Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-08 / 260. szám
2017. NOVEMBER 8-, SZERDA “Ltl Háttér 3 Közös a stratégia, hiszen közös a cél is Védekeznünk kell a földek elaszályosodása ellen illusztráció: ékn-archív Az üvegházhatás erősödésében az emberi kéz nyoma látszik. nyíregyháza. - A klímaválto- zás hatásaival foglalkoznunk kell, ez egy nagyon fontos feladatot ró nemcsak a megyei önkormányzat, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg ösz- szes társadalmi és gazdasági szereplőjére. A projekt hálózatba köti ezeket a szereplőket, akiknek létszáma folyamatosan nő, s örülnénk, ha még többen csatlakoznának, hiszen a klímaváltozás valamilyen formában mindenkit érint. Elsősorban a 2016 decemberében alakult Éghajlatváltozási Platform a megyei klímastratégia formálója, melynek alapja a Klímabarát Települések Szövetsége által kidolgozott módszertani útmutató. A stratégia azt próbálja megfogalmazni, hogyan lehet azokat a negatív hatásokat csökkenteni, melyekkel a klímaváltozás szembeállít minket a megyében is. A konferencián ismertettük a vitaanyagot, ami a beérkező javaslatokkal, véleményekkel kiegészülve nyeri el végleges formáját a következő évre - ismertette Baracsi Endre. A megyei közgyűlés alelnöke hozzátette: abban bíznak, Pásztor András sok mindent megélt már a mezőgazdaságban, ötven éve kezdte a szakmát. Mint azt lapunknak elmondta: évtizedekkel ezelőtt nem volt ilyen mértékű az aszály és nem pusztítottak ekkora viharok. - Nincs mese, hogy a jövőbeni fejlesztések mellett már a jelenleg futó, energiahatékonyságot növelő projektek hatására is jelentkezni fog a klímaváltozás hatásainak csökkenése. Fiatalok bevonásával Szuhóczky Gábor mutatta be a megyei klímastratégia egyeztetési változatát. Az Integráció a Minőségi Fejleszmeg kell oldani, akár az állami szerepvállalás erősítésével, hogy minden gazda öntözzön. Erre kell egy országos stratégia, ehhez meg kell kérdezni a vízügyi szakembereket, csökkenteni kell a kútfúrás engedélyeztetésével járó bürokráciát, tésért Alapítvány alapítója elmondta: tavaly december elsején kezdődött az a projekt, melynek célja egyrészt a szabolcs-szatmár-beregi tervek elkészítése, másrészt egy olyan Éghajlatváltozási Platform létrehozása, melyhez mostanra számos szakember csatlakozott. A jelentősebb kistérségi központokban konferenciákon és munkamegszükség van bizonyos agrotechnikai és talajművelési fejlesztésekre, melyek elősegítik a vízmegőrzést - fogalmazott a timári Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője, aki szerint a növénynemesítés is a szárazságtűrő fajták felé tolódhat el. beszéléseken vitatják meg az érintett témákat, úgy mint az éghajlatváltozást, bio- és hulladékgazdálkodást, megújuló energiában rejlő lehetőségeket elemzik, ismertetik és vitatják meg a Nyíregyházi Egyetem oktatóinak bevonásával.- Arra törekszünk, hogy a megyei településekről minél több információt szerezzünk: melyek azok a klímaváltozást befolyásoló programok, amiket elnyertek és már folyamatban van, esetleg be is fejeződött a megvalósításuk. Ezek lehetnek energiahatékonysági projektek, megújuló energia alkalmazása, vagy éppen olyan területek átalakítása, melyek így kevésbé lesznek kitéve a klímaváltozás hatásainak. Reméljük, hogy miután a Klímabarát Települések Szövetségének szakemberei, illetve a helyi platform képviselői átnézik és véleményezik az első vázlatot, tovább tudunk lépni, és 2018 elején a megyei közgyűlés dönthet majd a stratégia végleges változatáról.- Feltérképeztük azokat az általános és középiskolákat, melyek nyitottak a témára, és a fiatalok egy-egy tanóra keretében részt vesznek a workshopokon. Az érdeklődés tehát adott, aminek azért is örülünk, mert úgy látjuk, hogy komolyabb eredményeket a fiatalabb korosztály bevonásával lehet elérni, bár a legutóbbi rendezvényen a nyugdíjasok is képviselték az idősebb generációkat. Folyamatosan nő- Sokan keverik az éghajlatváltozással kapcsolatos fogalmakat, talán az a legegyértelműbb, ha azt mondjuk: a globális felmelegedés az éghajlatváltozás látlelete- tisztázta előadása elején dr. Vass Róbert, a Nyíregyházi Egyetem oktatója, aki tényekről és ötven, illetve száz évre modellezett eshetőségekről is beszélt.- A szárazföldi jégtakarók olvadékvizei a tengerekbe, óceánokba kerülve megemelik azok szintjét és le is hűtik azokat, 1978 óta évtizedenként átlagosan 2,7 százalékkal (nyaranta 7,4 százalékkal) csökkent az északi féltekén a jégtakaró nagysága. Olvadnak a gleccserek is, főként az Alpokban és Afrika hófedte csúcsain, a globális tenger- szint-emelkedés 5-15 centiméter közötti. A változásokat számos hatás alakítja: vannak külső kényszer nélküli okai, közrejátszanak természetes körülmények, de látszik az emberi kéz nyoma is: ez utóbbi az üvegházhatás erősödésében érhető tetten. A felmelegedés Magyarországot sem hagyja érintetlenül: 1980 és 2009 között az Alföld észak-keleti részén 1,7 Celsius-fokkal emelkedett az évi középhőmérséklet, ami az elmúlt 115 esztendő alatt egyenletesen nő és a nyári napok száma is folyamatosan emelkedik - ezek azok a napok, amikor a napi hőmérséklet maximuma eléri a huszonöt fokot.- A 2050-re, illetve 2100-ra vonatkozó időjárási modellek szerint ezek a folyamatok nem állnak meg, sőt. A hőségnapok száma akár ötvennel is nőhet, a csapadék eloszlása pedig kedvezőtlen irányba módosul: nyáron kevesebb, ősszel pedig több esőre számíthatunk - az is valószínűsíthető, hogy rövid idő alatt hull majd sok csapadék, ami ráadásul viharokkal, vülá- mokkal érkezik, komoly károkat okozva - foglalta össze az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeni hatásait dr. Vass Róbert, hozzátéve: megyénket ezek a jelenségek fokozottan sújtják majd. km-csa,sza,tg Arra törekszünk, hogy a megyei településekről minél több információt szerezzünk, g J SZUHÓCZKY GÁBOR Nincs mese: minden gazda öntözzön! Szelektívgyújtók már az oktatókórhazban is A szürke-zöld 25 literes „szelektívkuka" ott van minden kórteremben FOTÓK: SIPEKI PÉTER Az országban elsőként az oktatókórházban külön gyűjtik a hulladékot. NYÍREGYHÁZA. A Jósa András Oktatókórházból elszállított szemét analízisét elvégezve kiderült, igen jelentős meny- nyiségű benne az újrahasznosítható csomagolási papír, műanyag, italos karton és fémhulladék. Az eredmények ismeretében a közös gondolkodás egy kísérleti program bevezetését hozta magával, melynek már most igen rövid idő alatt is láthatóak az eredményei. Űjabb fontos lépést tettünk, hogy „zöldkórházzá" váljunk. ADORJÁN GUSZTÁV- A környezetvédelmi és gazdasági szempontok is amellett szóltak, hogy az országban elsőként és egyedülálló módon az oktatókórház kórtermeiben is áttérjünk a hulladékok szelektív gyűjtésére - kezdte a részletek ismertetését a keddi sajtótájékoztatón dr. Adorján Gusztáv. A megyei kórházak főigazgatója hangsúlyozta: ezzel a programmal jelentős lépést tettek a régi álom, a „zöldkórház” megvalósítása felé, mely az energiahatékonyság mellett a környezet védelmét is jelenti. - Egészségügyi intézményként fontos számunkra a megelőzés, a betegbiztonság, s ha lehetőség van rá, akkor a bolygónk védelméért is tennünk kell. A program részeként a kórház mind a 486 kórtermében elhelyezett a Térségi Hulladék-Gazdálkodási (THG) Kft. egy-egy edényt, melyben októbertől elkülönítve gyűjthetik a betegek és a hozzátartozók, valamint a kórház dolgozói is a hulladékot. Országos példává válhat- Ilyen rövid idő alatt is érzékelhetően csökkent a vegyes hulladék mennyisége és nőtt a szelektíven gyűjtötteké - utalt a tapasztalatokra Petró Árpád, a THG Kft. ügyvezetője, hozzátéve: a szelektívhulladék elszállítását a cég közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint végzi, nem jelent költséget a kórháznak, azonban ha a jövőGazdasági haszna is van a hulladék szelektív gyűjtésének. PETRÓ ÁRPÁD jé* ben ritkábban és kevesebb vegyes hulladékot visznek el az intézményből, az már igen jelentős, éves szinten - a becslések szerint - több millió forintos költségmegtakarítást eredményezhet. A főigazgató és az ügyvezető is kiemelte: a program sikere azt is jelentheti, hogy a megyei kórházakhoz tartozó tagintézményekben is bevezethetik a környezettudatos személetformálásra irányuló projektet. Sőt, a jövőben akár az ország minden egészség- ügyi intézményében áttérhetnek a hulladék szelektív gyűjtésére és elszállítására, km-bm Meggyulladta gally és a szalma NYÍREGYHÁZA, TARPA. Különálló melléképületben a körbá- lás szalma gyulladt ki kedden Nyíregyházán, a Sugár utcában. Személyi sérülés nem történt, de az épületben tartott 20 kiscsirke elpusztult. Száz méter hosszan az ösz- szerakott gallycsomó égett kedden délután Tarpán, a Bercsényi utcában. A helyi önkéntes tűzoltók egy vízsugárral és kéziszerszámok segítségével oltották el a lángokat, személyi sérülés szerencsére itt sem történt, km Kelet kvíz A települést központi fekvése tette nevezetessé. Az 1500-as évek körül Itt tartották a megyegyűléseket, s mint törvénykezési központ szerepelt. a) Rakamaz b) Fehérgyarmat c) Csenger d) Tiszalök A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Megkérdeztük: szelektíven gyűjti a szemetet? Bálint István Kemecse Kötelességemnek érzem, hogy szelektíven gyűjtsem a szemetet. Az üveget, a műanyagot és a papírt különválogatom, és hetente egyszer - azt hiszem, hogy keddenként - elviszik. Budai Viktória Szamosbecs Környezettudatos családba születtem, odafigyelünk a minket körülvevő világra. Szelektíven gyűjtjük a szemetet, megkönnyítve ezzel az újrahasznosítható hulladék feldolgozását. Gemzsi Szabina Kék Ha már van szelektívkukánk, amit rendszeresen ürítenek, úgy gondolom, hogy nem nagy erőfeszítés külön- gyűjteni a kommunális és az újrahasznosítható hulladékot. Pálinkás Árpád Érpatak Az utca végén ugyan van egy szelektívgyűjtő, de állandóan tele van kommunális szeméttel. Inkább arra figyelünk, hogy ne vásároljunk sok műanyag zacskós és flakonos terméket. B Megkönnyíti az életüket A fogyatékkal élők mindennapjait megkönnyítő eszközökkel is megismerkedhettek az érdeklődők kedden a nyíregyházi • Esély Centrumban. fotó: pusztai Sándor
