Keleti Ujság, 1920. november (3. évfolyam, 254-261. szám)
1920-11-26 / 259. szám
2. ■ osáttí szegényeket aránytalanul sújtó adózásokból. A régi területeken tehát egy antiszociális adórendszer ontja a maga hátrányait s ezzel szemben az uj területek adórendszere is hátrányos, mert a régi területek kereső és vagyonos osztályának az adózásbeli felmentését jelenti. Az uj területek edózésa megában véve is súlyos, a pótlékolésokkal még súlyosabb, a hivatali kiszámításokkal és a háborús konjunktúrákra való emlékezésekkel s ez emlékezések szerinti kiszabásokkal pedig egyenesen elviselhetlenné fog válni. így ezzel az elviselhetetlen megjelenéssel szemben a régi területek valóságos adómentessége nem egyéb, csak keserűség- termő izgatás, hogy az uj területek az államéletben csak kifo8ztottság érán tudnak részt- venni. Ennek az izgatásnak ki kell küszöbölöd- nie. Az egyenlő elbánás elvének érvényesülnie kell az uj területek állampolgárai javára is. De nem elég az, hogy az uj területek adórendszerét általánosítjuk a régi területekre is, hanem figyelembe kell vennünk, hogy ez az adórendszer fejlettebb közgazdasági terület viszonyaira volt szabva s igy a romániai gazdasági viszonyok ezt meg nem bírják. Külön az uj területekre való fenntartása ez uj területek ipari és kereskedelmi fejlettsége cimén se lehetséges, mert ez a fejlettség az uj áliamkapcsolattal való vonatkozásban uj fordulat előtt áll s ennek a fejlődései még kiszámíthatatlanok. Függenek attól, hogy az uj területek speciális ipari és kereskedelmi készségei miként tudnak az uj éllaméletben érvényesülni? Ha ennyi meggondolás kell, hogy megelőzze az uj egységes adórendszert, akkor méginkább világos lehet előttünk, hogy ez uj területek mostani adóztatása nem igazságos- Ha pedig nem igazságos, akkor az állampolgárok erkölcsi érzésére se iud nevelőén hatni. Szükséges tehát, hogy az uj területek minden kereső érdekeltsége szervesen, áifontoltan és magas öntudattal ez adózás kérdésében tisztázza a mega érdekeit 8 föllépjen ez érdekek védelmére és megfelelő átmeneti megoldásokra szükségrendeletet tudjon kisürgetni. Szükséges ez nemcsak az állampolgárok hanem az állami érdekében is. ÍI *i«d az orosz támadás (Moszkva, nov. 25. Oiosz h viták» hadttelentes. Mosyrtő! nyugira támadásunk kedvezően fejlődik. Megtettük intézkedéseinké! Bdachcvícs tábornok ellenforradalmi hadseregének végleges megsemmi i~ tésárs. E!ériük a S'ovetana folyót. (Díü.) jét, mart ez mind hátráltat az Eszme meglátásában. Es a visszatérés ez egyszerűséghez iegyen azonban őszinte éa sze rved fsak érén megszerzett valami med ha nincsen szerves és li'ozóttkus kapcsolatban ez Eszme ki fejez érével ekkor <^pen olyan puszía fechnikázéssá fog fejlőd d, min a naturalizmus művészete. — Szóval legyen logikus érelme, amely a tárgy rzírint sokféle lrhet, legtöbbször azonban az ábrázolt tárgy vagy élő elak energiakifejtése, amely egybekapcsolását jelenti a nagy Természettel Mindig keíl éreztetni, hogy bármit fessünk is, az csak a folytonos Mozgásnak egy fázisa, amely a Végtelenből jö r és a Végtelenbe megy. Ezt a vonalak sematizalásával nagyon szépen ás világosan ki ejezheijűk. A színek sematizáló«?- már pusztán szubjektív és lergyszerüsi'ése technikai kérdés, mert a kubiz- cnusnek volíaképen nincs is szüksége színekre. H gy mégis fest és nemcsak rajzol ennek ez az oka hogy fokozza a színekkel is azt, amit hangsúlyozni ekar. Síkkal fontosabb ellenben a kubiz* mu i számára a tónus, meri az űrben való eihe yez- kedést ezzel érzékelteti nemosdig — mint az eddigi festészet — vonzlp wpektivávaí, amely volta- képen egy primi ív e-zköze az optikei csalódás előidézésének «ér-illúzió keltés «támpontjából. Hogy visszatérjünk a ezinskre, mér az im prés z oni*t k egyr* ze, ez u. n. pointurislák felfedez k ezt. hogy e kivert színek zenéje nem elég ha m »nir.us, nem »1 w tiszta, tehát egymás n-el'é rakták az alapszín-ke! kis pontocskákban, hogy ezzel nyerjék meg a Természet szinakkordiainak a visszaadását.  k lOízmusnek eire nincs szüksége, ahogy a vonalakból elhigya az eva-kiáltást, vagyis es esetről esetre változó részleteket, úgy a színek árnyalatainak e r n ual íését is figyelmen kívül hagyja. Ezzel eldobja a naturalizmus ü uziókeitését, de nyer egy uj szépséget; a monumeutalifást. Tévedés tehát azt hinni, hogv a kubizmua komp (káli mü részei, avagy tudálékoskodó, érzésnél li és a laikusok számára hozzáférhetetlen o «»Kodás. A kubizmus visszatérés az alapélé- m-Mihez, hogy onnan uj u'on haladjon czon valami felé, amit örök Igazságnak nevetünk éa ami ölök Misztikum marad számunkra. — Ez a törekvés az igazi Művészet. Szárúó György. A dublini véres lázadás Ktiriilzárták az ir ««»árost — Ha- loftak és sebesültek — Uj kormány- csapatokat küldenek az írek ellen (Kolozsvár, nov. 25.) Jelentettük tegnap, hogy ez elkeseredett és régóta küzkődó írek DubÜnban lázadásban törlek ki. Nem tervszerűen előkészített forradalomról van sző, «öt még nem is forradalomról csak összetűzésről, amelynek ez arányai negyek, súlyosak, következményei kiszámíthatatlanok. Uííbb jeter.léseink a következők: Kegyvgn halott, 180 sebesült (London, nov. 25 MTI) Cnurchi! lard hedügy- rninnze; az aisóházban jelentést tett a dublini a eseményekről. Azt mondotté, hogy az el-nuit héten ’ negyven emberi öltek- meg, a sebesültek szarna ped:g széz yolcvan. Csapaterősitéseket küldenek az Irak erősítésére (Pária, nov 25, MTI) Londonból táviratozzák, hogy Dublin városál katonaság zárta körül, de a városban szakadatlanul folyik a lövöldözés, a kö rülzáró csapatokat pedig veszély fenyegeti. Az angol kormány szükségét látta annak, hogy nagy cnapaierősitéseket küldjön Írországba. A lázidás előzményei IíOT8zégban isméi vér folyt. A nép fellázadt, mint 19.16 ban. Hogy mi vezette a népet erre a kilátás'-tan és elkeseredett lépésre, ezt lehetetlen megítélni az angol terror borzalmainak ismerete nélkül Muri m g ez engol kormány képmutatóan ezerszer emlegeti oroszelleres noiífikáia okául az orcsz kormány terro/j it. addig Írországban közegei minden eddiginél borzalmasabb módon terrorizálják, fosztogatják, gyilkolják a védtelen lakosságot. A tenor olyan mérveket öltött, hogy falvak és városok pusztulnak ei és népielenednek el miatta. Egyes vidékek lel ossága állandó rémületben él. Léitek ez Írek lesfeddheteiienebb vezetőiket börtönbe hurcolni, mint Mic Swieneyt, nem feledték el aei sem, hogy a háború alatt Sir Case- mentei é.uiés cimén halálra ítélték. A napokban egy tizenkilenc éves gyér: kel, — Kevil Barry voii a neve-— végeztettek li. Ezrével térd diák a kivégzés ideje alatt ez ir nős a {egyház körül és imédkoztek a mer írért. A íegreiten- essoban megkínzott város R lee, egy- tizenötezer főnyi lakosságú kis város, amely Kerry grófságnak a főve osa. I t az történt, hogy egy reggel ké! rendőr hiányzott. Eltelték lábaló). Fdmertt't a gyanú, hogy a síin feinisíák áldozatai lettek. Délben aztán egyszerre c«ak a rendőrség emberei ordüozva és fegyverrel a kezükben befutották áz u-cákát, a kereskedőknek kiabálva: — Zárjatok, he kedves ez eleietek I Ugyarfa a corki polgánnesier halála után a gyász jeléül minden üzletet zár.'a tartottak s a rend őrs-g is ugyanilyen üzletzárással követelte, hogy a két rendő halálát meg gyászolják. Erre az írek nem voltak hajlandók. Lövésre készen törött fegyverrel járták be a rendőrök a véres utcáit és iövöídözri kezdtek. N írnokára kdlonaaa,ot -üldótiek a rend helyreállítására. A katonaság izanban a rendőrségnek fogfa pártját és páncétauiossbilokon járták be a városi, belővö'dözve ez ablakokon. Egy francia uj- sógiró, eki ezen az estén érkezeit Raleaba, a következőképen írja le a város állapotát i — Raliénak a kinézesd ezen az esten gyászos voii, Bér még csak kilenc óra voit, élő lélek nem volt ez utcákon. A ktreskedéseH kirakatát rökfönzöít díszka bürkei it védte. Egyetlen u'cára nyiiö ablak asm volt világos. Mindenütt a haléi csőrdjő. R-Jttel katonai autók érkeztek gépfegyve rekkel és ordítozva járták be az utcákat, tüzelve a házakra. — Ugyanakkor a rendőrség felgyújtotta a városházát, amelynek csak négy fala maradt, más minden ponéégett. Délután egy asszonyt és egy voit katonát lőttek ie. Este nyolc órakor egy szerencsétlen járókelő fejét lőtték keresztül, mert egy ketonéi autó mellé került. Ezenkívül teljesen árlat- len embereket — hangsúlyozom ezt a körülményi — hihetetlen módon raegkinoziak. Egyikük nyolc kardvágást kapott a fejére. Délben a város sokrészén tűzvész ütött ki. Este aztán kihalt a város. Zárva volt minden, a muaka szünetelt, még a helyi lap sem mert megjelenni. A zát! ajtók és leeresztett függönyök mögött ped g alakók megbújlak, figyelve mindenre, remegve a legkisebb neszre. Mikor pedig éjszaka lett, sóiét éjszaka egyetlen lámpa nélkül, a falak mellett árnyak suhantak el. Menekült aki csak tehette. £s Ralee esete nem egyetlen. Hasonlóképen járt a Cork közelében fekvő Mailcw, mellnek egész ucái romban hevernek a katonaság akciója óta, £9 hangsúlyozandó, hogy mikor ezek történlek, nem volt Írországban lázzadá«. csend voii mindenütt és folyt a békés murika, I I Már ez esetek után bizonyos voll hogy az elkeseredésnek lázadásban kelt kliömie. Most aztán valószínűleg a felelős »éget az írekre akarják hárítani. Pedig köztudomású, hogy a sinn-feinist» vezérek mindent megtette'', hegy az elégülettenségnek lázadásban való kitörését, ame’y megtorlásra sd- h iloft volna alkalmai, megakadályozzék. N:m akartak az ongol barbárságnak újabb áldozatokéi szolgáltatni. Valószínű ezért, hogy a dublini fe’kelés nem az 6 müvük, hanem a népharag spontán kitörése. Ujebb véres fejezet a?ónban ennek a népnek a történetében, mvíy ennyit szenvedett és amelynél egy nép sem érdemelte meg.obban a szabadságot és függetlenségei Az antant állásfoglalása Konstantin visszatérése ellen Francia presszló a görög-kormányra — A jugoszláviai választások eredménye (Kolozsvár, nov. 25) A Vanizelosz rémutalma a'ó! felszabadult görög népet akarata szabad meg- ryilvánulásábon ez antant su’ycs intelmekkel siet befolyásolni. Természetesen ebbsn e reale ós munkában Franciaország jár elől s igyekszik Angliát is megnyerni a maga szavának nyomatéke! szerzendő a Konstantin visszahívása ellen megindult kampányra, A görög kormány a reá gyakorit nyomást úgy próbálja enyhíteni, ho?y Ígéretet tesz a népszavazási elrendelő országgyűlés egybehivásának elhalasztására. A raoaliói egyezmány által fe1 idézett bonyodalomnak áldozatául esett márfa Tumbits, a szerb külügyminiszter. V.azont Olaszország, melynek kétségtelenül javára döntött az Adriai-kérdésben az egyesmény, hamarosan ratifikálni is fogja. Hogy Jugoszláviában ez elkeseredés milyen nagymértékű, ezl élénken jellemzi a horvát autonompárt vezérének Radícenak hirtelen páiforduláss. ki most már hajlandó elejieni a horvát köztársaság eszméiéi s kezet fogni az ősi ellenséggel, Szerbiával. Mert Fiume és a da!mét városok, birtoka egyformán szivén fekszik Szerbiának és Horvátországnak. Távirataink a következők: Konstantin vlssfahivási és az antant (Lyon, nov. 25. Radio.) Parisból jelentik: Ley- gues miniszterelnök Londonba utazik, mihelyt a kemarában letárgyalják a Vatikánnal való diplomáciai összeköttetés űrfelvételére vonatkozó törvényjavaslatot. Londonban L'oyd Gcorgeval és lord Curzonnsl fognak beható tárgyalásokat folytatni a görögországi állapotokról és Kelet kérdérettől. Ber- !he!ot küiügyi áüamtüká? a francia in ergo! kormányok közt összhangot létesített a görög eseményekkel szemben. A két kormány ellenzi Konstantin exkirély visszatérését, maiyben az ország függetlenségének és alkotmányának megsértését látják és visszaélés! látnak az anEant részéről az orezág irányában a h‘ború alatt tanúsított barátságra!. Franciaország és Anglia rém fognak erővel útjába állani Konstantin visszatérésének, de figyelmeztetik a görög népet, hogy önfenntartásénak érdekei, politikai, razdasági és pénzügyi jólléte forognak veszélyben. A görög kormány tilt keszik az ellen, hogy szimpátiája az aotanj irányában megingott volna, bizik seját eréiyében, mellyel késleltetni tudja december ötödikéig a kamarának erede iteg november 28-ra tervezet! összeülését, emely dónteni hivatott abban a kérdésben, hogy Konstantin visszahívását referendum alá bocsássa e, vagy s m, Leyguns minis?tterelf.öi útját — « francia sajtó szerint — körüibelül vasárnap kezdi meg, eddig Berthelot még főbb más kérdésben igyekezni fog összhangot teremteni az angol kormánnyal. (Páris, nov. 25) Anglia, Franemor - ?g és Olaszország elhatározták, hogy megszab j^> Törökországgal a diplom'-clai viszonyt, ha KoitS an,in visszatérne a görög trónra. A rapallói egyezmény köt ül (Lyon, nov. 25) Tru cbils jugoszláv külügy- miniszter megállúpiije, hogy missziója btfejezési nyert és beadla lemond?*set. (Radio.) (Lyon, non. 25 ) A fr -1 cia sajtó közli, hogy a rapaliői egyezményt az olasz kormány közelebbről ratifikálta ja. Jelenleg a soméra külügyi albizottsága ío -ia Kozik az egyezmény felülWzsgálásával (Radio) Radies pélfordulása (Zágráb, nov. 25.) (M T. I) Jugoszláviában a megindult választási aulaiamnak feltűnést keltő eseménye a parasz púi vezérének. Rádiónak ez á lasfoglalása. Rjd ns p^raszipout» mmja Horvátország 'vámára küiö t ^özt^rsasa^ua alakulási kívánt. Rtgebbí letartóztatása óta b r'önben sínylődött egészen moslanig. Most kjekn tette, hogy programmjábói hajlandó felfüggeszteni a horvái kólára,ségra vonatkozó pon'o? és elismerni a f'.'g-.sziáv állam egységét. E kijelentés ellenében Rídicőot saabadlábra hafyezik. Péntek Ilii. november 26 mmimm, —1. ■ ,J , iuti»
