Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)
1921-01-05 / 3. szám
egyedül az egységesítés körül — természetes és okadatoit, hogy a régi királyság területéről 30—40 tisztviselőt hozzak, hogy ezek a törvény életbeléptetésénél és végrehajtásánál segítségünkre legyenek. Alig jut az egyes pénzügyigazgatóságokhoz két tisztviselő ezekből. Különben ezek mind a legjobb tisztviselőink közül valók és eddig teljesen korrektek. Az én intencióm különben: a rend, a munka és a korrektség és ebben a szellemben kívánok tovább is dolgozni. _____________ ———Mas I HÍREK Újévi legenda: az adventista prédikátorról\ meg a vad medvéről, meg a nyolcvan gonosz bünbe- esett katonáról Természetesen nem volt és nincs okunk Ma- nailla delegátus szándékainak tiszta és becsületes intencióiban kételkedni, meg kell azonban éppen nyilatkozatából állapítsuk, hogy első közlésünk mindenben megállja a helyét. Maga a delegátus nyilatkozza ki, hogy ő a fizetés rendezésére vonatkozó javaslatét kizárólag a pénzügyi tisztviselőkre tette, mint akik legrosszabbul vannak fizetve. A rendezés azonban általánosan történt és olyan állapotot teremtett, hogy a tisztviselői kar legnagyobb része, — tekintettel a személyi pótlékok tervbevett eltörlésére — kevesebbet kap egy hónapra, mint a múltban kapott. Már pedig egyetértünk abban, hogy a tisztviselők rosszul vannak fizetve és olyan reform, mely nagy részének életstandardját lejjebb szállítja, lehet a delegátus ur által hivatkozott elvnek megfelelő, de semmiképen sem igazságos. Tessék alapul venni a legmagasabb illetményt — még az is alacsony — és ehhez megcsinálni a kiegyenlítést, ne pedig alacsonyabb illetményekre redukálni a magasabbakat. Ami a régi királyságbeli államszámviteli rendszer behozatalát illeti, a delegátus maga is a viszonyokra hivatkozik, azonban elismeri, hogy a tisztviselői fizetések körül zavarok, nehézségek vannak, melyek fő oka, hogy a reszortok nem tesznek eleget pontosan a kötelezettségeiknek a kiutalások körül. Ez azonban ugyancsak a viszonyokon múlik, magén a rendszeren, mely miatt bizony a fizetések kiutalása állandóan a legnagyobb nehézségekkel jár. Annak bírálatába nem bocsátkozhatunk, hogy a régi királyságbeli rendszer mennyivel primitivebb, mint az itteni rendszer volt: a kettőből egy harmadiknak kellett volna megszületni, mely fejlődést jelent, nem pedig visszaesést. Különben mi is hivatkozhatunk arra, valóban illetékes és éppen román tisztviselők megállapításaira, kik a régi királyságbeli rendszer behozatala ellen nyilatkoztak. Menailla delegátus nyilatkozata teljesen megerősíti azt az állításunkat, hogy igenis, gyarmatosító politika folyik. Elismeri, hogy mintegy harminc királyságbeli tisztviselőt hozott. Egészítsük ki ezt még azzal, hogy ezek egy része az erdélyi és bánáti pénzügyigazgatóságok élére kapott megbízást s erre valóban egyéb jogcímük nem lehetett, minthogy : régi királyságbeliek. Mert az, hogy „még korrektek“ — lehet nagyjelentőségű megállapítás, de semmi esetre sem jogcím —, az erdélyi tisztviselők ellen. Különben teljesen megnyugtatott Manailla delegátus nyilatkozatának az a része, mely a rendet, a munkát és a tisztaságot hangsúlyozza s épen ezek a szempontok vezetnek bennünket is, mikor a tisztviselők érdekében és a pénzügyi igazgatásunk régi, elismert nívójának védelmében szavunkat felemeljük. (sz. b.) Cluji városi adóhivataltól. Sz. 269-920. Hirdetmény. A városi adóhivatal tudomására hozza az adózó közönségnek, hogy Cluj város költségvetése 1919., valamint 1920—1921. évekre jóváhagyatván, a községi pótadó 1919. évre 273 százalékban, 1920—1921. évre 299 százalékban lett megállapítva. Minthogy községi pótadó címen eddig az állami egyenes adónak 80 százaléka lett felszámítva és bevételezve — felkérem Cluj város adózó polgárait, valamint az összes nyilvános számadásra kötelezett egyleteket, vállalatokat és intézeteket, hogy az 1919. é3 1920. évekre járó községi pótadó többletet 30 napon belül fizessék be, mert ellenkező esetben a végrehajtás személyvélogatás nélkül a legnagyobb eréllyel lesz foganatosítva. Cluj la 29 december 1920. CRISAN, ^ ^ iVl ^ ^ ^ n ^ ^ ^ ^ Şeful perceptoriei, IbriluAns GYŰRŰK 1 ÉKSZEREK, «ode,; JEGYGYŰRŰK EZÜSTTÁSKÁK nagyrálasztékban, nagyban és kicsinyben kaphatók FRAŢII ROLLER, BUKAREST 8TRADA CAROL 50. SZ I. EMELET 4 Ha úgy tetszik: legenda, ha meg csak úgy: egyszerű szürke riport. Valamikor kivirágzott volna ez a kis történet, csudálatos és szépséges legendává, de most lehet, hogy elvész a napi események rideg ravatalán. Gui Demeter egyszerű, szegény földmives ember a szilágysági Ip községben. Ott él istenes, szelíd, munkás békességben, megrokkanva a világháborúban kapott sebeitől és megcsömörölve a világ gonoszságaitól. Lelkében eleven lángolással él a hit: e világot csak jósággal válthatjuk meg bűneitől, az igének igazi követelésével, a szeretet istápolásával életünk minden lépésében. Az egyszerű, nyílt szavú és lelkű falusi emberből igy lett a „hívők“ prédikátora : adventista elöljáró. A múltkoriban történt, hogy Gui Demeter, kit a „testvér“ szép megszólítással tisztelnek felebarátai, elindult amaz Alsóvisó látogatáséra, melynek adventista hivői szomorú üldöztetéséről már irtunk is. Átalvetőjében három napra való elemózsia és hetven román nyelvű adventista füzet volt, melyet Bukarestből az ottani egy- hitben lévő testvérei küldöttek számára. Alsóvisón akkor szomorú sorsa volt az adventistáknak. Bepanaszolták őket az ottani helytartónál, akarom mondani főszolgabirónál, hogy hamis hitet vallanak és nem adják meg a császárnak, ami a császáré, illetve a mai nyelven szólván: államellenes izgatást követnek el. Prédikált pedig Gui prédikátor hivő-testvér a következőképen: — Egyformának teremtett bennünket a mi istenünk, aki nem tudja megkülömbözíetni ki román, ki magyar, ki zsidó, ki más és más földi nemzetség. Ép ezért egyformák vagyunk az Ur szine elölt és igy egymagunk között is. Ne külömböztessünk tehát földi megkülömbözíeíéssel, legyünk egyforma testvérek mindenkivel ... Gui Demetert pedig Pop Stefán alsóvisói adventista elüljáróval letartóztatták . . . Bevitték Mára- marosszigetre és , . . itt kezdődik a legenda. A két adventistát ugyanis egy hatalmas, láncon tartott medvével zárták együvé, A medvét még kicsiny korában szerezték volna s most hosszú láncon őrizte egy paraszt a szobában. Ott mormogott, dörmögött az erdők fenevadja, fogát vicsorítván a két szegény félő adventistára, akiket azonban nem hagyott el e nehéz órában sem szent hitük. Térdre- borultak és imával, hangos zsoltár énekléssel kérték az istent, mentse ki őket a nehéz bajból. És ime, csuda történt, a medve megszelídült és meghunyászkodott morgással hizelgett az adventistáknak, akik almát ás kenyeret adtak neki: — Még sokat játszottunk azután a vad medvével, ki kenyeres társunk lön — igy mondotta el Gui — nem féltünk tőle, az nem bántott bennünket és csöndben hallgatta zsoltározásunk ... Ha meg is tudta Gui szelídíteni a medvét, nehezebb megpróbáltatás elé állította őt megint az isten. Elvitték Máramarosszigetre, Zilahra, ahol nyolcvan bűnbeesett katonával zárták együvé. Volt közöttük betörő, tolvaj, talán gyilkos is. Bizony mondom, nehezebb megpróbáltatás volt ez még a medvénél, de meg Dávid zsidó király oroszlánjánál is. De isten itt is csudát tett. A börtön nyomorúságában Gui igaz hitéhez hiven hirdetni kezdte a tiszta ut igazságát és ime harmadnapon megtértek mind a nyolcvan gonosz, bűnbeesett katonák. — Még a szigorú őrmester is, kit őrizetünkre rendeltek, sirt a szavainkon. A börtön igy templommá lön, együtt imádkoztak, mondották zsoltáraikat a foglyok, élükön Gui prédikátorral. A bűnös katonák pedig belátták, hogy eltértek isten útjairól és szentül megfogadták, hogyha most kikerülnek a bajból, testvérré lesznek a testvérek között... Ezt a szép, legendás történetet jött elbeszélni szerkesztőségünkbe a derék, nyilt tekintetű, tiszta hitü Gui Demeter szilágyzovényi születésű földműves, adventista prédikátor és rokkant katona. Vonattal jött és vonattal ment. Ez az oka talán, hogy ebből a történetből még sem lesz legenda... meg az a pár évszázad különbség, mely akkoron a hasonló történetekből a legendák szent glóriáját fonta... — A román karácsonyi ünnepek alatt hivatalos munkaszünet. A belügyi államtitkárság közlése szerint a román karácsonyi ünnepek alatt, január hó 7 és 8-án általános munkaszünet lesz. Üzletek nyitva nem tarthatók, az üzemekben is szünetel a munka. — Nem erősítették meg az államtitkári kinevezések hirét. Egyik román nyelvű kolozsvári napilap mai számában azt a hirt közölte, hogy Gróza dr. közmunkaügyi államtitkárt kereskedelemügyi miniszterré, Boca József dr.-t pedig Bukarestben igazságügyi államtitkárrá nevezték ki. A kolozsvári elnökségi államtitkár Muntean Zachariás dr. lett, kinek helyét Manailla pénzügyi delegátussal töltenék be. Tanase8cu belügyi államtitkár közlése szerint. Szerda, 1921. januárom 5. ezek a kinevezések még nem történtek meg hivatalosan csupán kombinációk, mint ahogyan azt tegnapi számunkban már meg is irtuk. — Visszavonták a vasutasok újévi ajándékát. Hirt adtunk már arról, hogy a kolozsvári Ct K igazgatósága kettőszáz—hatszáz lej újévi ajándékot utalt ki a vasutasai részére. A vasutasok öröme azonban korai volt. A pénzt felvették ugyan, de ma távirati rendelkezés érkezett Bukarestből, mely az ajándékot visszavonja és a kifizetett összegek levonását rendelte el. — Bettman-Hollweg meghalt. Berlinből jelentik: Bettman-Hollweg volt német birodalmi kancellár meghalt. A konzervatív politikus már a háború előtti Németországban jelentékeny szerepet játszott. Vilmos excsászár bizalmas embere volt és részt- vett a világháború előkészítésében. A háború folyamán megbukott. Akik nyomába jöttek, haladóbb gondolkodásúak voltak ugyan, de egy sem rendelkezett azzal a politikai tudással és diplomáciai rutinnal, mint Betlman-Hoilweg. Haláláról újabb részlet még nem érkezett. (MTI.) — Hivatalos álláspont a konkordátum ügyében. A „Luptătorul“ írja: A papságot és a közvclo ményt egyaránt érdeklő konkordátum kérdése a kultuszminisztériumot is nagyon igénybeveszi, h minisztérium nézetének lényegére vonatkozóing Paclesanu, -Goga Oktavián miniszternek a „Román Klérus“ egyesülethez rendelt delegátusa ezeket mondotta : Való igaz, hogy a Vatikán kissé sokat követel a konkordátum alkalmából, azonban az a fon tos, hogy mit ajánlhat meg a román kormány. Igaz. hogy a pápa öt püspökséget kivén felállítani Romániában ; mi azonban csak négyhez járulunk hozzá, jóllehet jelenleg hat r. kát. püspökség van az országban. A felekezeti iskolák ügyében a következő megszorításokat kívánja a miniszter: állami tanterv. a tanítói személyzet választása és az állami fel ügyeleti fog. A szerzetes rendekre és kongregációkra nézve elegendő lesz, ha arra köteleztetnek, hogy a tartományi főnök az országban lakjék. Jövőre nézve nem telepedhetnek le többé az országban, csakis a román kormány engedélyével. Ami az egyházi uradalmakat illeti, a pápa csak a kisajátítás ulán megmaradó birtokok tiszfeletbentartását kérte. — A hivatalosnak tekinthető nyilatkozatnak ezúttal csak az iskolákra vonatkozó kitételével kívánunk foglalkozni. Kérdésünk: mi marad meg a felekezeti iskolák autonómiájából, ha tanterv, tanszemélyzet- válaszíás és felügyelet mind az állam kezébe mennek át ? A felelet egyszerű: megmarad a joguk, hogy eltartsák azokat a tanítókat, akiket az állam választ ki, irányit és ellenőriz. Tdíán a delegátus ur se veszi ezt a dolgot egészen komolyan. — Kényszermunkára ítélt törzstisztek. Bukarestből jelentik: Kréfeldben elhelyezett fogolv tiszteket, amint ismeretes, az igazoló eljárás folyamán a német fogságban tanúsítóit hazafiatlan magatartásuk miatt hadbíróság elé állították. A kré- feldi foglyok ellen folytatott hadbirósági tárgyalás 7-ik napján végül ítélethozatalra került a dolog. A bíróság ülését délelőtt 9 órakor Ghimescu tábornok nyitotta meg. Először a vádlottak beszéltek, még pedig Popescu Gavel őrnagy, Stanescu főhadnagy és Popescu A. Nicolae hadnagy. Ezután az elnöklő tábornok felolvasíatta a 200-ra menő kérdést. Móra, Homoriceanu és Radu Rozetti védők tiltakoztak a kérdések feltevésének módja ellen, mivel ennek az volt a hátsó gondlata, hogy vádlottak Síurdza ezredessel esküdtek volna össze. A királyi ügyész ragaszkodik ahhoz, hogy a kérdéseket feltegyék. A hadbíróság a kérdések további felolvasását rendelte el. Ezt követte az Ítélethozatal, mely szerint in contumatiam kényszermunkára Ítéltetett Alea Sturza ezredes. Wachmann Konet hadnagy és C. Negrescu; továbbá Stavracse ezredes 5 évi kényszermunkára, Pannescu százados 3 évi, Constantinescu Ticu százados 4 évi, Balabon százados- 3 évi, Voicu és Paine főhadnagyok 1—1 évi, Cor.slantinovici főhadnagy 2 évi; továbbá Stanescu és Baléban főhadnagyok 1 — 1 évi javítóintézeti elzárásra marasztaltatott el. A többi vádlottat felmentették. — Egy futballista tragikus halála. Marosvásárhelyről jelentik: Az erdélyi sportemberek jól ismerik István Gyula nevét, kit Erdély legjobb kapusának tartottak. A fiatal sportember most különös szeren- cséienség áldozata lett. Újév reggelén, a Szilveszteri mulatozás után gőzfürdőbe ment, ahol egy rozzant korlát nehéz vasrudja rázuhant és mellébe fúródott. A fürdőben semmiféle kötszer nem volt és igy, vérezve szállították be a kórházba, ahol azonban súlyos sérüléseibe meghalt. A rendőrség megindította a vizsgálatot, hogy kit terhel a felelősség a fiatal ember halála miatt. — Wells beszámolója oroszországi útjáról, Wells folytatja rendkívül érdekes cikkeit az orosz állapotokról. Legújabb cikke azt fejti ki, hogyan maradi fenn a bolsevizmus, a rendszer annyi hibája dacára, Oroszországban. Wells cikkében a következőket mondja: — Előbbi cikkeimben igyekeztem kimutatni, hogy hogyan vergődik egy modern civilizáció, melyet már előbb megingatott a régi rendszer rossz közigazgatása s az öt évi háború. Bécs- ben éppen ilyen nagy a zavar és ha a háború öt évvel tovább tartott volna, Londonban »gyanaat tauasztalhatnók. Igyekeztem kimutatni, hős« aa
