Keleti Ujság, 1920. szeptember (3. évfolyam, 206-214. szám)

1920-09-29 / 214. szám

Szerda IftW. szeptember 29. 8 végül mindkéi részről elesettek és sebesültek me­redtek á cse'e színhelyén, A hatóságok elkésett közbelépésének nem volt egyéb eredménye, mint a mér megtörtént esemény megállapítása. A részletek még hiányzan ik. Hozzá kell fűznünk azonbán ehhez, hogy tel­jesen hasonló súlyos zavargásokat jelentetek Marosvásárhelyről, a Zsil völgyéből, Lupénybő1, Vulkánból, Ar,ináról és SzászrégenbÖl. Mindenekelőtt azt deritse ki tehát a vizsgálat, hogy ezeknek a zavargásoknak nem-e maguk a hatósági közegek az okai? Mart ügyen kicsoda más lehet fele.őí azért, hogy azokat az elégületlen ságeket, amelyek kezdeiben bizonyára kisebb elkeseredettséggel jártak, nem csiiitlattek el ide jében ? Ama tárgyi tényállásral szemben pedig, hogy fegyveres térned ás történhetett, szintén az illető ha lóságok vétkesek és felelősek, mert ha annak ide jón az erdélyi csspatok parancsnokának rendeletéi teljesítették volna és az összes fegyvereket elko bozlák volna a lakosság tói, ilyen háborús össze­ütközések sem fordulhatlak volna elő, azaz magúk­éi elmaradtak volna. Ilyen elítélendő hanyegságot a leg3ifgoiubb rendszabályokkal kell megtorolni. Más erdélyi ügyek (Bukarest, szept, 28.) Argeloianu belügyminisz­ter S najába utazott, ahol a királynak jelentést tesz erdsiyi tapasztalatairól. Októb r eis jétel Erdélyben is kötelező lesz a segély bélyegek használata a rokkantak és hadi özvegyek jajára. A nsgy80mku!i pótválaszlást okíóber 7 re tűz­ték ki. (Kolozsvár, szept. 28. Saját tud.) Az egész Er­dély közönségének feszült érdeklődése melleit most folyó monstre pör főtárgyalásának tegnapi első nspja a vádlottak vallomásával telt el. A vallomások be­nyúltak a késő délutáni órákba s igy közülök azokat, melyek lapunk zárta u án hangzottak e), folytatólag röviden alább közöljük : Ányos alezredes vallomásét igy folytatja: — Szabolcs és Hajdumegyékben semmiféle románellenes szervezkedésre nem is volt szükség, mert e területek sorsa soha kétséges nem volt, a jogfolytonosság meg nem szakadt. — Az általános vádra, hogy ez „ellenséggel* összeköttetésben állottam, azt felelem, hogy én Szabolcsmegye fa biztosa voltam s igy jogom lett volna kormányommal összekö tetést tartani fenn, de tettem. nem iris A gyanús Boros Endre százados a kővetkező vádlott. — A vádiratot hallottam — mondja. Én egy általán olyan dolgokat, mi ott áll, nem hallottam, azokról nem tudok. A részletes vádra vonatkozólag: 1920 január elején Désen a Bánffy utcában egy ismeretlen ember megállított és egy kis csomagot nyomott a kezembe. Felvilágosítást nem adott. A ievélben két névre szóló Írást találtam: Boros és Temesváry nevekre. Meglepett a dolog, mert én senkivel összeköttetésben nem állottam. Kerestem az illetőt, de nem találtam. Gondolkoztam a dolgok felől, sokat beszéltek akkor a kivonulásról. — Siménfalvyt nem ismertem, véle együtt nem szolgáltam. Elnök: On olvas lapot, tudhatta volna, hogy a kiürítésről nincs szó. — Német és román lapokban szó volt róla, hogy a Marosig kiürítik Erdélyt. A kapott levelet el tettem, azonban soha senkit fel nem kerestem. Nem adtsm át a román hadsereg parancsnokságnak, mert akkor könnyen letartóztatták az embert, féltem, hogy épp azért tartóztatnak le. Ridulescu ügyész: Megmutatta ea feleségének? — Igen. Különben azelőtt mér lépéseket tettem, hogy Mezőtúrra repatriáltsssasn magam. Rámán védő ezt okmánnyal igazo'ja. — A másik vádpont szerint én Hadíaludyí fel­kértem arra, hegy szervezkedjünk. Hadfaludy Ernő mellettem lakik, üsszejártunk. Szervezkedésről soha szó nem esett köztünk. A másik vádpont egy ítél Károlynál történt találkozást emlit. Erről nem tudok semmit. Kászonyi Zoltán százados elmondja, hogy a forradalom után a 21. ezredben jelentkezett, mely később a székelyhadosztályhoz tartozott. 1920. májusában Brassóban internálták a hadosztállyal együtt, majd junius 17 én hazakerült Kolozsvárra. Háború alatt 48 hónapig teljesített fiontszolgSlatot. Idegen, Kolozsváron teljesen visszavonult életet folytatott, társaságba nem járt, politikáról, szervez­kedésről soha nem beszélt. — A vád két dolgot hoz fel — mondja — az egyik, hogy Tamási parancsot hozott volna szá­egyik főorvost az én nevemmel be akarta csapni. Letartóztatásom élőit egy hétiéi szab dúlt ki. Radulescu: Az ügyészség nenn veszi tekin­tetbe Fésűs vallomását. Szó van ezután arról, hogy Bethlen grófnál valami Összejőve'el vök, továbbá erró1, hogy Malár Bélánál telefont találtak. Én Bethlen gróf házában «oase voltam, Malár Béla telefoniéhoz pedig semmi közöm nincs. A vádirat végén zavprosan felemlítik még, hogy fegyvereket találtak. Radulescu ügyész: Ezt ott találták a házuk környékén A vádlott apja fe'ismerts, hogy ezek a fia fegyverei. — A leterióztatásom előli háromszor is fertőt­ök hézkuía'ást. Soha fegyvert nálam nem találtak. Csík letartóztatásom után. Mikor az ügyész nálam iáit, a kapu annyira ki volt ásva és mozsott, hogy a töltényeW, fegyver kiesett volna. — Valami jó­akaróm tehette oda. Apám nem vallhalta, hegy a fegyverek az enyimek. Kérem epám tihaU<ta‘ésát. Akit tJrilltfa akartak verni Pécsy Pál kereskedő ezeket vallotta: 1919 bsn átmentem e fürdő szezonra Szovátára. 0 hónap múl /a verseket fatálak r.é'ani, amelyeket Kolozsváron irtain még 1916 ban. a romén betörés idején. Rokkant katona voltam Kolozsváron 3 itt nyomlék ki ezer pédányban. Ebből maradt 2—3 darab s ez került az iratok közé. Szebenbe vittek, de a tárgyalás u'án szabadon bocsátottak. A had­bíróságnak előre jeleztem, hogy a csendőrök üldözni, bántani fognak. így is történt. A rendőrség bán­talmazott, üzletimből elhurcolt, össze vissza vertek 8 azt mondák, hogy addig vernek, mig megbolon­dulok s akkor az őrültek házába igazolhatom, hogy miképen vertek meg. Négy őt nap múlva elvittek Dicsőszenimáriooba az elmegyógyintézetbe. Óit nem bírtam ki s megszöktem. Ügyész: Kérem reegúllepitani, nem csalódja kérte-e ezt? — Nem. Féltem a csendőrségiől s ezért Kolozs­várra jöttem. Lechner professzor azt mondotta, elég lesz idegeimnek a házi kezelés. Szészrégenben a b3lsevizrr.u3gyar.uja miatt megint elfogtak, összevertek, 36 óráig meztelenül tartottak s folyton verlek. Mikor újra behoztak Kolozsvárra, annyira féljem a verés­től, hogy Apshidán megszök'em. Elnök: Ez nem tartozik a vádhoz. Pécsy Pál után Urechia di. iolozsvéri egye­temi tanár, orvosszakértőt hallgatja ki q bíróság Pécsy elmeállapo ára vonatkozótag. Urechia rövid ideig észlelte csak Pécsyt, súlyosabb tüneteket nem állep tott meg. A védők kivánségára ezután Szabó dr. dicső- szenimárioni kórházi orvos kihallgatása következik. Péc&y krónikus alkoholismussal és mániával került a dicsíszentmértoni kórház eimeosz ályára, onnan azonban három nap múlva megszökött. Több leve­let hagyott akkor há'rr, amelyek zavarosak, bomlott agyú ember írásai. Megfigyelése s ez előzményi adatok alapján nem tartja Pécsyt beszámithatónak. Zegreanu főhednegy is a vád tanúja. Debre­cenben teljesítet? szolgálatot, jelenleg a nagyváradi katonai rendőrség tisztje. Tamási és Pap Tibor elfogatnának körülményei f, azu’én Flohr letartóz­tatásának részleteit ismerteti. Tamási Debrecenben a rendőrség őrizetében volt s elküldötték Flohrhoz. Még hárman mentek vele, akik miután Tamási Flohr hoz bement, kőiül vették a lakást. momra, h rgy vásároljak itt az egyik cégnél fegyvere- ! két. A másik pedig, hogy Flohr tábornoktól 20—25 j milliót kaptam A részletes vád ezt elejti s egyedüli \ bizonyítékoknak ve3zi, hogy Tamási lisiájában, vagy ? bemondásában szerepelek. Én Tamásit nem ismerem, j nem hallottam róla. Semmibe részt nem vettem, ezt \ bárkivel igazolhatom. Később lesz egy dolog, melyet : zárt ülésen kívánok elmondani. A tordai informátor és a titokzatos fegyverek Ezután Thurzó Bála mérnököt hallgatták ki. Ezeket vallja: — Nem érzem bűnösnek magam. Két nap elölt * tudtam meg, hogy Tamásival kapcsolatban rólam jj szó van. Nam isméién sem Tamásit, sem Simén- « falvyt, fi székely hadosztályban nem voltam. Kü’ő í nős tehát, hogy épen rám essen Siménfalvy válasz- ] fása. — Fésűs, tordai lakos, az ügyész ur tordai in­formátora. Fontos tehát, hogy a közöttem és Fésűs közötti kapcsolatot megvilágítsam. 1919 tavaszán megszólít engem ez az ember, hogy nincs e valami munkám. Mondottam, hogy nincs, majd ha később lesz adok. Később megint jött, megint nem volt munka, azután valami bűncselekményt követett el_ hat hónapra becsukták. A kórházban, mint rab, az (Kolozsvár, szept 2S. Saját tud.) A véd egy tanú, Tamási Tibor vallomásén épül fel. Korán reg­gel, autóvei érkezik a tárgyaláshoz. Félszeme hiány ' zik, sovány, groteszk alak. Kolozsváron sokan is­merik. Régebben az anyja lapokban nyilatkozatot adott ki s igy óvta az embereket fiától. A forrada­lomban gépfegyveies tiszt lett 8 végiggarázdálkodía a kolozsi községeket. Majd Horthy hadseregébe kerül, honnan ezzal a szándékkal jön át a Tiszán, hogy „mindent elárul* a román katonai parancs­nokságnak. Mikor a védő megkérdi, miképen árul­hatta igy el saját faját, nemzetét, — cinikusan fe­leli: megtagadom a választ. Különben folyékonyon, higgadtan vall. Csak ritkán akad meg egy egy'pil­lanatra, ha a védő ellenmondásaira mutat rá. Maga az ügyész is többször hangsúlyozza, hogy Tamási egyénisége nem számiihat a per során, csak az, amit mord. A második tárgyalási napnak — mely­ről itt számolunk be — Tamási vallomása volt a legégetőbb része: Az els5 tanuk A nagyérdekességü pör második napi tárgya­lását kevéssel nyolc óra után nyitotta meg aa el­nöklő Hanzu tábornok. A teremben még alig volt valaki, a közönség mindössze nehány ember­ből étit. Elsőnek Tamási Tibort hívják a bíróság elé, Tamási azenban még mines jelen. Ezután M któs Samu tordai földművest hallgatják ki. Az elnök ál. tat föltett kérdésekre elmondja, hogy Thurzó mér­nököt ismeri, összeköttetésben fi20nban nem volt vele, sem szolgál atában nem átlőtt. Thurzó laká­sán sohasem volt. Vele semmiféle szervezkedésről nem beszélt. Radulescu ügyész: Hogyan irt akkor Ön Alá egy jegyzőkönyvet, amelyekben az elmondottak ellenkezőjét és más dolgokat is beismert? Tanú: Nem tudom mit ir'am alá. A'áirtarn volna akármit, mert vertek. Egy knpitóny vert; a nevét nem tudom. Tanú is van rá. Â következő tanú Sinka Sándor tordai kőmű­ves. Thurzónak szomszédja volt s többször beszélt a mérnökke!, Thimö egyszer megszólította az ut­cán s azt mondta neki: „Nehéz időket élünk. Jön­nek a bolsevis ák. Nîm kéne egymás portáját meg- védjük?“ — Erre 6 igy fele’í: „Nekem semmim sincs C3ek ez életem. Legyen ami lesz". Elnök: Emlékszik, hogy ö mek Thurzó va- lsmi munkás szervezkedésről és egy iskola felátli- fésátó' beszélt? Tnnu: Csak arról beszélt, hogy mivel mun ka nélkül vénnek 8 jut rá idejük, jó volna fa- nulniok. Sinka Tnurzó megjegyzéseire megerősíti, hogy Thurzó nemzetiségi különbség nélkül ekiria >anu- Idsra fogni az embereket s felszóji'otta őket, hogy kérjenek engedélyt a prefektustól a tanfolyam meg­valósítására. Semmiféle szerv ízkedésről nem volt szó. Ezután Pálfy Antal kihatlgetását rendeli el a bíróság. Pálfy azonban nem jött el a tárgyalásra s ezért Radulescu ügyész felolvassa a Szarnosujváron lakó Pálfynak egy régebbi vallomását tartalmazó jegyzőkönyvet, amely Thurzó szándékairól ad lé­nyegtelen felvilágosítást. Vallomások a Kratochwill-pörben A vádlottak misztifikációnak és agent pravokatörSk munkájának minA- ţ sitik a vádat — A második nap eseményei és kereskedelemmel foglalkoznak, nem vesztegetik el idejüket politikával, legkevésbé soviniszta poli­tikával. Csak ha a kormány közelebbi érdeklődést mutat az erdélyi ipar és kereskedelem szükségletei iránt, ha megteszi a megfelelő intézkedéseket a nyersanyagok beszerzésének megkőnnyiiésére; ha a kivitel és behozattl elősegítésére; ha felsztb^dii a pénzétváltásnél visszatartott 40 százalékból támadt teher alól; ha mindezekre nézve komoly támogatást kapunk: akkor lesz csak látható a mi megelége­désünk és az, hogy erőteljes, jelentékeny, önfegyel- mezett, megértő és minden társadalmi osztály iránt tekintettel viseltető állampolgárok vagyunk. Az ipar­ra! és kereskedelemmel foglalkozó tényezőknek a nemtörődömsége, közönbössége és lebecsülése okozza természetesen az elégületlenség uraíomrajutésát. A jóindulat is uralkodóvá lesz, majd midőn ebben az országban bz emberiesség különös érdeklődést tanúsít e nagyjelentőségű keretek iránt.“ Egyenetlenségek a nép közt {Bukarest, szept. 28) Az „Adeverul“ úja: Rá mutattunk azokra a súlyos hibákra, melyeket a ve­zető körök azzal követnek el, hogy a nép elmé jíben ezt a felfogást gyökereztetek meg, hogy Ro­mánia még mindig ostromállapotban va'>. Ennek következményei már mutatkoznék is és pedig mind jelentékenyebb arányokat öltve, amint ezt a kővetkező események igazoljak. Szeptember 22 én a mikeszászai román lakos­ság tényleg hadat izent e kiseelyki szászoknak. Szatá'yszerüen felfegyverkezik és megtámadták a szászokat, akik szintén szabályszerűen védekeztek Vall a koronatanú A tárgyalás második napja

Next

/
Oldalképek
Tartalom