Kelet-Magyarország, 2017. december (74. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-15 / 292. szám

2017. DECEMBER 15., PÉNTEK KELET Interjú Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével Az erő velük van: fölényes győzelem az agráriumban A termelésbiztonság fokozását szolgáló jég­kármérséklő rendszer­rel 50 milliárd forintos kár előzhető meg. Budapest. Meggyőző fölény­nyel született győztes a közel­múltban tartott agrárkamarai választásokon. A Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs osztotta meg erről gondolatait. Egy gyors visszapillantás a vá­lasztást megelőző hangulatra: mennyire volt feszült? Egy választás mindig feszült­séggel teli helyzet, állapot, hiszen minden induló nyerni szeretne, miközben ez csak az egyiknek sikerülhet. Ha nem is túl csendesen, de ösz- szességében az írott és íratlan szabályokat betartva hagytuk magunk mögött a választási kampányt és tartottuk meg a választásokat. Az utólagos történések bennem sokkal mélyebb nyomokat hagy­tak: ahogy például a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei TESZÖV elnök felhívta a megyei nyertest, gratulált neki, és felajánlotta partner­ségét a következő ciklusra, az példaértékű. Ugyanakkor számomra megdöbbentő volt, hogy a MOSZ elnöke nem hívta fel a MAGOSZ elnökét, hogy lezárja a maga részéről a kampányt, s a választók akaratát elfogadva gratuláljon az eredményhez. Az egész választási folya­matnak ez volt a legmélyebb pontja. A szavazók több mint 88 szá­zaléka voksolt a MAGOSZ-ra: visszaigazolást lát-e ebben az eredményben? A 88,3 százalék valóban ön­magáért beszél, de az is fon­tos tény, hogy közel ötvenez­ren vettek részt a voksoláson, ez csaknem négyszerese a 2013-as részvételnek, míg a 2008-as választáson mind­össze 1200-an szavaztak az egész országban. Ha az ellenzéki képviselőtársaim legitimnek tartották az 1200 szavazattal megválasztott kamarai vezetőket 2008-ban, akkor talán a mostani vezetés legitimációját sem lehet megkérdőjelezni. Már csak azért sem, mert ez a részvé­teli arány messze meghaladja a lengyelországit, és meg­közelíti az ausztriait, ahol évszázados hagyományokra épül a kamara. Arról nem is beszélve, hogy a parlamenti és önkormányzati választá­soknál ll ezer szavazóhelyi­ségben lehet leadni a voksot, ez most, a kamarai választá­sokon 248 helyen történt, te­hát sokszor 10-20 kilométert kellett utazni. Az pedig, hogy a tagság ilyen tömege szava­zott bizalmat a MAGOSZ-nak, valóban visszaigazolás. Még a legszorosabb megyében is 70 százalék fölötti támoga­tottságot kaptunk. Azzal a tudattal foghatunk a követ­kező ciklus munkáiba, hogy van egy stabil alap, amire tudunk építeni, munkánkkal szeretnénk meghálálni ezt a bizalmat, s majd a következő választáson újra kiérdemelni. A voksok a tagság meggyőző véleményét tükrözik, de hogyan Győrffy Balázs kiemelte: közel ötvenezren voksoltak, négyszer annyian, mint 2013-ban értékeli az elmúlt ciklust az elnök? Nagyon mozgalmas időszak volt, a kamarai építkezésen túljutva sok területen már a finomhangolás munká­latait végezzük. Például a 15 helyett már csak kilenc kamarai osztályba válasz­tottunk elnököt, mert úgy gondoljuk, hogy ez a struk­túra szolgálja a hatékonyabb munkát és érdekképviseletet. Sok mindent átalakítottunk az eredményesebb működés érdekében, utalnék itt a falu­gazdász hálózatra, a plasz­tikkártya alapú őstermelői igazolványok bevezetésére, a támogatási konstrukciókban folytatott konzultációkra. A sort hosszan lehetne sorolni, de nem visszafelé kell most nézni, hanem előre, azt kell napirenden tartani, ame­lyekben megoldásokért kell dolgoznunk. Van-e olyan kiemelt téma, terület, amely az elnök szívéhez a legközelebb áll? Mindig a legutóbbi munkát érzem a legközelebbinek, mert az aktuálisabban él az ember lelkében. Most talán az öntözési stratégiát lehetne kiemelni, amely hatalmas előrelépés lesz a termésbiz­tonságban. Meghatározó lesz, hogy hogyan tudunk a felszín alatti és fölötti vizeinkkel gazdálkodni. Ebben elég­gé látványos a kötélhúzás, egyszerre kell érvényesíteni az agrár-környezetvédelem, a vízgazdálkodás és a kataszt­rófavédelem érdekeit, s úgy, hogy ez még az európai uniós elvárásoknak, jogrendszernek is megfeleljen. Nagyon sokat dolgozunk ezen, de öntözés- fejlesztési stratégia és annak megvalósítása nélkül nem lehet Magyarországon hosszú távon tervezni mezőgazdasá­gi termelést. Nekünk ebben komoly feladataink vannak. Az öntözési vízigény felmé­résének második szakaszánál járunk, a falugazdász hálózat segítségével az öntözésfej­lesztés szempontjából reális területeken, mintegy 43 ezer gazdálkodónál újra felmérjük a vízigényeket. Bízunk ben­ne, hogy az így összegyűjtött információk jó alapot nyújta­nak a kormányzati döntések meghozatalához. A forráselosztás és allokáció is az új ciklus feladatai között szerepel. Igen, mert jön a Közös Agrár- politika következő szakasza, s a lehetőségek közül nekünk az ágazat, a magyar agrárium számára leginkább megfele­lőt kell kiválasztanunk, de akár új lehetőségek megfo­galmazásában is szeretnénk kezdeményező szerepet vállalni. Ebben nagy segítség, hogy állandó brüsszeli képvi­selettel rendelkezünk, ennek nagy szerepe van a pontos és gyors információáramlásban. A Közös Agrárpolitikán belül adódó mozgástér kialakításá­ban is fontos ez, hogy mind gazdasági, mind társada­lompolitikai szempontból a kívánt hatást érjük el. Ön több törvénymódosítást is kezdeményezett: a törvényho­zók mennyire tekintik partner­nek az agárszektor képviselőit? Csak az elmúlt hetekben fo­gadott el az országgyűlés há­rom olyan törvényt, amelyet jómagam, illetve több képvi­selőtársammal, köztük Jakab István MAGOSZ-elnökkel jegyeztünk. Ezek is jól mutat­ják, hogy meg van a kapcso­lati rendszer, kapcsolati tőke, amely segítségével ezek a problémafelvetések eljutnak hozzánk, meg van a szakértői csapatunk, ami jó válaszokat tud adni. Az idényjellegű foglalkoztatásban például előre tudtunk lépni. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a közfoglalkoztatásban dolgozó emberek éljenek a gazdasági szférában nyíló lehetőségek­kel. Motiváljuk őket ebben. Emeltük az egyszerűsített foglalkoztatás adóked­vezményes határát, eddig 5870 forint volt az egy nap adómentesen megkereshető összeg, ezt visszamenőlege­sen 7631 forintra emeljük, és 2018-ban már 8255 forint lesz. Az illetéktörvényt pedig össz­hangba hoztuk a földforgalmi törvénnyel: illetékmentessé­get kap az, aki a saját cégé­nek adja át a termőföldet. Teljesen logikus, hogy ha egy családi gazdaság kinőtte ma­gát akkorára, hogy érdemes társas vállalkozási formát öltenie (például a banki hitelezésben rejlő kedvezőbb lehetőségek miatt), akkor ne büntessük őket azzal, hogy a saját cégének csak illeték fizetésével adhatja át. Kiemelt figyelmet fordít a jégkármérséklő rendszerre: mi ennek a technikai, technológiai, személyi feltételrendszere? Több megoldás is ismert a jégkár elleni védekezésben, de alapvetően hasonló alapra épülnek: acetonos ezüst-jo- didot juttatnak a légkörbe, felhőbe. Ennek ismert páro- logtatós, rakétás és repülőgé­pes verziója. Magyarországon a szakértők véleménye és a gazdaságossági számítások eredménye alapján az első, a talajgenerátoros rendszer mellett tettük le a voksot. Erre adtuk be a pályázatot, amely azóta nyert, így az országban egy tízszer tíz kilométeres négyzetháló metszéspont­jaiban helyezünk el talajge­nerátorokat, amelyekből a meteorológiai szolgálat előre­jelzése alapján párologtatják a készítményt. A rendszer kiépí­tés kétmilliárd, éves működte­tési költsége pedig 1,5 milliárd forintra becsülhető, viszont ezzel minden esztendőben az éves kamarai tagdíjbevétel tíz­szeresét, 50 milliárd forintos kárt sikerül majd megelőzni. Ráadásul a működtetéséért nem kell külön fizetni, mert azt a kárenyhítési alapba fize­tett összegből finanszírozzuk. Ez egy nagyon jó beruházás, hiszen minden elköltött fo­rinttal 33 forint értéket óvunk meg csak a mezőgazdaságban, nem is beszélve az épüle­tekről, gépkocsikról vagy a kiskertek növényeiről. NYÉKI ZSOLT zsolt.nyeki@kelet.hu A kamara megkezdte a vízigények felmérését NYÍREGYHÁZA. A Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara (NAK) december elsején kezdte meg az öntözésfejlesztési straté­gia megalkotásához elenged­hetetlen vízigényfelmérést. Ennek során mintegy 43 ezer kamarai tagot keresnek fel a falugazdászok, megyénkben a felmérés 3286 gazdálkodót érint. Az új öntözésfejlesztési stratégia célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése és ésszerű fejlesztése. A straté­gia részeként a NAK vállalta, hogy 2014 után újra felméri a vízigényeket, így a 2017. december l-je és 2018. január 31-e között tartó időszakban 1 235 682 hektárnyi területet érintve 43 030 gazdálkodó kamarai tagot bevonva hajtja végre vállalását. A felmérést a falugazdászok végzik, akik a gazdálkodókkal közösen töl­tik ki az erre a célra készült in­ternetes adatrögzítő felületet. A kérdőívet is tartalmazó felület kitöltésének köszön­hetően parcellaszinten lát­hatóvá válnak majd azok a területek, ahol valós igény mutatkozik öntözésre. A fel­mérés során a falugazdászok egy hozzájáruló nyilatkoza­tot is kérnek a termelőktől, A gazdák együttműködését kéri a kamara illusztráció: km-archIv amely alapján a gazda adatai és parcelláinak elhelyezkedé­se felhasználhatóak lesznek a stratégiához, melynek célja, hogy a jelenlegi nyolcvanezer hektáros öntözött terület mi­nimum háromszázezer hek­tárra növekedjen. A Nemzeti Agrárgazda­sági Kamara falugazdászai folyamatosan keresik meg a felmérésben érintett gazdál­kodókat. A kamara nyomaté­kosan kéri tagjait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a felmérésben, hiszen az igények részletes megis­merése garantálja az öntözés- fejlesztési stratégia hatékony kialakítását. km Reneszánszukat élik hazánkban a termelői piacok Budapest. - Aki egészséges, mi­nőségi magyar élelmiszerek­ből kívánja elkészíteni például a karácsonyi menüt, bátran válassza a termelői piacokat bárhol az országban - mondta a földművelésügyi miniszter. A kormány támogatásának, a szabályozási környezet ked­vező módosításának köszön­hetően reneszánszukat élik a termelői piacok. Míg 2010 előtt nem volt ismert ez a fogalom, addig mára közel háromszáz ilyen elárusítóhelyet tartunk nyilván - közölte Fazekas Sán­dor. KM Tudatosítani a fogyasztókban gyula. - Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a Nem­zeti Élelmiszerlánc-biztonsá­gi Hivatal közreműködésével kiemelt figyelmet fordít a hazai üzletekben, piacokon árusított mézek minőség- ellenőrzésére - mondta Nagy István, az agrártárca parla­menti államtitkára a tizedik Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon. Az ágazat egyik legfonto­sabb feladataként azt jelölte meg, hogy tudatosítani kell a hazai méz előnyösebb tulaj­donságait a külföldről vagy az Európai Unión kívülről érke­zettekhez képest. KM Az év végéig lehet beadni a kérelmeket nyíregyháza. - Ne feledjék benyújtani a sertés és ba­romfi állatjóléti támogatási kérelmet a gazdálkodók, mert ennek hiányában a 2018-as támogatási év egészére elve­szítik a támogatási jogosult­ságot - hívta fel a figyelmet Sarkadiné Ruzsinszki Ágnes. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatója tájékoztatott: a 2018-as tá­mogatási évre december 7-e és december 31-e között kell (az ügyfél lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz) benyújtani a baromfi és a sertés állatjóléti támogatási kérelmeket. Tekintettel arra, hogy december 31-e mun­kaszüneti nap, a kérelmeket még 2018. január 2-án is pos­tára lehet adni. A támogatá­si kérelmek benyújtásához szükséges formanyomtatvá­nyok megtalálhatók a Magyar Államkincstár (54/2017. (IV. 25.) és az 55/2017. (IV. 25.) szá­mú közlemények) honlapján (allamkincstar.gov.hu).- Ezúton hívjuk fel továbbá az érintettek figyelmét, hogy a hátralévő időszakban falu­gazdász kollégáink már csak ügyeleti rend szerint látják el munkájukat ez évben. Kérjük a határidő betartása érdeké­ben, amennyiben kollégáink segítségét kívánják igénybe venni, erre tekintettel keres­sék őket a szokásos elérhető­ségeken - tette hozzá a me­gyei igazgató. km A sertéstartók is igényelhetnek támogatást illusztráció: km-archív FOTO: NAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom