Keleti Ujság, 1920. december (3. évfolyam, 283-287. szám)

1920-12-31 / 287. szám

ICEgJÉftttffSJfG Péntek, 1920 december 3L KÖZGAZDASÁG © o o Az erdélyi szén kálváriája A petrozsényi szénbányákban kigyuladt a ki­termelt szén — Miért fiit tűzifával a Cfr. —■ A szállítmány! bizottságok igazoló eljárása (Saját tad.) A Cfr. abszurd helyzetével kapcso­latosan minden vonalon sokat foglalkozott a köz­vélemény, sőt tagadhatatlan, hogy még illetékes kö­rökben is történtek bizonyos kezdeményezési lépé­sek. S hogy mennyire önámitás jellegével történnek dolgok, annak klasszikus példája a Cfr. erdélyi vas- utainak és az erdélyi széntermelés egymással szembe ál-it’ H viszonylata. Hivatalos helyről azt mondják, hogy a vasutak azért nem tudnak szállítani, mert nincs szenük. Ez e kifogás akkor kapott lábra, amikor a mozdony- és vagon-kifogások immár erőtlenül hangzottak el, a mennyiben köztudomású, hogy a Cfr. jelenlegi moz­dony- és kocsiparkja, ha nem is ideális, de minden­esetre többet eredményezhetne, mint amilyen ered­ményeket a mai bürokratikus kezelés mellett fel­mutat. Nincs szén — ez a kifogás nem állja meg a helyét. Fával, drága és költséges tűzifával vagyunk kénytelenek fűteni, mondják a vasúti szaktekintélyek és az állomásokon a fatermelők elárusitási célokból síhelyezett kontingenseiket termelési költségeken alul elrekvirálják. A valóság az, hogy igen is van szén, olyan bőségben, hogy állandó felesleg mutatkozik benne. A zsiivölgyi szénbányákban hónapok óta 5000—6000 kocsi kitermelt szén áll a közfogyasztás rendelkezéseire és senki sem akarja elszállítani on­nan. Sok millió érték megy kárba, amint a zsii­völgyi példa mutatja. A kitermelt szén ugyanis az állás következtében önönmagátó! kigyulad és ez az eset történt a Zsilvölgyében is. A kamarában már interpelláltak Í3 e kétségbeesetten komikus ügyben. Az interpelláló azonban nem volt tájékoztatva, hogy ez a helyzet mindenütt úgy van, ahol Erdélyben szene! terme'nek. A kisebb szénüzemekben állan­dóan 20—30 kocsi kitermelt szén várja az elszállí­tását és hiába függesztették fel a teheráruszállitást és hiába szerveztek szállitmányi bizottságokat és szénvonatokat, a szén még ma is oti áll a meddő­ség sorsára .kárhoztatva az egyes üzemekben. A széntermelők egyenkint adtak be memoran­dumot illetékes tényezőkhöz, hogy bocsássanak ko­csikat rendelkezésükre, hiszen erre rendelet van. Kijelentették, hogy ha a szenet a legrövidebb időn belül rendelkezési helyeikre el nem szállíthatják, katasztrófa áll be és megtörténhetik az a hihetetlen esemény, hogy e szénéhes világban a szénbányák kénytelenek lesznek üzemeiket beszüntetni. Az el nem szállított szén tönkremenetele gazdasági alap­jaiban támadhatja meg az üzemet, mert a kárt nem képesek fedezni. Es ez esetben nemcsak hogy szén nem lesz, de a munkanélküliség hatványozottan emelkedik, ha az üzemek kénytelenek lesznek mun­kásaikat elbocsájtani. Ismerünk üzemet, mely egy­előre a kollektiv szerződés szerinti szabadságidőre küldte el munkásait, remélve, hogy ez idő alatt a Cfr. csak bocsájt kocsikat a szállításhoz. Ha nem kap kocsit, úgy alighanem a rövid karácsonyi sza­badságból végleges elbocsájtás lesz a munkaadó akarata ellenére is. Jellemző a vasúti gazdálkodásra, hogy az újon­nan szervezett szállitmányi bizottságok igy intézik el a munkaadók kérelmeit. A munkaadók kocsikat kérnek, hogy a szenet elfuvarozhassák eladás cél­jából. Erre a szállitmányi bizottság — valószínűleg, hogy időt nyerjen — felszólítja az üzemet, hogy a vevői által igazoltassa a megrendelést, annak mér­vét és nagyságát. Hát nem humoros ez? Ma, ami­kor minden üzem — sőt a Cfr. is — panaszkodik, hogy nincs semmi fűtőanyaga, akkor a vállalatnak vevőihez kell fordulnia, tőlük írásokat kell besze­reznie, dokumentumokat kell felmutatnia, hogy a szénre tényleg szükség van. Valóban a szénre szükség van. De még na­gyobb szükség van arra, hogy végre valahára a Bzénellátás körül egészségesebb koncepció nyilvá­nuljon meg az arra hivatottakban. Argetoianu miniszter a lej eséséről. A pénz­ügyminisztérium vezetésével megbízott Argetoianu miniszter az „Indreptarea“-ban nyilatkozik a lej árfolyama eséséről. Az esés okai közt azt is meg­jelöli, hogy Bratianu Jonel Romániának a hábo­rúba lépésekor nem gondoskodott olyan érték­egyezményről, amilyent Szerbia és Belgium is kö­tött Franciaországgal és Angliával. Másik ok volt, hogy a magánosok részére teljesítendő fizetéseket a háború alatt és az 1918—1919. években nem ér­tékpapírokba fektették, hanem engedték, hogy azok egy bankkonzorcium utján a külföldi piacokon rnind szétosztódjanak. Az Amerikába, Angliába és Franciaországba küldött számos misszió is nagy- 'ömegü értékpapírt vitt ki magával és ezeket sza­bályellenesen elköltötte. Végezetül jelentékeny mérv­len oka a pénzérték romlásának a spekuláció. A niniszter egyik hatásos ellenszerül épen azt tar- aná, hogy a spekuláció ellen a párisi börzén egy dlenpárt szervezkedése venné fel a harcot. Ebből r« a célból ő a Nationalbankkal és egyéb román pénzintézetekkel tárgyalt is, az intézetek azonban üzletvitelükkel nem tudták ezt a tervet összeegyeztetni. A miniszter azzal a tervvel is foglalkozik, hogy a lej-jegyeket külföldről bevonják, mégpedig a kivitel fokozásával s a kiviteli áraknak lejben való meg­követelésével. Erre a célra Romániának 300 ezer vagon gabonaféle áruja és 400 ezer vagon haszon­fája áll készletben s ilyen készletek folytán a lej nagyobb áresése már kivédhetőnek látszik. Vége­zetül a miniszter arra is utal, hogy a vasúti műhe­lyek külföldi vállalatba adásétól a forgalmi viszo­nyok megjavulását reméli s ez is segíteni fog a lej­kurzuson, Gazdasági válság és munkanélküliség Bel­giumban. Párisból jelentik: Tudvalevő, hogy Ame­rikában, Angliában és Franciaországban gazdasági válság állott be, mivel az áruikat nem vásárolja senki; a rengeteg anyaggal ellátott’ gyárakat bezár­ták, a munkásokat pedig elbocsátották. Ugyanez történik most Belgiumban. Románia kereskedelmi kiküldöttje jelenti, hogy Gandban a szövetáruk és a fémáruk gyárai nagy árukészleteik okéból fizetés- képtelenséget nyilvánítottak ki. Ennek következtében számos munkás munka nélkül áll. Lehetetlen, hogy ennek ne legyen meg a visszhangja a gyártmányok olcsóbbodásában. Tittoni a nyersanyagmonopóliumok ellen. Lyonból jelentik: Az olasz lapok állandóan foglal­koznak Tittoni akciójával, amelyet azok ellen az államok ellen vezet, amelyek a világ nyersanyag- forrásait a hatalmukba akarják kaparintani. Tittoni kifejti, hogy miután annyit tiltakoztak a háború- előtti német dumping ellen, végül is sok államban végletekig menő védővámos politikához jutnak, amely megsokszorozza a konfliktusra vezető okokat a nemzetek között. A nyersanyagok árának felhaj­tása lehetetlenné teszi a kevésbé gazdag államok számára, hogy valutájukat helyreállítsák. A gaz­dagabb államok nagy trösztjei ellenőrzésre tesz­nek szert a világ nyersanyagforrásai fölött és a szegényebb népeket botrányos haszonnal kizsák­mányolják. Ezeknek az államoknak, mint Olasz­országnak is a gazdasági fejlődése meg van fojtva, ha ez ellen a helyzet ellen orvoslást nem találnak. (Radio.) Selyemhernyótenyésztés. A kormány a selyem­hernyótenyésztés felújítása céljából 100 kg. petét szerzett be Franciaországból, amelyet nagyrészben Erdélyben és a Bánátban szándékozik kiosztani. — A földmivelésügyi minisztérium selyemhernyótenyésztési osztálya a tenyész­tés fejlesztésére és a hernyóbetegségek leküzdésére tör­vénytervezetet dolgozott ki, amely még a jelen ülésszak­ban a parlament elé kerül. Uj földreformtervezet. Amint értesülünk, az ag- rérkomiié elnöke újabb földreformtörvény összeállí­tását tervezi, amely a megtartható birtokmaximu­mot a népesség sűrűsége szerint 150—300 hektár­ban állapítaná meg, ugyanakkor a kisajátítási ár megállapításának alapjául a kisajátitáskori forgalmi ár szolgálna. Az erdőkulturáért. Erdészeti kísérleti állomás felállítását rendelte el a földmivelésügyi minisztérium. Az állomás Sinaiéban lesz, amelynek célja az erdő- gazdálkodás és kihasználás terén kutatások és ki. sérletek végzése. Árlejtési hirdetmény Cluj város mérnöki hivatala a baromvésártéren vég­zendő ácsmunka vállalatba adása céljából, árlejtést hir­det. A vonatkozó zárt Írásbeli ajánlatok 1921. évi január hó 5-én délelőtt 10 óráig nyújtandók be a városi mérnöki hivatalhoz, későbben érkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A munkák végrehajtáséra vonatkozó költségvetést a v. mérnöki hivatalnál 10 lejért beszerezhető. Cluj, la 1920. december 27. Ciortea séf inginer ki lehetőleg vízvezetéki sze­relőlakás-csere mellett azon­nal alkalmazást kaphat. -A Érdeklődni: Deutsch Teetifés’eít, Cluj, Pia[a Unirei (volt Mátyás király-tér) 26. % % % % ^ Gyógyszer-Kíilőniegességek Î Bállá, Chinoin.Deer, Egger, Marberger,urkény, Richter, t - Rózsavölgyi készítményei. Î Kölni vizek, (4711) stb. Kiel­Î * hauser, Klein, Lamotte, Nu­7 phar, Ójá, Sarg, Yes pipere- Ü " cikkek kicsinyben és nagy­« ban kaphatók VOJTEK KÁLMÁN I T gyógyszertárában Arad, Str. Moise Nicoara (volt Petőfi-utca) 1 szám. ^ y APROHÍRDETESEK Legkisebb apróhirdetés (10 szó) ára 10 Lei, minden további szó 1 Leu. Vastagabb betűvel 1*50 Lei. Apróhirdetéseket d. u. 5 óráig vesz át a kiadóhivatal, Str. Memorandului.3. és az Est hiriapiroda Piaţa Unirii Szemfedelek nagy meny- nyiségben érkeztek Erdélyi Simon papír-, rövid-és norin- bergi áruk nagykereskedé­sében, Str. Regina Maria 37. sz. (volt Deák Ferenc-utca). 828 Elveszett kedden délután Deák Ferenc-utcában plati­na mell tű, brilliánskővel, zöld smaragddal. Megtaláló illő jutalmat kap Fehér Lá- rány-palolá'oan, 111. emelet 6. 1987 1921 évre szóló zseb- és tárcanaptérak kaphatók Ber- náth papirosáruházában, Ko­lozsvár, Mátyás-tér 32. 167 Utazót keres kolozsvári nagyvállalat. Nyomdai és könyvszakmában jártas előnyben részesül. „Jó fel­lépés és életrevalóság“ jeli­gére a kiadóhivatalba kér ajánlkozást. 0377 Házikisas3zonynak men­ne előkelő házhoz jól ne­velt urileány.- Leveleket ké­rek „Vadvirág” jeligére, Al- ba-lulia. 1988 Wiener Medizinal-Kalen- derund Rezept-Taschenbuch für praktische Arzte 1921 évre megjelent és kapható a „Friedmann“ hírlapíródé­ban, Kolozsvár. 1991 Litografiat gépmestert, ki a kőnyomtatás minden ágá­ban tökéletes jártassággal bir, azonnali belépésre ke­res kolozsvári nagyvállalat. Ajánlkozást „Litográfus,, je­ligével a kiadóhivatal továb­bit. Jászt Oszkár szenzációs uj könyve, a „Magyar kál­vária” megjeleni és kapha­tó a „Friedmann“ könyvke­reskedésben, Kolozsvár. 1992 Könyvelő levelezőt keres helybeli nagyvállalat, likőr- gyári szakmában jártas, elnyben részesül. Ugyanott borpincemester is felvéte­tik. Részletes fizetési igény­nyel megjelölt ajánlatokat „Megbízható szakember" je- ■ ligére a kiadóhivatalba ké­rek. 1990 Műpalagyár létesítéséhez keresek szakembert, ki úgy a szükséges berendezéshez valamint a gyártáshoz kellő ismeretséggel bir. Cim a kiadóhivatalban 1994 Névjegyeket, eljegyzési, esküvői kártyákat ég min­denféle nyomtatványokat a legszebb kivitelben készít a Lapkiadó és Nyomdai Mű­intézet R. T. Kolozsvár. Sokszorosítógépet, bár­mily rendszerűt, használha­tó, jó állapotban levőt, meg­vételre keresünk. Cím a ki­adóban. Árammérő készüléket, (150 volt, 3 fázis) cca 120—150 amper fogyasztáshoz alkal­mas, lehetőleg Ganz-f é 1 e gyártmányt, megvételre ke­resünk. Cim a kiadóban. Egy, esetleg két darab könyvnyomdái gyorssajtó és egy komplett tömöntő készülék jutányos áron el­adó. Cim a kiadóban. Makulaturapapir, minden­féle csomagoláshoz igen al­kalmas, olcsó áron kapható. Cim a kiadóban. 0932 Lapkiadó és Nyomdai Műintézet rt Ciuj-Koiozsvár, Egyetem-u. 3,. Cenzurat: E. D. MACELÖR1U. Legnagyobb ellenségünk a baktérium. Csak egy D ellenszere van és ez a esinform fertőtlenítő Még ma szerezzen be egy üveggel. Kapható minden gyógyszertárban és Jobb drogueriában. jj ÓVAKODJUNK AZ UTÁNZATOKTÓL!j __ 'AJÁNDÉKTÁRGYAK NAGY VÁLASZTÉKBAN fraţii Roller román királyi udvari szállítók Bukarest, Strada Carol No SO ÓRÁK ÉS ÉKSZEREK legjobb beszerzési forrása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom