Keleti Ujság, 1920. november (3. évfolyam, 254-261. szám)

1920-11-27 / 260. szám

/ 1 ÖíáMi Szombat i$X£ november 27. böző népelemek szerves összemükődésének a dolgozó, elkoló, teremtő megnyilvánulása. Ha mostani összea kotásának gyökérnélkülisége és kifejezésképielensége legalább felkelti azt a visszefíelást, hogy ilyen uj fejlődés iránt fel” viaoííW.'u.iiwoij *> “ támedjort sz elem! erejű közvélemény, akkor talán még meg Is lehet bocsátani, hogy olyan időszerűtlen volt világ vihar idején. A magyar kormányvál­ság nem időszerű MinisKüerrk cáfolják a válság híreit A liéplíoa határozata a kisebbségek Ügyében — üz utódállamok tárgyal­nak az összeköttetések felvételéről Bécs élelemért deputációzilr (Kolozsvár, noo. 26. SaJ. tud.) A kormányvál­ság nem aktuális, nyilatkozzék sorra a kormány tágjai, azonban a jelek nem éket igezol iák. Bom­lásnak a jele, hogy a kormányzónál nem áll egy­ségben a kormány mögött és ennék megkerülésé­vel Indítanák ekeiét a párt ujjá82emsé»ére. A ma­gyar kormányválság legfeljebb napok kot odázható é), de féltsriózíatnl a cáfoló nyilatkozatokkal aligha tesz lehetséges. A népezóveteíg G miben ülésező tanácsa a kisebbségek védelme kérdésében megáévá tette a titkárság tnirtebibrn j^zeti javaslatát. Egyúttal a ligába Velő felvétel feltételéit is formulázták. H 'gy Magyarország be tudjon kapcsolódni a nemzetek társaságába, még fontos lépéseket kell megtennie a kosszo’ídéiódát utján. Már ezért is v szükség lesz erőteljes éy kifelé is tekintélyei kormányra. örvendetes léi Középsurópa feltámasztása ér­dekében a t olt Habsburg monerkián osztozott ál­lamok legközelebb Összeülő bécsi konferenciája. Ez lesz az e'ső alkalom, hogy az utódállamok va­lamennyien együtt ülnek le a zöld ' asztalhoz a bégre megirdulhat a vérkeringés a szétdarabolt testrészek közt. Táviiaieink a kővetkezők: Cáfolják a kormányválságot (Budapest, nov 26. Saját tud) Az et'ilapek megcáfolják a kormánvvslságról elterjedt híreket Fetdinándy Gáza bálüiymíRíszter kijelentette, hogy kormányválság nincs, miuáa arra semmi nk sincs. A kormány a mai összetételében megmarsd. A király kérdésiéi a kormánypárt többsége egyelőre nem » kar foglalkozni. Rubinek Gyűl a egy újságíró előtt ezeket mon­dotta: — Fegyelmét sherunk behozat a pártba. Ásó­kat, akik nem pnriroznak, egyszerűen ki fogjuk zárni. Amíg külpo'itikai helyzetünk nem változik, nem bolygatjuk a király! é.d is üryét, meri a kér­désnek nemcsak belpcl tokai, ds erősen külpolitikai vonatkozásai is vannak. Mankó /illam í'i'ár is kijelentette, hogy kormány válságról beszélni nem tehet. A kfeebbsigek a Nsp'igáho* fordulhatnak (Budapest, noo. 26 Saját tud.) Grr.fbfi jelenük: A rjéyszövatsígi tanács elhatározta tizedik ülésén, hegy a kisebbségek fogait garanciája aiá helyezi. Mieden nemzeti és váltási kisebbségnek joga van ezentúl arn, hogy a N toKövetaéghsz partotokat és jeienlésekét ieférxen. Eihstározia továbbá a sző­ve!rágj tanács, hr^y fsl lógja hívni az e?yes kor­mányok fi-r/e mél a nemzeti, fájj éa vallási kisebb­ségek jogslhák hiziositáaáré vónat; ózó és a béke* szerződésből folyó kötelezettségeikre. A népligába való fölvétel feltételei (Lyon, noo. 26) A nápli a ő'ödi* b,'zoi!s?gá- bsn, emeiy azzal van megbízva, hogy az uj álla­moknak a néolígába felvétele Iránti kéréseit meg­vizsgálja, a „Le Maiin“ szerint Viviani a következő javaslatokat terjesztette elő: Egyetlen uj államot sem lehet fölvenni a nép- ligába, h í ez alábbi négy félté élnék rém felelt meg: 1. Az államnak ieijes'tenie kellett valamennyi szerződéses nemzetközi kötelezettségét 2. Az állam­nak a kötel<3í;et!ségek«í teljes:fe.ri képes felelős kor­mánnyal kell kimia 3. Az államnak olyan szerve zet’el kell ellátva lennie, amely a népligának elvár­nia engedi, hogy teljesíteni fogja összes szerződés- beli kötelezettségeit. 4. Az államnak olyan pontos határainak kei! lennie, amelyek körött a lakossága valósággal egy nemzet képét nyújthatja. R d vüa után, az összes á'latnok képviselőit magában foglaló bizottság egyhangúlag elfogadta Viviani javaslatát. A „Le Malin“ megjegyzi, hogy Fische; Nagybriltaaia képviselője volt az első. aki hozzájárult ez indítványhoz. Lord Rohest Cecil, szintén jelen lévén, szintén észrevétel nélkül csatla­kozott az indít vénához. Utódállamok gazdasági konferenciája (Budapest, noo. 26 Dtü.) A „Magyarország“ szerint e magyar kormány óvást emelt az ellen, hogy ez utódállamok gazdasági konferenciáját Po­zsonyba hívják össze s ezzel szemben Bácsét vagy Budapestét ajánlotta. Az antant Bécs mellett döntőit. Rubinak keres- kfdelmi miniszter kijelentene, hogy a szakminiszté­riumokon kívül a külügyminisztérium is képviselve lesz a tanácskozásokon, amelyeknek tárgya az utódállamok közötti kereskedelmi és vasúti össze­köttetés. a dunai teanzi lóforgalom kérdése és más hasonló problémák lesznek. Bécs ellátásáért (Budapest, nov. 26. Did,) Az Ausztria és Ma­gyarország közötti kereskedelmi összeköttetés felvé­telének megtárgya'áaára ma az osztrák kormány- hak egy héttagú küldöttsége éf kezeit ide Hatni ál­lamtitkár vezetésevei. A bizottság több r epig marad Budapesten s a kormánnyal Báca ellátásáról log tó gye Isi, amiért csérébe ipari cikkekei ajánl fel. A rendcsinálás eseményei (Budapest, nov. 26. Saját tud.) A vizsgálóbíró elfogató parancsot adott ki Ruzaics József ügyvéd ellen, ki a Landau-ügyben részvétellel ven vá­dolva. . ( — Jói van, Julié. Maga miatt most (elsül a vizsgán az egész osztály. Attól fogva fájd »'mos, kínos napok virr dtak JuÜere. Az első nspokon az anyja még megki«*r- lette, hogy gyermekének leik áré beszéljen. — Gyere ide, kislányom. Gyere szépen. Hát mondd csak; szereted a mamádat? J-iks az anyja kebelére vetette magát; — Len, anyuskám. — Mondd meg akkor, miért mokacikndol ugv? Amiért Lamoureux kisasszony megbürieíeri ? De látod, muszáj megbüntetni a rosszalkod > gyereke­ket. Hát légy ev: eden. Viselkedj úgy, ahogy jó kis lányhoz ttli* ... Hoih, Juí’C. « lelke mélyén hogy szerette vo’ns, ha ir.os! őrömet szerezhetne az édesanyi&nak. Hallgatott. Keresgélni kezdeti az agyában . .. Több­ször már ezon a porton volt, hogy megadja ma­gát. Ds az uto'só p<* eben nem tudta eltökélni, hogy letesz a makacsságáról. — Nigyon szerencséden teremtés leszel, ha ilyen konok kis természet maradsz, — intette eg- godrtaaskodőn az édesanyja. Erre Julié »írva fakad), mintha a jóslás máris megfogant volna ér máris igán szerencsétlennek élezné megát N így, mérheÜenüt nagy volt szivé­nek bánata. Meg néhány nap volt hátra, végre elkövet- késeit a díjkiosztás ideje Nagy ünnepélyességgel ment végbe ez aktus, déuián három órakor. Csak kissé szegényes volt ez örömnap, amiéri hogy elmarad! «z ének. Elnmedt pedig azért, mert a kis lány, sitinek meg kellett volna tanítani tára- nőit, akaratos lélek vol és nem akart szolgálatot tenni Lamoureux kisasszonynak, aki pedig min­denkor olyan jó vol! a gyerekekhez. A jó növen­dékek verseket szavaltak és meséket, amikel év­közben tanultak Dezeket a meséket mér a szü­lő* is ismerték és mindenki sajnálkozott, hogy az ének elmaradt. Az uioísó pillanatban, amikor Juliénak el kellett volna mennie az évzáró ceremóniára, Julie gondolt egyet é s elke.ü'te az iskolát. Ehe­lyett inkább ehejtősöit a psdiá^ra, mert tudta, hogy itt senki se fos ja keresni, fis nagyobb biz­tonság kedvéért egy halom fa mögé buji. Egyedül volt néhány pókkal. Máskor fáit volna ezektől a rovaroktól, ezuítdi azonban bátor volt Nőbe jobb szerette volna, ha lé!, ha retteg, ha szenved . . . Megkísértette eletntén, hogy haragudjék La­moureux kisasszonyra. Azt mondogatta magában, hogy a tanítónő pocakos és hogy, nagy orra van .... Ám a gondolatai nem vesztegeltek sokáig ezen a ponton... Aztán erra a rendhagyó igére haragudott meg, emeív minden baját okozta. Am bosszúsága még csak akkor kapott igazán tápot, amikor Julie nagysokéra önmaga ellen for dúlt. Hiszen oly könnyű doing folt volna, ha iáért felel a tanítónőnek. Csak kt kellett volna nyitenie a száját . . . Hát mi az, hogy: — Igen! Ah, jól tette, hogy idebuit a padlásra. Itt leg alább rosszul van az ember. Kényelmetlenül. A sok fa nyomja az ember hátát éa préseli a bőrt. Úgy kel!. Éa eztá s itt lehel ezomorkodni. Szórnál- kodnl annak, aki rossz volt Beh felháborodott önmaga ellen. Ha legalább lemehelne most innen, hosy térden áliya kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket eUzomoritott. fogad kozván: — Sohe, s: ha többé nem teszem! . . „ Julia vrt mennyire még csak akkor talált nyugtot, ami \ot az est leszálttéval végre elhagyja a padlást és foiött a házba. Akkor a mamája na­gyon elverte. És Juliénak jól esett a verés. Úgy érezte, hagy lelkii*merele könnyebbedik általa (Budapest, nov. 26 Saját tud) Bá;ó Bsbarczyt kihallgatták az Jlgyésraágeh. VaíloroÁie során kifa- ientetie, hogy n?ki semmiféle böncre'skményről saíteime sem vol). Alárendeltjei nrndig úgy referál­tak neki, hogy a befolyó össseg s önkénfea ado­mányok. v Take Jonescu_belgrádi útja Miért marad e! a klilügyminísdar utazása? A progresszív jövedelmi és hadiadók (Bukarest, noo. 26. Saját tud ) A miniszter- tanács — mint már emiiteiiük — megállapította a trónbeszéd szövegét, emeiy mai Jelerdás :nk szerint határozottan e progresszív adózás és a hedinyere- ségek megadóztatása mellett tör lándzsái. Különös érdeklődéssel tárgyalják take Jonescu belgrádi ufjén&k az elmaradását. Take Jonoseu akciója (Bukarest, nov. 26) Az „Ad-veiul“ írja, hogy a „Neues Wiener Journal“ a következő sürgönyt vette Belvrádaőh A „Tribuna“ jelentése szerint Take Jenescunak november 4 ín kelíeíl volna • Belgfádba érkeznie, ami azonban nem történi meg. Eri a belgrádi lepek úgy értelmezik, hogy a külügyminísz'er bel­grádi utazása fölöslegessé vált, mert Jugoszlávia Rém csatlakozik a kis antanthoz Minisztertanácsi ülés (Buka ast nov. 26) Averescu tábornok elnök­lete alatt mmlsrterfanéci volt, amelyţn á parla­mente! megnyitó királyi üzenet tartalmát vitatták meg. Ezenkívül a törvényhozási tevékenység több ' kérdése került megbeszélés alá. Újabb miniszter­tanácsot tartanak a legközelebbi napokban, amelyen a kamara elé terjesztendő reformjává*! siók tárgya­lási sorrendiéi Ailepiíják meg. A minisztert-nács fel fogja kérai a kél kamarát, hogy válasszák meg uj elnökségeiket és ezzel a kormány egyes tagjai­nak ez a nézete, hogy a múlt ülésszakban választott elnökségek az év végéig megmaradnak, önkén: elesik. , Végül megbízta a tanács Rascsnu hadügy­minisztert. hogy az ukrán menekülök Internálásé­nak kérdésével sürgősen foglalkozzék. A fentiekkel lapcsofefben ttja az „AdeveniP, hogy a minisztertanács hosszas vita után véglege­sen megállapította a királyi leírat tartalmát. Eszerint efeöserban az eg’á refojm problémája kerül napi­rendre ebb n az évb:n. MegálbpUja a leirat, hogy a kormány komolyan hozzálátott a föidklosztáshoz, amihez az A remény fűződik, hogy az egész nép lelküleie csatlakozik ehhez a nagy reformhoz, amelyet a fegfökéletesebb társadalmi összhang ke­retében kell megvalósítani. A parlamentre az a kötelesség bánd, hogy ebben az ülés szakban ezt ez egész kérdést jó sikerrel fejezze be. Másod sorban a pénzügyi javaslatokkal foglal­kozik a királyi leirat, amelyeket a kormány a par­lament elé fos terjeszteni. Ă parlament ragaszkodni M a progresszív jövedelmi adórendszerhez, ame­lyet a királyi üzenet értelmében a társadalmi er­kölcs kívánalmainak megfelelően fognak alkalmazni. Ebből a szempontból az üzenet szabatosan kijelenti, hogy a kormány el van tökélve a hábo­rús szerzemények megadóztatására. Az egyságesitós Ugye (Csernovitz, nov. 26) A bukovinai képviselők­nek 4véresőivel folytatott tárgyalásai eredményre vezettek. Ennek értelmében az államtitkárságok továbbra is Osernotftzban maradnak, mindaddig, míg >z egysfgesttés alaposén előkészítve nincsen. A búk-resti belügyminisztériumban égy bukovinai születésű államtitkárt fognak Hnevezni, aki a bu­kovinai ügyek referense lesz. (D ü.) Románia is a kOtföli (Bukarest, nov. 26.) A .Dacia“ Írja: Take Jo- nescu kutióidi úszásáról eddig sokat beszéltek, de mégsem eleget, különösen a kis antanttal kap­csolatban, N tm volt szó eddig ugyanis az utazás tutajdonképeni céljáról. A külügyminiszter feladata elsősorban nagyobb kölcsön szerzése lett volna a külföldi piacokon. A kormány bízott a személyi összeköttetéjekben és a bizalomtoir, amely a külügyminiszter iránt bizo­nyos külfö d körökben eddig megnyilvánult, de n siker nem nagyon igazolta a várakozásokat. A nagyhatalmak pénzügyi politikája arra irányul, hogy nagy gazdasági eiónyöket szerezze­nek meg. Ez voH a föa*adá!ya a külföldön meg- *?e z ndő kölcsönnek, ezenkívül más körülmények is d ültek ki ex alkalommal. I ven mindenekelőtt az, hogy a külföld el­vesztette bizalmát a mi politikai Ígéreteinkre nézve A nyugati diplomáciai körök erről győződtek meg. hogy a R. mánia által vállalt kötelezettségeknek cankis olyan .biztosítékai vannak, a melyek a leg­első kormány,-áStoz^a alkalmával elvesztik értékü­ket. A Vajda kormány bukása adta meg erre •

Next

/
Oldalképek
Tartalom