Keleti Ujság, 1919. április (2. évfolyam, 91-92. szám)
1919-04-27 / 91. szám
2. oldal KtorrrS&s&e Vasárnap, 1919. április 27 ...............1111 M .........................................................■»ni ■ ■tffiiii.M sikerült a kordonon keresztül törni és gyors száguldással irarnlott tova a vasút félé. A nagy lövöldözésre figyelmesek lettek az állomási megszálló csendőrök, rendörök, katonák és vasutasok és azonnal állást foglaltak el az állomás előtti térségen. Minthogy a három autó itt sem akart njegéllani, a rendőrök sorfüzet adtak a menekülőkre. Több golyó nem tévesztett célt, sőt az egyik autó is megsérült. A tengeréizek erre gépfegyverrel lőttek vissza a robogó autóról és két kézigránátot dubtak az állomás épülete felé. Több gépfegyvergolyó berepült a váróterembe, ahol két utazni akaró asszony könnyebben meg is sebesült. A véres harc óriási izgalmat keltett a vasutáliomás környékén. A három autó elmenekült. Az ütközetről később Birtha Sándor alezredes személyesen tett jelentést Katz Bélának. A katonák nem akartak harcolni! A Rulikovszky-uti kaszárnyában is izzó volt a hangulat. A Ruli- kovszky-uton négy tömeg hullámzott és a kaszárnya körül kiváncsién helyezkedett el. A kaszárnyában levő vörös katonák meglehetős nyugtalanul viselkedtek és csak nehezen lehetett őket féken tartani. Mialatt Katz Béla Kun Bélával beszélt telefonon, megjelent a városházán Rates Károly ezredes dandárparancsnok, Balogh Sándor ezredes, továbbá Cserey Vilmos alezredes és később Dutkay Béla őrnagy, akik Katz Bélát keresték sürgős és halaszthatatlan ügyben. Amikor Katz Béla végezte a telefonbeszélgetést, a rendőrségről átvonult hivat ilába, ahol a tanácskozásba bevonták Rimler Károly polgármestert és Jánossy Gyula főkapitányt is. Ez a nagyfontosságu tanácskozás, amely utolsó volt Katz Béla hivataléban — végleges döntést hozott Nagyvárad sorsára nézve. A tanácskozás főleg német nyelven folyt. — Átveszi ön a felelősséget doktor ur, ha itt lövöldözés lesz és e várost összelövik ? Csak egy lövés kell és nem lesz elhárítható a katasztrófa. — Mondta az ezredes. — Kérem, kérem Ezredes ur, ne j oly élesen, hiszen megtudjuk egy- , mást közelíteni — felelt K*tz Béla. ; ,) '. í >' ■ y, ' J,: . , , >1 I Meg is közelítették . .. K«tz Béla nyomban fel,- zóiitotta telefonon a hadügyi népbiztosságot, ahonnan Böhm Vilmos népbiztossal beszélt előbb ő, aztán pedig Reies ezredes. Jelertették a népbiztosnak, hogy a frontokon a vörös hadsereg fegyelmezetlensége miatt a helyzet tarthatatlan. — Muszáj tartani — rendelkezett a népbiztos. — Se emberünk, se muníciónk, se fegyelmünk — vetette ellen Rates ezredes. A vörös katonák nem akarnak harcolni. — Az lehetetlen. Erősítéseket küldünk. Három zászlóalj már útban, van es jön a többi is. Raics ezredes, hogy a hadügyi népbiztost meggyőzze, körtelefonozott a csapatok parancsnokaihoz. Ezék egybehangzóan azt a felvilágosítást ádták, • : hogy a katonák nem akarnak többé harcolni. Ezzel aztán végleg el is dőlt a nagyváradi kormányzótanács és az egésZjbiharmegyei proletárdiktatúra sorsa. A terroristák visszaadják a várost a régi vezetőségnek Délután kát óra. Dr. Katz Bila a katonatanács intézőbizottsága előtt nyugodt hangon jelenti ki, hogy a proletáriá'ushak ezek után le kell tennie kezéből a hatalmat és vissza keit adnia a közigazgatást és a rend fenntartásét a városi tenácsnak. Majd Rimler Károly polgármesterhez fordult: — A beállott és előre nem látott viszonyok szükségessé tették mondta — hogy a kormányzótanács visszaruházza a közigazgatást a városi tanácsra. Kérem Polgármester urat — mondta Katz Béla mély meghatottsággal — tartsa szem előtt azt az uj szellemet, amelytől a város lakossága már ót yen itutva. “ -a 1 Rimler Károly polgármester igy válaszolt Katz Béla szavaira : — A legfontosabbnak tekintem a város nyugalmát és a polgárság közbiztonságát. Én nem politizálok, én csak azt nézem, hogy ennek a varosnak, melyet 35 éve szolgálok, egyetlen polgárát se érje baj és hogy a bevonuló román csapatoknak ne legyen oka arra, hogy megtorlással éljenek. Az átedást jegyzőkönyvbe foglalták ezután és az intézőbizottság utolsó intézkedése az volt, hogy proklamációt bocsájtott ki a város proletárjaihoz. A proklamációt dr. Katz Béla szerkesztette és az esti órákban jelent meg a város utcain. Amikor Rimler Károly elhagyta a főispéni szobát, csak annyit mondott: — Na végre! Azután mindnyájan távoztak. De Katz Béla alig félóra múlva már visszatért és a feloszlott „Munkástanécs“-nak reá várakozó tagjaival körülbelül félórát tanácskozott. Közben Lipót öccse és Székely János, akik már egy hét előtt Budapestre utaztak, telefonozott neki Budapestről, azután nemsokára végképpen elhagyta hivatalát. A polgármester nyomban rendkívüli ülésre hivta össze a városi tanács tagjait, akik a polgármester szobájában gyűltek össze. A polgármester közölte a tanács tagjaival, hogy újból a tanács kezében a közigazgatás, mire úgy határoztak, hogy egy proklamációt bocsáj- t«nak ki á város népéhez. Lukács Ödön főjegyző meg is fogalmazta azt. A városi tanács ülésén, amely zárt volt, később résztvettek Haies ezredes és Cserey alezredes is. A terror kormányzó-tanácsa feloszlott Nagyszombatra való tekintettel, kissé; megkésve szállingóztak Bi- hsrvármegye tisztviselői hivatalukba. Kilenc órakor a vörös kormányzótanács két tagjának: Ladányi Jánosnak, Rehák Pálnak is csak nehezen sikerül bejutniok. Tétován állanak; látják, hogy valami történik, de még nem egészen vannak tisztában a helyzettel. Jelentés jön, hogy a vörös hadsereg Fugyivasárhelynél áll. Idáig vonultak vissza a románok elől. Teljesen letargikusak. Halász százados most érke dk autón. Egyenesen a főjegyzőhöz | fut fel. . j — Hogy állunk?— kérdi Készt- ■ helyi. — A helyzet már kész — mondja i Halász. Hogy a visszavonulók fősz- ] togatásairiak elébe vágjunk, a me- | gyeházát fegyveresen szálljak meg i az urak. Ha a románok bejönnek, { letesszük a fegyvert. Arra a kérdésre, hogy hát fogy- í verek varnak-e, a századosvögig- ! siet az elsőemeleü folyosón, öldalt, jobbra nyiiik egy szoba. A kutas \ a századosnál. A megye tisztviselői szempillantás alatt sorakoznak a folyosón. Halász kinyitja az ajtót. Va'óságo? magazin ez, Mann- licherret, Kropscsekkeh orosz fegyverekkel, revolverekkel vegyesen. Ettől a perctől a megyei tisztviselők tesznek fegyveres szolgálatot. Nappal a nősek, éjjel nőtlenek. A kormányzótanács a fegyveres megszállás perceiben határozott. Kulcsait, eddigi ügyvitelét átadta az elispáni hivatalnak. A tanács szobái déli féltizenkettőkor lezárultak. Ladányi János sápadtan távozik: — Mi jót akartunk. Nem volt még itt az ideje. Talán egyszer... Kis pléd van a karján. A szemüvege elhomályosodik. Rehákkal együtt leverten megy ki a kapun. A sietve elköltött ebéd után mát egy ó/akor újra eşyUtt vannak a tisztviselők. Telefon cseng állandóan. Vidéki jelentések. Margittán bevonultak. A franciák Nagyszalonta és Gyula közt lovagolnak. Mezőtelegden vegyest állanak franciák, angolok, románok. Négvkor Budapest keres kapcsolást. Böhm és Vágó népbiztosok a kormányzótanácsot keresik. Ami? kor bemondják a választ, 'hogy a kormányzótanács megszűnt, csak egy tehetetlen sóhaj hullámzik ide: — Lehetetlen! Közben még Landler Jenő belügyi népbiztos fenyegetődzőtt telefonon Karcagról, de senkise félt többé a fenyegetéstől. A terroristák bukása Nagyvárad, áprili* 2S Ma egy hete, szombaton futott a vörös hadsereg Csúcsa felől. Kun Béláék vészhireket kaptak és vasárnap a pesti lapok mind ezzel "a címmel jelenték még: „Veszélyben a forradalom !“ Kö/lik u Katona és Munkástanács ülésének.le- folyásét, amelyen Kun Béla nyíltan bevallotta, hogy a vörös hadseregben csalódtak, mert a negyrésze nem állotta meg a helyét, megfutott a csúcsai frontról. „Szatmárnémeti elesett. Nagyváradon pedig a legközelebbi órákban éíed fel ujbpt a kapitalista rendszer“, folytatta beszédét a szovjetkormány főexponerise, aki a cseh frontról annyit tudott még, hogy „tatárt már ebben az órában megkezdődik a tárgyalás“ a proletárdiktatúra ellen. A gyűlés ethatár rozt*, hogy az összrnunkásság, a katona- és munkástanács fele azonnal a frontra megy. ,i_ A hatódó szovjetkormánynak kapkodását jellemezte még a vasárnapi lapokban közölt két rendelet. Az egyik szerint az összes kávéházakat és éttermeket becsukták bizony tála A időre, a másikkal pedig beszüntették Budapesten a telefon használatát. Bizalmas körben Kun Béta a Nagyváradról érkező hírekre ennyit mondott: Ha Nagyvárad elesik, el vagyunk veszve! Igazat mondott . . . vörös Oroszlán futása * * fi vörösek vezére megugrott üagsvárcdról — fíki le akarta tartóztatni a vörös Oroszlánt Nagyvárad április 26. A történelmi nevezetességű vá- radi Nagyszombatnak egyik kimagasló és feljegyzésre kívánkozó epizódja az, amelyben dr. Mnsko- vits József, a nagyváradi „Kereskedelmi és Iparkamara“ elnöke játszotta a főszerepet. Dr. Moskovits József, Ternyei Antal és Véli Péter szombaton reggel, amikor Oroszlán Pál, „a hadügyi népbiztos politikai, megbízottja“ a statárium rendeletét közzé tette, megjeienték az Őr utcai katonai állomásparancsnokságon és ott az akkori állomásparancs- noknágíól azt követelték, hogy Orosz- lánPál urat tartóztassák le. Az állomásparancsnok figyelmeztette Mos- kovjtsot, ne beszéljen hangosan, mert a szomszéd szobában van Oroszlán és meghallja minden szavát. Dr. Moskövils József éppen véleményének akart kifejezést adni, amikor hirtelen kinyílt az ajtó és megjelent Oroszlán Pál. — Kit akar ön letartóztatni-? — kérdezte Moskovitshoz fordulva. — Magát. — Engem? — nagyképüskedott a fiatalember — mindjárt megmutatom én, kit tartóztat !e. Azzal felszólította az udvaron álló Ót fegyveres vörcs katonát, hogy védéssé el MoskoVits Jótísdfet, Nagyvárad város egyik köztisrte- letben álló és légrokonszepvesebb közéleti feríiát. Az öt katona azonban meg se mozdult és nem is ügyelt a toporzékoló Oroszlánra. Az inzultust azonban már nem tűrhette a közéiben álló Balogh Sá^dpr ezredes és bár német nyelven d'e* azért alapos magyarsággal rákiáltott a dühös Oroszlánra: — Sie 1 Halten Sie die Gosche, sonst kriegen Sie von mir so eine Ohrfeige, dass Sie gleich krepieren. Sie „bédogfejü“ ! (Hallja! fogja be a száját, különben olyan pofont kap tőlem, hogy beládöglik, maga bádogfejü !) A dühös Oroszlán erre jobbnak Jalta eiszelelni es eltűnt a tumultusban. Aznap éjjel azonban heves csengetés zavarta fel almából Moskovits Józsefet Nagy Sándor-utcai lakásán. Detektívek keresték azzal, hogy azonnal menjen fel a városházára. Moskovits József nem akart hinni a detektiveknek és ezért telefonon kérdést intézett Jánossy Gyula rendőrfőkapitányhoz, aki igazolta a detekiiveket. A városházán ' aztán közölték Moskovits Józseffel, hogy a helyzet olyan, hogy ajánlatos, ha elutazik a városból. Moskovits vonakodott csaladját elhagyni és kijelentette, hogy nem utazik el, mert nem fél a vörösöktől, egyébként is annak a véleményének adott kifejezést. hogy kizártnak látja, hogy a vörösök meg tudják közelíteni Nagyváradot. A családját azonban biztonság okáért elhelyezte a kritikus éjszakára egy ismerős családnál. rromdsG Hogy mennyire igaza volt Mosko- vits Józsefnek, bizonyítja az, hogy maga^ Oroszlán Pál sietett „meglógni“, mert érezte, hogy feje foló(t összecsapnak a hullámok, ha gyorson e! nem hagyja a mégbolyi» tott várost. 'hi,...6 -->1 /ó,b . ’JÓ Mi?r Şzpvethiany miatt b fanSitásokai és alakításokat isi--.elvállaló első- síj x’i rangú munkával ,. ■> i|ddívc; Weta* József úri saPó Mátyás király-tér 24 szóm (Jeszenszky felett az emeist*n) Telefonszáin : 60S.
