Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)
1921-01-01 / 1. szám
4. oldal. Szombat 192!. Az életet élni. Elnézem az életet. Kevés öröm csorg utána, mint pohár alján néhány csepp ring. 0 sóvár nézés, kiben benne ég s enyész a ki nem élt lét telje. Szem, ne nézz te, jobbra-balra, hogy a sors dobál, mert fáj a szívnek és e zord hodály, a tíz, az is fáj. ;— Nem vagy te zenész, ki bánatát nyirettyűjére fejti, s felejti már, aztán a földre ejti a hangszert s benne illan mélabú. Te élsz, te vagy. A kínok néma szú faragta fádon könnyekkel szakadnak s te akkor is látsz bévülről, ha vak vagy. Ligeti Ernő. Bécsi nyomor-mozaik. Becs, Egy. magyar en gráns felesége nem győzvén hazavárni a lujtt az emigrációból, utána jött ebbe a nagy idegtű yóiosba egy tiszamenti kisfaluból, ahol csak 6: zs *'d ó kántortól hallott német szót néhány évvel 'zelőtt. A szegény kis menyecske a szörnyű drágaságtói lesújtva tért haza a minap a piacról s szinte remegve kérdezte az urától: — Mond mi ez az Elend? — Miért kérded? — Mert mindenütt, ahol nem akarpm elhinni, hogy olyan drága a holmi, azt hajtogatták ezek a németek: Hja, in Wien isi E'end. Igen, itt van az Elend, itt a nyomorúság, szinte elviselhetetlen súlyéval, eibirhatatlan gyötrelmeivel, ki tudja: meddig fékezhető lazításával. Már oda repültek az első kövek egy autó ablakába, amelyben véletlenül nem a gyűlöletes siber ült szeretőjével, mind a Schwarízenberg-téren tüntető vasmunkások gondolták, hanem az itteni francia misszió vezetőjének, Hallier tábornoknak felesége, aki a betört ablaküvegtől fején és kezén könyebb sérülést is szenvedett. Diplomáciai, bonyodalom nem lett az ügyből, mert nyilvánvaló volt a tévedés, hiszen a francia hölgy éiénk tevékenységet fejt ki Bécsben a jótékonyság terén s a tüntetők a sábertanyéku! szolgáló néhány belvárosi kávéház ablakainak bevetésével különben is kifejezték igazi szándékukat és érzéseiket. * Hja, in Wien ist Elend! Mennyire érzem ezt én is, aki itt ülök ebben a kis szobában, amelyért háromszor akkora bért fizetek, mint a háziasszonyom az egész öiszobés lakásért. De hát azt mondja: ő is szegény özvegyasszony, valamiből csak kell élnie, a nyugdija csekély, a bankban csak két millió koronája van, két százalék mellett csak negyvenezer koronát kap egy évre és miből él, ha a tőkét megkezdi. Legalább hetvenszer megérte ugyan már a krumpiikapálást, de bízik magában és a drága- SRgban, hogy elfogyasztaná a tőkét, ha egyszer hozzáfogna. Akkor mégis csak jobb, ha egy kis lakásmizériával könnyít arfyagi gondjain, ha ezenfelül a gáz és villanyszámlájának kétharmadát velem fizetteti, mert én is használom a gázt és villanyt, ha szabad bejárása van az én pincémbe, amelyben a .fám (1 kgr. 2 K 70 f) és szenem (1 kgr. 6 K 50 f) néz elé a gyors enyészetnek. De még igy is boldognak kell lennem, hogy lakásom van, mert a szállót igazán nem tudnám megfizetni és szívesen előfizettem a Pressére, sőt a Reichspostra is, mihelyt szelíden közölte velem, hogy a tantijának a szobaura is előfizet ezekre a lapokra, különben is kell egy kis papiros a háznál. Nehezen tudom ugyan elképzelni, hogy neki még tantíja is legyen, de hát az nem fontos. így-éldegélünk ebben a népcsászár- városban, ahol 290 K egy kiló zsir, 12 K egy kiló burgonya, 50—50 K egy kiló liszt jegy nélkül, mert jegyre csak egy negyedkilót kapni egy hétre — s igy tovább. Hát még a szerencsétlen háztaxtá6nél- küli emberek! Miket esznek az úgynevezett Gemein- schafteküchékben, hanincsszáz koronájuk egy ebédre, de ennyiért sem lakhatnak jól még félig sem ä“ korcsmákban. * Csoda-e, ha „a rémség és nyomor tele,“ mint Mémetausztria sztrájkoló áílamhivatalnokai mondták a kormányhoz intézett ultimátumukban, bérharcba kergette a középosztálynak ezt a legszánandóbb rétegét. Az osztrák államhivaltalnokok öt kategóriájából éop e középső, a C) kategória kezdte meg a Bztrájkot. Ebben vannak az érettségit tett hivatalnokok, fölöttük az akadémiát végzettek (A) és az egy akadémiai vizsgát tettek (B). — alattuk a kö- eépiskolát részben elvégzettek (D) .és a középiskolát nem végzetíék (E). Fölülről is, alulról is próbálták a sztrájkot letömi, de a többi kategóriákból sem akadt sztrájktörő. Sőt abban a küldöttségben, amely B sztrájkolok határozatát a kormánynak átadta, a többi kategóriák képviselői is résztveítek, egy ren- lőrtisztviselő is. A r-aanrifirfüt r>t>áia nltilrat a sziráí- i kóló vámhlvatalnokok pótlására akarták fölhasználni, k jelentették, hogy ők csak közbiztonsági szol- gátatot teljésitenek. Azonnal és alaposan meg kell változtatni a gazdasági viszonyokat, le kell törni az árakat, ha kell, katonai kényszerrel is, ezt követelik a hivatalnokok, különben hiábavaló minden fizetés- emelés. Nem szabad tűrni, hogy a profil harácsolók kihasználják a világkonjunkturát s Ausztria dolgozó népét az éhhalálba kergessék. Németausziria havi deficitje több, mint kétmilliárd korona, a jobb előléptetés, amit a sztrájkolok követeltek, havi kétmillió koronát jelentene. Mayer kancellár azzal fenyegetőzött, hogy átadja az államhatalmat a jóvátételi bizottságnak. * Lehet, hogy egészen komolyan gondolta, lehet, hogy szeretné, ha már túl lenne rajta, mint a rossz gyerek a verésen. Mert annyi bizonyos, hogy ez a szerencsétlen Némeíausziria igy fönn nem maradhat. Ez a hivatalnok-sz’.rájk is azt mutatta, hogy az állam a pénzügyi csőd felé zuhan s szinte lecsilía- pithataílan gazdasági harcok szintere lesz. A dúsgazdagok és dusjövedelmüek keskeny rétege alatt a tengődök és nyomorgók, a fázok és éhezek tengere háborog. A Kárthner-strasszén csillog, pöffeszke- dik a siberek és kokottok hivalgó fényűzése s az egész város tele van koldussal. Nem tudsz tiz percig ülni egy kávéházban, hogy sápadt gyerek, vén- szorgó vénasszony, nyomorék hadirokkant ne nyújtaná feléd alamizsnakérő sovány kezét. A nagyon szerény adagolás mellett is csak az év végéig van lisztkészlet, a kormány most tárgyal a jóvátételi bizottsággal, hogy az állam külföldi értékpapírjainak vagy gobelin gyűjteményeinek zálogbaadésa mellett szerezze meg a január és február hónapokra szükséges lisztet. Ezzel aztán Ausztria utolsó gazdasági forrásai kimerülnek. Hogy mi lesz azután? Ki tudja? Egyelőre azzal biztatják a szegény bécsieket, hogy még nem hiúsultak meg véglegesen azok a londoni tárgyalások, amelyeket Ausztria újjáépítésére szükséges nagy segélykölcsönről folytatnak. * Ülünk a sötét, hideg kis külvárosi kávéházban, öt korona gewöhnlicher Kafé, ami helypénznek tekintendő, mert ihatatlan, piszkos, szürkés-barna kotyvalék egy szemcse sacharinnal, a tejes kávé, azt jelenti, hogy a valamivel nagyobb csésze ilyen koly- valékba egy kávéskanálnyi kondenztejet tesznek, tizenöt korona. A szegény ember spekulál, hogy be!emenjen-e ebbe a pazarlásba. Pöfögő autó áll meg a. kávéház előtt. Két pincér is szalad az ajtóhoz. Két fiatal olasz száll le két kis bécsi hölggyel. Menned egyenesen a szeparéba. Izgalom az egész kávéházban. Két üveg pezsgőt visznek be. Egy negyedóra múlva megint kettőt. Másfélóra múlva elrobognak. Egy üveg pezsgő 7000 K, a külön szeparéért 500 koronát fizettek, a két pincérnek 100—100 korona borravalók Nem nyomorog mindenki még Bécsben sera A tisztviselőik nem sikerült fizetésegységesifése A t sztviselők nagy részének rosz- szabb lett a helyzete — Mégis megmaradnak a személyi pótd jak — Uj embereka pénzügyigazga tóságok élén (Kolozsvár, dec. 31. Saját tud.) Az erdélyi és bánáti tisztviselők fizetésegységesiíóséről csak a közel napokban számoltunk be. A hivatalos rendelet a felületes szemlélő előtt a tisztviselők helyzetének lényeges javulásáról tesz tanúságot. Ha azonban megismerjük a „fizetésrendezés“ meritumát, kiderül, hogy a tisztviselők .legnagyobb része , sokkal rosszabb helyzetbe'került, mint eredetileg volt. Megindult tehát a kontraakció, amely előreláthatólag teljes sikerrel jár, hiszen maga az egységesítés Manailla bukaresti delegátus munkája volt, aki egyáltalán nem ismeri az itteni viszonyokat és rideg bürokratizmussal akarja meghonosítani azt a rendszert, mely a régi királyság területén sem vált be., ( Eddig a különben is rosszul dotált tisztviselők sorsán olyanképen segítettek, hogy a legtöbb karban személyi pótlékok és egyéb illetmények járultak a törzslizetóshez. Tekintettel azonban arra, hogy a személyi pótlékokat eltörli a rendelet, a belügyi, igazságszolgáltatási, földmivelésügyi és kultiíszreszort- lioz tartozó tisztviselői kar sokkal rosszabb anyagi helyzetbe került, mint eredetileg volt. , Azonnal megindult tehát az akció Bukarestben, mely — értesülésünk szerint — sikerrel is jár, amennyiben a napokban megjelenő végrehajtási utasítás továbbra is fenntartja a személyi pótlékok rendszerét, illetve az utasítás úgy intézkedik, hogy ez a fizetósegységesités a már megállapított fizetéseket nem érinti. Más kérdés azután, hogy azok számára, akik személyi pótlékot kapnak, ez az egységesítés törzafizetésük felemelését jelenti-e vagy pedig ezek teljesen kívül esnek a mostani fizetésrendezésen. Azt máris feltétlenül megáilanithatiuk. hoev emégefCUlmár 1. sités nem történt, mert a személyi pótdiiak S*siriáu « jövőben is különbözőek lesznek az egyazon rizt-M osztályhoz tartozó tisztviselők illetmésrei. így tehát a tisztviselők fize*é»é>r;ík rsadezéa« még most sincs abban a formában magoWve, íü&őíj kielégítő lenne. Hozzájárul ehhez az erééiyi ós biaáti pénzügyi tisztviselői karnak az a sérelme, maij Manailla központi pénzügyi delegátus gyarsatosiri politikájából folyik. így minden pénzügyigazgiiésághoi régi királyságbeli delegátusokat osztott be és gísI látják el a pénzügyigazgató tulajdonképeni hiíÁ*köiét Vagyis ólján tisztviselők kerülnek az erdélyi pénzügyek vezető stallumaiba, kik az itteni y ; Üí-TV»* 4$ nem ismerik, sem magyarul, sem németül nem Uszibwsi és messze elmaradnak a régi, nagyképzettséfü ügyi vezetőembereink mögött. így azután nem csoda ha ez a kifejezett gyarmatosító politika olyan állapotokat teremtett, melyek nem alkalmasak a feltétlenül szükséges pénzügyi konszolidációra. A zöld iníernacionálé A parasz'ok internacionáléja a szocíalizmu* * ellen — A bajor—osztrák—magyar federác.d gondolata CKolozsvár, dec. 31.) Az internacionálék szivár- ványszinéhez uj szin csatlakozott: a zöld interna- cionálé. Szervezésének alapját az a nagyon komolj gondolat képezi, hogy a munkásforradalmak soreá a közbenélló osztályok, a szellemi munkások és < parasztok állásfoglalása dönti el. Ezek állásfoglalás« az a túlsúly, mely előbb [vagy utóbb jobbra vágj balra billenti a mérleget. A legújabb forradalmai nem egyikének sorsa bizonyítja ezt: az' ellenforradalom ott mindenütt győzelmeskedett, ahol a rég rend híveinek sikerült a középosztályt és a parasztságot.a társadalmi forradalommal szemben ellenállásra birni. A zöld internacionálé a parasztságot akarja a forradalommal szemben előre megszervezni. Poziliv programmot ezzel szemben nem ad. Kilátásai ennek dacára.vannak, mert hatalmas segítőtársa a falusi lakosság teljes tudatlansága és elmaradottsága, melyet a nagytőke s a kormányok könnyűszerrel állíthatnak a maguk érdekeik szolgálatába. Bizonyítja azonban az egész mozgalom, hogy elmúlt az az idő, mikor a tőkés osztályok tanácstalanul állottak a szocializmus feltörésével szemben: ma már a védekezés és támadás eszközeit késziígetik. A szocialista pártok mindenütt elhanyagolták a falust lakosság megnevelését és ez még 'súlyos akadályokat fog tevékenységüknek útjába gördíteni. A zöld internacionalénak egy aktuális, sőt végrehajtás alatt levő diplomáciai íerv ad nagy jelentőséget. Franciaország meg akarja akadályozni Ausztriának Németországhoz csatlakozását és el akarja szakítani Bajorországot Németországtól. Ezért merült fel egy bajor—osztrák—magyar federáció tervének a szerencsétlen gondolata. Ezáltal Ausztria és Magyarország életképesek lennének az utódállamok károsodása nélkül. Németország pedig még- jobban meggyengülne. Az ut pedig, amelyen ezt a francia diplomácia elérni kívánja, a katolikus erők csoportosítása. Ez történt Bajorországban, Ausztriában és Magyarországban. A francia diplomácia nagy eréllyel dolgozik és igy bizonyos, hogy a tervről, amelynek a zöld internacionálé egyik részlete, még sok szó fog esni. E mozgalomról szól a következő párisi jelentésünk: A „Le Temps“ tudósítója jelenti Bécsből: Heim doktor bajor képviselő, ki a németországi federáiista ipozgalom vezetője, a mult héten Budapestre utazott. Heim kijelentette, hogy Bajorország számára elengedhetetlen, hogy Magyarországhoz közeledjék és hogy Ausztriának összeköíőkapoca gyanánt kell szolgálnia közöttük. Heim ez alkalommal Ausztriának Németországhoz való csatlakozása ellen nyilatkozott. Mikor Heim Bécsbe érkezett, a2 osztrák parasztok ligája azonnal gyűlést hivott össze a tiszteletére, melyen résztvettek Mayr, az uj osztrák kancellár és Bulgária bécsi követe is. A gyűlés célját maga Heim jelölte meg, mikor kijelentette, hogy azonos Középeurópa különböző parasztpárí- jainak avégre tett erőfeszítéseivel, hogy létrehozzák azt az alakulatot, amelyet általában „zöld in- ternacionálénak" neveznek. A mozgalom egyik vezetője a következőkben fejtette ki a ©ozgalom célját: , — A zSM intern^cionálénak célja az európa- államok oly módon való csoportosítása, hogy hatályosan^ lehessen a vörös iníernacionálé ellen küzdeni. í apaszlalható volt Magyarországban, de különösen Oroszországban, hogy az úgynevezett „buri zsoá“ osztályok képtelenek magukban megdöntenl a bolsevizmust. Fontos tehát, hogy a felforgató eszmék elleni küzdelmet ne csak a burzsoá osztályok, hanem -a parasztok is folytassák. A volt osztrákmagyar monarchia területén keletkezett államokban és különösen Keleteurópában a „burzsoák“ jóval kevesebben vannak, mint a parasztok és ez utóbbiak gyakran többé-kevésbé elmaradottak. A zöld inlörixaciürLfilénalí az összas államokban elő kellen«
