Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)

1921-02-22 / 39. szám

2. oldal Iű£x&rsWi$j{€i Kedd, 1921. februárkts 22. í^' r . íí . • V, .»**;«#&<?; r— • I >' • ■ 'TlSfF. ; y ' O- ' „v; (tOT Megszavazták a nemzetiségi államtitkárságot A kamara viharos ülése — Take Jonescu külügyi expozéja — Esküvői amnesztia (Kolozsvár, febr. 21. Saját tud.) >A kamara nehéz viharok után általánosságban megszavazta a nemzetiségi államtitkárság felállításáról szóló törvényjavaslatot, Hogy mit jelent ez, sem mi, de maguk a képviselők se állapíthatták meg. mert a törvényjavaslat szövegét nem is terjesztették a kamara elé, amely igy a sötétbe ugrott. Valószínűleg;' Argefoianunak az volt a terve, hogy az általános vita során kiugratja az ellen­téteket s majd e szerint módosítja magát a rész­letes tárgyalás alá kerülő javaslatot. Előrelát­hatólag meg lesz ugyan az államtitkárság, de ez teljesen a belügyi tárca keretében. Viszont az államtitkárság információs iroda is lesz s főleg arra szolgál, hogy a kisebbségeket speciális dol­gaikban útbaigazítsa Politikai körökben egyre határozottabban tartja magát az a kombináció, hogy az államtitkárság vezetője Bucsan volt belügyi államtitkár lesz. aki az erdélyi és főleg a kisebbsélj^viszonyokal jól ismeri Take Jonescu a szenátusban expozét mon­dott. amelyben kijelentette, hogy a Bánát el­vesztése a Bratianu bűne. E szerint Versecet és Fehértemplomot Szerbiától visszakérik. Erzsébet főhercegnő esküvője alkalmával kisebb amnesztia lesz. Távirataink itt következnek ? I Viharos tárgyalások (Bukarest, febr. 21.) A kamara folytatta a ki­sebbségi államtitkárságra vonatkozó törvényja­vaslat tárgyalását. Ghilézan Livius felsorolta a javaslattal szemben felmerülő aggodalmait és felvetette azt az eszmét, hogy a minoritások képviselőivel kiegészített bi­zottságnak adják ki a törvényjavaslatot. A mai ülés alkalmából a folyosókon élénk propaganda folyt a javaslat ellen, sőt az is meg­állapítható, hogy a szőnyegenforgó kérdés a kor­— Ledőlt — pihegte. Hideg ingert, utánna meleg ingert érzett, torka elszorult, 'szemei elé két vörös karika szö­kött, érezte, hogy két kézujj nyomul beléjük erő­szakosan és kéjes lassú hátrahajlássai letaszítja a kőről. Utolsó vérpezsdülést érzett és mint szí­nes buborék szétpattant az öntudata. A „mi történt“ bizonytalansága, sietsége, az éjszaka aggodalma elsáppasztott mindent. Az ágyból ugrott férfiak a csizmákkal küzködiek, az ijedt gyermekekkel kortyonkint itatL.K a vizet; míg a felgyújtott lámpák világánál az első hirte­len körülnézés után erőt veti rajtuk a világ leg­nagyobb boldogsága, az, hogy: — Élünk. Egymás ablakán kiáltották be a hirt és csak­hamar kézilámpák jártak a zúzott fák. közt. Incze a törmelék közé nagy rözsetüzei gyuj- látott. Intézkedett. — Őrmester I Elzárni a helyet. A szikla le­omolhat. Hol a bíró? Itt-oít madárfeíemek hevertek, ahová a rob­banás szétszórta. Kézről-kézre adták y \ Megtalálták a mérnököt. Fenyegető népzugás morajlott. — A mérnök. A gőzös. Üssétek agyon Meghót. Megrendülve állott Incze az ember felett. — Te se, én se, — a természet győzött. Mikor lehajloít hozzá, fojtó szag csapta meg. Szétesett szárnyú sas hevert a mérnök mellett, az alól áradt a nagy természeti kincs, a látha­tatlan kéngáz. Síró kedve támadt Inczének. —- És most következett volna a boldogsága. Nyersen parancsolta. — Vigyék haza a mérnök urai. Ágakból hordágyét kötöztek, négy ember sasai 1 mány némely tagjai és a federéció közötti hely­I zeíet újból kiélezte. A napirend előtt felszólaltak dr. Muth, aki a 1 bánáti termények lefoglalása ellen tiltakozik; Jorga pedi« azt kérdezi a kormánytól, hogy mi­lyen lépéseket szándékozik tenni Románia tekin­télyének megóvására azzal szemben, hogy Bu­dapesten felállították a jelenleg más államokhoz tartozó tartományoknak, igy Erdélynek a szobrát. A kisebbségi államtitkárságról szóló törvényja­vaslat folytatólagos tárgyalásánál Camarascu de­mokrata képviselő kifogásolja a javaslat megle- petésszerü szőnyegrehozalalát Az ilyen eljárás példátlan — úgymond — hogy í. i. valamely miniszternek a törvényjavaslata a törvényhozás egyik házában más alakban szerepeljen, mint a másik házban. Sőt — folytatta Camarascu — nem is tudjuk mit tárgyalunk, mert nincsen előt­tünk az uj törvényjavaslat szövege, hanem csakis a belügyminiszter kijelentése, aki hajlandó bár­milyen módosiíásokaí elfogadni, csakhogy meg­kapja az i^j államtitkárságot. Camarascunak a javaslatra vonatkozó kriti­kája nagy mozgást idézett elő; a federáció tün­tetőén tapsolt a demokrata szónoknak; viszont a többség a beszédet félbeszakította. A nagy kavarodás folyamán a beiügyminiszter elhagyta a miniszteri széket; az elnök pedig felfüggeszti az ülést. Megnyitás után Lázár Aurél is támadta a javaslatot; Qíetelesanu előadó pedig arra utalt, hogy Angliában és Franciaországban is van ilyen államtitkárság és Romániának is van rá szük­sége. Az ellenzék tiltakozására az előadó a fede- rációnak odakiáltotta: — Nincsen tetszésetekre, hogy Franciaország­ról beszélek? Beszéljek talán Magyarországról? Az ellenzék felállt és hevesen tiltakozott, amiből uj vihar támadt s az ülést fel kellett függeszteni. \ /Az ülés újabb megnyitásakor előadó sajná­latát fejezi ki; nem akarta sérteni az ellenzéket s esetleges sértő kifejezéseit visszavonja. Kijelenti továbbá, hogy a módosítások a részletes tárgyalás rendjén történhetnek meg. Kérik a vita bezárását. Julian képviselő fejtegeti, hogy miért szük­séges a javaslatot a. szakosztályokhoz vissza­küldeni ; az elnök pedig figyelmezteti, hogyha iO percnél tovább beszél indítványa fenntartása mellett, megvonja a szót tőle. Eközben a többség közbeszólésaival a beszédet megszakítja. Az elnök megvonja szónoktól a szót, amit a többség tudomásul vészén; a federáció pedig hevesen tiltakozik. Argetoianu feláll és kéri az elnököt és a többséget, engedje meg Juliannák, hogy fejezze be beszédét. Ak elnök ellenprőbát rendel s az ellenzék a szóelvonás miatt állást foglal. Julian­nák újból megadják a szólésjogot; a federáció tapsol. Julian befejezi beszédét és fenntartja indít­ványát. A kamara elutasította az iditványt és vállra emelte. A tüz_ felélénkült, a kén láthatat­lanul porzott, körűié gyűlölködő nép. — Ezt megfestem — rânduit meg az alkotó erő a festőben. A körorvos zsebkendővel kihúzta a halott nyelvét, befújt a tüdejébe, hallgatózott a mellén, lehúzta a szemhéját. — Egyszerű kéngázmérgezés. És szilvóriumot reggelizett. Később a miniszter megbízásából dr. Frits tanár szaglászott, analizált, ef postán leadott né­hány táviratot a lapoknak, hogy páratlan kén- gázforráef fedezett fel, cikkeket irt a forrás geo­lógiai alakulásáról és közölte az analyzisét. Pénz­csoport alakult, szó volt a terület kisajátításáról, az építendő szárnyvasut előmunkálatai megkez­dődtek. Incze kitömette az aranyozott tollú sasi, le­velet irt a leánynak és felajánlóba Kedvesen válaszolt. Túlságos intimnek tar­totta az emléket, sajnálta a szegény fiút. kár, hogy olyan exaltált természetű volt. Eldobta a levelet. Simogatta a sas merev, címeres fejét és elgondolkodott a véletlenen, mely utólszor is ezt a madarat dobta a forrás fölé, hogy elrejtse az emberek elől. A sast odaajándékozta a közeli középis­kolának — Ritka példány — örült a professzor. Vignettát ragasztott rá és ráírta a nevét. — Szirti sas — Aquila chrisaétus L. Majd apró fiuk szivdobogva állanak meg előtte és rámeredve, mitse tudva szörnyű igazsá- ; gokat felelnek róla : — Verőfényes napokon kerengv* és vijjogva oly magasra száll, hogy az ember szeme elől el­tűnik. Szeme a nap fényéi tűri. kérte a vita bezárását. Maniu a berekesztés el­len szólal fel. A többség a vita berekesztését és a törvényjavaslat elfogadását határozta el. A részletes tárgyalás kezdetén, midőn Ar­getoianu azt kérdezte, hogy az ellenzék nincs-e még teljesen tisztában a javaslattal, megszűnt a villamáram; beállott a sötétség és ezért az ülést berekesztették. Take Jonescu expozét mondott (Bukarest, febr. 21.) Take Jonescu ma expo­zét tartott a szenátusban a külügyi helyzetről. A macedóniai románokról kijelentette, hogy azok teljes szabadságban élnek. Ami a konkordátu­mot illeti, annak az állam érdekében kell ké­szülni. Rámutatott arra, hogy a Bánság egy ré­szének elvesztése Bratianu bűne, ő megkísérelte Belgrádoí rábírni, hogy engedje át Fehértemplo­mot és Versecet, a tárgyalások errevonaíkozólag még tartanak. A Máramarosra vonatkozólag közli, hogy a csehekkel a tárgyalásokat újra meg fogják kezdeni. Az orosz békére vonatkozó­lag megismételte a kamarában tett nyilatkoza­tait (Dtü) Amagyar kulügymioisziertargya­lasai a román követte! % _____ Starcea ezredes terveire! és a hadifoglyok kicseréléséről — Balthazár püspök poli­tikai körúton jár (Kolozsvár, febr. 21. Saját tud.) Románia követe átnyújtotta megbízólevelét a magyar kül­ügyminiszternek s ezzel a két ország között a diplomáciai összeköttetés megkezdődött, rendes mederbe terelődött. Starcea ezredes meghatalma­zott békülékeny hangon nyilatkozik terveiről. Budapesti politikai híreink a következők: Starcea ezredes nyilatkozik (Budapest, febr. 21. Saját tud.) Grátz Gusz­táv magyar külügyminiszter ma kihallgatáson fo­gadta Starcea ezredes, román követet. A kihall­gatás ulán — ^ni hosszú ideig tartott — Starcea ezredes a következőkben nyilatkozott tárgyalásá­nak eddigi eredményeiről és politikai terveiről a „Pester Lloyd“ munkatársa előtt: — Legélénkebb törekvésem, hogy a legben­sőbb szomszédi viszonyt teremtsem meg Romá­nia és Magyarország között s e viszonyt meg­erősítsem. Legelső feladatomnak tekintem, hogy a gazdasági fo/galmat helyreállítsuk a két ország között. Románia érdekeinek a képvise­lete mellett egész szívvel hasznára akarok lenni Magyarországnak is. A Grátz Gusztáv külügyminiszter úrral folytatott megbeszéléseim­ből azt a benyomást szereztem, hogy az együtt­működésnek meg vannak az előföitételei. — Hajlandók vagyunk a sokai szenvedett magyar népet termékeinkkel, fával, sóval, ben­zinnel, petróleummal kisegíteni. Elmondotta még nyilatkozatában, hogy Grátz külügyminiszterrel megbeszélték a hadifoglyok kicserélésének módjait s a kicserélésben meg­állapodtak. ^Magyarországon harminc román és Romániában hetven magyar hadifogoly van. A kálvinista polgárság a liberális biokban (Szeged, febr. 21. Saját kid.) Balthazár Dezső püspök ideérkezett és a liberális szervezkedés­ben való részvételéről egy intervju kapcsán töb­bek között a következőket mondotta: — A kálvinisták csatlakozása a polgárok és munkások liberális szövetségéhez gyű ésszerűen szervezetten nem történt ugyan meg, de a kálvi­nisták óriási többsége a szövetség közös prog- rámmjának minden pontját aláírja. Legnagyobb jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a szociál­demokraták a szövetségbe azzal a kifejezett állás- foglalással léptek be, hogy a nemzeti egység és az ország önállósága alapján állanak, a nem­zetközi viszonylatban pedig a krisztusi világné­zet által is vindik4Lt testvéri együvé artozandóság követelményeit ápolják. A szövetség legközelebb országos akciót indít programmjának érvényesítése és táborának erősítése végett. Balthazár püspök e kijelentései szerint, a kálvinista alföldi polgárság eddigi politikai szer­vezete a liberális bioknak erős tábora lesz. Változások a magyar kormányban (Budapest, febr. 21. Saját tud.) Ferdinándy Géza belügyminiszter lemondását bejelentette a kormányzónál, aki azt el is fogadta. A nemzetiségi miniszteri tárcát, amit eddig

Next

/
Oldalképek
Tartalom