Keleti Ujság, 1920. november (3. évfolyam, 254-261. szám)

1920-11-24 / 257. szám

Szerda Istm. november 24

A cionisták konferenciája

A megnyitó ülés — Politikai expozé — A cionisták és a nemzetiségek

(Kolozsvár, nov. 23. SaJ. tud.) Impozáns külsőségek közüti fegnsp kezdődtek meg az első erdélyi cionista konferencia öi napra lerjedő tárgyalásai. Ötvenhat helységből 139 delegátus érkézéit a konferenciára s a külföldi szervezetek küldöttei is eljöttek.

A megnyitó díszülésen, amelyen a kormány és a hstóségos is képviseltették magukat, az elnök zsidó nemzetgyűlésnek deklarálta a konferenciát. Tény, hogy a zsidóságnak jelenleg itt nincs más politikai szervezete, mint a „Zúdó Nemze'i Szövet ség*. De az is tény, hogy ez csak forma szerint képviseleti szerv, valójában egy politikai párt csupán s a zsidóságnak igen jelenékeny részei más utakon keresik politikai jövőjüknek és nemzetiségi jogaiknak a biztosítását. '

A konferencia már külsőségeiben is erősen egyhtizií8 szervezkedési tendenciákat mulatóit, amelyeket a diszelnök főrabbi beszédé még éberebben aláhúzol*. Politikai szempon'okból Fischer József ár. expozéja a hgjelemőssbb. Programadóban a zsidóság nemzeti szervezését, héber nyelvű kútárára nevelését s kisebbségi jogainak kivívásét telte első helyre. Azokat az sggod .Imakai - azon. ban, amelyek taktikájuknak reakciós jeliegére vo- natko, nak, nem sikerüli eloszlatni. Ugyanakkor, amikor .az elzsidótiar.cdó alkajmczkodokat* os'o- rozU, oyan programmoi fejtett ki, amely . éppen nem háritja el .ez alka'm izsodis* gyanúját. Minden kisebbségek egyedül lehetséges, őszinte és férfias ellenzéki politikája helyeit — a lól kell tartanunk— msghur yiszkcdó és fcun}0’,áló simu lést 3em zár kj a többi nemzetiségek rovására, a cionisták előjogainak érdekében, örülnénk, ha ezt az aggod álmunkat eloszlatná az idő.

A politikai expozét, amelyben kizáróieg a faji sajátosságok és logok megvédésének eszközeiről vö t szó, a kontere, cia parcekig tartó tapssal és üdvkiáltésokkal ünnepelte. Nem tudjuk, milyen a delegátusok összetétele. S az üdvözlő kiáltások közölt, amelyek a valóban lendületes és tartalmas előadást követlék, mintha ott hallottuk volna az ilyeneket is:

— Követeljük a produktiv munka méltóságának helyreállítását, a hadinyereségek elkobzása, a progresszív jövedelmi és vagyonadó, a közvetiiő kereskedelem kiküszöbölése és minden munkanélküli jövedelem megsoünierése utján. Követeljük minden dolgozó ember, tehát minden dolgozó zsidó érdekében is, mert eddig a tárna’ dalom nyugalma az osztályok harmóniája s ez erkölcs és a szellem uralma nem valósítható meg.

De lehet, hogy tévedett a fülünk, hogy ezt csak mi hallottuk így:

Az első nap

Amin! mai szamunkban jelezzük, a cionista konferencia hétiön de.uian kezdődött a vármegyeház negyicímcbcn, amelyet a delegátusok, a vendégek es az érdeklődő > zsúfolásig m-giöl<öitek. •

Hz első beszédei Gtaaner Mór orthodox főrabbi mondotta. Feltűnést Kelteit, hegy Eiskr Mátyás dr„ a ueo.óg hi község forat b.ja nem jelent meg a konferencián.

Egyház ós politika

GicSner beszedeben a mozgalom vallási jel legét dombontona ki s ezt fejtegette, hagy akik sz Istenbe és Toréba vetett hitet megingatni ezereí- néK, azok a zsidó nemzeti mozgalmai aknázzák alá. Kifejtene, hogy zsidó nyelvű iskolákat kell alapítani és csaii a Tón. szeucmchen fognak működni. Elvárjak, dogy akis a moúgaiom el-n állanak

nem fogják magánéletük vallastatansáyával sortéin az orthodox váltásos érzületet.

Azután bischer Txvtdar or, a Zs N. Sz. elnöke mondott megnyitó bzszedet. Üdv020iie a Kormány é8 a ha óságon Képviselőit, .Melyen üdvóz.cm azokat le, - mondotta — akik mini a többi nem- zttisegtk jelentek meg. Legyenek meggyőződve, hogy *» tónusai oneuosag patyaja, melyre az erdélyi zsidó nép lepett, az ö potinkei uijaisat, — hacsak nem irá .-urnák a nagyromaniai áliaoicszme ellen, ~ seresein lógjak keresztezni, hanem azokkal mindeukor párhuzamosán fog haladni.“ Részletesebben a magyarsághoz való viszonyt fejtegette. nAz eidetyr zsidó nemzed mozgalom oi tevői von az a szándék, bogy ez ezen országrészben magyarok és zsidóé sezon tcnnelLti ,ó társadalmi viszonyon megszakításai joézzc élő; de számit arra, hogy magas erkölcsi értékénél togva ez országrész minden nemzetiségnél s így a magyar Ságnál is tisztjellel és szimpátiával találkozzék.“

Majd kijelentette, ho?y ez a konferencia Erii dély, B tná', Kőrősvidéke és Mármaros zsidó la ; kosságának egy nemzetgyűlésével egyenlő súllyal bir. „Meit ha ez országrészben a zsidóság nemzeti : egysegét és a szükségletet, hogy azt egy organizmusban megtestesítse, cssk a Cionista Világszer- » I vezethez tartozók érzik, úgy e zsidók összessége | > a szóbaníorgó országrész élő zsidó népénak égé- ■ I széül tekintendő.“ |

I Az elnöki megnyitó után Bícu miniszterelnök- | ségi államtitkár szólalt fel. Majd a külföldi és ví- : : dáki cionista szervezetek képvisslői üdvözölték a I kongresszust.

„Miképen mi is megbocsájtunk.

Az üdvözlő beszédek uán Widder Dávid lelkeien fogadott költői beszédben psreniálta el a cionista szervezet halcttail, írókat, tudósokat, politiiu sokat, a Palesz.ínáér! vi ott harcokban eteseil zsidó katonákat 8 a különböző barbár prcgrouok emberidén bosszúvágyának áldozatait. .Uten le gyen velük mondatta — az örök béke országában és ne boc»ásson meg soha az ő gyllkosaik- ■ nak *8 kérje tőlük számon biomon vérüket.*

Er után számos üdvözlő levelet olvaslak fel és a konferencia vezetőségét választó dák meg.

A második nap

1 I

A konferencia érdemleges tárgyalásai kedden •• reggel kezdődlek. Különböző formaiitaso elintézése !Í után Fischer József dr„ a konferencia elnöke négy § Esszédben vázolta a c onlsíáx politikai programmjét. |

Beszédének bevezetésében a san remói béke- \ j tárgyalás határozatainak jelen (őségével foglalkozóit, 'i í amelyek a zsidóságot nemzetiségnek elismerték. | i A hatalmak mindaddig aaszlmlaclóvál próbálok a J ? zsidókérdést mego dani s az eredmény esek az i I volt, hogy ez antiszemitizmus erősebb, mint $ f valaha.

.A zsidóságnak — mondoíta — most válasz- | tania kell, hogy zsidó akar-e ezután ienri a szó I nemzeti értelmében, vagy meg akar e maradni az | alkalmazkodás, az elzsidóllanodás utján. A zsidó J nép é!ni vágyása éa a nan-remei békekonferencia jj határozata, meiy az élethez való jogot elismeri: ez adja meg a zsidóság politikájának alapvető irányelveit. Minden erőnkkel részi akarunk venni abban az egyetemes zsidó munkában, amely végső célként a zsidó o srág megalap.tását és felvirágoztatását iüz e ki. Visszoakarjuk szerezni nemzeti mivoltunk egyik legfontosabb attribútumát, ami az idők folyamán már-már elkaltődóoan volt, nemzeti nyelvünket. Elő nyelvé akarjuk tenni a hebert és réti jogaiba akarjuk visszahelyezni a zsidó kuliurát, melyből minden népek kultúrája származóit és annyi időn át táplálkozott. Vallási, közjóléti ás kuliurahs autonómiát kívánunk, egészséges slruk lu.-aju zsidó támadóimat agarunk nevelni, ki akarjuk ■ vívni a nemzeti kisebbségi jo.oftat és szószólói leszünk az á talunoa emberi joguknak, a közsza- badssgoknek és a közéiei Uszítsaganak.“

Az alkalmazkodás ellen

Majd azt vitat/a, hogy a cionisták nacionalizmusa nem töret hatalomra, hanem az általános emberit akarja megközelíteni s kultúrája nem a ' türelmetlenség kuliu aja és ezért nem jelent vesz*- ■ deimet a töobí népeiue. Fejtegeti az államhoz és | annak népei tiez való viszo yi. *

„Csodálattal eíielve — mondatta — azok iránt | a kiváló nemzeti kvelliésok iránt, méh eket a j 1 romén nép küzdelmes múltjában és a kő; elmúlt *

I

nágy visskodáhában ia oly sikerrel ér vény esne tt, I azt kívánjuk csupsn: fogadja hasonló megértéssel | és szerelettel az eg esz roman nép a mi becsületes l törekvéseinkéi. Ä za dó nípb.-n, amelynek lelke f annyira teii.ve van minden szép, jó és nagy iránti szeretettel és hódolattal, — becsületes küzdőtársa lesz mindenkoron a román nepnek, amidőn az áitem nagyságának megalapozásáról, becsületének megvédéséről és királyának trónjáról lesz szó*.

A többi nemzetségről szólván igy nyilat- I kozott:

.Jogaink kivívásában a mi természetes szövetségeseink és önmagától edódó fegyverbarátaink az iltéíő nemzen kisebbségek. Nsm kívánunk a magunk számara kiveiiságokat. — emit magunknak kérünk, azt más itfeíő nemzeti kisebbségeknek is óhajtjuk. Testvéri együttérzésben akarunk élni a többi nemzeti kisebbségekkel*.

Ezután .előterjeszti a kővetkező ünnepi deklarációt : .

I. Erdély. Bánát, Kőrősvidéke és Máramaros Zsidó nemzetiségű lakosságának legfőbb politikai, kút,uráli» és gazdasági képviselete a Clujban székeid és alapszabályszerü vidéki szervezetekkel működő .Erdélyi Zsidó Nemzed Szövetség*.

II. A ientirt terüleiek zsidó nemzetiségű lakos sága ünnepélyesei} hí jelenti, hogy ez itt élő zsidó nép Hai Nagy-Románia hü állampolgárai kívánnak I

3 - m».m

lenni, sz állampolgári kötelességekben és jogokban a többi állampolgárokkal egyenlően kívánnak részt venni.

III A konferencia köve'eh. hogy a zsidó nemzetiségű iskosság részére elkofményop u cn biztosíttassanak a nemzed kisebbség jogai. Követeljük a teljes kulturális vallási é3 közjóléti Önkormányzatot. A törvényhozó testületekben, a kormányzatban, törvényhatósági és kőzfségi képviseletekben, az igazságszolgáltatásban és közigazgatásban arányos kép viseletét igénylünk a zsidóság számára.

E végből a kormány kebel-ben kisebbségi minisztérium óllitíadő fel kttíön zsidó álteraMt Arsággal.

Nemzeti kataszter készítendő és megválóéi' ter.dóa kisebbségek arányos képviselőiét biziocitió preyocinr.áiis válesztásl rendaser.

KövsfeÜ a konferencia, hogy a vallás szabed gyakorlatán r.k tehetősége minden irányban biztosíttassák és a szombatot rsu«kaseünatOl megíaríó zai dóság ne ény/zeriftsesék a vasárnap) műnk-szünet ancgiartáscra is

IV. A fen'ist iejüieíeken élő zsidó lakosság mi den er lével és áldozathat Ságéval részivesz a paleeziinai Zs do élbm fölépítésében, atra törekszik, hogy ősi nem;eli nyelvét, e hébert újra köz- nyelvé tegye, köta!*8',égé»é téve mind n öntudatos zsidón-k, hogy a héber nveivet «Isajafitsa, végül feladatána v tekin i a znldó nemzali ku tura fejlesztését és felvirágoztatását,

V. A konferencia szükségesnek jelenti ki. hogy a Nagyromáaia urüíeíén élő ös zzvidóség egy egy séges politir ai és gazdasági szervben egyeriltjön és evésből Nagy românia összes zsidó velîfcsu pol-' kárait — felekezeti és pártárr yjiatra való tekintet nalkül — összefoglaló egyjéaat N^gyromániai Zsidó Nemzeti Szövetség létesireisés.

Fischer beszéde után. amelyet-a zajos tapsok sűrűn megszfikifoíiaf?, a titkári jslentést terjesztette elő Ferencz Mendel íiikér.

Karácsonyig eldől a magyar igazságügyi tisztviselők sorsa

Bukaresti ügyvédek as erdélyi bíróságoknál Törvinyjávasiat az Ugyvádkápzósrűl

Saját tud.) A kolozsvári ügyvédeket közelről érintő kérdésekben döntótiek Bukarestben. Mint ismeretes, ez erdélyi ügyvédik nagyobb jogképzelt- sággsl birnsk. mint a régi hiraiytáfcbeiiek és ez clrdélyi kamarák ki Is jsíen eíiék, hogy nem veszik fel az ügyvédek tastiletébs az órománLl ügyvédeket. Ennek az a jogkövetkezmény« volt, hogy az óromániai képviselők nem is iárgyaihattak, legalább is elvileg. Konkrét eset fs voit nwnrégtaen, a kolozsvári tö/vénytcék vísszaumsiott egy óromániai jogvédői, de a ábla kivételesen megengedte, hogy a jogv&d*L*iet nevezett elláthassa. Az iaezságágyt reszorthoz Bukarestből panassok étkeztek és igy indultak meg a tárgyalások oly irányoan, hogy ez ó o.Tá uai ügyvédeket yegyék tel a kom^rab* és tárgyalási jogkörüket biztosítsak Az igazságügy- minisztérium íeiszéli ásása a ko ozsvári ügyvédi kamara Soeol Aurél ügyvéd, kamarai képviselőt küldötte ki ée a tárgyalások eredmé yeként úgy tudjuk, hogy ez óronsáaiai ügyvéd^K m fgaatalmaz- ványaik bemutatása u án minden különösebb korlátozás nélkül tárgyalhatnak, anélkül, hogy valamelyik erdslyi kamarába ba volnának legyezve.

Aa ügyvédi rendtartás egyébként, amint már röviden jeiezlüa is, nagy vállozdso.cnak van kitéve. Az érré vonatkozó törvényjavaslatot már a teskö zelebbi Ülésséckon 1» is terjeszti«. Az ügyvédi képestién egész orsrág területén unifikAiiatik ob képen, hogy három évi prekiizálás uán minden ügyvédnek kiadják a diplomát, anélkül, hogy ügyvédi vizsgát tennének/ E tény a bukovinai ügyvédjelölteket már gyűlésre hozta ösize és november It an megíarioti ülé-Ükön memorandumban fordultak a kormányhoz, melyben emu félefvuüknek adtak kifejezést, hogy a kormány készülő törvényjavaslata esetleg av. ügyvéd) pálya szellemi nivéját is leszállíthatja Epén ezért árra kérik a miniszteri, hogy az ügyvédjeiéin jorvxlsi 3 évi joggya korlatban <6 hónapi bírósági szolgalatot lesz mi va) állapítsák meg és hoiy szüntessék meg ugyan ez ügyvédi vizs ét, de a diploma elnyerése a jogi doktorátushoz köttessék.

Hasonlóan fog megnyilatkozni a kolozsvári ügyédí kamera is, mely decsmber 28 ón tarja közgyűlését és az elnökválasztás meíett a fentebb ismerteteti kérdések tárgyalását is napireare tűzi.

E jogügyi kérdésekkel kepcsolmossn munkatársunk Pap Viktor tgaseágügyi állam'bkér távol- létében fslkereste dr. Dunca Gerőt, az igazságügyi államtitkárság elnöki ügyosztályénak referensét, ki szives volt közölni munkatársunk feltett kérdésére az alábbiakat:

— Az ádamtiíkáraág a bíróság előtti ügyvédi képviselet tárgyában olyan iráayu féltéi Jesztéei teli a kormányhoz, hogy a régi királyságbeli ügyvédek is meghatalmazás alapján az erdélyi birógégok előtt eljárhassanak, illetve tárgyalhassanak, ellenben az itteni ügyvádi kamrákba be ne jegyeztessenek. A bukaresti kormány ez előterjeszted el-