Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-08 / 260. szám
2017. NOVEMBERS.,SZERDA KEHI Évről évre fényévekkel közelebb a sikerhez A nyíregyházi születésű tudós házaspár kutatásai és évtizedes tudományos fáradozásai beérni látszanak. NYÍREGYHÁZA, NEW YORK. Két hónapja, hogy lapunk hasábjain bemutattuk dr. Márka Szabolcsot, a New York-i Columbia Egyetem nyíregyházáról elszármazott professzorát. Neki és munkatársainak köszönhető, hogy Einstein egyik legutolsó, a gravitációs hullámok létezéséről alkotott fel- tételezése is bizonyítást nyert 2015 végén, 2016 elején. Érzékeny műszereikkel észlelni tudták azt, amiről eddig csak ideái voltak a tudománynak: a fekete lyukak specifikációját, s még a „táncát is láthatták” két ilyen objektumnak, ahogy egymás körül forogva gravitációs hullámokkal adtak jelet az 1,3 milliárd éve lezajlott összeolvadásról. Akkor Márka professzor úgy nyilatkozott lapunknak: a neutroncsillagok lesznek az új felfedezések. S láss csodát, néhány hét elteltével sor került az újabb szenzációs bejelentésre! A Columbia Egyetem lézer-in- terferométeres gravitád- óshullám-vizsgáló obszervatóriuma, a LIGO a hozzá hasonló olasz VIRGO detektorral olyasmit észlelt, ami egyszer fordul elő 80 ezer évente: két neutroncsillag összeolvadása gravitációs hullámokat gerjesztett. A szenzációs felfedezés kapcsán ezúttal egy másik tudóstól kértünk tájékoztatást, akinek a neve szintén márkanév az asztrofizikában. Dr. Márka Zsuzsannát - aki a kutatási folyamatnak csaknem minden mozzanatánál ott segédkezett a férje mellett - a New York-i Columbia Egyetem fizika tanszékén értük el telefonon. Megtudtuk tőle, hogy a nagy bejelentésre október 16-án a National Science Foundation- nél került sor, de ők maguk is rendeztek aznap egy szakmai találkozót, ahol többek között Brian Metzger is jelen volt. Tíz év munkája- Metzger professzor nevéhez kapcsolódik a Kilinova-mo- dell, amelynek a segítségével értelmezni tudjuk a látott jeleket. Tökéletesen leképezi mindazt, amit az asztronó- musok is látnak - magyarázta dr. Márka Zsuzsanna. - Ez a találkozó egyébként kétszeresen is fontos esemény volt a Columbián, hiszen egy kis csoport közreműködésével innen, a férjem irodájából indult FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM lülSK A LIGO időzítőrendszerén dolgozva Három magyar tudós: balról dr. Márka Zsuzsanna, dr. Márka Szabolcs és dr. Bartos Imre fotó: magánarchívum el a gravitációshullám-kutatás 2007-ben, Szabolcs a Caltech Egyetemről hozta magával. Tíz évvel ezelőtt az asztronó- musok még nem hitték el nekünk, hogy a témával érdemes foglalkozni, de be akartuk bizonyítani a világnak az igazunkat. Az első pilot projektünkhöz az egyetem teleszkópját használtuk, mindemellett fölvettünk egy fiatal asztro- nómus diáklányt is, aki már tudott teleszkópot kezelni, s hozzáláttunk az első mérésekhez. Be kellett bizonyítanunk, hogy a LIGO-val begyűjtött adatokat gyorsan analizálni tudjuk, s az asztronómusok- nak marad idejük lekövetni az eseményeket.- Persze a detektorunk érzékenysége 2007 nyarán még csak a harmada volt a mostaninak. Észlelt ugyan kisebb dolgokat, amelyek akár értékelhető jelek is lehettek volna, de be kellett látnunk: egy év alatt 10 százalék esélyünk van arra, hogy ténylegesen detektáljunk valamit. Tíz év alatt talán meglett volna a 100 százalék, ám bölcsebb volt sürgősen hozzálátni a detektor fejlesztéséhez. Előbb írtak egy cikket 2008- ban, ami a „muníciót” jelentette, s dr. Márka Szabolcs járta vele az országot. Fölkereste Amerika leghíresebb asztronó- musát, hogy elcsábítsa a projekthez, ráadásul egyre több ilyen szakemberre lett volna szükség, mert egy gravitáci- óshullám-fizikus - amellett, hogy az adatokat analizálja- nem irányíthat még teleszkópot is. A fiatal fizikusnő egy időre ugyan kimaradt a folyamatból, mivel akkor született a negyedik gyermekük, ám amikor 2010-ben újra munkába állhatott, már 10 teleszkóp dolgozott nekik. Egyre többen lettek- Döntéseket kellett hoznunk, biztosnak kellett lennünk abban, hogy ami az adatban megjelenik, nem egy ismert zaj, hanem akár komolyabb is lehet ennél. Egy hónap alatt kb. 6-8 adatot továbbítottuk a teleszkópoknak, s nagyon izgalmas időszakot éltünk át - folytatta. Aztán egyre többen lettek a LIGO-n belül, a kutatók száma már a 600-800 főt is elérte, s a gyors analízis elérése mellett az irány kijelölésének módszerén is gőzerővel dolgoztak. Dr. Márka Zsuzsa megépítette a LIGO időzítőrendszerét, s a detektorok észlelése közötti időkülönbségből egyre nagyobb pontossággal meg tudták határozni, honnan küld jeleket a világűrbeli „színjáték”. Néhány év elteltével - a kisebb-nagyobb szatelliteket (Fermi, Integral Space, Chandra) is ideszámítva - mintegy 90 teleszkóp figyelte a LIGO regisztrálta eseményeket, s ezzel párhuzamosan egy neutrínóanalízisbe is belefogtak a Columbia Egyetemen.- Legutóbb már 6 perc alatt lefuttattuk az analízist, tudtuk, hogy kis tömegű égitestekről, tehát neutroncsillagokról van szó, s az adatokból a távolságra és az irányra is következtetni lehetett - mesélte büszkén a tudomány iránt már a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban is rajongó fizikus. Elárulta azt is, mi történik az észlelés és a bejelentés között, ugyanis az augusztus 17- én, magyar idő szerint 14 óra 41 perckor észlelt, 130 millió fényévnyire innen bekövetkezett kozmikus jelenségről majd csak október 16-án számoltak be a nagyvilág előtt.- Ilyenkor meg kell írnunk egy tudományos tanulmányt. Ez talán még a kutatásnál is nehezebb feladat, valóságos szociológiai kihívás, mivel az anyagnak tükröznie kell annak a több ezer munkatársnak- asztrofizikusoknak, asztro- nómusoknak - a meglátásait is, akikkel együttműködtünk, plusz a többhétnyi észlelést, ami utána következett - foglalta össze a lényeget nevetve. Egyre messzebbre látnak- Az összeolvadó fekete lyukak felfedezése igazi csoda volt, de a neutroncsillag-összeolvadás észlelését sokkal inkább a 10 éves felkészülés eredményének tekintem, s nem valamiféle csodának - tette hozzá.- A csoda talán csak annyi volt ebben, hogy gamma-sugár-ki- töréseket ilyen „közelről”, 130 millió fényévről nem szoktunk érzékelni. Feltételezhetően sok hasonló jelenség játszódik le a közelünkben, csak nem a mi irányunkba mutatnak. Mindenesetre ez a mostani igencsak lázba hozta az asztro- nómusokat. Jó érzés ezt látni, s reméljük, hogy hamarosan sok ilyet rögzíthetünk még, mert minél érzékenyebb a detektorunk, annál messzebbre látunk. MATYASOVSZKI JÓZSEF jozsef.matyasovszki@inform.hu Gamma-su- gár-kitörést ilyen „közelről" nem szoktunk érzékelni. GR. MÁRKA ZSUZSA Az állatpark gondozói a párducikrek keresztszülei Létfontosságú a perzsa párduc állatkerti szaporítása. nyíregyháza. Különleges perzsa neveket választottak nemrég a 4 hónapja született párducikreknek a Nyíregyházi Állatpark gondozói. A hím állat a „nagyszerű” jelentéssel bíró Assim nevet érdemelte ki a rendkívüli ke- resztségben, míg mostantól Azar - jelentése: tűz - névvel büszkélkedhet a nőstény párducgyerek. A kölykökre több okból is büszkék a park dolgozói - tájékoztatta lapunkat Révészné Petró Zsuzsa osztályvezető -, de legfőképpen azért, mert az utódok apja is Nyíregyházán látta meg a napvilágot 2014-ben. Rohamtempóban nőnek- A szaporulat azért is örvendetes, mert ezekből az állatokból mindösszesen 1000-1200 egyed él szabadon a természetben, így a zárt tartási körülmények közötti szaporítás létfontosságú az alfaj számára. A Nyíregyházi Állatpark 2009-ben csatlakozott a perzsapárduc-tenyésztési programhoz, s a faj koordinátora 2016-ban a 3 éves tenyész- hímünk mellé kihelyezett egy Németországban született nőstényt. A két állat frigyéből 105 napnyi vemhesség után született meg nyáron az ikerpár. A most négy hónapos kis leopárdok rohamtempóban növekednek, három hónapos korukig szoptak, s már áttértek a húsból összeállított takarmányra. A leopárdokra jellemző módon a kölyköket a nőstény egyedül neveli, akik egy-másfél évesen hagyják majd el anyjukat - sorolta a legfontosabb tudnivalókat Révészné Petró Zsuzsa. A perzsa leopárdról érdemes még tudni, hogy a leopárdok - vagy más néven párducok - legnagyobb termetű, akár 80 kilogrammra is megnövő, legritkább alfaja. Világos bundáján kis méretű foltokat találunk, s a szigetszerűen megmaradt populációi a Közel-Kelet hegyvidéki erdőiben, félsivatagokban és füves sztyeppéin, főleg Türkmenisztánban és Afganisztánban fordulnak elő. Veszélyeztetett faj Természetes élőhelyük csúcsragadozói, a perzsa párduc elsősorban közepes termetű patásokat zsákmányol, de nem veti meg a kistestű emlősöket és a madarakat sem. Elsősorban az orvvadászat jelent rájuk veszélyt, de a fennmaradásukat a természetes élőhelyeik csökkenése, az ott állandósult katonai konfliktusok is veszélyeztetik, ami azzal is együtt jár, hogy a vadászterületükön egyre kevesebb prédaállatot találnak. Az alfajt a Természetvédelmi Világszövetség a „veszélyeztetett” kategóriába sorolta, a világ állatkertj eiben ma mintegy 100 egyed él. KM Különlegesek és oltalomra szorulnak fotó: állatpark @ Felújítják a Sugár utcát Kisebb útszűkülettel és sebességkorlátozással jár Nyírszőlősben a Sugár utcán a közlekedés, de amint befejezik a felújítást, kényelmesebb lesz a haladás, fotó pusztai Sándor Rajzpályázat nyolcéves korig MÁTÉSZALKA. „Figyelek Rád” elnevezéssel rajzpályázatot hirdet a Mátészalkai Rendőr- kapitányság. Témául a közlekedés biztonsága érdekében végzett bűn- és baleset-megelőzést választották, s az óvodásokat, illetve az általános iskola első és második osztályosait igyekeznek megszólítani a kiírással a gyerekek szüleivel együtt. A rajzok november 30-áig küldhetők be a Mátészalkai Rendőrkapitányságra (4700 Mátészalka, József A. u. 1-3.), rajtuk a pályázó nevével, életkorával és iskolája adataival. km Az erdészeti érdemek jutalma A Nyírerdő Zrt. is büszke a közös erdészeti sikerekre. nyíregyháza. Immár 25 alkalommal rendezte meg kutatói napját az alföldi erdőgazdálkodás és az erdészeti szakma népszerűsítésére, az erdészeti kultúra fejlesztésére, a természet- és a környezetvédelmi célok megvalósítására, valamint az erdészeti kutatás elősegítésére 1998-ban létrejött Alföldi Erdőkért Egyesület. A Lakiteleken megtartott rendezvényen adták át az „Alföldi Erdőkért Emlékérem” kitüntetéseket, ahol Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei siker is született. Összesen kilencen vehették át az elismerést, s közöttük volt a Nyírerdő Zrt. két munkatársa: Ács Csaba, a debreceni erdészet kerületvezető erdésze és Tölgyfa Gábor, a nyíregyházi erdészet igazgatója. A szakmai múlt Ács Csaba 1982 óta dolgozik az erdőgazdaságnál, illetve annak jogelődjénél. Az 1800 hektáros paci kerület kezelése kitartó, felelősségteljes munkavégzést kíván: mind a szélsőségesen száraz termőhelyű erdőspusztai állományok, mind a kötött talajú bihari erdőtömbök gondozása az ő szakmai hozzáértésére van bízva. A hagyományos erdészeti feladatok mellett részt vállalt például a kerületében húzódó Országos Kéktúra útvonal fejlesztésében is. Tölgyfa Gábor 1999-ben szerzett okleveles erdőmérnöki diplomát, azóta a Nyírerdő Zrt. munkatársa. A társaság több erdészeténél is megfordult, 2007 óta a Nyíregyházi Erdészet igazgatója. Vitathatatlan szakmai érdemeket és elismerést szerzett a Nyírség fő fafaja, az akác erdőgazdálkodási megbecsültségének javításában. A fafeldolgozás területén, az akác faanyag-hasznosításának a kiszélesítéséből is oroszlán- részt vállalt. Fontos szerepe volt a Sóstói-erdő erdőfelújításainak elindításában, közjóléti fejlesztéseiben, illetve a Nyíregyházi Erdészeten működő Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola létrehozásában. KM
