Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-08 / 260. szám

2017. NOVEMBER 8., SZERDA REDET Itt a TE időd: inspiráló példák, lélekemelő, igaz történetek Bármelyikünk képes hatalmas eredményekre- vallja Szalay Ádám. nyíregyháza. Szalay Ádám si­keres üzleti tréner és kommu­nikációs szakértő, akivel rend­szeresen dolgozunk együtt az Inform Média rendezvényein és akinek nemrégiben jelent meg az „Itt a TE időd” című könyve. Kíváncsiak voltunk arra, miért adta írásra a fejét, mi volt a célja a kötettel.- Sok embert ismerek, aki valahogy még harminc-, negy­ven- vagy ötvenévesen is arra vár, hogy a nagybetűs élet számára is elkezdődjön - me­sélte lapunknak Szalay Ádám.- Mintha azt gondolná, hogy egyszer majd megszólalnak a kürtök, felmegy a függöny, és végre ő is esélyt kap, végre ő is labdába rúghat. Elárulok egy titkot: nagyon sokáig én is ilyen ember voltam. És fájt ne­kem az élet minden egyes nap, és persze mindig irigy voltam azokra, akiknek sikerült, és mindig bosszankodtam a saját balszerencsémen. Aztán egy­szer csak belém csapott a nagy felismerés. Hogy a függöny nem megy fel magától, hanem nekem kell felhúznom. Hogy a játékot nem a nézőtérről kell nézni, hanem nekem kell ki­mennem a pályára játszani - csak akkor rúghatok majd lab­dába. Ott és akkor hoztam egy döntést a felismerésem hatá­sára, hogy kilépek az élet nagy váróterméből és elkezdem azt az életet élni, amire mindig is vágytam. És minél bátrabban cselekedtem, annál radikáli­sabban javult az életem. Ezt az élményt akarom megteremte­ni mindenkinek, akinek elege van a parttalan várakozásból és a hiú reményekből. évnyi televíziózás után olyan helyzetbe kerültem, hogy a fi­zetési papíromra nem lehetett panaszom, a munka mégsem jelentett már örömet. Rutin­ná vált. Minden feladattal kapcsolatban azt éreztem: ezt már megcsináltam, villog az R-betű, minden csak ismétlés. Küzdelmes volt az az időszak. Végül leesett a tantusz: nem az a megoldás, hogy leszegett fejjel megyek előre és dolgo­zom tovább, hanem az, hogy változtatok a hozzáállásomon, íróként arra vágyom, hogy na­gyon sok embernek adhassam meg a kezdő lökést a pozitív változásokhoz. Világos, egyszerű, meglép­hető lépésekből raktam össze egy rendszert. És arra is töre­kedtem, hogy mindeközben megőrizzem a bennem lakó mesélőt, az egy­kori naplós riportert. Megírtam benne azokat az ins- piráló törté­neteket, amelyek engem is lelkesítet­tek, még televíziós- ként. A könyv borítója Lévay Gyuri történetét pél­dául. Ő majdnem mindent elvesztett egy agyhártyagyul­ladás után, mégis talpra állt. Az idén nyáron már az egyik vezető üzleti lap címoldalán láttam, világszinten is elis­mert, sikeres magyarként. Ko­vács Gézáét, aki összesen 160 kilót adott le, és visszanyer­te örökre elveszettnek hitt, férfias alakját. Döbbenetes akaraterőt tudott felmutatni, csak meg kellett találnia azt az ösztönző célt, ami képessé tette erre. Mindannyiuk léle­kemelő, igaz meséje arról szól, hogy bármelyikünk hatalmas eredményekre képes, ha meg­találja azt, ami igazán moti­válja, ami lelkesedéssel tölti el, ami számára erőt ad az utazáshoz. És az ő inspiráló pél­dáikon keresztül megérthetjük saját magunkat, fel­fedezhetjük a saját mozgató­rugóinkat is. KM- Arra a kérdésre, hogy ez nem túl nagy vállalás-e, azt mondja: az ő dolga az, hogy sikerrel gyakorolja a fenéken bülentés művészetét, hogy kibillentse az olvasót a kom­fortzónájából. - Ne beszéljünk mellé: a komfortzóna nem ar­ról szól, hogy ott jól érezzük magunkat. A komfortzónánk valójában toleranciazóna: megszoktuk, elviseljük, még akkor is, ha közben másra vágyakozunk. Én csak arra jöttem rá, hogy nem kell meg­várni, amig már nagyon fáj. Hogy nem kell elmenni a fa­lig: megtapasztalni az anyagi csődöt, a válást, a munkahely elvesztését, a betegséget vagy bármilyen másik krachot ah­hoz, hogy végre aktivizáljuk magunkat. Ennek a könyvnek egyetlen feladata van: hogy kedvet csináljon a változtatás­hoz. Egyszerű lépések Szalay Ádám még javá­ban televíziósként dol­gozott, amikor érezte, hogy váltania kell. És hogy mikor érkezett el a felismerés? - Tizenegy évvel ezelőtt, harminc­négy évesen, csaknem 15 Szalay Ádám FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM it q TE időd! Vadonatúj elet 10 lépésben Színház Egyszemélyes darabok, ötcsillagos előadások Egyasszony - színpadra alkalmazta: Tasnádi István, rendező: Paczolay Béla, szereplő: Tenki Réka. Azt meséld el, Pista - Örkény István saját szavaiból össze­állította: Bereményi Géza és Mácsai Pál, játssza: Mácsai Pál. Egészen addig nem gondol­tam, hogy az egyszemélyes darabok izgalmasak és élve­zetesek lehetnek, amíg kiváló színészek meg nem győztek ennek az ellenkezőjéről. Jor­dán Tamás József Attila-estje, A férfiagy Csányi Sándorral, vagy Kern András mint kellé­kes megmutatták, hogy egyet­len művész is képes lehet arra, amire egy egész társulat: oda­szögezni a nézőt a székébe és másfél-két órán át el nem ereszteni. A Móricz Zsigmond Színház idei műsorterve és az Orlai Produkció előadásai el­kényeztetik az egyszemélyes darabok szerelmeseit: A cse­megepultos naplójában Ötvös András, az Egyasszonyban Tenki Réka, az Azt meséld el, Pista című Örkény-monológ- ban Mácsai Pál bizonyítja kü­lönleges művészi képességeit. Tenki Réka Péterfy-Novák Éva könyvének színpadi vál­Tenki Réka fotó: internet tozatával tért vissza gyermeke születése után, és nehezebb feladatra nem is vállalkozha­tott volna. Egy édesanyát ala­kít, aki a kislánya elvesztését meséli el a diagnózistól a hét évvel későbbi szörnyű éjsza­káig. Tragikus, mégis feleme­lő, rettenetes, mégis életörö­möt sugárzó. A fiatal színésznő nyugodtan, sőt időnként túl­ságosan visszafogottan mesél, de minden egyes mozdulata tele van indulattal, a szavai mögött dübörögnek a benne dúló érzelmek, az ellentétes folyamatok okozta feszültség pedig a nézőkre is átragad. Előkerülnek a zsebkendők, és a végén elfelejtünk tapsolni - mit tapsoljunk meg? A halált? Nem: Tenki Rékát, aki egészen egyszerűen zseniális. Még a meghajlásokkor is látszik raj­ta: nehezen engedi el a törté­netet - nincs ezzel egyedül. A hazafelé út csendes gondol­kodással telik, az Egyasszony nem ereszt. Ahogy Örkény István élete sem: elhisszük, hogy Mácsai Pál az író, aki a nevét a vas­útvonalnak köszönheti, aki akkor érezte magát a legsza­badabbnak, amikor tiltólistán volt, és aki, útmutatásként a nászéjszakájához, az édesap­jától egy amerikai szerkezetet kapott. Úgy érezzük: az előa­dás ott és akkor születik, Má­csai spontán és természetes. A közönség hol sír, hol nevet, és azzal a boldog tudattal indul haza, hogy találkozott Örkény Istvánnal. km-sza <§> Útszűkületet okozott az ütközés Kedd délelőtt egy Audi kanyarodott balra a Benczúr tér irányából érkezve a Széchenyi utca felé, miközben egy BMW tartott a belváros felé a védett úton. Összeütköztek, a felek rendőrt hívtak a kárrendezéshez. fotó: pusztai Sándor Kastélyok, barlangok, lenyűgöző főterek Festőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás NYÍREGYHÁZA. Ebben a tanév­ben ünnepli fennállásának századik évfordulóját a Nyír­egyházi Zrínyi Ilona Gimnázi­um és Kollégium, amely színes programsorozattal tiszteleg az évforduló előtt. Ennek része az az időszaki képzőművészeti kiállítás is, amelyet november 10-én délben nyitnak meg. A tárlaton Székhelyi Edith és Ho- monyik Katalin Éva festőmű­vészek alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Mindkét művész a gimnázium diákja volt, az intézményben tettek sikeres érettségi vizsgát. A művészetkedvelők november végéig ingyenesen nézhetik meg a kiállítást. km rozsály. A Maróthy János Álta­lános Iskola 15 tanulója a Ha­tártalanul program keretében négy csodálatos napot töltött Felvidéken. Minden napra jutott bőven látnivaló: a diá­kok megnézték a betléri And- rássy-kastélyt, a szepesi várat, Rozsnyó, Rimaszombat, Igló, Lőcse főterét, Kassa lenyűgö­ző, monumentális épületeit, a Gombaszögi-barlang egyedül­álló szalmacseppkövei, de a Tamás-csúcsról eléjük táruló lélegzetelállító kép is örök em­lék marad számukra. km Táncdalfesztivál a Városmajorban NYÍREGYHÁZA. Nem tévedés: a Magyar Televízió első Tánc­dalfesztiváljainak hangulatát idézi vissza pénteken este a Városmajori Művelődési Ház új produkciója, amelyet a Po­lip Band álmodott színpadra. Csernák Tiborék és énekes vendégeik az 1960-as évek ruhadivatját, színpadképét, énekstílusát felelevenítve Szécsi Pál, Aradszky, Zalat- nay, Koós, Poór Péter, Feny­vesi Gabi, Kovács Kati, Toldy Mária legnagyobb slágereit varázsolják a közönség elé. A belépőjegyes program 17.30- kor kezdődik, melyet meg­előz Ács Mónika és Horváth Ottó origami- és kusudama- kiállításának megnyitója 17 órától. km Négy csodálatos napot töltöttek Felvidéken fotó: iskola Kóbor macskák kalandjai a háztetőkön Négy színész idézi meg Csukás István legendás alakjait fotó: sipeki Péter A mesétől, a zenétől s az ötletes látványtól elvarázsolt gyermek néző annak örül, hogy minden jó, ha jó a vége. NYÍREGYHÁZA. Mi történik, ha két macska találkozik a ház­tetőkön? Ráadásul az egyik városi, szószátyár, ötletes, nagy csibész? A másik Macs­kabokorból érkező, vidéki, ám kedves és játékos? Nos, akkor aztán kezdetét veszi a kalandok sora. Akkor az­tán nincs megállás, egészen addig, amíg... Amíg fel nem csattan a taps. A Művész Stúdióban Pus­kás Tivadar sziporkázó ren­dezésében négy színész idézi meg Csukás István legendás, barátságról és magányról, próbatételekről és a legna­gyobb kóbor macskáról, a Holdról szóló meséjének alakjait. Kardos Tünde dra­maturgiai közreműködésével ötvenperces, rendkívül sze­rethető, dinamikus, bájos és élvezetes előadás született. A vetített hátteret, leleményes árnyjátékokat és bábegereket használó, lendületes bemu­tató mindvégig érdeklődést vált ki a kicsinyekből. És nem csak belőlük: a szójátékok s az egyéb ügyes gégékén kísérő­ik, az óvónők, illetve a szülők is jókat derülhetnek. A pontosan ütemezett produkció nem marad meg a nyelvi humor eszközénél, hanem Puskás Dani zenéje segítségével több esetben jól énekelhető dalokkal gazda­gítja a látottakat. Mirr-Murrt, a „világcsavargó”, naiv, ám lelkes macskát Rák Zoltán lopja a szívünkbe. Illyés Ákos nemcsak humorában remek, hanem mozgásában is „álla- tian” eredeti Oriza-Triznyá- kót varázsol elénk. László Lili végzős színművészeti egyete­mi hallgató nagy lelkesedés­sel formálja meg a pergő nyel­vű, Téglagyári Megálló névre hallgató, rolleren száguldozó spánielt. Kutya-e vagy macska? A darab a mese felszíne mö­gött nézhető identitáskereső históriaként is: a kóbor macs­kák világszövetségét mega­lapítani akaró négylábúak- ból Czirok (jobban mondva: Czi-rock) szervezésében házi macska lesz, sőt végül Tégla­gyári Megálló sem tudja már, hogy ő kutya-e vagy macska. A kettősséget jól jelképezi Kosik Anita, egy személyben formálva meg Cirokot, illet­ve a magányos öregasszonyt, aki enni ad a jószágoknak és befogadja őket. (Nem kétsé­ges, hogy a mű bizonyos fo­kig a színésziét alapvető, „Ki vagyok én tulajdonképpen? dilemmáját is magában fog­lalja...) De lehet, mindez csak fel­nőtt okoskodás. A gyermek néző a mesétől-zenétől, s Pálóczy Magdolna szellemes díszleteitől és jelmezeitől elvarázsoltan (csak) annak örül, hogy minden jó, ha jó a vége... KARÁDI ZSOLT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom