Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)

1921-01-01 / 1. szám

4. oldal. Szombat 192!. Az életet élni. Elnézem az életet. Kevés öröm csorg utána, mint pohár alján néhány csepp ring. 0 sóvár nézés, kiben benne ég s enyész a ki nem élt lét telje. Szem, ne nézz te, jobbra-balra, hogy a sors dobál, mert fáj a szívnek és e zord hodály, a tíz, az is fáj. ;— Nem vagy te zenész, ki bánatát nyirettyűjére fejti, s felejti már, aztán a földre ejti a hangszert s benne illan mélabú. Te élsz, te vagy. A kínok néma szú faragta fádon könnyekkel szakadnak s te akkor is látsz bévülről, ha vak vagy. Ligeti Ernő. Bécsi nyomor-mozaik. Becs, Egy. magyar en gráns felesége nem győzvén hazavárni a lujtt az emigrációból, utána jött ebbe a nagy idegtű yóiosba egy tiszamenti kisfaluból, ahol csak 6: zs *'d ó kántortól hallott német szót né­hány évvel 'zelőtt. A szegény kis menyecske a ször­nyű drágaságtói lesújtva tért haza a minap a piac­ról s szinte remegve kérdezte az urától: — Mond mi ez az Elend? — Miért kérded? — Mert mindenütt, ahol nem akarpm elhinni, hogy olyan drága a holmi, azt hajtogatták ezek a németek: Hja, in Wien isi E'end. Igen, itt van az Elend, itt a nyomorúság, szinte elviselhetetlen súlyéval, eibirhatatlan gyötrelmeivel, ki tudja: meddig fékezhető lazításával. Már oda re­pültek az első kövek egy autó ablakába, amelyben véletlenül nem a gyűlöletes siber ült szeretőjével, mind a Schwarízenberg-téren tüntető vasmunkások gondolták, hanem az itteni francia misszió vezető­jének, Hallier tábornoknak felesége, aki a betört ablaküvegtől fején és kezén könyebb sérülést is szenvedett. Diplomáciai, bonyodalom nem lett az ügyből, mert nyilvánvaló volt a tévedés, hiszen a francia hölgy éiénk tevékenységet fejt ki Bécsben a jótékonyság terén s a tüntetők a sábertanyéku! szol­gáló néhány belvárosi kávéház ablakainak beveté­sével különben is kifejezték igazi szándékukat és érzéseiket. * Hja, in Wien ist Elend! Mennyire érzem ezt én is, aki itt ülök ebben a kis szobában, amelyért há­romszor akkora bért fizetek, mint a háziasszonyom az egész öiszobés lakásért. De hát azt mondja: ő is szegény özvegyasszony, valamiből csak kell élnie, a nyugdija csekély, a bankban csak két millió koronája van, két százalék mellett csak negyven­ezer koronát kap egy évre és miből él, ha a tőkét megkezdi. Legalább hetvenszer megérte ugyan már a krumpiikapálást, de bízik magában és a drága- SRgban, hogy elfogyasztaná a tőkét, ha egyszer hozzáfogna. Akkor mégis csak jobb, ha egy kis lakásmizériával könnyít arfyagi gondjain, ha ezen­felül a gáz és villanyszámlájának kétharmadát ve­lem fizetteti, mert én is használom a gázt és villanyt, ha szabad bejárása van az én pincémbe, amelyben a .fám (1 kgr. 2 K 70 f) és szenem (1 kgr. 6 K 50 f) néz elé a gyors enyészetnek. De még igy is bol­dognak kell lennem, hogy lakásom van, mert a szál­lót igazán nem tudnám megfizetni és szívesen elő­fizettem a Pressére, sőt a Reichspostra is, mihelyt szelíden közölte velem, hogy a tantijának a szoba­ura is előfizet ezekre a lapokra, különben is kell egy kis papiros a háznál. Nehezen tudom ugyan elképzelni, hogy neki még tantíja is legyen, de hát az nem fontos. így-éldegélünk ebben a népcsászár- városban, ahol 290 K egy kiló zsir, 12 K egy kiló burgonya, 50—50 K egy kiló liszt jegy nélkül, mert jegyre csak egy negyedkilót kapni egy hétre — s igy tovább. Hát még a szerencsétlen háztaxtá6nél- küli emberek! Miket esznek az úgynevezett Gemein- schafteküchékben, hanincsszáz koronájuk egy ebédre, de ennyiért sem lakhatnak jól még félig sem ä“ korcs­mákban­. * Csoda-e, ha „a rémség és nyomor tele,“ mint Mémetausztria sztrájkoló áílamhivatalnokai mondták a kormányhoz intézett ultimátumukban, bérharcba kergette a középosztálynak ezt a legszánandóbb ré­tegét. Az osztrák államhivaltalnokok öt kategóriájá­ból éop e középső, a C) kategória kezdte meg a Bztrájkot. Ebben vannak az érettségit tett hivatal­nokok, fölöttük az akadémiát végzettek (A) és az egy akadémiai vizsgát tettek (B). — alattuk a kö- eépiskolát részben elvégzettek (D) .és a középisko­lát nem végzetíék (E). Fölülről is, alulról is próbál­ták a sztrájkot letömi, de a többi kategóriákból sem akadt sztrájktörő. Sőt abban a küldöttségben, amely B sztrájkolok határozatát a kormánynak átadta, a többi kategóriák képviselői is résztveítek, egy ren- lőrtisztviselő is. A r-aanrifirfüt r>t>áia nltilrat a sziráí- i kóló vámhlvatalnokok pótlására akarták fölhasz­nálni, k jelentették, hogy ők csak közbiztonsági szol- gátatot teljésitenek. Azonnal és alaposan meg kell változtatni a gazdasági viszonyokat, le kell törni az árakat, ha kell, katonai kényszerrel is, ezt követelik a hivatalnokok, különben hiábavaló minden fizetés- emelés. Nem szabad tűrni, hogy a profil harácsolók kihasználják a világkonjunkturát s Ausztria dolgozó népét az éhhalálba kergessék. Németausziria havi deficitje több, mint kétmilli­árd korona, a jobb előléptetés, amit a sztrájkolok követeltek, havi kétmillió koronát jelentene. Mayer kancellár azzal fenyegetőzött, hogy átadja az állam­hatalmat a jóvátételi bizottságnak. * Lehet, hogy egészen komolyan gondolta, lehet, hogy szeretné, ha már túl lenne rajta, mint a rossz gyerek a verésen. Mert annyi bizonyos, hogy ez a szerencsétlen Némeíausziria igy fönn nem marad­hat. Ez a hivatalnok-sz’.rájk is azt mutatta, hogy az állam a pénzügyi csőd felé zuhan s szinte lecsilía- pithataílan gazdasági harcok szintere lesz. A dús­gazdagok és dusjövedelmüek keskeny rétege alatt a tengődök és nyomorgók, a fázok és éhezek ten­gere háborog. A Kárthner-strasszén csillog, pöffeszke- dik a siberek és kokottok hivalgó fényűzése s az egész város tele van koldussal. Nem tudsz tiz per­cig ülni egy kávéházban, hogy sápadt gyerek, vén- szorgó vénasszony, nyomorék hadirokkant ne nyúj­taná feléd alamizsnakérő sovány kezét. A nagyon szerény adagolás mellett is csak az év végéig van lisztkészlet, a kormány most tárgyal a jóvátételi bi­zottsággal, hogy az állam külföldi értékpapírjainak vagy gobelin gyűjteményeinek zálogbaadésa mellett szerezze meg a január és február hónapokra szük­séges lisztet. Ezzel aztán Ausztria utolsó gazdasági forrásai kimerülnek. Hogy mi lesz azután? Ki tudja? Egyelőre azzal biztatják a szegény bécsieket, hogy még nem hiúsultak meg véglegesen azok a londoni tárgyalások, amelyeket Ausztria újjáépítésére szük­séges nagy segélykölcsönről folytatnak. * Ülünk a sötét, hideg kis külvárosi kávéházban, öt korona gewöhnlicher Kafé, ami helypénznek tekintendő, mert ihatatlan, piszkos, szürkés-barna kotyvalék egy szemcse sacharinnal, a tejes kávé, azt jelenti, hogy a valamivel nagyobb csésze ilyen koly- valékba egy kávéskanálnyi kondenztejet tesznek, tizenöt korona. A szegény ember spekulál, hogy be!emenjen-e ebbe a pazarlásba. Pöfögő autó áll meg a. kávéház előtt. Két pin­cér is szalad az ajtóhoz. Két fiatal olasz száll le két kis bécsi hölggyel. Menned egyenesen a szeparéba. Izgalom az egész kávéházban. Két üveg pezsgőt visznek be. Egy negyedóra múlva megint kettőt. Más­félóra múlva elrobognak. Egy üveg pezsgő 7000 K, a külön szeparéért 500 koronát fizettek, a két pin­cérnek 100—100 korona borravalók Nem nyomorog mindenki még Bécsben sera A tisztviselőik nem sikerült fizetésegységesifése A t sztviselők nagy részének rosz- szabb lett a helyzete — Mégis meg­maradnak a személyi pótd jak — Uj embereka pénzügyigazga tóságok élén (Kolozsvár, dec. 31. Saját tud.) Az erdélyi és bánáti tisztviselők fizetésegységesiíóséről csak a közel napokban számoltunk be. A hivatalos rendelet a felületes szemlélő előtt a tisztviselők helyzetének lényeges javulásáról tesz tanúságot. Ha azonban meg­ismerjük a „fizetésrendezés“ meritumát, kiderül, hogy a tisztviselők .legnagyobb része , sokkal rosszabb hely­zetbe'került, mint eredetileg volt. Megindult tehát a kontraakció, amely előreláthatólag teljes sikerrel jár, hiszen maga az egységesítés Manailla bukaresti dele­gátus munkája volt, aki egyáltalán nem ismeri az itteni viszonyokat és rideg bürokratizmussal akarja meghonosítani azt a rendszert, mely a régi királyság területén sem vált be., ( Eddig a különben is rosszul dotált tisztviselők sorsán olyanképen segítettek, hogy a legtöbb karban személyi pótlékok és egyéb illetmények járultak a törzslizetóshez. Tekintettel azonban arra, hogy a személyi pótlékokat eltörli a rendelet, a belügyi, igazságszolgáltatási, földmivelésügyi és kultiíszreszort- lioz tartozó tisztviselői kar sokkal rosszabb anyagi helyzetbe került, mint eredetileg volt. , Azonnal megindult tehát az akció Bukarestben, mely — értesülésünk szerint — sikerrel is jár, amennyiben a napokban megjelenő végrehajtási uta­sítás továbbra is fenntartja a személyi pótlékok rendszerét, illetve az utasítás úgy intézkedik, hogy ez a fizetósegységesités a már megállapított fizeté­seket nem érinti. Más kérdés azután, hogy azok számára, akik személyi pótlékot kapnak, ez az egysé­gesítés törzafizetésük felemelését jelenti-e vagy pedig ezek teljesen kívül esnek a mostani fizetésrendezésen. Azt máris feltétlenül megáilanithatiuk. hoev emége­fCUlmár 1. sités nem történt, mert a személyi pótdiiak S*siriáu « jövőben is különbözőek lesznek az egyazon rizt-M osztályhoz tartozó tisztviselők illetmésrei. így tehát a tisztviselők fize*é»é>r;ík rsadezéa« még most sincs abban a formában magoWve, íü&őíj kielégítő lenne. Hozzájárul ehhez az erééiyi ós biaáti pénzügyi tisztviselői karnak az a sérelme, maij Manailla központi pénzügyi delegátus gyarsatosiri politikájából folyik. így minden pénzügyigazgiiésághoi régi királyságbeli delegátusokat osztott be és gísI látják el a pénzügyigazgató tulajdonképeni hiíÁ*köiét Vagyis ólján tisztviselők kerülnek az erdélyi pénz­ügyek vezető stallumaiba, kik az itteni y ; Üí-TV»* 4$ nem ismerik, sem magyarul, sem németül nem Uszibwsi és messze elmaradnak a régi, nagyképzettséfü ügyi vezetőembereink mögött. így azután nem csoda ha ez a kifejezett gyarmatosító politika olyan állapo­tokat teremtett, melyek nem alkalmasak a feltétlenül szükséges pénzügyi konszolidációra. A zöld iníernacionálé A parasz'ok internacionáléja a szocíalizmu* * ellen — A bajor—osztrák—magyar federác.d gondolata CKolozsvár, dec. 31.) Az internacionálék szivár- ványszinéhez uj szin csatlakozott: a zöld interna- cionálé. Szervezésének alapját az a nagyon komolj gondolat képezi, hogy a munkásforradalmak soreá a közbenélló osztályok, a szellemi munkások és < parasztok állásfoglalása dönti el. Ezek állásfoglalás« az a túlsúly, mely előbb [vagy utóbb jobbra vágj balra billenti a mérleget. A legújabb forradalmai nem egyikének sorsa bizonyítja ezt: az' ellenforra­dalom ott mindenütt győzelmeskedett, ahol a rég rend híveinek sikerült a középosztályt és a paraszt­ságot.a társadalmi forradalommal szemben ellen­állásra birni. A zöld internacionálé a parasztságot akarja a forradalommal szemben előre megszervezni. Poziliv programmot ezzel szemben nem ad. Kilátásai ennek dacára.vannak, mert hatalmas segítőtársa a falusi lakosság teljes tudatlansága és elmaradottsága, melyet a nagytőke s a kormányok könnyűszerrel állít­hatnak a maguk érdekeik szolgálatába. Bizonyítja azonban az egész mozgalom, hogy elmúlt az az idő, mikor a tőkés osztályok tanácstalanul állottak a szocializmus feltörésével szemben: ma már a védekezés és támadás eszközeit késziígetik. A szo­cialista pártok mindenütt elhanyagolták a falust lakosság megnevelését és ez még 'súlyos akadályo­kat fog tevékenységüknek útjába gördíteni. A zöld internacionalénak egy aktuális, sőt vég­rehajtás alatt levő diplomáciai íerv ad nagy jelen­tőséget. Franciaország meg akarja akadályozni Ausztriának Németországhoz csatlakozását és el akarja szakítani Bajorországot Németországtól. Ezért merült fel egy bajor—osztrák—magyar federáció tervének a szerencsétlen gondolata. Ezáltal Ausztria és Magyarország életképesek lennének az utódálla­mok károsodása nélkül. Németország pedig még- jobban meggyengülne. Az ut pedig, amelyen ezt a francia diplomácia elérni kívánja, a katolikus erők csoportosítása. Ez történt Bajorországban, Ausztriá­ban és Magyarországban. A francia diplomácia nagy eréllyel dolgozik és igy bizonyos, hogy a tervről, amelynek a zöld internacionálé egyik részlete, még sok szó fog esni. E mozgalomról szól a következő párisi jelen­tésünk: A „Le Temps“ tudósítója jelenti Bécsből: Heim doktor bajor képviselő, ki a németországi federáiista ipozgalom vezetője, a mult héten Buda­pestre utazott. Heim kijelentette, hogy Bajorország számára elengedhetetlen, hogy Magyarországhoz közeledjék és hogy Ausztriának összeköíőkapoca gyanánt kell szolgálnia közöttük. Heim ez alkalom­mal Ausztriának Németországhoz való csatlakozása ellen nyilatkozott. Mikor Heim Bécsbe érkezett, a2 osztrák parasztok ligája azonnal gyűlést hivott össze a tiszteletére, melyen résztvettek Mayr, az uj osz­trák kancellár és Bulgária bécsi követe is. A gyű­lés célját maga Heim jelölte meg, mikor kijelentette, hogy azonos Középeurópa különböző parasztpárí- jainak avégre tett erőfeszítéseivel, hogy létrehoz­zák azt az alakulatot, amelyet általában „zöld in- ternacionálénak" neveznek. A mozgalom egyik ve­zetője a következőkben fejtette ki a ©ozgalom célját: , — A zSM intern^cionálénak célja az európa- államok oly módon való csoportosítása, hogy hatá­lyosan^ lehessen a vörös iníernacionálé ellen küz­deni. í apaszlalható volt Magyarországban, de külö­nösen Oroszországban, hogy az úgynevezett „buri zsoá“ osztályok képtelenek magukban megdöntenl a bolsevizmust. Fontos tehát, hogy a felforgató esz­mék elleni küzdelmet ne csak a burzsoá osztályok, hanem -a parasztok is folytassák. A volt osztrák­magyar monarchia területén keletkezett államokban és különösen Keleteurópában a „burzsoák“ jóval kevesebben vannak, mint a parasztok és ez utób­biak gyakran többé-kevésbé elmaradottak. A zöld inlörixaciürLfilénalí az összas államokban elő kellen«

Next

/
Oldalképek
Tartalom