Keleti Ujság, 1920. szeptember (3. évfolyam, 206-214. szám)
1920-09-29 / 214. szám
4 oiáe'í Csütörtök ÎBW szeptember 30 tett régi barátainál s nem volt rofcsz kedvű, Elmondotté , hogy nagyon szerelte Erdély!, örült mikor a hegyeket íátia s ha sikerülne a magyai egyetem felállítása, szeretne visszajö nni. Esta vacsorára voTt hivatalos Óváry Elemérékhez. Várták, de nem jött. Rosszat sejtettek, inkább más bajra gondoltak, mint öngyilkosságra, Egyik ismerősük mondotta meg, hogy estefelé látta kimenni a temetőbe Ejfél felé közeledett az idő s nem tudták megfejteni e távol létét. Elhatározta a vendégszerető cseléd, hogy utána néz Ki akartak menni a temetőbe, da a kaput zárva találták, óváry Elemérné mások kisére lében korán reggel kirándult a keresésire. A lutheránus temetőben az édesanyia sírjánál megtalálták. Megrázó volt a felfedezés. Édes anyja, ki vasúti hivatalnoknek volt az özvegye, öt évve' ezelőtt halt meg S oda van eltemetve a Somló Bódog fivére is, aki szintén öngyilkos le t. Tényleges ys- dészféhadna?y volt és szivenszuria magát, úgy halt meg. Somló Bódog egy vékony zeiorggel egy aia csony füzágra hurkolta a nyakát és térdelő helyzetben úgy fojtotta meg magát. óváry Elemér dr., akit nagyon megrendített barátjának a tragédiája s aki minden szükséges intézkedést maga tett meg, visszeemlékeze't arra, hogy beszélgetés közben egyszer azt mosdotta Somió Bódog, hogy szeretne az éd s anyja mellett megpihenni. Visszaem'ékeztek arra, hogy társalgás közben, mikor végrendeletről beszélgettek, említette, hogy 6 is megcsinálta a végrendeletét. A rendőrség kiszállott és azt a kérdést i9 felvetette, hogy nem idegen kéz ölte-e meg? Azonban ennek nincsen valószínűsége. Somló elveiben nem csalódott, bár csalódott a budapesti kommuniz musban. Az uj rezsim nem bántotta, ő voll az első, kinek e kinevezését jóváhagyták és nem kifogásolták. Családi élete szerencsétlen volt: egy feleségétől kétszer vélt el törvényesen, másodszor nemrégiben. Minden esetre ez la nagyban hozzájárult a megrendüléshez. S:mmi Írást, üzenetet nem hsgyott hátra. A tudós professzor A kolozsvári magyar egyelem egyik biisskes'ge volt. Nevét ismerték az ország határain kívül is, különösen Németországban, ahol szaklapokban és könyvek utján tevékeny tudományos munkásságot fejtett li, de találkozni lehetett nevével, német és németre lefordított munkái révén, angol és frar.cla tudományos müvekben is. Munkája a tudás, a dolgok menetébe mélyebb bepillen'ást nyeri filozófus derült munkája vök, amely messze lebegve nz élet és a lét összevisszasága felett, magasabb szempontokból nézve látja nagy törvények működését és keresi az értelmetlen nagy törvényekben értelmünk és kis önludatunk célját és okát. Ét Somló kereső meglátása meggyőződésével fogadta el a tani: a társadalom célja: minél több embernek minél r.A gyobb boldogsága, ami a természet kijelölte szükségszerűséget, de a fejlődés útját is jelenti. Erősen hitte, hogy az emberiség útja felfelé . halad és hógy az idők folyamán a mainál jóval tökéletesebb berendezkedések és emberek fognak teremtődni, hogy a jelen állapotnál jóval főbb embernek lesz jóval nagyobb boldogság biztosítható. „Nagyobb jogterületek szélesebb körű szabályozással, valamivel fejlettebb szimpátiája emberekkel, fejlettebb egyéniségekkel és azok nagyobb respek tálésával, egészen szabad és gyors jogfejlődéssé’, az uralkodó és kizsákmányolt osztályok ellentétének enyhülésével, a háborúk csökkenésének tendenciájával, az ismeretek szélesebb körű elterjedésével és gyorsabb haladásával és a jognak teljes racionalizálódásával és profanizálódáséval: ez ez a kép, amelyet a legközelebbi jövő jogéról megközelítő bizonyossággal festhetünk“ — hirdette előadásain. Ennek a fejlődésnek pedig egyik legerősebb tényezője a szimpátia, az emberi együttérzés. Ez a társadalmi fejlődésbe vetett optimizmusa nem erőtlen álmodozás, az űrben való könnyű lég- várépitéa, hanem a tények megfigyeléséből levont szilárd következtetés volt. Mindenkor hirdette, hogy nem szabad elszakadnunk a fényektől, nem szei- bed elkalandoznunk az ábrándok, a légies elme- építmények honába: ez adott világ rettentő kon krétsága az egyeilen biztos talaj, amelyre értelmünk támaszkodhatik s amelytől való minden elkalandozás hiábavaló és nem tudóshoz illő. Gondolkodásának legerősebb elakitól Darwin és Spence* voltak, akikre nagyon gyakran, talán túlságosan gyakran támaszkodik. Pozitivizmusa előtt a négy világ égés és az egymást kővető szomorú események is csak négy törvényszerűségek érvényesülései lehat tek, amelyek szükségszerűsége elé állani lehetetlen s amelyeket a bölcs nyugalmával és rend illetlenségével kell fogadni. Végső lettére tehát aligha hi'ének, cpiimizmu sénak összeomlása birla rá a filozófust, a tudóst. Nyugodt és biztos szeme látta, hogy lasru és hepe hupás lesz e fejlődés útja, hogy ez az ut nagy visszaeséseken keresztül vezet, é maga irta : „ Azok x az okok, amelyek a szimpátia eddigi emelkedésére vezettek, változatlanul tovább fognak fenmaradni. Ez okok hatásától azonban a legközelebbi jövendőre vonatkozólag nem szabad igen vérmes következtetéseket vonni. Ez a folyamat eddigelé is igen lassan és döcögősen hsladt és eredményei sem annyira markánsak, mint akár az állami területek nagyobbodásáé, akár a jogi szabályozás mennyiségi kiterjedéséé. Egészen törpe, néhány tagot stem láló csoportokból óriási birodalmak nőttek, néhány házassági, temetési szertartásból könyvtárakra menő törvény- és rendelet, meg döntvénytárak, de emi a szimpéüa haladáséi illeti, az emberben minden kétségtelen haladás melleit még mindig félig benne van a vadál’at. A rokonaién v egészen magas nívóját minden osztálynak csak egy elitje mulatja, amely mellett gyűlölködés, vastag önrés, rideg érzéketlenség mások szenvedésével szemben, szégyen fetes osztálygőg és öldöklő háborúk napirenden vannak. A rideg önzésnek még oly rettenetes jégtömbjei borítják a mai társadalmat, hogy azoknak egy-két nemzedék alatt való elolvadását nem remélhetjük. Nein szabad azt hinnünk, hegy ez a folyamat, amely évezredek hosszú sora alatt less n megindult, néhány további év alatt be fog fejeződni.“ A tudós lelkét nem lepte meg az utóbbi évek nagy visszaesése, elméjének müvét, világf-{fogásának építményét nem dönthettek romba az események, még ha a gyakorlati cselekvés terén le is vonta a legújabb idők tanulságát. De lelke valószínűleg nem maradt érintetlenül saját múltjának és tán jövőjének összeomlásától, a mult és jelen közt tátongó széles szakadéktól, az ismert helyek nagy ismeretlenségétől, a jövevényként és vendégként velő szerepléstől ottan, ahol az ember iulajdonképen oüH&n van. Es a modern ember komplex lelke hamarabb vesztheti el az egyensúlyt, a harmóniát, mini ez ókori bölcsé. Nem nagyon régen Somló Bő dog naponta barátaival és néha tanítványaival a Sétatér fái eteti aéiálgetoit. Művészetről és ti dományrói tolyt a szó közöttük és a Sétatér Akademos ligetéhez hasonlított és egy kis igazság '/együtt a íulságos dicsé retbe, hogy Kolozsvár a Szamo^parti Athén. Mintha tűnő, bizonytalan kép vetődött volna hozzánk a szépség, a bölcsesség és » harmónia kofából. A vég azonban modern. Ma esténként a sétaterén a szabadban mozi bérré?, Somló Bódog pedig meghalt oly módon, ahogy meghalt. Életrajzi adataiból álljon iit ennyi: kezdetben a nagyváradi akadémia tanára volt, egyetemi fanéra 1905 be i lett. A Károlyi kormóny Budapestté tevszíe ki s kinevezésének érvényességét a keresztény nemzeti rezsim se vonta kétségbe. Benső barátja volt Jászt Oszkárnak tagja volt az „latéi nazionale Vereinigung für Recht# und Wirtschaftsphilosophie“ c. egyesületnek, választmányi tagja a „Deutsche Gesellschaft für Socio!ogie“-nak és a brüsszeli „Institut de Sociologie“ által szervezett „latermédiairs Sociolog qtie“ választott tagja. Legfőbb munkái: Állami beavatkozás és individualizmus; A nemzet közi jog fejlődése; A paria mentárizmus a magyar jogban; Az erkölcs íuikőveielései atb. Nagy népszerűségnek örvendettek világos és könnyen érthető jegyzetei, melyeket önmaga rendezett sajtó alá. Temetése csütörtökön délután 3 órakor lesz a temető halottas kápolnájából. Temetését barátai és a még itt élő magyar egyetemi tanárok készítik elő Katholikus státusgyülés A püspök nyilatkozik az eskütételről — Közeledés a szociáldemokraták felé — A státus-gyűlés határozatai (Kolozsvár, szept. 29. Saját tud.) Az erdélyi római katholikusok ősrégi önkormányzati szerve zete, az úgynevezett róm. kath. státus két év óta nem ludta megtartani évenkint szokásos közgyűlését. Most az ostromállapot megszűntével ez a jelentős testület is megszólalhatott s igy számosán gyűltek össze a mai napra összehívott közgyűlésre. A gyűlést megelőzően a kegyesrendiek Egyetemiéri templomában Majláth Károly gróf püspök misét végzett, majd a kegyesrendiek gimnáziumának dísztermébe vonultak fel a gyűlésre fölsereg- lettek s ottan Szeníkeresz'hy Z-igmond br., a státus eleinöke nyitotta meg az ülést. A jelenlevők közül egy küldöttség hivta meg Majláth püspököt a további elnökíésre, ki az ülés termében megjelenvén, a köyetkező bevezető beszédet mondotta: A püspök beszéde — Majdnem két esztendős hallgatás uián mire nyithatnám meg ajkaimat másra, mint hálaadásra Köszönöm édes Istenem, mert a Te irgalmasságod, hogy teljesen meg nem semmisültünk. Köszönöm, hogy akiiét négy szenvedésekkel meglátogattál, hitöket ei nem veszítették, akiket megaláztál, fennen hordják fejüket. Köszönöm, hogy papjaimat, akik közül sokan a mindennapi élet legelemibb föltételeit nélkülözik, a Te szereteíedben megfar tottad. Lehetetlen nem éreznünk, mily áldásos ennek a tövises életnek a hálása a lélekre, menynyire edződik akaratunk, nemesedik a mi szivünk, leszállanák a mi igényeink, sokoldalúvá lesz a mi tevékenységünk, találékonnyá a mi szeretetünk. S azért csak bizalommal tudok tekinteni a jövőbe, melyet annyi néma fohász, annyi visszafojtott I köny, annyi készségesen hozott áldozet, ennyi megnyugvással teljesített munka, ennyi nemes elhatározás készit elő. Mily főlsége; hivatás vár ép napjainkban az e mheriségre, egyetemes szeretettel é’öle'ő szentegy- hézun'.ra: Kiegyenlíts’i az ellentétedet, szeretetet 1 hirdetni a gyülöleég idején, gyógyítani a sebeket, enyhíteni ez ezernyi fes t a lelki féidaímat, megmenteni a keresztény kultúrát. Tartsunk őssé szeretett, atyámfiei e nemes munkában; sro’gáljuk, fejlesszük, esie’jük iskoláinkat, mint amelyek az őrökké tarló szép éleire előkészítenek; becsüljük meg papjainkat, mint akik nehéz időkben hűségesen fe’jesite'iék kötetesaégüVet. Szeressük összes testvéreinket, akiket e mostoha idők még tőrünk el nem szakítottak és tartsuk bennük a lelket, hogy az utókor ité’őrzlke előtt megáilhassunk s ulédaink áldhassanak egykor ezérí, mert hívek meredünk n fed haléiig. A püspöki beszéd mily hatást keltett s utena I az igazoló bizottság jelentette, hogy 36 világi és 44 egyházi tag je’enl meg s ugyanez a bizottság felhatalmazás' kipoít a további megjelenők Igazolására. Egyúttal a Mariánun képzeletében meghívott két uj tagra elhifároz’a a sfáiusgyülés, hogy ezoknak tanácskozási és szavazati jogot ed s ez intézetnek I a status további srerve/etébe való további beépi lese tekfete.éb&n a részletei munka elvégzésére ez igazgató tanácsot utari ja. Napirend előtti bejelentésként az elnöklő püspök elő id e, h'gy a s’átas ű-iy buzgó re’erense, Fejér Gerö dr. a háborús évek és a forradalmi bonyodalmak fokozott munkate hoit idegzetérek az érán is sikereseifttudta vinni, de természetes, hegy ennek kifárasztó visszahass ,i el pem maradhattok. A referens tehát állásából való felmentését kéri. ; Biró B -iára dr, a státus jogtanácsosa méltatta a referens nagyérdemű munkásságát's javaslatéra a • státusgyülés kimondotta, h gv Fejér Gnő dr. t nyug j díjazza s egyúttal működéséért köszönetét és elismeri st szavaz. I Az elnöklő püspök ezután kiemelte, hogy a ■ státus referensi (■ fásának betöltése tekintetében elvi ' vita van etelő!, ajjon egyházi, vagy világi személy kerüljön e ez áll *ba. Kir e, hogy ez elvi vita ei- dön'é ét hagyja függőben s mintegy átmenetileg, d-e szíri mégsem kísérletezőén az eddigi hagyományok értelmiben ezúttal az egyházi rendből váiasz- azanak uj referenset. Ajánlotta is, hogy Balázs András dr. kanonokot vá'össza meg egyhangúlag a gyü’é3, aki mellett egyúttal fölemlítette a státu3 referensi állására még komo'yjm szóba jöhető Péter Antii dr. ihaológiai igazgatót, Riss Károly dr. főgimnázium: taráit és Czimbalmos József maros- vásárhelyi rég nsof, kik azonban a referensi állásra való jelölésük elől kitértek. A slátusgyülás közfelkiáltással Balázs András dr t referensül megválasztotta s az uj referens a megválasztást elfogadva, bekőszöniőképen kijetentette, hogy elődjének fárad- hatat’an munkásságával fog ő is dolgozni, A státusgyülés mindezen aktusairól az ülés termébe visszatérő Fejér Gerő dr t a püspök meleg szavakkal értesítette, mire Fajér G rő hosszabb beszédben vázolta 9 éves működésének főbb eredményeit. Elmondotta, hogy elődje a nagy takarékoskodást és 2 milliónyi függő ad ósság ügyét hagyta rá s ő ezt a testamentumot nagyrészben teljesíteni is tudta. Ma má? a státus vagyoni ügyei az adósságtól teljesen tisztázottak, sőt uj vagyonnal is gyarapodtak. Másik, amit végbe tudott vinni, a státus hivatali szerveinek teljes központosítása és restáncia- mentes dologkészgé^e. 0 ezt a tisztult vagyoni helyzetet és est a központosított adminisztrációt hagyja utódjának s kéri annak megőrzését, mert ettől függ a stéíus éfeiképessíge. Â püspök ismételten biztosította Fajér G rői a státus nagyrabecsüléséről. Fejér Geiő még ezen a sfátu ;g\ ü'éaen az előadói szerepet teljesíti. A csalóit területek autonómiája További napirend előtti tárgyként 1 ővetkezett, hogy dr. Bochkor Míhá'y stéfusgyülésí képviselő felolvasta írásbeli indítványát, msly a Romániához csatolt magysrerszpgi részek euor.ómikus megszervezésére vcnátkc2ik. Az indítvány bevezetés képen u el a megváltozott államhatárokra o felajánlja ez erdélyi róm. katholikusok ősrégi autonómiájának a kiterjesztését a többi csatolt részekre. Feihsielmazza ez igazgatótanácsot, hogy amennyiben a többi c áfolt részek ez fiutor.ómiában való részesedésért a státushoz fordulnék, úgy a szervezési részleteket a többi püspökségekkel megtárgyalja és a közös uj szabályzat terveit a státus- gyűléshez előterjessze. Ezzel az uj áslamhriyzetben való cg-házi szeivezkedésnek egy nagy aktusa veszi kezdetét. Az igazgatótanács jelentésinek a tárgyalására téri át ezek utan a státusgyülés. A jelentés folytán szükségessé váló határozatok javaslatait az úgynevezett tizenötős bizottság nevében Inczédi-Joksmann Ödön s a tanügyi különleges kérdésekre nézve az illető szakbizottság nevében Czimbalmos József terjeszti e!ö. Az előterjesztések közül mindjárt kezdetben kiemelkedett a státusgyülés világi elnökének, Jósika Samu bárónak a lemondási ügye. A tizenö’os bizottság a lemondás elfogadását ajánlotta, azonban Fejér Gerö felszólalására az egész I
