Kelet-Magyarország, 2017. december (74. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-11 / 288. szám
2017. DECEMBERIT, HÉTFŐ Recep Tayyip Erdogan fotó: afp Terrorállamnak nevezte Izraelt Erdogan államfő ANKARA. „Terrorállamnak” minősítette Izraelt Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap a közép-törökországi Si- vasban, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) helyi rendezvényén. Erdogan felszólalásában leszögezte: Törökország nem bízza Jeruzsálemet egy „gyerekgyilkos ország kegyelmére”. Ankara továbbra is az „elnyomottak oldalán áll” a „megszálló” Izraellel szemben - tette hozzá. mti Támadóalagutat találtak a Gázai övezet határánál Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg megtalált és felszámolt egy újabb palesztin „támadóalagutat” a Gázai övezet határánál - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Az izraeli hadsereg szóvivőjének bejelentése szerint ezúttal a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász szervezet alagútjára bukkantak, amely több száz méter hosszan nyúlt izraeli területre. mti Netanjahu: Európa kettős mércével mér Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Európát bírálta közleményében amiatt, hogy elítélte Donald Trump amerikai elnököt Jeruzsálem izraeli fővárosi státuszának elismeréséért, de nem hallatta a hangját amiatt, hogy Izraelt rakétatámadások érték, amelyeket a palesztinok lakta Gázai övezetből indítottak. A miniszterelnök szombat este mondta ezt újságíróknak. • MTI Éhségsztrájkba kezdett Miheil Szaakasvili KiJEV. Éhségsztrájkot kezdett | szombatra virradóra a fogdában Miheil Szaakasvili volt georgiai elnök, aki az elmúlt években Ukrajnában politizált, és az ellenzék vezéralakjává vált - jelentették ukrán hírügynökségek, a politikus ügyvédjére, Ruszlan Cserno- luckijra hivatkozva. Eszerint Szaakasvili éhségsztrájkja meghatározatlan időre szól, és ellen fog állni, ha evésre próbálják kényszeríteni, mti Miheil Szaakasvili fotó: afp „Egyetlen konkrétumot sem tudtak felhozni” „A magyarok tehát nem akarnak bevándorlást” FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN BUDAPEST. Ha a magyar kormány nem ilyen politikát vinne a bevándorlás tekintetében, akkor nem került volna sor az Európai Parlament (EP) belügyi, állam- polgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) csütörtöki meghallgatására - többek között ezt mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. „Elkezdett széttartani” Úgy vélte, már az elmúlt egy-másfél évben világosan látszódott, hogy a nyugat-európai politikai elit és emberek véleménye „elkezdett széttartani egymástól”. Nyugat-Európában az emberek „biztattak minket”, azt mondták, bárcsak az ő kormányaik is így tennének, és „végre valaki felismerte az illegális bevándorlásban rejlő veszélyt”. Ezért egyáltalán nem volt meglepő, hogy a meghallgatáson a várakozásokhoz képest sokkal többen szólaltak fel Magyarország mellett, mint ahogy az sem volt meglepő, hogy „a minket vádoló, minket bíráló képviselők” szinte egyetlen konkrétumot sem tudtak felhozni - magyarázta. Szijjártó Péter hangsúlyozta azt is, hogy semmi ok nincs arra, hogy Magyarországot jogállamisági kérdésekben az EP bármelyik bizottsága elé citálják. „Semmifajta szégyellniva- lónk nincsen, semmi olyan kirívó dolog nem történik Magyarországon, amivel az Európai Unióban kiemelkednénk a többi tagország közül”, a kötelezettségsze- gési eljárások számának tekintetében pedig a középmezőnyben áll az ország - értékelt. MTI Nyugat- Európában az emberek biztattak minket. SZIJJÁRTÓ PÉTER Tuzson Bence: az elsöprő többség nemet mondott a Soros-tervre. BUDAPEST. A nemzeti konzultáció részleges feldolgozási adatai alapján a résztvevők elsöprő többsége nemet mondott a Soros-tervre - mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vasárnap, Budapesten. 99 százaléka érvényes Tuzson Bence a sajtótájékoztatón emlékeztetett, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció volt a legsikeresebb Magyarország történetében, azon ugyanis több mint 2,3 millió választó vett részt, december 7-ig pedig másfél milliót meghaladó ívet dolgoztak fel, amelynek több mint 99 százaléka volt érvényes. Az eredmények ismertetése alapján csaknem minden Tuzson Bence válaszoló nemet mondott arra, hogy a „Soros-terv” részeként évente egymillió bevándorlót telepítsenek Európába, továbbá Magyarországon lebontsák a határvédelmi kerítést, a kontinensre érkezőket, illetve a már itt tartózkodókat pedig valamilyen állandó betelepítési kvóta alapján szétosszák a tagállamok között - fejtette ki a kormány képviselője, aláhúzva: „a magyarok tehát nem akarnak bevándorlást, és nem akarnak bevándorlóországgá válni”. Tuzson Bence szólt arról, a válaszadók nagy többsége nemet mondott arra is, hogy „bevándorlónként 9 millió forintot fizessen az állam ezeknek az embereknek támogatásként”, valamint arra is, hogy a bevándorlók bizonyos bűncselekmények esetében enyhébb büntetési kategóriákba tartozzanak. A nemzeti konzultáción résztvevők nemet mondtak arra is, hogy Magyarország nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon, megváltozzon, továbbá nem fogadják el azt sem, hogy büntetést kelljen fizetnie azoknak az országoknak, amelyek elutasítják a „Soros-tervet” - mondta az államtitkár. Tuzson Bence ismételten hangsúlyozta, a „magyar kormány azért fog küzdeni, hogy Európában és Magyarországon is a magyar emberek álláspontja érvényesüljön, azaz semmilyen formában ne valósulhasson meg a Soros-terv”. mti Kormánypárti értékelés: ez nyomásgyakorlás Hollókő üzenete az egész világnak hollókoT Az örökség nemcsak a kövekben, nemcsak az épületekben, hanem a szellemiségben is rejlik - hangsúlyozta Kövér László vasárnap Hollókőn a Nógrád megyei falu világörökséggé nyilvánításának 30. évfordulóján rendezett ünnepségen. A palóc élet, a magyar élet, a közép-európai élet él, élni akar, és élni fog, ezt üzeni a világnak a hollókői világörökség - mondta az Országgyűlés elnöke, aki köszöntötte a rendezvényen azokat is, akik a hollókőiekhez hasonlóan Budapesten 30 éve őrzik a szintén a világörökség részévé vált pesti és budai Duna-parto- kat, benne a Lánchíddal és az Országház épületével. Az UNESCO 1987. december ll-én vette fel Hollókőt a világörökségi listára. MTI BUDAPEST. A kormánypártok szerint példátlan nyomás- gyakorlás és zsarolás kezdődött az országgal szemben az Európai Unióban azért, mert Magyarország útjában áll a Soros-tervnek - erről Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője beszélt, sajtótájékoztatóján. Hollik István a Fidesz-KDNP pártszövetség nevében azt mondta, az eddiginél is magasabb sebességi fokozatba kapcsolt a brüsszeli gépezet Magyarországgal szemben. Közölte, „mondvacsinált okokból” tartottak meghallgatást a LIBE-bizottságban (az Európai Unió Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága), és három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarországgal szemben. Ebben támadják a Soros-szervezetek átláthatóságáról, illetve a „Soros-egyetem” törvényes működéséről szóló törvényeket. A képviselő szerint felhábo- rítóak ezek a döntések, mert nyilvánvaló, hogy Brüsszel ezeket nyíltan nyomásgyakorlásra használja. Hollik István kifejtette: ellentétes a józan ésszel a kvótára vonatkozó szabály, amely már nemcsak 1295 menekült befogadásáról szól, hanem felső korlát nélküli betelepítést terveznek. Erről az Európai Bizottság is kimondta már, hogy csak azért elfogadható, mert ideiglenes jellegű - mondta. MTI „Politikai ügyek miatti eljárások” Budapest. Az ország szuverenitását akarják megkérdőjelezni a kötelezettségszegési eljárásokkal - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek. Az államtitkár felidézte, az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat. Völner Pál hangsúlyozta, politikai ügyek miatt indultak a kötelezettségszegési eljárások, hiszen nem jogszabály-átültetési problémákról van szó. mti <§> Táblát avattak Puczi Béla emlékére Résztvevők Puczi Béla roma vezető emléktáblájának avatásán Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál 2017. december 10-én. Puczi Béla az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette. fotó: mti/mónus Márton Választási programot ismertetett az MSZP Budapest. Az MSZP választási programjának fő üzeneteként jelölte meg Molnár Gyula pártelnök, hogyan lesz negyedik magyar köztársaság. Az ellenzéki párt szombati budapesti programbemutató nagygyűlésén a politikus azt is hangoztatta: készen állnak arra, hogy a változást akarók szövetségét létrehozzák és programjuk a változás programja legyen. Molnár Gyula azt is jelezte: kitart amellett, hogy közös jelöltek legyenek a választókörzetekben, közös listán induljanak a választáson és legyen közös miniszterelnök-jelöltjük. Karácsony Gergely, a Párbeszéd jelen lévő társelnöke utóbbira úgy reagált: „dönt- sétek el ti, hogy milyen szerepet szántok nekem ebben az együttműködésben, ha kellek, akkor én jövök, (...) és hozok magammal mindent, amit tudok”. A politikus egy közös ajánlat igényét is megfogalmazta, ennek lényegeként megjelölve, hogy „az emberekbe kell befektetni”. mti Az Együtt idén megállapodna BUDAPEST. Még karácsony előtt megállapodna az Együtt az egyéni választókerületi koordinációról a demokratikus ellenzéki pártokkal - mondta Szigetvári Viktor, a párt választmányának elnöke az Országos Politikai Tanács ülését követően szombaton. Juhász Péter pártelnök azt hangsúlyozta, tudják, hogy az Együtt bent lesz a parlamentben, a kérdés csak az, hogy kikkel tudnak olyan koordinációs megállapodást kötni, amellyel a legtöbb egyéni választókerületben nyerni tud az ellenzék. mti DK-MSZM együttműködés BUDAPEST. Választási együttműködési megállapodást kötött a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Szolidaritás Mozgalom szombaton Budapesten. Az erről szóló megállapodást Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke írta alá az ellenzéki párt ösz- szevont választókerületi elnöki és országos tanácsi ülésén. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a Magyar Szolidaritás Mozgalom nem párt, hanem civil szervezet, ezért önállóan nem indulhatna. MTI Kétnapos üléssel zár a Parlament BUDAPEST. Az Országgyűlés kétnapos üléssel fejezi be ez évi munkáját a héten. A képviselők hétfőn a kormányt interpellálhatják, kedden pedig összesen huszonnyolc előterjesztés elfogadásáról dönthetnek. A képviselők előtt lévő indítványok között szerepelnek például az igazságszolgáltatás vezetőinek az elmúlt évről szóló beszámolói. Ekkor fogadhatják el továbbá azt az indítványt is, amely illetékmentessé tenné a fiatalok „B” kategóriás jogosítványának megszerzéséhez nyújtott támogatást. mti Devizaárfolyam (2017.12.08.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 314,62 +0,04 USA dollár 268,06 +1,24 Svájci frank 268,95 -0,16 Angol font 361,26 +4,25 Román lej 67,95 +0,05 Ukrán hrivnya 9,89 +0,05 Horvátkuna 41,66 -0,09 Lengyel zloty 74,83 +0,14 9 9 9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Jwlf Ü M ám áSk Mi ff El • 1 Z XVllKS-> llSKIIiSlUft KELET