Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)

1921-01-04 / 2. szám

Kedd, 1921. januárius 4.

végrehajtja. A váro3 jövőjéről népszavazás fog dönteni.

(Budapest, jan. 3.) Castagnette budapesti olasz <övet táviratot kapott, hogy Fiume ostrománál d'Annunzió meghalt. Egy gránát a korményzóségi palotában megölte.

A fiumei ideiglenes kormány elfogadta Caviglia feltételeit. A légionáriusok elvonulnak, a hadihajókat kiszolgáltalják, Vegliaarbe szigeteket kiürítik, Fiúmét reguláris csapatokkal szállják meg.

Nincs külön Horvátország

Szalonikiből jelentik, hogy Pasics a „Secolo" olesz lap tudósitój'a előtt úgy nyilatkozott, hogy a szerb nagy szkupstina a karácsonyi ünnepek után akadálytalanul megkezdi üléseit és tárgyalni fogja a király sóg alkotmányát is. A horvát különválási mozgalmakra nézve pedig azt mondja Pasics, hogy az 1918. évi szeptember havában a jugoszláv királysághoz való csatlakozást kimondó határozat következtében ezt a kérdést véglegesen elintézettnek tekintik. Ezért a szerb kormány nem is fog eltűrni semmi olyan mozgalmat, amely a belső rend vagy Jugoszlávia egysége ellen irányul. A Radics-féle mozgalomnak sem kell túlságos jelentőséget tulajdonítani: ezt rövidesen elfojtják s a Habsburgok mesterkedéseinek is végetveinek. Az uj alkotmány a legtökéletesebb szabadságot és jogegyenlőséget kívánja Jugoszláviában megteremteni, a tartományok részére pedig széleskörű közigazgatási autonómiát óhajt megadni, amennyiben arra tökélték el magukat, hogy az eddigi centralisztikus rendszerrel véglegesen szakítanak.

!lailás©s satiiranapok a s^iss&sáxiiatí

Tizenegy ünnepnapon nem játszhatnak a színházak — & k&iituszmimsz- tei* rendeiete és a magyar szsnész- egyesüfet felirata

(Kolozsvár, jan. 3. Saját tud.) Az erdélyi és bánáti magyar szinészegyesüleíhez, a szinészeti ügyek erdélyi felügyelőségétől a következő értesítés érkezett :

A kultuszminisztérium 49414—920. sz. rendeleté alapján szives tudomására hozom, hegy a vallási kérdés teljes elintézéséig semminemű előadásokat tartani, valamint nyílt helyiségekben énekelni nem szabad a következő időben: A nagyböjt 3 napján, hétfőn, kedden, szerdán; az egész nagyhéten, virágvasárnaptól kezdve husvét első napjáig é* vizkeresz! előtti estén.

Amellett, hogy minden vallásnak és azok előirt s:erta;!.ít-<»inak a leg'eljesebb tisztelettel adózunk, még!» szóvá kell tennünk ezt a rendelkezést, mert végrehajts* halálos csapással fenyegetné a nehéz viszonyokkal küzködő színtársulatok egzisztenciáját. A régebbi években meg sem érezte, vagy alig érezte volna meg ezt a íizenegynapos szünetet egy társulat. A várható bevételekkel szemben az akkori direkcionális kiadások úgy voltak kalkulálva, hogy nagyobb pihenéseket is el lehetelt viselni érzékenyebb veszteség nélkül. Ma azonban minden elveszített nap a kiadások tízezreit jelenti semmi bevétellel szemben. Mondjunk a tíz napra csak százezer lejnyi rezsikiadást, amelyet következő napok zsúfolt házai aligha billentenek helyre, azon egyszerű okból, mert a zsúfolt házak kora lejárt s a társulatok vezetőségei meg vannak elégedve, ha mindennap csak az aznapra eső kiadást fedezni tudják a bevételek.

Ismerve a mostoha viszonyokat, teljesen egyetértünk a magyar szinészegyesület feladatával, mely a rendeletnek legalább módosítása iránt emeli fel szavát. De nem tudjuk megérteni a miniszteri megokolásfcan a „vallási ügyek elintézéséig“ elodázó kitételt és nem tudjuk azt másra érteni, mint célzásnak az állam és a magyar egyházak közt fennálló tisztázatlan viszonyokra. Tudtunkkal valamennyi egyházfő bejelenleíte már eskükészségét s az eskü letételéig innen már nem lehet sok hátra.

Az érvényben levő erdélyi törvények szerint senki sem kötelezhető más felekezetek ünnepeinek megtartására, tehát a színházak játékát, mint esetleges pressziót, aligha tarthatjuk jogosnak, avagy törvényesnek. Reméljük, hegy ennek belátásával a rendeletet mihamar módosítani fogják, legalább alyan értelemben, mint azt a magyar szinész- ígyesület alábbiakban kérelmezi:

Min’szíer Ur! Az erdélyi szinészeti felügyelő , ur közölte velünk Miniszter ur 49.414—920. sz.

1 rendeletét, amely szerint a Vizkeresztet megelőző e3tén, továbbá a nagyböjt három estéjén s a nagyhét hét estéjén előadást tartanunk nem ! szabod.

Miniszter ur a rendelet indokolásául méghozzá i méltóztatik tenni, hogy „a vallási kérdés“ teljes l rendezéséig.

r A magyar Szinészegyesület mély megdöbbe- I néssel vette e rendeletet, amely egész szinésze- j »tünket a gazdasági katasztrófa puszlulásába dönti. Lehetetlen, hogy a mai viszonyok közölt, amikor 0 maavar színészet teljesen mea van fosztva az

3. oldal.

BBSEZOISBí

állami és hatósági támogatástól, melyet eddig élvezett, amikor közönsége egyre fogy a magyarság elszegényedése és elvándorlása folytán, amikor igen sok alantas hatóság, nem respektálva a minisztérium nemes intencióit, anélkül is gáncsvetésekkel s előadás beszüntetésekkel gyötri a kisebb társulatokat igen gyakran s amikor minden fillérnyi bevételre szüksége van a színháznak, hogy legalább szűkösen fizetni tudja tagjait, akkor rövid 2—3 hónapi idő alatt tizenegy szünetnap terhét kibírja. Ez az összes magyar színházak gazdasági csődjét, pusztulásét jelentené.

Ez pedig nem lehet célja Miniszter urnák, aki a művészet iránti szeretetéről, liberális felfogásáról sokszor adóit tanúbizonyságot. De nem is sértheti a vallásos érzületet, ha ezeken a napokon színházi előadások vannak, meri hiszen a színház nem a léhaság s a kicsapongás hajléka, hanem a művelődésnek, a legmagasabb oktatásnak s az erkölcsök tisztulásának temploma.

Méltóztassék talán úgy módosítani a rendeletet, hogy a színházak e napokon csak komoly, klasszikus müveket adhatnak elő, melyek a hivő lelkek ájtatosságának hangulatát nem sértik.

A vallás a liberális gondolkozás s progresszív eszmék tanítása szerint mindenkinek magánügye. Mi megilletődött tisztelettel viseltetünk egyformán minden vallás hagyományai, szertartásai iránt, de méltóztassék megengedni a magyar színészeknek, hogy a saját vallásuk hagyományai szerint ünnepelhessenek.

Méltóztassék megengedni, sőt elrendelni, hogy a magyar színházak vallásos meggyőződésük évszázados hagyományai szerint ezentúl is csupán a karácsony előtti szent estén s a husvét előtti nagypénteken és nagyszombaton tartsák zárva kapuikat. Hiszen a római katolikus és református vallásuak e nagy ünnepein játszottak a román színházak, mi pedig szüneteltünk s mi ezt így természetesnek is tartottuk. A vallásegyenlőség s egyforma vallásszabadság szent elve nevében várjuk Miniszter ur igazságos és gyors döntését.

Ismételjük: e rendelet a magára maradt, minden támogatástól megfosztott magyar színészetnek halálos ítélete. Mély tisztelettel kérjük annak olyan formában való módosítását, aminőt fenti sorainkban javasoltunk.

Az erdélyi és bánáti magyar szinészegyesület nevében:

Janovics Jenő dr., Mezei Andor,

elnök. igazgató.

Ez a rendelet azonban nemcsak a színházakra mér csapást, hanem belevág a vallásszabadság kérdésébe is. Ezért figyeljük a következményeket.

Magyar szervező gy ti lés

9-én lesz az előértekezlet — Bejelentés a hatóságoknál

(Kolozsvár, jan. 3. Saját tud.) Az első lépés történt meg a magyarság politikai szerveződéséhez összehívtak egy előkészítő értekezletet. Az előkészítő értekezletnek a kolozsvári és kolozsmegyei szervezetek megalakítása volna a feladata s az erdélyi és bánáti alakulásnak a megbeszélése. Az értekezlet összehívása a-katonai rendelefek betartásával történik. A megtartás engedélyét a katonai parancsnokságtól kell kérni. Eszerint készültek el a következő kérvények:

A Petela tábornokhoz, illetőleg a parancsnoksághoz benyújtott kérvény szövege a következő:

Tábornok ur 1

A trianoni béke által a Romániához átkapcsolt területek magyar nemzeti kisebbségére nézve elérkezett az idő arra, hogy az adott helyzet loyalis elismerése mellett érdekeinek képviseletére a román állam keretén belül és annak szuverénitása alatt megteremtse az ország egész területére nézve a maga kisebbségi szeivezetét. Ennek az állam törvényei szerint való nyilt előkészítése végett azzal a kéréssel fordulunk Excellenciádhoz, méltóztassék a szervező- bizottság megalakítása végeit egy Kolozsvárt 1921. évi januáriu3 9-ik napján d. e. 11 órakor a róm. kath. főgimnázium dísztermében tartandó értekezlet megtartására az engedélyt megadni és alólirottakat erről értesíteni. Minthogy pedig a szervezés érdeke meg fogja kívánni hasonló szervező bizottságoknak megalakítása végett az átcsatolt magyarországi területeknek egyéb helyein is hasonló értekezletek megtartását, egyúttal arra is kérjük Excellenciádat, hogy a hatásköre alá tartozó területen a gyűlések tartásához engedély adására jogosult katonai parancsnokokat arra utasítani kegyeskedjék, hogy hasonló célból gyűlések, illetve értekezletek megtartását engedélyezzék.

Tisztelettel bejelentjük, hogy a megalkotandó szervezetnek célja a magyar nemzeti kisebbség minden irányú képviselete és kisebbségi jogainak érvényesítése. Minthogy komoly meggyőződésünk, hogy szervezkedésünk olyan lépés, amely alkalmas a román államot a konszolidálódás utján egy hatalmas lépéssel előbbre vinni, teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy t xcellenciád az értekezlet megtartásához szükséges engedélyt mea foaia adni.

Természetes, hogy a megtartandó énekesei rendes lefolyásáért felelősséget vállalunk. Aa érbkezlei tárgysorozatát tisztelettel csatoljuk. A Jelenlevők száma 60—80 lesz. Fogadja Excellenclád kiválló nagyrabecsülésünk kifejezését. Kolozsvár, 1920. évi december hó 30.

Barthos Ferenc, Bethlen' György, dr. Orondpierre Emil, dr. Gn is László, dr. Hilfbl Hallor Gusztáv, Kolosváry Bálint, dr. Költő Gábor, t.ichnomky Ferenc, Makkay József, dr. Nagy Jónog, dr. Fapp József, Hevesi József, dr. Paái Árpád, bzäfffl Endre, Sándor József, Szele Márton, dr. Zdgoní István.

A szervező értekezlet fárgysorqizáta :

1. Az ülés megnyitása. 2. Elnökválasztás és jegyző kijelölése. 3. Öőfidói javaslat a szervezés módjára nézve. 4. A többi törvényhatóságokban lakó magyarsághoz felhívás intézése, a helyi szel- vezetek megalkotása és a nagygyűlésre kiküldötteinek megválasztása és bejelentése iránt. 5. Előkészítő bizottság kiküldése a szervezés keresztülvitelére. 6. A nagygyülési kiküldöttek megválasztása. 7. A .nagygyűlés határnapjának kitűzése.

Ügyrend : Egy tárgyhoz csak egyszer lehel felszólalni, azonban az előadó mindenkor jogosult a szükséges felvi'ágosilások megadására, az önálló indítványt előterjesztőket pedig a zárszó joga megilleti.

Mihályi Tivadar miniszternek a következő sorok kíséretében nyújtották be az ugyanilyen aláírásokkal ellátott kérvényt:

Miniszter Ur! Ama körülmény folytán, hogy a hadiállapot kihirdetése miatt minden gyűlés megtartásának engedélyezése a katonai parancsnokságnak hatáskörébe tartozik, a magyar nemzeti kisebbség szervezetének megalkotását előkészítő értekezlet megtartásának engedélyezését a VI. hadtest parancsnokától, Petala tábornok ur őexcellenciájától kellett kérnünk. Mivel azonban ez a belpolitikát érintő kérdés érdemlegesen a kormányt érdekli, kötelességünknek tartjuk, hogy ezt a lépésünket Excellenciádnak is bejelentsük. Excellenciád teljes tájékoztatására az alábbiakban közöljük a tábornok úrhoz beadott kérésünk szószerinti szövegét. Annak ismételt hangsúlyozásával, hogy intenciónk az annyira szükséges együttműködés előmozdítására irányul, tisztelettel kérjük Excellenciádat, méltóztassék a maga részéről odahatni, hogy az értekezlet megtartására az engedélyt megkapjuk.

E kérvényt az aláírók megbízásából Paál Árpád dr. és Grandpierre Emil dr. adta át az egységesítő bizottság elnökének, Mihályi Tivadar miniszternek. A' megbizottakgkifejieilék, hogy a magyarországi béke ratifikációja előtt az itteni magyarság politikai megnyilatkozása erkölcsi és jogi okokból meg nem történhetett, most azonban annak időszerűsége elkövetkezett és a magyarság is az államéletből a maga arányos részét ki akarja venni. Hangoztatták a kölcsönös együttműködés szükségét is, mely a különböző nemzeteket az államban összehozza.

Mihályi Tivadar miniszter a gazdasági viszonyok panaszos állapotaira utalva, maga részéről is hangoztatta, hogy a dezolálíságból csak a kölcsönös együttműködés tud mindnyájunkat kiemelni s hogy ez a magyarságnak is éppúgy érdeke, mint a románságnak. Hangoztatta azt is, hogy a román politika minden tényezője, pártok és kormányférfiak legteljesebb együttértéssel akarják a népkisebbségi helyzetek minél megnyugtatóbb kialakulását. Épen azért ő maga is támogatóan fog közbelépni, hogy a magyarság kérvényét teljesítsék s a politikai szervezkedéshez szükséges gyűléseket engedélyezzék. Grandpierre még szóvátette a szolgálatra jelentkezett magyar tisztviselők ügyét és kérte, hogy azok megfelelő alkalmazásáról gondoskodjanak, hiszen kevés emberről is van szó s ezek alkalmazása az államra nézve amúgy se jelent terhet, hanem csak lépést a jobb adminisztráció felé. Mihályi miniszter kilátásba helyezte, hogy az ügyben részletesen tájékozódik, a sürgető közbelépéseket megieszi és az eredményről majd a sajtóiroda utján is tájékoztatni fogja az érdekelteket. Végül azt is jelezte a mi- ' niszter, hogy a magyarság politikai értekezleteinek engedélyezése érdekében a katonai hatóságoknál még a nap folyamán megteszi a közbelépéseket s az eredményről értesíti a kérvényezőket.

BaaaaaaaaaaaBaaaaBBHasssaaaaaaaaaE

NAGYKERESKEDÉS

keres jó megjelenésű és Erdélyben jól bevezetett utazót. Csakis kipróbált erők kéretnek fizetési igényekkel és bizonyítvány másolatokkal felszerelt ajánlataikat „NAGYKERESKEDÉS" jeligére e lap S kiadóhivataléba megküldeni. ^ ^ ^ ^ %

335333333 33333 BaaaaaaaaagaBBagsasaaá tassKSCKíocassKc:

NINCS—KINCS

melyre Jobban őrködne az ember, mint az egészségére. Ezt kincset gondosan kell őrizni, amit egyedül csak a

^FORMALYSOL“

biztosit. Megóv minden ragályos betegségtől. Azért minden ember „Formalysolt“ basznál.

Kaphafó i Minden Gyógyszertárban és Drogtteriában. Főraktár i

„fii W Hím ás Vegyészeti Byán.Clíij-lfolözsm