Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)

1921-02-22 / 39. szám

2. oldal

Iű£x&rsWi$j{€i

Kedd, 1921. februárkts 22.

í^' r . íí .

• V, .»**;«#&<?;

r—

• I >' • ■

'TlSfF. ; y '

O- ' „v;

(tOT

Megszavazták a nemzetiségi államtitkárságot

A kamara viharos ülése — Take Jonescu külügyi expozéja — Esküvői amnesztia

(Kolozsvár, febr. 21. Saját tud.) >A kamara nehéz viharok után általánosságban megszavazta a nemzetiségi államtitkárság felállításáról szóló törvényjavaslatot, Hogy mit jelent ez, sem mi, de maguk a képviselők se állapíthatták meg. mert a törvényjavaslat szövegét nem is terjesztették a kamara elé, amely igy a sötétbe ugrott.

Valószínűleg;' Argefoianunak az volt a terve, hogy az általános vita során kiugratja az ellentéteket s majd e szerint módosítja magát a részletes tárgyalás alá kerülő javaslatot. Előreláthatólag meg lesz ugyan az államtitkárság, de ez teljesen a belügyi tárca keretében. Viszont az államtitkárság információs iroda is lesz s főleg arra szolgál, hogy a kisebbségeket speciális dolgaikban útbaigazítsa Politikai körökben egyre határozottabban tartja magát az a kombináció, hogy az államtitkárság vezetője Bucsan volt belügyi államtitkár lesz. aki az erdélyi és főleg a kisebbsélj^viszonyokal jól ismeri

Take Jonescu a szenátusban expozét mondott. amelyben kijelentette, hogy a Bánát elvesztése a Bratianu bűne. E szerint Versecet és Fehértemplomot Szerbiától visszakérik.

Erzsébet főhercegnő esküvője alkalmával kisebb amnesztia lesz.

Távirataink itt következnek ?

I

Viharos tárgyalások

(Bukarest, febr. 21.) A kamara folytatta a kisebbségi államtitkárságra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Ghilézan Livius felsorolta a javaslattal szemben felmerülő aggodalmait és felvetette azt az eszmét, hogy

a minoritások képviselőivel kiegészített bizottságnak adják ki a törvényjavaslatot.

A mai ülés alkalmából a folyosókon élénk propaganda folyt a javaslat ellen, sőt az is megállapítható, hogy a szőnyegenforgó kérdés a kor— Ledőlt — pihegte.

Hideg ingert, utánna meleg ingert érzett, torka elszorult, 'szemei elé két vörös karika szökött, érezte, hogy két kézujj nyomul beléjük erőszakosan és kéjes lassú hátrahajlássai letaszítja a kőről. Utolsó vérpezsdülést érzett és mint színes buborék szétpattant az öntudata.

A „mi történt“ bizonytalansága, sietsége, az éjszaka aggodalma elsáppasztott mindent. Az ágyból ugrott férfiak a csizmákkal küzködiek, az ijedt gyermekekkel kortyonkint itatL.K a vizet; míg a felgyújtott lámpák világánál az első hirtelen körülnézés után erőt veti rajtuk a világ legnagyobb boldogsága, az, hogy: — Élünk.

Egymás ablakán kiáltották be a hirt és csakhamar kézilámpák jártak a zúzott fák. közt.

Incze a törmelék közé nagy rözsetüzei gyuj- látott. Intézkedett.

— Őrmester I Elzárni a helyet. A szikla leomolhat. Hol a bíró?

Itt-oít madárfeíemek hevertek, ahová a robbanás szétszórta. Kézről-kézre adták

y \

Megtalálták a mérnököt. Fenyegető népzugás morajlott.

— A mérnök. A gőzös. Üssétek agyon Meghót.

Megrendülve állott Incze az ember felett.

— Te se, én se, — a természet győzött.

Mikor lehajloít hozzá, fojtó szag csapta meg.

Szétesett szárnyú sas hevert a mérnök mellett, az alól áradt a nagy természeti kincs, a láthatatlan kéngáz.

Síró kedve támadt Inczének.

—- És most következett volna a boldogsága.

Nyersen parancsolta.

— Vigyék haza a mérnök urai.

Ágakból hordágyét kötöztek, négy ember

sasai

1 mány némely tagjai és a federéció közötti helyI zeíet újból kiélezte.

A napirend előtt felszólaltak dr. Muth, aki a

1 bánáti termények lefoglalása ellen tiltakozik; Jorga pedi« azt kérdezi a kormánytól, hogy milyen lépéseket szándékozik tenni Románia tekintélyének megóvására azzal szemben, hogy Budapesten felállították a jelenleg más államokhoz tartozó tartományoknak, igy Erdélynek a szobrát. A kisebbségi államtitkárságról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásánál Camarascu demokrata képviselő kifogásolja a javaslat megle- petésszerü szőnyegrehozalalát Az ilyen eljárás példátlan — úgymond — hogy í. i. valamely miniszternek a törvényjavaslata a törvényhozás egyik házában más alakban szerepeljen, mint a másik házban. Sőt — folytatta Camarascu — nem is tudjuk mit tárgyalunk, mert nincsen előttünk az uj törvényjavaslat szövege, hanem csakis a belügyminiszter kijelentése, aki hajlandó bármilyen módosiíásokaí elfogadni, csakhogy megkapja az i^j államtitkárságot.

Camarascunak a javaslatra vonatkozó kritikája nagy mozgást idézett elő; a federáció tüntetőén tapsolt a demokrata szónoknak; viszont a többség a beszédet félbeszakította. A nagy kavarodás folyamán a beiügyminiszter elhagyta a miniszteri széket; az elnök pedig felfüggeszti az ülést.

Megnyitás után Lázár Aurél is támadta a javaslatot; Qíetelesanu előadó pedig arra utalt, hogy Angliában és Franciaországban is van ilyen államtitkárság és Romániának is van rá szüksége. Az ellenzék tiltakozására az előadó a fede- rációnak odakiáltotta:

— Nincsen tetszésetekre, hogy Franciaországról beszélek? Beszéljek talán Magyarországról?

Az ellenzék felállt és hevesen tiltakozott, amiből uj vihar támadt s az ülést fel kellett függeszteni. \

/Az ülés újabb megnyitásakor előadó sajnálatát fejezi ki; nem akarta sérteni az ellenzéket s esetleges sértő kifejezéseit visszavonja. Kijelenti továbbá, hogy a módosítások a részletes tárgyalás rendjén történhetnek meg.

Kérik a vita bezárását.

Julian képviselő fejtegeti, hogy miért szükséges a javaslatot a. szakosztályokhoz visszaküldeni ; az elnök pedig figyelmezteti, hogyha iO percnél tovább beszél indítványa fenntartása mellett, megvonja a szót tőle. Eközben a többség közbeszólésaival a beszédet megszakítja. Az elnök megvonja szónoktól a szót, amit a többség tudomásul vészén; a federáció pedig hevesen tiltakozik.

Argetoianu feláll és kéri az elnököt és a többséget, engedje meg Juliannák, hogy fejezze be beszédét. Ak elnök ellenprőbát rendel s az ellenzék a szóelvonás miatt állást foglal. Juliannák újból megadják a szólésjogot; a federáció tapsol.

Julian befejezi beszédét és fenntartja indítványát. A kamara elutasította az iditványt és

vállra emelte. A tüz_ felélénkült, a kén láthatatlanul porzott, körűié gyűlölködő nép.

— Ezt megfestem — rânduit meg az alkotó erő a festőben.

A körorvos zsebkendővel kihúzta a halott nyelvét, befújt a tüdejébe, hallgatózott a mellén, lehúzta a szemhéját.

— Egyszerű kéngázmérgezés.

És szilvóriumot reggelizett.

Később a miniszter megbízásából dr. Frits tanár szaglászott, analizált, ef postán leadott néhány táviratot a lapoknak, hogy páratlan kén- gázforráef fedezett fel, cikkeket irt a forrás geológiai alakulásáról és közölte az analyzisét. Pénzcsoport alakult, szó volt a terület kisajátításáról, az építendő szárnyvasut előmunkálatai megkezdődtek.

Incze kitömette az aranyozott tollú sasi, levelet irt a leánynak és felajánlóba

Kedvesen válaszolt. Túlságos intimnek tartotta az emléket, sajnálta a szegény fiút. kár, hogy olyan exaltált természetű volt.

Eldobta a levelet. Simogatta a sas merev, címeres fejét és elgondolkodott a véletlenen, mely utólszor is ezt a madarat dobta a forrás fölé, hogy elrejtse az emberek elől.

A sast odaajándékozta a közeli középiskolának

— Ritka példány — örült a professzor.

Vignettát ragasztott rá és ráírta a nevét.

— Szirti sas — Aquila chrisaétus L.

Majd apró fiuk szivdobogva állanak meg előtte és rámeredve, mitse tudva szörnyű igazsá- ; gokat felelnek róla :

— Verőfényes napokon kerengv* és vijjogva oly magasra száll, hogy az ember szeme elől eltűnik.

Szeme a nap fényéi tűri.

kérte a vita bezárását. Maniu a berekesztés ellen szólal fel.

A többség a vita berekesztését és a törvényjavaslat elfogadását határozta el.

A részletes tárgyalás kezdetén, midőn Argetoianu azt kérdezte, hogy az ellenzék nincs-e még teljesen tisztában a javaslattal, megszűnt a villamáram; beállott a sötétség és ezért az ülést berekesztették.

Take Jonescu expozét mondott

(Bukarest, febr. 21.) Take Jonescu ma expozét tartott a szenátusban a külügyi helyzetről. A macedóniai románokról kijelentette, hogy azok teljes szabadságban élnek. Ami a konkordátumot illeti, annak az állam érdekében kell készülni. Rámutatott arra, hogy a Bánság egy részének elvesztése Bratianu bűne, ő megkísérelte Belgrádoí rábírni, hogy engedje át Fehértemplomot és Versecet, a tárgyalások errevonaíkozólag még tartanak. A Máramarosra vonatkozólag közli, hogy a csehekkel a tárgyalásokat újra meg fogják kezdeni. Az orosz békére vonatkozólag megismételte a kamarában tett nyilatkozatait (Dtü)

Amagyar kulügymioisziertargyalasai a román követte!

% _____

Starcea ezredes terveire! és a hadifoglyok kicseréléséről — Balthazár püspök politikai körúton jár

(Kolozsvár, febr. 21. Saját tud.) Románia követe átnyújtotta megbízólevelét a magyar külügyminiszternek s ezzel a két ország között a diplomáciai összeköttetés megkezdődött, rendes mederbe terelődött. Starcea ezredes meghatalmazott békülékeny hangon nyilatkozik terveiről.

Budapesti politikai híreink a következők:

Starcea ezredes nyilatkozik

(Budapest, febr. 21. Saját tud.) Grátz Gusztáv magyar külügyminiszter ma kihallgatáson fogadta Starcea ezredes, román követet. A kihallgatás ulán — ^ni hosszú ideig tartott — Starcea ezredes a következőkben nyilatkozott tárgyalásának eddigi eredményeiről és politikai terveiről a „Pester Lloyd“ munkatársa előtt:

— Legélénkebb törekvésem, hogy a legbensőbb szomszédi viszonyt teremtsem meg Románia és Magyarország között s e viszonyt megerősítsem. Legelső feladatomnak tekintem, hogy a gazdasági fo/galmat helyreállítsuk a két ország között. Románia érdekeinek a képviselete mellett egész szívvel hasznára akarok lenni Magyarországnak is. A Grátz Gusztáv külügyminiszter úrral folytatott megbeszéléseimből azt a benyomást szereztem, hogy az együttműködésnek meg vannak az előföitételei.

— Hajlandók vagyunk a sokai szenvedett magyar népet termékeinkkel, fával, sóval, benzinnel, petróleummal kisegíteni.

Elmondotta még nyilatkozatában, hogy Grátz külügyminiszterrel megbeszélték a hadifoglyok kicserélésének módjait s a kicserélésben megállapodtak. ^Magyarországon harminc román és Romániában hetven magyar hadifogoly van.

A kálvinista polgárság a liberális biokban

(Szeged, febr. 21. Saját kid.) Balthazár Dezső püspök ideérkezett és a liberális szervezkedésben való részvételéről egy intervju kapcsán többek között a következőket mondotta:

— A kálvinisták csatlakozása a polgárok és munkások liberális szövetségéhez gyű ésszerűen szervezetten nem történt ugyan meg, de a kálvinisták óriási többsége a szövetség közös prog- rámmjának minden pontját aláírja. Legnagyobb jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a szociáldemokraták a szövetségbe azzal a kifejezett állás- foglalással léptek be, hogy a nemzeti egység és az ország önállósága alapján állanak, a nemzetközi viszonylatban pedig a krisztusi világnézet által is vindik4Lt testvéri együvé artozandóság követelményeit ápolják. A szövetség legközelebb országos akciót indít programmjának érvényesítése és táborának erősítése végett.

Balthazár püspök e kijelentései szerint, a kálvinista alföldi polgárság eddigi politikai szervezete a liberális bioknak erős tábora lesz.

Változások a magyar kormányban

(Budapest, febr. 21. Saját tud.) Ferdinándy Géza belügyminiszter lemondását bejelentette a kormányzónál, aki azt el is fogadta.

A nemzetiségi miniszteri tárcát, amit eddig