Keleti Ujság, 1920. november (3. évfolyam, 254-261. szám)

1920-11-21 / 261. szám

Vasárnap t9W november 28 .4 mai Vasúti mozdonyok ma­gánosok kezében A magánosok bérletrendszere mint szerelvény-javitó intézmény — A bór- letrendszer eltörlése (Kolozsvár, now. 27. Saját fűd.) A lapokét nem­iég megjárta a h r, hogy a CFR, áü&mvs&ulak rae- gáncsok rétzére mozdonyokat és szerelvényeket többé bérbe nem adnak. Ennek ellenére rendesen Jól informált helyen most tudni vélik, hogy a Mar morosch, Blank & Co. bankcágnek, mely nemrég Kolozsváron Is alapított fióko», ez államvasutak igazgatósága újabban mégis 13 mozdonyt és enrek megfelelő vacuti kocsikat, bocsátott rendelkezésre. A kérdés igen nagyjeleniöségtt, különösen ak­kor, amikor az élelmiszer és tüziia száltilésára — amik pedig tegadhatatlanul legelsőrendü szükségle­tek — mozdony alig van. Kérdést intéztünk ezért a közlekedésügyi államtitkársághoz, ahol a követ­kező felvilágosításokat nyertük: — A vonatkozó akták nem lévén kezünknél) e pillanatban nem tudjuk megállapítani, hogy « ne­vezett bankcég mozdoryokat és kocsitat bérbe ka­pott. illetve hogy az állammal erre vonatkozó szer­ződése ven e. Kizáttnak tartom azonban, hogy ujabV edományoz&sról lehetne szó. Tény az, hogy a CFR. mozdony és kocsiparkjának regenerálása céljából ez év nyáréig javítás kötelezettsége mellett mozd anyókát és egész szerelvényeket kölcsön adott magánosoknak. Az ezekkel köti* szerződés szerint a bérbevevőknek egy megállapított terminuson be­lül kötelességük volt a mozdonyokat megjsvitani. Nem lehetetlen tehát, hogy ilyen régibb keletű szer­ződések alapján a nekik megígért szerelvényt egye­sek későn kapták meg a a megtörtént javítás után a mozdonyokat is késve vették igénybe. — Az ilyen kőlcsönszerelvénysk a köztudai- ban .Naveta“, vagy megyeiül .Forda-vonatok“ néven voltak ismeretesek. Ezek rendszere ellen azonban Gróza államtitkár már eieíílöl kezdve a leghatározottabban tiltakozott és sikerült is fárado­zásával elvben kimondatni azt isk hogy a meglevő szerződéseket is fel fogják bontani. Hogy ennek végrehajtása mind a mai napig mégis késett, az egy nagyon is méltánylást érdemlő meggondolás eredménye. A szerződések felbontása ugyanis egész sor magánjogi követelés érvényesítését vonta volna maga után. Mert bizonyos, hogy az érdekeli cégek a szerződésbontásba nem nyugodtak volna bele és igy a kériéiüési perek egész -áradata zúdult volna a CFR nyakába, E bérbevevő cégek túl­nyomó része — igaz — regatbeli, de van közte néhány erdélyi is. még pedig nemzetiségre való min­den tekintet nélkül. így ebben a kedvezményben része­sült a brassói gróf Haller is. — Mi, erdélyiek, a bukaresti központi vezér igazgatóság ez intézkedésének mér elejé ől fogva ellene voltunk, sőt e rendelkezések ellen egyenesen passzív rezisztenciát fejtettünk ki azért, meri meg voltunk győződve arról, hogy e rendszer folytatása az államvasutak katasztrófáját idézhetné elő. Nyíltan szembehelyezkedett e tekinietben a vezérigazgató­sággal ez azóta megszűnt központi igazgatóság, arra az álláspontra helyezkedve, hogy ha magán félnek módjában és érdekében éli a mozdonyok megiavitása, mennyivel inkább megtehetik ez« ez s éltem vasútok mr.guk. Tenniük kell ezt nemcsak az jj álla »vasutak (inerciái érdekében, de általános köz-ttzdeségi szempont bő) is. Ezt az álláspontot u óbb lelkesen ta karolta Gróza közlekedési állam­titkár is, aki Bukarestben határozott Ígéretet kapott arra nézve, hygy a külön mozdonyok és szerel vények engedélyezését teljesen beszünle’ik. — Megnyugtatásul egyébként közölhetem, hogy a szób&nforgó szerződéseket mindössze egy évi időre kő öt ek és már ceek hitek kérdése, hogy a lege ős: őr fcő ölt szerződések lejárjanak. Nyár etate feié pedig már lejárnak az utolsó ilyen szerződé­sek is és igy bizonvos, hogy — az összes moz­donyé k a saját rendelkezésére állván a — CFR a jövö ő ri kampányt kedvezőbb auspidumok kö­zött ir.di ha ja meg. — F:ivilágosiíásui meg kell említenem, hogy az államvasutaknak régebből fogva szerződése van a mozdonyok javiátára a resicai vasgyárral, s amely azonban egymagában igen kis teljesítményre képes és utóbbi időben plane alig produkált vala » mit. Ezért nemrég azzal a propozidóval fordul­tunk a kormányhoz, hogy a mozdonyokban mutat­kozó négy közgazdasági szükségre való tekintettel f az áibni egyes magánkézben levő gyárénál köse | lezzen, hogy üz- müKet államkölseégen mozdony- J javításra rendezzék be. Minthogy a kormány ez- iránii előterjesztéseinket nem honorálta, mi magunk | léptűn* érintkezésbe egyes cégekkel és igy moz- 5 donyek és vagonok javítása már a nyár óta több ? eidéiyi gyárban folyik is. Ilyenek többek köz: a ' Schiel féle bre sói, a Rieger féle nagyszebeni, a ‘ Vasöntöde és vn gyér r. t. nagyváradi cég, vaia* t mint az aredi W iizer gyár is. Mi mindeneseire í minden eszsőzzel azon igyekezünk, hogy a vasutak leijeskőkcpe-aőge nem ho*y csők énjén, hanem •Uenhezóieg, állandóan emelkedjek is. f Apró jegyzetek .. (T enitvéoyaimnafe) Inkább szeressétek okosan önmagotokat, mint­sem hogy másoknak bután hódoljatok. Szeressétek a jó könyveket. A rossz tanítók él­buktatnak, a jó könyvek felemelnek bentieteket. Sokat olvassatok, de félszemmel mindég az élebe nézzetek. Nyitottköiyv az élet s jaj annak, aki nem tud olvasni belőle. Ne csak a magatok cséjén is tanuljatok. kórén, a mások szeren­Ha elveritek egymást, azt meg tudom bocsá- teni, ha eláru’játok egymást, azt soha. Ha a két rossz közül kell választani, inkább legyetek önhittek, mint önérzetlenek. Ha igazén hálásak akartok lenni tanítóitok iránt, repültetek náluk magasabbra. Egy véka tudás rányi megértés. nem ér annyit, mint egy szik- Kemény Gábor. — A vasúti atatusegységesitéa befejezett tény. A Mav. státusból szárma ó vasúti személyzetnek régi sérelme, hogy a CFR státustól külön kezelés­ben részesültek s ez főként illetményeiknél jutóit hátrányos kifejezésre, amennyi bsn a Máy. ve suta sok dotációja jóval alatta maradt a CFR-belieké­nek. A két stáiusígyaégeaifés most véglegesen tető aló*julott. A B ü. bukaresti jelentére szerint ott ma aláírták a rendeletet, mely az összes vasutasoknak e CFR státusába olvasztását foglalja megában. — A székely főváros hivatalos nyelve Ma­rosvásárhelyről távireiozza tudósítónk : A város tör­vényhatósági bizottságában, melyet a prefektus ki- neveséi utján állítod össze, felszólalt Russu g. kel. esperes az ellen, hogy a bizottsági ülésre szóló meghívókéi magyar nyelven bocsátják ki. Hereia János dr. kijelentette, hogy ez nem fog többé elő­fordulni. — Ide.e már a városok autonómiáját vissza állítani. — Magyar katonaairok Olaszországban. A Dü.-nek jelentik Budapestről: A háborúban ereseit k&tonAk hozzátartozóinak olasz nemzeti szövetsége elhatározta, hogy az Olaszországban elesett magyar katonák sírjait gondozni fogja és az elesettek ma­gyar hozzátartozóival állandó érintkezést fog fenn- terteni. Ebben ez ügyben Budapestre érkezeti Mar chere G.ugni Rámából, aki Apponyiya! együtt or­szágos konferenciát fog összehívni. < — A kolozsvári rendőrfőkapitányéig. Popo- viciu Valér Keiüieti renaőrsuDp/etemus annak köz­lését kéri, hogy a Popp Victor dr. főkapitány elő­léptetését közlő rendele,an kivül ezideig még nem érkezett més rendelet a rendőrprefeJtturára s olt Popp Victor lemondásáról és érvaszéki elnökké történt kinevezéséről hivatalosan még nem tudnak. — Az önkéntes mtntöegyesfilet épületének sorsa A múlt év augusztus saván, n s kolozsvári férőül ta­nács, sri«*l zz egyesület s megfelelő alapok hknyáben az épületen leró terheket törleszteni nera tolta, elha­tározta a kolozsvári Önkéntes mentóegyetfllet Monostort­aton leró spüietések s bárbe véreiét. A szerződést mez is kOtOtték, mely »»érint a váró« tavibbra is blstosi- totta az egyesület rétzéré szükségéi helyiséget, magért ralialt* e»*n*ívül a termek fütését és végű« évi száz­ezer koron« oér fizetésre kötelezte nugát Az egyesü­lettel kötött snerzodétt a áros annak Idején felterjesz­tette a népjóléti mteissté; tumba, az épnietet haszná­latba vette már tOeel mi.fe éve, de s jó ráhagyás «Ind ez Ideig Büntetést nem nyert. — Popa Constantini áthelyezték. A »Keleti U.8ág“ Olvasói cm,ekez.it fogna* jel Pop* Coarfíon- tin marosvásárhelyi főkapitány nevére ée viselt dolgaira, mojen e hasábokon iának napvilágot. A fők pitány eilen akkoriban, a közölt cikk meg jelenése kapcsán vizsgalat indult meg hivatalból, mely tud ur.kkál még ma sem érkézéit befejezéah-z, azonban pár heti szabadságolása kivételével máig ellátta hivatalos teendői/. Helyette eltebben eltávo­lítottak két másik rendőrtiszivisdőt, akik terhelőén vallottak ellene. Ezeket ugyan nem rehabilitálták még. de Popál — mint marosvásárhelyi tudósi,ónk telefonálja — elhelyezték Fogaresra. Ez minden- * esetre némileg megnyugtatja majd Marosvásárhely hangulatát. — A szociálisták pőre. Bukarestből jelenti az „Adeverut": A szocialista vezérek pőrének mai tárgyalása az ügyész replikájával indult meg. Pon­tonként veszi bonckés »iá a védők okfejtését. T<s- ; gadja, hogy a vádlottak á munkások megbízásából cselekedtek. More védőügyvédnek ezt az állás­pontját, hogy a per tárgyát képező delitrumok más bíróság elé tartoznak, azzal ez állítással akarja meggyengiteni. hogy a tárgyalás folyamán nem merültek fel uj ténykörülmények. MaskovJcst pedig — úgymond — nem leheí Jaurea vei összehasonlí­tani, mert emennek érzelmei hazafiasok voltak, Mossovici pedig a haze megrontására tört. Végűi tiltakozik az e:lsn, hogy őt valsmely osztály kép­viselőjének tekintsék. Dobrescu, az ügyvédi kamara elnöke következel!, mint Socor és Torna D/cgu védője. Biezédn valamennyi vádlott ügyét felkarolta. Azt fejtegette, hogy a pőrnek politikai háttere van; a közvádíó pedig rendkívül nyakatokért megokoiás- sál kéri a halálbüntetést. Kijelentette, hogy clegü- !ellenség máskor is volt az országban, de még fo­kozódott, amióta a jelenlegi karmanv vezeti az ügyeket. Két (öívínyrői van szó. Egyik a katonai törvény, a másik pedig a Trancu Jasi télé. A ka onai törvény 53 szakasza az áliam biztonságának vetzeiyezte- lése eseten: foglal magában megtolta rendelkezése­ket ; azonban sztrájk esetére semmi intézkedést sem tartalmaz. így tehát csak hamis ürügyekkel lehet a szőnyegenfouó ügyet odatáieni. A munkások hely­zete — mondottá — annyira sanyarú, hogy éhen halnak némelyek. Kik fenái a sztrájkra való izgu­ló k — kérdezi —; a szenvedő munkások-e. vagy a spekulánsok, akik ezt a szomotu gazdasági hely­zetet felidézik ? És ha a vádlottak — kérdezte a védő — élesebb hangnemben mutattak rá ezekre ez állapotokra és ezzel a kormány érzékenységét érintőitek, vájjon bűncselekményt köveitek e el ez­által? Végül Dr&gu és Torna egyéniséget ismerteti, asii alaptermészetüknél fogva a munkásságra is mérséklőkig hatottak mindenkor. Folytatta a védel­met Grigore Juntán. Kifejtei e, hogy minő körülmé­nyek hozták létre az általános sztrájkot, amely tisz­tán gazdasági okokból támadta. Különösnek találja, hogy a vádat képviselő ügyész csak a részleges sztrájkot isméri el törvényesnek. Az egész vád csat i« azon állításon alapszik, hagy az emlékirat hangja tuíéíea. De hol van az az ország, amelyben egyesek és párton csak mézédej, szelíd hangot használnának egymással szemben, midőn a min­dennapi kenyérről van szó? Vagy azzal köve- vetett e el főbenjáró bűncselekményi a munkásság, hogy kérte a munka szabadságát? Egykor azt vetették szemére, hogy a háború ellen taglalt ál­lást. De amikor az kitört, a munkásság mégis megtelte kötelességét. Socor vádlott szólalt fel utolsónak. Feiernd i, hogy a gyáripari termelés hozta magával, hogy a magán szerződéseket a kollektiv szerződéses váltotta« lel, amines szükség­képpeni következménye, hogy á munkásság a maga életfeltételeit együttesen követelje, azaz a munkásmozgalmakat valamennyiül! ne-éjen és érdekeken indítsák meg. Ez pedig létkérdés. Ebből a léteiből levezeti a sztrájk eikeiüíheteuensegót, amely a körülmények szerint részleges vagy álta­lános. Beszedd az idő etőhaladousaga miatt hol­nap folytatja. — A különítmény parancsnok konokul tagad. Budapestről távimiozza tudoa.iOnk: Az ügyészségén folylátták Babaicy hatónak, a Britannia- küiőniimény főnökének a kinailgatasat, Babarcy szén vedelj esen és néha Cinikusan viselkedik. Konokul tagad. Azzal védekezik, hogy a különítményt „hazafias" cél szolgálatára és az árdrágítók üldözésére szervezték. Baoaicy a kom műn alatt a vörös hadseregben vál­lait hasonlóan „hazafias" és üldöző szerepet. —• Einstein akciója Ke en Józsefért. Megírtuk hogy a nemeiorszagi tudósoknak egy jelentékeny csoportja akciói indítóit Kelen Józsefnek, a ma gyár kommun volt szociá izálasi népbiztosának a megmentése érdekében Min>. BécabSi jelenük, most Einstein Albert, a relotivitasi elméiét világhírű tudósa is csatlakozod az akcióhoz, amennyiben a következő leveiei imezte egy becsi egyeiemi tanár­hoz: „Tőob kollega felhívta a figyelmemet Kelen József mérnök ezotángatoit helyzetére. B;csi ezek- körökkel együtt szívesen vöknek részt érdekében megindítandó akcióban. A delftl elektrojecknikai tanszék részéről is igen kedvező szakvélemény érkezeti róla. Kijelentem, hogy hajlandó vagyok ezért az értékes emberért bárhol szóval, vagy írás­ban sikraszallni. Egyelőre, ha alkalom kínálkozik ta, használja tel ezt a levelemet. A legfontosabb feladatnak tartom, hogy az olyan jó és értékes emberekéi, aminő Kelen megvédiüs a poiiiikai párták dühétől. Kelen munka., amelyeket oives am. arról tanuskodm-k, hogy ő finomérzélsü szellemi munr.es. Ezért feljogositve, sél kö eiezve érz<*m magom orra, hogy állást foglalják érdekében. Üd­vözlettel : Einstein“. A „Zord Idők" gazdát ezeréit Marosvásár­helyből jewnd tudósnona, ho*y az oft megjelenő „Zord Ida" félhavi fo.yciratot megvette a Kemény Znfefiioad Társaság tddigi szerkesztő lulsjdohosá- löi Oüvá: Kálmántól, ki a lapot a iegneh zebb vi­szonyok közt indítottá s vezélte a körülményekhez képest nivős&n, hozzáértésnél. A lapot továbbra eddigi szépirodalmi szerkesztője Beide Márta jegyzi és vezeti. — „Erzsikének hajkefére van szüksége." Budapas.rÓl tavira ozze tudósítónk : A törvényszék ma kezdte meg a tárgyalást az osztrák magyar bank kommunistái ügyéoen. A vád ellenük az, hegy a Homaün alatt pénzt hamisítottak és kétszáz- húszmillió koronát felosztottak egymás közt. A szét­osztás nem mindennapi módja az volt, hogy aki ezzel a jelmondattal jelentkezett: „Erzsikének haj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom