Keleti Ujság, 1920. november (3. évfolyam, 254-261. szám)

1920-11-21 / 261. szám

& dăm!

Vasárnap. WM november 28

ha a föbbfermelés nem tud felvirulni, vagyis he 6 föld megmunkálása csupán az illető föld- tvl-jdonos egyéni önzéseinek a mértékére szórakozik s nem törekszik olyan bőségekre, melyek szélesebb társadalmi rétegek kielégítését tartják szem előtt. 4 nagyobb birtoktipusoknak épen ez a társadalmi jelentőségük volt meg 8 csak túlzásaik voltak társadslomellenesek. Meg kell találni tehát különösen Erdélyben azt a finom megkülönböztetési, hogy a túlzások hol kezdődnek. Ha ilyen megkülönböztetés nélkül csupán«^* k földosztásra törekszünk, akkor Erdély éiénkebb városi és ipari életének a lehetőségeit egyszerűen megfojtjuk.

Általános emberi szempontból is van még igényünk az állammal szemben. Mert általános emberi érdek, hogy ki-ki a maga nemzeti érzései, hagyományai és átöröklései szerint élhessen. Tehát ne legyen a földreform az állam kezében arra való eszköz, hogy valaki/alól az életet kihúzhassa csak azért, mert az illető nemrorpán nemzethez tartozik. A földreform eddigi mozdulataiban igen sok volt a célzat és az öaszpontositás. mely ilyen nemzetros- kasztó hatásokra dolgozott Ez gyűlölet és nem relorm. A reform mindig több szeretetet, több egyetértést, több emberi melegséget akar bevinni az intézményekbe és alakulásokba. Hái legyen ilyen igazi reform a földreform is.

Az antant engedékeny Konstantin visszajövetelével szemben

A sevrésl béke revíziója — Elhalasztották a népszavazást—Romá i-görög vonatkozások

(Kolozsvár, nov. 27) A görög trón betöltésének kérdése, tekintettel a külpolitikai zavarokra, melyet Konstantin király visszatérése jelentene, bizonytalan időre tolódik M. Bármennyire is zavaros legyen a helyzet, két lény mégis leli esen kidomborodik ez eseményekből. Az egyik Konstantin Idősebb fiának immár hivatalos formában közlőit eljegyzése Helena román hercegnőre!, másik Anglia deeinterresementje Konatatinos vissz» térésével szemben/ Előreláthatólag ez antant, ha Konstantinos visszatér, nem tesz megtorló lépéseket, de viszont kútba esbelik az antantnak Görögországé«! megkö tölt sevréri békéje, mely Görögország fegyveres védelmét látja el (örök vagy bolgár részről való beavatkozás «setén.

Jelentéseink igy hangzanak:

(Bakeresi, nov. 27.) Hivatalosan közük, hogy Károly trónörökös eljegyezte Luzernben Helena román hercegnőt. (Dtü.)

Londonból jelentik: L ygnes francia miniszter- elnök G.ólliíivel Londonba utazik, hogy a három hatalom egyöntetű eljárását megbeszéljék a görög kérdésre vonatkozólag.

(Athén, nov. 27.) A kormány elhatározta, hogy Konstantin visszakérését meggyorsítsa, a"’ válasz ói

? listák alapján a népazávazíst végtag ssen december 5 ikére állapítja msg. A kc-rmánysaitó éríefülése szetfnj Rhallls minisztere!nők ez antant fővároséba utazik, hosy fi személyes tárgyalásokat az egyes negyhatelmakkel felvegye. (R dío)

Konstantin számit az antant szimpátiájára

Konstantin «x'-ifálv hosszabb beszélgetést folytatott a „Pátit Párisién* munkaiérsável (9 kijelentette, bogy számít Olaszország szimpátiájára, 6minthogy síkeiü’ni fog Angliát is, hogy ép olysn jó munkatársa ez antantnak, mint V;rai?.e!oaz vök.

Amínlhogy F»*nc?sorszég is meg fogja érien'1 egyszer. hegy ő Görögország hagyományait sohasem ésu'te el. Franciaország ha biztosi ékokai akar kapni, úgy kap is biztosítékokat.

Anglia álláspontja

A Journal' londoni levelezője egy előkelő dipkmatát megkérd zeii Anglia álláspontjára vo nalkozőlag. Anglia nem fog feliétienOl Hitokozni Konstantin visszatérése ellen, csupán azt fogja kijelenteni, hegy az uj görög terültnek megvédése érdekében nem fog semmi! sem elkövetni, ha , Bulgária és Tő ökország Görögországot megtámad jók. A Journal* azt hiszi, hogy a görög esetné- mé?v-ík magukkal fosják hozni, hogy Görögország az 1914 es határokra vonuljon majd vissza.

A görög népszavazás síhalasztása

(Bukarest, nov. 27) Konstantin király visszatérésére vonatkozólag a referendum december 10 én 1 lesz. (Az első dátum november 28 lka volt.) 1

(Pária, nov. 27.) Az „Echo de Paris* athéni *, tudósítója jelenti, hogy a * tegnapi nao folyamén I a zajos tüntetések megismétlődtek Athénben. Tüntető csoportok vonultak végg az utcákon és sűrűén lövöldöztek revolvereikből és lőfegyvereikből a levegőbe, A sala mis! tengerészek, tisztjeik vezetése alatt, hasonló tüntetéseket rendeztek Konstantin király mellett. A további utcai íünteiések elkerülése végett a kormány elhalasztotta a Konstantin ex királyra vonatkozó népszavazást. A francia sajtó egyhangukg állást foglal Konstantinnak Görögországba való visszatérése ellen. Nahány francia lap a aevresl béke revíziójának lehetőségéről ir, mint a görög kérdés' legközelebbi megoldási mód óról.

Parisból köriik jovábbá, hogy a hírhedt Mse- curis, a „tartalékos" bandák volt szervezője ?és Dumanis visszatértek Athénbe, fogadtatásukon pedig a legbefolyásosabb miniszterek vetiek részt, Gunariss&l az élükön. Az uj kormány, emeiy Ko^stáatint visszahelyezte, szeretne egvben a sév- resi békét is megtartani. Tehát egyesíteni óhaj taré a király népszerűségét ama haszonnal, amelyet Venizelos a szövetségeik segélyével szerzett.

A „Le Temps' G/örgy tró nörökös előnyére irja szüleivel szemben, hegy annak idején nem küldő t üdvözlő sürgönyöket fi. Vilmos császárnak s més hasonló ténykedésekben sem vett részt. Anrdtí minő biztosítékok várhatok György hercegid? Kérdi az idézed lap. Atyját Lövette a száműzetésbe. A szövetségesek győzelme csapássá vélt a Luzernba menekült királyi p ralidra nézve. Es ha György foglalná .«I Konstantin király helyéi Athénben, ez olybá volna vehető, hogy ő a Konstantin főtáhornoka.

A sévresi Nagygörögországot erek úgy lehet fenntartani, ha a maga rendeltetéséi öntudatosan felismerő nép állhatoioj erőteázítésiel, egy kéi nemzedéken át, minden áldozatot meghoz a venizelista mü konszolidálása érdekében A görög pép barátját azt hjazihj hogy képessé vált e ieladutra és a múltban szerzett tapasztalatok e..lapján, nemzeti ügyének felkarolásához lét, de a november 14 isii választások az ellenkezőt igazolták.

A magyar királyság kérdése

A franciái álláspont a bdkerevfsiőról — Ausztria 6a Magyarorsrág viszonya

(Kolozsvár, nov. 27) A magyar királyság kérdése csak a háttérben kísért, a kor náavzópárt átalakulásának programúdéból is kikapcsolták. A Habsburgok azonban egyre erősítik propagandájukat.

Budapesti jelentéseink a következők:

Franciaország ös a magyar bike

(Zürich, nov. 27. M. T. 1) Bruger, a francia külügyminisztérium sajtófőnöke a békeszerződés revíziójára vonatkozólag egy hírlapi nyilatkozatában a következőket jelentette ki:

Franciaország nem nyújthat segédkezet olyan törekvésekhez, amelyek akármelyik békeszerzS- désnek a revízióját célozzák. A területi kérdések egyelőre úgy maradnak, ahogyan a békeszerző, dések szabályozzák. Azok a Kártérítések, amelyeket Románia Magyarországnak biztosított, kizárólag pénzügyi, gazdasági és közlekedési ügyekre vonatkoznak. A kis antantnak az az érdeke, hogy Magyarországgal a jó szomszédi viszonyt tárton fenn.

A királyság kérdi«

(Bice, nov 27. Saját tud) A magyar kormány mögött <* királyság kérdése képezi szokat az ellentéteké', amelyek köaayen kormányválságot idézhetnek elő. A kisgazdák pártja magáévá tette Bethlen Irtvának ezt a tervét, amely r,bbe a bárom szóba foglalható össze: csak magyar királyság Ez azt jelenő, hogy a magyar király stem lehet egyúttal més országnak is az uralkodója. A Habsburgok Ausztriába és Magyarországba való visszatérésének a szándékát kívánják ezzel lehetetlenné termi, A H .baöuígok királyságé. A e hive! Scorn- balhéién gyűlésinek. Élükön Lehár báró ezredes áll. A nemzeti király választását kívánja ma már a nemzetgvülésnek a többsége s e kívánságnak tudvalevőleg Kovács J. Irtván volt éltemiitkér a legerélyesebb rzószölöja. Ei a kérdés is Sz egyik alap ja annak a törekvésnek, mely a jobbszélső elemet is ki akarja rekeszteni az újra áterrrvezendf kormánypártból. A kormányválság elodázását szolgálják azok a kijelentések, melyek szerint a királyság kérdését ki «karják kapcsolói az td^kJásokból,

Wlassies Gyu'a a főrendiház legutoUó elnöké memorandumot a «hozott ki, amelyben kimutatja, hogy a főrendi) á jcci.eg még fennélt, csak beszüntette müköd»»é(. A memorandum célja a főrendiház életiek©!»«*-, -mi azonban nem rokonszenves a mai közb^uguiaí előtt sem.

Marad még a Kelet. Főleg Orosz- és Magyar ország. A nyugatról idevándorolt zsidók száma még kisebb a délrő beszivárgóitokénál, ami Magyarországot illeti Ellenben

... a kazár birodalom, amely Oroszországnak majdnem egész déli részére kiterjedt, körülbelül Navy Keroly idején zsidóvá lett. Ezzel a történelmi tér nv -1 függnek össze Déloroszország baraitai és krim ‘«fiber föliraiai. amelyeken már e nyolcadik száz d£>: n török és tatár nevek fordulnak elő. mini például Tok-amis. Palesztinái zsidó nevezte volna e magát Toktarasiak és nem Abrakára- nah, Livinek vagy Jákobnak? Bizonyéra nem, ez a Tokiamis tatár volt, élteit vagy éttértnek a fia.

Végül a magyarországi zsidók eredőiét is megvilágítja Renan; nem vonatkozik ugyan értekezésének ez a része az összes m gyarorazági zsidókra, meri nyilván máshonnan, nyugatról is szivároghattok be izraeliták: de mindeceseire döntő bizonyáé kokat szolgáltat arra nézve, hogy a honfoglaló ma gyarobkal már nem egy sáto’Jja zsidó jöhetett be a Nagyalföldre és Igy a fön e M okok, finomabb vallási és lelki érzület, ameiy üz egy istenség felé vonzotta a pogány!, valóiéi:,Qvá teszik, hogy ha nem is valamennyien, de bizonyéra sokan ártériek honfoglaló magyarjaink kőiül a zsidó hitre.

... a kazár birodalom áttérése igen regyje leniőségü a Déloroszors’égoí és a dunai országokat lakó zsidók eredetetek kérdésében Ereiken a területeken ige i sok zsidó lakik, akik fajilag, úgy látsz k vsgy egyáltalán nem, vagy c«a*igen kis m“r e ben zsidók.

A m din tudomány megcáfolta azt a fölfogást, amely szerint a honfoglaló magyarok ulja a vériekéi szoroson át ve. eleiig volna. Ez idő szerint .szinte teíjes biztonsággal áüirható, hogy a magyarok a bolgárokkal vívott harcokból jói ismert délkeleti.

erdélyi hágókon vonultak mai hazájukba: azon a I terű taten keresztül, amelyen — Rsnan szerint — ifié a nyolcadik században Kr. u. erősen terjedt a z iíö vallás. Minden logikai és tudományos követ- i kezelés arra mulat tehát, hogy részben a bolgár- bear-n ö háborúkban megtizedeli magyarság rageri rá ódó ösztöne, sőt tudatos törekvése, részben pedig az ütjük manii területek népeivel történt érintkezések folytán a faj- és nemfajzsidókkal való kever de*, sőt szokásaiknak, vallásuknak átvétele bizonyos mértékben megtörténi.

K-<ségtelen tehát, — mondj« Renan -r hogy vakba a zsidóság egy faj h-gyománya volt és hogy a mai zsidó faj kialakulásához., bizonyos mennyiségű eredeti palesztinéi vér is hozzájárult, de »mellett lény, hogy a zsidó nép mai ősszestá- 0ében tekintélyes mennyiségű a nem sémita vén annyit«, hogy ezt a faji, amelyet a tiszta ethnos ideâijana* tekintenek, amely századokon át fenntartóba magát, mert tiltotta a vegyes házasságokat, idegen beolvadás át meg áthatotta, éppsn úgy, mint ahogy mi idén más népfaji. Más szavakkal: a zsidórág kezdetben nemzeti vallás volt; ma újra zárt vallás; de közben századok hosszú folyamán a zs dó ag tárva nyi va volt; vér szerint nem Izraelita népelemek nagy számmal olvadtak a zsidóságba: úgy, hogy ma e szó etnográfiai értelme igen kétséges. a zsidó típushoz szó fér.

Rsnan hosszas tanulmányai alapján kimondja, hogy

nincs egységes zsidótipus. hanem több van, amelyek közül egyik sem vezethető le a másikból. Hogy a faj bizonyos számú típusba különült, az előbb mondottak következtében a későbbi elzárkózás, a ghetto, a vegyes házasságok tilalma folytán történt, de főleg a századokon át zárt körben (örtéaő házassá tok eredménye.

Hasonló ehhez a franciaországi protestánsak *

helyzete, akik szintén igen hssszu ideig voltak kénytelenek egymás közt élni ős sok dologtel el voltak tiltva, akárcsak a zsidók B'van hasonlóságok támadnak igy, amelyak nem a fáiból erednek, hanem bizonyos rokochelvzetek eredményei.

Ugyanígy a zsidóknál a jellegzetes arc és a azok ások inkább a századokon át reátak nehezftlt társadalmi kényszerűségek követnvei, mint faji jelenségek.

Érdekes fényt vet Renan az akkori francia- országi „elfajult” politikai viszonyokra, mondván ;

... örüljünk, űréiül, hogy ezeknek a történelmet és etnográfiát annyira érdeklő kérdéseknek Franciaországban nincs gyakorlati Jeleiőségük. A hozzáfűzöm politikai kérdést jól óid öltük meg. Amikor nemzetiségről va* n?6, ná unk a faji kérdés háttérbe szorul és htlyasen cselekszünk. Az etnográfiai tény. amely elaőrend 1 f «ateaséju a történelem kezdetén, a művelődé- e á thaladásával folyton veszít jelentőségéből Amikor a nemzetgyűlés 1791 ben elrendelte a z*!dók fete ditáaát. igen keveset törődött a fajjal U .y vél* d-t hogv az embereket nem az ereikben folydwáh vé> szerint kell megítélni, hanem erkölcsi és «•*értékéül szerint Frunciaortság dicsősége, hogy ezen t a kérdéseket humánusán kezeli. A 19 század lerombol minden ghertóf; n máeu t fölépítésükön Fárad ásóktól megvonom tiszteletemet As izraelita fej óriási «szolgatdiokí tett a v itának. Különböző

nemzetekbe beolvadja, különféle -m e<i egységgel •srzhargban, azt fogja lenni a jö ooei. amit tett a múltban. Európa szabadelvű erőivel összefogva, igen nagy mértékben fogta elö nrzd t. ni az emberiség társadalmi előrehaladását.

Ezeket mondta a zsidókról Re taa 1883 ban ás bizonyára nem hitte, bogy negyven eset sem telik el s már dühöng a fajhábaru, az íiísmílizmus és a cionizmus.

/