Kelet-Magyarország, 2017. december (74. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-04 / 282. szám

2017. DECEMBER 4., HÉTFŐ KELET Jaltatik napi menüajánlata: Rendezvényeki | Sárgaborsóleves, esküvők | gombás-uborkás csirkemell lebonyolítását, I ragu, párolt rizs hidegtálak | Napi rendelést reuet 9 óráig fogadunk e(l készítését | Napi levesalánlatunk mellé és külön is válialiiik rendelhetők frissensült ételek kedvező áronl vatKUju*­A menü ára egyszeri rendelés esetén: 650 Ft, kiszállítással: 750 Ft. _ Heti előfizetéssel: 600 Ft, szállítással: 650 Pt. víTi^ajikyr miini1 [Jin[i'/j» wliríni D tfci HIRDETÉS Üzenet Zsoldos János nyíregyházi olvasónktól: Tiszteljétek a nőket! Égi rózsákat fonnak, szőnek a ’ földi létbe. SCHILLER FRIEDRICH Zenés borkóstolót tartottak nemrégiben a Borbányai Művelődési Házban, ahol fülsimogató muzsika mellett hasznos ismeretekkel gazdagodtak a jelenlévők fotó: lovassné erzsike Beszterec legidősebb férfi lakosát, a 92 éves Kirják Györgyöt köszöntöt­te nemrégiben Hegyes József, a település polgármestere, Hagymásiné Hegyes Valéria jegyző és Zsíros Erika aljegyző fotó: önkormányzat Zenés-táncos, estebédes bált rendezett a közelmúltban az Alvégesi tánccsoport a nyíregyházi Jalla étteremben, a talpalávalóról a VOX együt­tes gondoskodott FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Lelkiismeretesen koptatják a parkettet a Szenior Örömtánc oktatói tanfo­lyam résztvevői, akik rendszeresen gyakorolják a különféle tánclépéseket a Vasutas Művelődési Házban fotó: juhász lászlóné Félszáz éves házassági évfordulója alkalmából bontott pezsgőt és ünne­pelt barátaival, a tirpák hagyományőrzőkkel a nyíregyházi Szász-házas­pár, István és Marika fotó: bolyán Sándor Búcsúzáskor jó egészséget, kitartást és sok-sok boldog évet kívántak egymásnak fotó: olvasónktól Visszahívták a tanerőket Olvasóink írják Alig várják, hogy megjelenjen Egy igen tartalmasnak ígérkező, befejezés előtt álló könyvről mesélt nekünk nemrégiben Raffay Zoltánné Oláh Katalin nyugalmazott iskolaigazgató-helyettes. Az egykor Nyírbátorban dol­gozó, példamutató életű és munkásságú pedagógusokról beszélt, akik a Pedagógusok Arcképcsarnokában szerepel­nek. Az eseményen részt vett Máté Antal, a város polgár- mestere, Bertók Csaba nyu­galmazott tanár, Nagylucskay László újdonsült Prima-díjas és nem utolsó sorban Makrai Zsuzsa nyugalmazott tanár­nő, tűzzománckészítő mű­vész is. Nagy érdeklődéssel hallgattuk az előadást, amely sok-sok emléket elevenített fel a jelenlévőkben. A kötet 2018-ban, Nyírbátor újbóli várossá nyilvánításának 45- évfordulójára fog elkészül­ni, alig várjuk, hogy kézbe vehessük. TÓTH ÁRPÁDNÉ ELNÖK, NYUGDÍJAS ÉRTELMISÉGIEK EGYESÜLETE Ebadta helyzet Vidéken élő szülők vagyunk. Az idén megnősült a fiunk, a lakóhelyük környékén sok a kóbor kutya, a hamis négy­lábúak pedig rettegésben tartják az utcában élőket. Sok porta előtt még kerítés sincs, bármikor megtámadhatják a gyanútlan járókelőket. Hama­rosan nagyszülők leszünk, és szeretnénk rendszeresen láto­gatni majd az unokánkat, de ilyen körülmények között ez veszélyes vállalkozásnak tű­nik. Hová fordulhatnánk, még A nyugdíjasok megbecsü­lése, tisztelete és szeretete mindenki feladata. Erről mutatott példát aj ánkmajti- si Móricz Zsigmond Általá­nos Iskola aktív tantestü­lete: visszahívták az évek során nyugdíjba vonult kollégáit egy kellemes beszélgetésre. Az érintettek örömmel fogadták az ötle­tet, minden meghívott részt vett a találkozón, akinek idejében, hogy normalizálód­jon a helyzet a környéken? M. L.-NÉ Fiatalon is belelát az idősek leikébe Tiszaszalkán a református tiszteletes asszony köszön­tötte nemrégiben az időse­egészségi állapota lehetővé tette az utazást. Felidéztük a régmúltat, fényképeket, videót néztünk. Megemlé­keztünk az elhunyt kollé­gákról is. „Mint az arany, úgy csillognak az épületben és a mi szívünkben a kedves tanító nénik, tanár nénik, kollégák!” - mondta Nyiri Lászlóné intézményvezető. Szabó Ágnes polgármester köszöntőjében a pedagógu­ket. Jó érzés volt látni, hogy fiatal kora ellenére mennyire belelát a lelki világunkba, élethelyzetünkbe. Az igék felolvasása és magyarázata nagyon léleképítő volt. A dél­utánt még ünnepélyesebbé tette a vallásos asszonykórus éneke, lelkes közreműkö­dése. Aztán finom sütemé­nyeket kínáltak nekünk, sok kincset érő személyisé­gét emelte ki. Meghatódva, nagy figyelemmel hallgattuk a beszámolójukat, s meg­tudtuk, hogy jó egészség­ben, vidáman és munkával telnek a napjaik. Vigyáznak az unokákra, így segítenek a fiataloknak. Örömmel fo­gadta és jövőre is visszavár­ja őket a jánkmajtisi Móricz Zsigmond Általános Iskola! GOCSIMRÉNÉ, PEDAGÓGUS majd jött a meglepetés: a tiszteletes asszony minden­kit szívből jövő ajándékokkal köszöntött. Hálásak vagyunk neki és valamennyi segítőjé­nek a kellemes, feledhetetlen délutánért, szeretettel várjuk a következő alkalmat, hogy újra együtt ünnepelhessünk. JUSZTUSJÓZSEFNÉ TISZASZALKA Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet- Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fény­képeket közöl­jük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvé­nyes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagy­juk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük. V fcs Baft «V.' -JR tBPIi § Karácsonyi díszeket készítettek az óvodában Adventi koszorúkat és karácsonyi díszeket készítettek kicsik és nagyok családi délután kereté­ben a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Óvodában. fotó: ignácz lászlóné Ahová mentek, onnan nem volt visszaút Imádkozva, énekelve, a történtekre és a tragédia áldozataira emlékezve - képünkön a novemberi megemlékezés egyik pillanata fotó: km-archIv Mélyen fejet hajtva gondolunk mindazokra, akik sok-sok szenvedés után, tőlünk messze földön pihennek. NYÍREGYHÁZA. A nyíregyháziak életében 1944. november 2. fekete betűkkel íródott a tör­ténelembe. Fogyóban ugyan, de még vannak, akik szemé­lyesen érintettek, hiszen ré­szesei voltak a tragédiának. Hazug csellel kihirdették, hogy romeltakarításra jelent­kezzenek a még itthon lévő emberek, ki-ki a maga mun­kahelyén. Mivel a katonai szolgálat alól a MÁV dolgozóit többségükben mentesítették, az elhurcoltak többségében vasutasok voltak, köztük az én édesapám is. A novemberi eső még lehangoltabbá tette a hir­detménytől amúgy is megriadt embereket. Az én édesapám szedelőzködni kezdett. Édes­anyánk rosszat sejtve ellenke­zett, de az apánk törvénytisz­telő természetéből adódóan tovább készülődött, s közben nyugtatóan hajtogatta, hogy „sietni fogok, ne féljetek”. Én 9 évesen tanúja, a későb­biekben pedig elszenvedője is voltam a történteknek. Szót­lanul néztem az édesapám távolodó alakját, akinek a vál­lán ott volt a munkához készí­tett lapát - nem sejtette, hogy ahová elindult, onnan nem lesz módja visszatérni. Soha többé nem láttuk a szerető férjet és apát, csak egy kisírt szemű, szenvedő anyát, aki szinte belebetege­dett, hogy a párja és a gyer­mekei apja végleg odaveszett. Gondterhelt idők következ­tek, a napok nehezen tel­tek. Az ünnepek szomorúak lettek, örömtelen életünket máról-holnapra tengettük. A fagyos telek után még sok nyarat vészeltünk át. Ahogy az évszakok váltogatták egy­mást, az élet tette a dolgát, édesanyánk bölcsen igazgat­va, felnevelt a sok árvát. Mintegy nagy család Időközben a városunk is hely­rejött, de ez alatt 73 év pergett le. „Kifehéredtünk” már mi is, akkori gyerekek. A terhektől lassabbak, betegek lettünk, remegő kezünkbe segítő bo­tot vettünk. De mi, akik itt vagyunk, még megtehetjük, hogy összejövünk emlékezni, ahogy tettük nemrégiben is - mint egy nagy család. Imád­kozva, énekelve, a történtek­re és főleg rájuk emlékezve! A virágok látványa, a mécsesek lángja azt jelenti: mi mélyen fejet hajtva gondolunk mind­azokra, akik sok-sok szenve­dés után, tőlünk messze föl­dön, idegenben pihennek. GUNYECZ JÓZSEFNÉ 4 in Marni ' vwflküift'BB RR Ri IRR iPjHjjp.BR JR ípPpR I

Next

/
Oldalképek
Tartalom