter és Társai, jelenleg Central nagykereskedés cégből barátságos megegyezés folytán kiléptem. Eisenstädter Fülöp Ad 364 és 546-1920. ' Versenytárgyalási hirdetmény A Ministerul Lucrărilor Publice 364 1920., illetve 546—1920. számú rendeletével a következő munkálatokat engedélyezte: a) a Kolozsvár—bukovinai állami közúton 61 '8—61 '9 km. szakaszán a 70 sz. ,6'0 m. nyílású hid ujbölépitését beton eilenfalakon vasbeton felszerkezettel a hozzátartozó 106 m. utrendezéssel. b) a Szamosujsár—marosvásárhelyi állami közút 2T—2'4 km. szakaszán a 6. sz. 8 0 ro. nyílású hid újból építését beton ellenía akon vasbeton fel szerkezettel a hozzátartozó 138 m. utrendezéssel., Ezen munkálatok végrehajtásának biztosítására 1921. évi március hó 21, napjának d. e. 10 órájára a dési államépitészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetek. Felhívom a versenyezni óhajtókat, hogy a fenti munkálatok elvállalására vonatkozó borítékba zárt és kellően lepecsételt ajánlataikat és pedig külön a 7*h és külön a 6. sz. hidra vonatkozólag a nevezett hivatalhoz a kitűzött napon és időben adják be. Az ajánlathoz csatolandó ajánlati költség- vetésben úgy az egyes egységárak, mint az ajánlati végösszeg számokkal és betűkkel írandók ki. Bánatpénzül az ajánlati összeg 5 százalékának megfelelő készpénz vagy óvadékképes értékpapír teendő letétbe — mindkét építkezésre pályázás esetén külön-küiön — a Ministerul Lucrărilor Publice tárcája javára s a letéti nyugta szintén az ajánlathoz mellékelendő. Az ajánlat ivenkint 1 lej, az ajánlati költségvetés 30 bani bélyeggel szerelendő fel. Csak szabályszerűen kiállított és sértetlen pecséttel ellátott és a külzeten az állami közút s a híd száma megnevezését tartalmazó feliratú borítékban elhelyezett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. A munkálatokra vonatkozó műszaki műveletek. általános és részletes feltételek az alulirt államépitészeti hivatalnál naponkint d. e. 9—12 óra között megtekinthetők és ugyanott az ajánlati minta 5 lej, az ajánlati költségvetések pedig 20 lej árban megszerezhetők. D és, 1921 febr. 18-án. Államáoitészefi hivatal
