Keleti Ujság, 1919. április (2. évfolyam, 91-92. szám)

1919-04-29 / 92. szám

2. aida l nak és nem fogja engedni, hogy politikai eszközzé rontott vezércikk- poézissel pusztítsák az ízlését. A politika csak eszköz, a kultúra cél. Ami tiszta irodalmi érték, azt i támogatni fogja a közoktatásügyi ' népbiztosság, bárhonnan jön is és I csak természetes, hogy elsősorban ■ fogja támogatni a proleíáriátus ta- j Iájában nőit művészetet — ameny- nyiben művészet. A közoktatásügyi népbiztos­ság irodalompolitikai programmja egyébként az, hogy az irók kezébe teszi az irodalom sorsát, irányitá- j sát. „De az írókéba és nem hírlap- ! írókéba és álhir la pírokéba“. A közoktatásügyi népbiztosség 1 nem akar hivatalos művészetet, de ■ nem akarja a pártmüvészet dikta­túráját sem. A politikai szempont | még sokéig kiválasztó szempont j marad, de nem diktálhatja az iro- | dalmi termelés irányát. Csak szűrő i legyen, ne egyetlen forrás! A közoktatásügyi népbiztosság j eddig még nem avatkozott bele az • irodalmi életbe; végeredményben ! pedig az irók szervezetére bizza > majd az irányítást. Aki tehát itt támadja meg, rágalmazva, az vagy ostoba, vagy rosszhiszemű és iro­dalmi csomagolásban — igenis — politikai bombát hajit! Ami pedig az én és a mások szociáüzmusát illeti, mindenkor alá­vetem magamat a proletariátus összessége akaratának és sohase i tartottam magamat másnak, mint j ez akarat szerény végrehajtójának. j De a marxizmust és a marxista politikát illetőleg nem vagyok haj­landó sem kioktetást, sem taná­csokat elfogadni. Legkevésbé pedig azoktól, (akár nyíltan, akár mások mögé elbújva jelentkeznek), akik- j nek „régi“ marxista múltja nem produkált mást, mint a szociáliz- mus kispolgári elvizenyősitését és a proletár osztályöntudat elhomályo- sitását. olyanoktól, akiknek szociá- lista lelkiismerete szétszakadt és az imperializmus szolgálatában testvérhéboruban ontotta vérét. A kommunista mozgalommal szem­ben való olyan, úgynevezett szirm patizálókkal, akik a mi küzdelmün­ket csak föltünést keltő riportokra és a burzsoázia szenzécióébségé- nek kielégítésére használták föl, szóba sem állok. Lukács György közoktatásügyi népbiztos. A terror elől Nagy várad­ra menekültek vissza­térése Nagyvárad, április 28 i Tiz nappal ezélőtt, a husvétot megelőző napokban valósággal el- özónlötték Nagyváradot a vissza­vonuló katonák elől menekülő bi- harmegyeiek. Április 17-én, 18-án és 19-én több mint háromezer me­nekült érkezeit Nagyváradra, okik a legkülömbözőbb helyeken száll­tak meg. A menekülteken kivül több olyan vidéki kereskedő is itt maradt Nagyváradon, akik üzleti ügyben Budapestre akartak utazni. Mivel a rend és nyugalom már az egész megyében helyreállt, a me­nekültek hazaszállítása megkezdő­dött. Eddig 800 menekültet szállí­tottak vissza községeikbe a vona­tok, de még rendkívül sok idegen­nek kell elhagynia Nagyváradot. Ezek nagyrésze a húsvéti ünne­pekre jött be a városba. Körülbe­lül 3000 idegen vár elutazásra. Távozásukkal könnyebb lesz a város közellátása, amit nagyben elő fog segíteni az eddig elzárt vas­úti vonalakon való forgalom meg­indulása is. ( i ! I I ! * * I Kedd. 1919. április 29­mm imwninr < •turnirm • Mozgósítási parancs az orvosok számára *# 42 éves karig; minden orvos tartozik bevo­nulni — Arad; Bihar; Szatmár és Szilágy-vár­megyékre egyelőre nem terjed kia mozgásifás Kolozsvár, április 28 Maniu Gyula dr. a nagyszebeni román kormányzótanács, elnöke aláírásával mozgósítási parancs je­lent meg ma az orvosok száméra. A mozgósítási parancs, amely nem tesz külömbséget román, szász és magyar között — mint az eddigi mozgósítási rendeletek, a magyar orvosokra is vo­natkozik. A rendelet igy szól: Erdély, a Bánát és a magyarországi román területek kormányzótanácsa az or­szág védelmét tárgyazó, érvény­ben levő törvények és rendeletek alapján elrendeli az összes 42 élet­évüket meg nem haladott (az 1877. évben születetteket is beleértve) orvosok mozgó­sítását. Az összes mozgósított orvosok, a kik a kormányzótanács hatásköre alatt álló területeken tartózkodnak, — kivéve az Arad, Bihar, Szatmár és Szilágymegyékben tartózkodó­kat, akiknek a behívására később fog intézkedés tétetni, — 1919. május 2. és 3. napjain Nagysze­benben, a Nagydisznódi-utca 4. szám alatt, a VI—VII. organizáló Kolozsvár, április 28 (Saj. tud.) A román előnyomulás megkezdésekor, sőt azután is, a mikor már Nagyváradot és Dél- Bihart megszállották a román csa­patok, Erdély azt hitte, hogy az újonnan megszállott területekről kapja azt az élelmiszer mennyisé­get, amelyre szüksége van az el­látásához. Bihartól, Békéstől és Szaímár- megyélől várt Kolozsvár gabonát és zsírt. Megbízottai Nagyváradra siettek, hogy ezt a megnyíló és gazdátlannak hitt piacot jókor meg­szállhassák, — odament Caciula Miklós közélelmezési kormány- biztos is. A bevásárolókat azonban nagy meglepetés érte. Nem tehetetlen, hogy kisebb mennyiségű élelmi­szert még beszerezhetnek valahogy a Hajdúság felől, de ami a gabo­nát és a zsírt illeti, — Bihar majd­nem olyan szegény, mint Kolozs­vár. A legfurcsább jelenet volt, mikor a nélkülöző és Biharban annyira reménykedő Erdély meg­bízottai előtt Lukács Ödön dr., Nagyvárad közélelmezési vezetője, igy szólt: — Reméljük, hogy a román megszállás közvetlen gazdasági kapcsolatba hoz bennünket Erdély- lyel, úgy hogy annak a készleteiből továbbra is lehetséges lesz Nagy­várad ellátása. , Nagyvárad tehát Erdélyből \ ár élelmiszert akkor, — mikor az er­délyiek Nagyváradra siettek gabo­náért és zsírért! hivatal egészségügyi főnökénél tényleges katonai szolgálatra je­lentkezni kötelesek. A jelentkezés kötelezettsége alól mentesek: a vármegyei tiszti főor­vosok, a járási, községi és köror­vosok, a kórházak igazgatóorvosai és a kórházak tényleges betegál­lományában levő minden 150 be­teg után számított egy-egy kórházi alorvos. A jelentkezési kötelezettség el­mulasztása a {tatonai büntetőtör­vényekben meghatározott törvé­nyes következményeket fogja maga után vonni. Az összes főispánok 1919. ápri­lis 28-ig a VI—VII. számú organi­záló hivatal egészségügyi főnöké­hez, Nagyszeben, Nagydisznódi- utca 4. szám alá — egy, a ható­ságuk alatt álló területeken lakó, illetve ott tartózkodó összes orvo­sok nevét, lakhelyét, születési évét, állását, (esetleg magángyakorlatra vonatkozó adatait), katonai rangját, előbbi katonai beosztását feltüntető kimutatási kötelesek beterjeszteni. Ugyancsak kimutatni kötelesek a főispánok mindazokat az orvo­sokat, akik a jelentkezési kötele­zettség alól mentesítve vannak. Nagyszeben, 1919. április 19. Kolozsvár megbízottai Nagyvá­radon értesültek arról, hogy-a kom­munizmus gondoskodott az ellen- forradalmi érzelműnek hitt Várad fékentartásáról, éppen az élelme­zési kérdésekben. Nagyvárad nem kapott készleteket, hogy elraktároz­hassa, napról-napra kellett élnie és elkészülnie arra, hogy elmarad az élelmiszervonat, ha rossz fát tesz a tűzre. A nagyváradi nagy mal­mok is készletek nélkül állanak, de azért Nagyvárad élelmezése sokkal jobb, mint . Kolozsváré. Stetiu Sabin főhadnagy és Caciula Miklós még nem tettek le a re­ményről, hogy valamit szerezhet­nek. A rekvirálásnak lenne némi eredménye, de enez a kényes esz­közhöz csak a legvégső esetben fordulnak. Kolozsvár lakossága csütörtökön jut hosszú idő óta elsS ízben gabonaliszthez. Ekkor kezdik meg a bánáti liszt kiosztását. A köz- élelmezési bizottság úgy intézke­dett mai ülésén, hogy elsősorban azok kapjanak, akiknekaz elmúlt ki­osztáson nem jutott. A fejkvóta háromnegyed kiló lesz, — de en­nek egyharmadát tengerilisztben kapják. Az egész lisztmennyiség kétötödéi, mint fözőlisztet juttatják a közönséghez, mérsékelten föl­emelt áron. Megérkezett másfél vagon petró­leum is, ami lehetővé teszi, hogy a lakosságnak jusson egy-egy kis mennyiség. Másfél litert kap egy- egy család belőle. A petróleum román kőolajtelepekről jött Kolozs­várra. A város bánáti megbízottai meg­kezdték a száz vagon tengeri el­szállításénak lebonyolítását Kolozs­vár felé; hir érkezett arról is, hogy a vagon zsir és füstölt hús is utón van. Kolozsvár most a zsírt várja legnehezebben, mert a forgalomba- hocsátott zsirpótló napraforgóolaj­jal nagyon nehezen baráikozik meg a közönség. Pedig éppen ezt az olajat tartják a legizletesebbnek és a közélelmezési bizottság azzal a gondolattal foglalkozik, hogy pro­pagandát csinál az olaj felhaszná­lásának és terjeszti az olajjal való ételkészítés magyarázó füzetkéit a közönség között. Vt*«i»»VMVáVil,B’>'VWiW< A kommunista magyar kormány helyzete Bukarest, április 28 A „Viitorul“ írja; A román csa­patok előnyomulása és a magyar hadseregnek ennek következtében bekövetkezett összeomlása nagy hatással volt Budapesten és Ma­gyarországnak még meg nem szál­lott részein. Nem ismerve a szö­vetségesek szándékait, a kommu­nisták attól félnek, hogy a románok Budapsstig nyomulnak előre, hogy a bol­sevik! kormányt megbuktassák. A kormány tekintélye nagyon alá- szálloíi és elvesztette pártjának nagy tömegét is. A kormánv tagjai készülnek a menekülésre. 28 repü­lőgép áll készen, hogy a Buda­pestre összehordott aranyat és ék­szert Moszkvába szállítsa. Bőhm hadügyi népbiztost a tiszántúli ke­leti hadserea parancsnokává ne­vezték ki. A kormány felhívta a Budápesíen levő 6000 vörös gár­distát, hogy menjen a román frontra, ennek a parancsnak azon­ban a gárdisták ellenszegültek. A Munkástanács elrendelte, hogy a szakszervezetek fele menjen a harctérre a románok feltartóztatá­sára. Parancséra a szakszerveze- zeíek sztrájkba léptek. A Békés­csabánál állott vörös gárdák telje­sen kiürítették a környéket, mind­össze 8000 embert hagytak hátra bizonyos helyeken. A magyarok szikratávírója Helsingforson és Szentpéterváron keresztül érintke­zik Moszkvával, ami azt jelenti, hogy a Galícián keresztül való érintkezést már nem találják biz­tosnak. A kommunista kormány egyezkedéseket kísérelt meg a cseh­szlovák és a román fronton az ellenségeskedések beszüntetésére és késznek nyilatkozott arra, hogy szükség esetén lemond és helyét egy szociálista kormánynak adja át. ** Orlandó Wilson ellen Bukarest, április 28 Az „Acţiunea Romana“ írja: A „Le Matin“ intervjut szerzett Or- landótól, aki kijelentette, hogy el­hagyja Parist, a delegáció többi tagjai azonban még pár napig Párisban maradnak. — Nem azért hagyjuk el Párist, — mondta Orlandó — hogy szö­vetségeseinkkel az összeköttetést megszakítsuk, ellenkezőleg, kérni fogjuk őket, hogy Olaszország ér­dekeit továbbra is védelmükpen részesítsék, de hiábavalónak tart­juk Wilsonnal azokról a diplomá­ciai ügyekről tárgyalni, amelyek felöl egészen nyíltan a mi rovásunkra nyilatkozott. Olaszország sokkal többre becsüli a szövetségesek álláspontját, sem­hogy Angliával és Franciaország­gal való szövetségét felbontaná. * * MANIU GYULA a kormányzótanács elnöke. Kolozsvár élelmezési látásai ** nagyváradon aligha sikerül a beszerzés — 3ön a bánáti segedelem — Meló a napraforgó-olaj nép­szerűsítésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom