Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-06 / 258. szám
2017. NOVEMBER 6., HÉTFŐ Interjú: Orosz István kegyhelylgazgatóval Orosz István: „Máriapócs mindenkié!” FOTÓ: MERÉNYI ZITA A kegyhelyigazgató szinte az anyatejjel szívta magába mindazt, amit Máriapócs jelent. máriapócs. Orosz István egy éve a nemzeti kegyhely igazgatója. „Mindenki parókusa”, mint mondja, akinek éppúgy kedvesen kell fogadnia a szelfiző turistát, mint a zarándokot. A kegyhelyigazgatóval Kiss Péter beszélgetett, az interjút a Magyar Kurír katolikus hírportál jóvoltából közöljük. Egyéves tapasztalatai alapján milyen igények mutatkoznak napjainkban mindarra, amit egy búcsújáró hely kínál? Máriapócs mennyiben „múzeum”, szép hagyományok „rezervátuma”, és mennyiben elégít ki eleven lelki igényeket? OROSZ ISTVÁN: Mindazt, amit Máriapócs jelent, szinte az anyatejjel szívtam magamba. Máriapócs több mint templom, több mint búcsújáró hely: görögkatolikusságunk szíve. Szerencsés vagyok, mert kicsiny koromtól kezdve gyakran jöhettem ide, sokféle megérkezésben volt részem gyermekként, majd felnőttként, papként - időről időre a legkülönfélébb élethelyzetekben, várakozásokkal, imákkal léptem be a kegytemplom kapuján. És ugyanígy sokféle módon érkeznek ide a vendégeink, mert ők maguk is sokfélék. Van, aki gyónni akar, mások csak a templomot jönnek megnézni, aztán szelfiznek előtte, és mennek sörözni, míg megint mások számára egyhetes lelkigyakorlat helyszíne Máriapócs. És mi mindannyiukat szeretettel fogadjuk. Igaz, valamennyi igényük kielégítésére nem minden esetben törekszünk. Mi ugyanis a végső - sokszor nem is tudatos - igényükre szegezzük a tekintetünket: hogy egyszer boldogok legyenek Isten országában - errefelé próbáljuk terelgetni őket. A tapasztalatom az, hogy egyre több a turista - ami részben az autópálya közelségének köszönhető -, a búcsújárók száma viszont nem növekszik ilyen arányban. De nem is olyan régen tanúja voltam annak, hogyan válhat egy turistából zarándok. Elvetődött ugyanis hozzánk egy hölgy, aki csak a tornyokat az útról meglátva, eredeti tervét megváltoztatva kanyarodott Máriapócsra, de aztán nagyon megérintették a nálunk kapott élmények. Sokakat a történelmi érdekességek, a gyönyörű ikonok, az itt megesett három könnye- zés csodájának híre hoz el. De itt valójában nemcsak három csoda történt valamikor régen, hanem ma is folyamatosan történnek csodák: a sok hálatábla arról mesél, hogy életek fordultak meg, mély lelki változások történtek, a látogatóink sokszor évtizedes haragokat tudtak elengedni. Mi, papok pedig a gyóntatószékben sűrűn lehetünk tanúi, amint egész életüket képesek Isten elé letenni az emberek. Orosz István Hogyan áll párbeszédben a világgal egy búcsújáró hely? Ön szerint milyen téren kell változnia, alkalmazkodnia, s hogyan törekedhet arra, hogy megváltoztassa az igényeket, és sikerüljön olyan embereket is magához vonzania, akiknek korábban eszükbe sem jutott volna úti célul választani Má- riapócsot? OROSZ ISTVÁN: Foggal-kö- römmel küzdők azért, hogy Máriapócs zarándokhely maradjon. Ezért például táblát helyeztünk ki a templomban, hogy a liturgia alatt ne járkáljanak, fényképezzenek - amit sajnos gyakran nem tartanak be. Nagy gonddal őrizzük mindazt, ami Máriapócs lényegét jelenti, de nyitunk azok felé is, akik wellnesshétvégére vagy a gyönyörű táj miatt érkeznek. A programjainkkal pedig arra törekszünk, hogy a társadalom legkülönbözőbb csoportjait hívjuk meg zarándokként: orvosokat és egészségügyi dolgozókat, kerékpárosokat, motorosokat, lovasokat, „erdők-mezők szolgáit”, sportkedvelőket és így tovább. Az idén nyáron rendeztük meg az első futózarándoklatunkat, amelynek közel ezer résztvevője volt. Három-öt nagy búcsúnk van évente, amelyeken összesen harminc-ötvenezer ember vesz részt, a legnagyobbon tíz-huszonötezer. Korábban ezekre koncentrálódott a látogatók java része, míg a közbeeső időkben csak kevesen jöttek. Ez újabban változni látszik: egyenletesebb lett a látogatottságunk, ma már a téli időszak sem üresjárat. Véleménye szerint melyek egy korszerű búcsújáró hely legfőbb jellemzői? OROSZ ISTVÁN: A legfontosabb az, hogy mindenkinek a szolgálatára legyen, hogy vadidegen embereket is testvéri szeretettel fogadjon, és minden gondjukra igyekezzen megoldást találni. A máriapócsi kegyhely harminc munkatársa erre törekszik. Sok olyasmi is fontos, ami „csak” a kellemes itt-tartózkodást biztosítja: hogy kényelmes szállást, jó vacsorát és kávét, színvonalas ingyenes idegenvezetést kapjanak a vendégeink. Ez a sok apró összetevő mind hozzátartozik ahhoz, amit egy korszerű búcsújáró helynek „tudnia kell”. Mely tapasztalatai győzték meg az elmúlt év során arról, hogy amit Máriapócs jelent, arra nagy szükség van, és hogy sokak lelki javát szolgálhatja kegyhelyigazgatóként? OROSZ ISTVÁN; Nemrég, egy hétvégi búcsúnkon negyven pap gyóntatott héttől fél tizenegyig folyamatosan. Ilyen alkalmakkor mindig rengeteg könnyező embert látunk. Sok egyházközség szervezi hozzánk a lelki napját: az a húsz-száz ember aztán egy éven át nagyrészt abból él, amit itt kapott. Cursillósok és szenvedélybetegek is rendszeresen jönnek hozzánk lelkigyakorlatra. Egyre jellemzőbb, hogy parókiális vagy plébániai családtáborokat szerveznek nálunk, mivel erre is kiválóan alkalmas a környezet és az infrastruktúra. A görögkatolikus liturgia szimbólumgazdagsága, a templom szépsége, harmóniája; az, hogy itt 1750 óta milliók és milliók imádkoztak sajátos erőteret jelent, és az elcsendesülés, az elmélyülés ideális helyszínévé teszi Má- riapócsot. Csodálatos, de nagyon nehéz feladatot kaptam az igazgatói kinevezéssel. Mondtam is a feleségemnek az első hónapokban, hogy ebbe valószínűleg bele fogok pusztulni. Huszonhét éve vagyok pap, de most úgy tűnik számomra, mintha az előző huszonhat év szanatórium lett volna ehhez képest. Ám ez olyan feladat, amibe érdemes belepusztulni, mert Pócsnak nincs párja! km szenvedtek mártírhalált ZÁHONY, A megszálló szovjet hadsereg egységei 6i évvel ezelőtt Záhonyban is áldozatokkal járó erődemonstrációt tartottak. A határtelepülésen az Országos Légvédelmi Parancsnokság 3932-es tü- zérezrede volt elhelyezve. A laktanyában a megszokott napi tevékenységüket folytató katonákat annak ellenére vették felszólítás nélkül tűz alá 1956. november 4-én, hogy azok fehér ruhadarabokkal jelezték békés szándékukat. A mintegy 20 perces lövegtűz során 29 magyar katona szenvedett súlyos sérülést, öten pedig életüket vesztették a támadás során. A mártírhalált szenvedett áldozatok: Kocsány Imre őrvezető (23 éves), Lengyel József szakaszvezető (25), Stie- gelmayer Géza hadnagy (25), Torjai Gyula főhadnagy (24), Virág Ferenc honvéd (21). Tiszteletükre 1990-ben a laktanya falán emléktáblát leplezett le a még élő egykori bajtársak jelenlétében Für Lajos akkori honvédelmi miniszter - tájékoztatta lapunkat Tancsik Róbert. km teáink 4 23 óv*« é v e $ 25 éves 24 éves eves f> Az emléktábla a tüzérlaktanyában FOTÓ: TUDÓSÍTÓNKTÓL Jalla napi menüajánlata: Frankfurti leves, Milánói csirkemellragu, párolt rizs Ai Rendezvények, g esküvők i lebonyolítását, 1 hidegtálak | készítését $ vállaljuk. Napi rendelést reggel 9 óráig fogadunk el! Napi levesajánlatunk mellé és külön is rendelhetők frissensűlt ételek kedvező áron! A menü ára egyszeri rendelés esetén: 650 Ft, kiszállítással: 750 Ft. Heti előfizetéssel: 600 Ft, szállítással: 650 Ft. Nyíregyháza, Tünde u. 10/A S 20/571-1373 HIRDETÉS 0‘sváth György világpolgár halálára Kovács Sándor országgyűlési képviselő, O’sváth György és Fórján Zsolt polgármester avatta fel 2014 októberében a gyűjteményt ARCHÍV FOTÓK: KM Életének 87. évében elhunyt O’sváth György közgazdász, jogász, egykori miniszterelnöki főtanácsadó. BUDAPEST, CSENGER, O’sváth Györgyre illik a jelző: világpolgár. Budapesten született és érettségizett. Bonnban, Londonban, Párizsban tanult jogot és közgazdaságtant. Harminc esztendeig az Európai Közösség főtisztviselője Brüsszelben, nyugdíjba vonulása után az EU Bizottságának tiszteletbeli igazgatója. A rendszerváltás után Antall József külpolitikai főtanácsadója, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke, a Szuverén Máltai Lovagrend nagykeresztes tartomány- nagya, Csenger díszpolgára. A tömör életrajz hamis látszatot kelthet, mert nyílegyenes Értékes könyvek várják a kutatókat a csengeri gyűjteményben életpályát sugall, holott nem említett részletek többször is komoly fordulatot hoztak életében. Börtönben, bányában Már az érettségi előtt ösz- szekülönbözött a hatalommal, s megtapasztalhatta, hogy a küzdelem nem mindig azonos feltételekkel zajlik. Piarista diákvezetőként felszólításra sem ítélte el a Mindszenty-perben a hercegprímást, ezért az ország összes középiskolájából kizárták, később összeesküvés, tiltott határátlépés hamis vádjával börtönbe zárták, bányában dolgoztatták. 1956-ban a Keresztény Ifjúsági Szövetség egyik vezetőjeként és a Budapesti Forradalmi Tanács Tagjaként vett részt a forradalomban és szabadságharcban. A várható megtorlás elől november 14- én menekült nyugatra, ahol új életet kezdett, tanult, hosz- szú ideig Brüsszelben dolgozott. O’sváth Györggyel három interjút készítettem 1999- 2008 között. Mindig szeretettel beszélt szülőhazájáról, nem hangsúlyozta családja és saját sérelmeit. Egyszer elmesélte, hogy A rendszerváltás után rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként segítette hazánk uniós csatlakozását. Mádl Ferenccel együtt alapítója volt a Nemzeti Körnek. O’sváth György a hazatérése után sokat áldozott az O’sváth Alapítvány megszervezésére. Fő műve a Csengerben létre1980-ban térhetett vissza először Magyarországra, és akkor sem könnyen, nem is saját jogon, hanem uniós tisztviselőként. Egy európai küldöttség tagjaként érkezett, amely a budapesti kormánnyal tárgyalt a magyar acél uniós exportjáról. Nem mindennapi helyzet volt az asztal „másik oldalán” ülnie. MARIK SÁNDOR hozott O’sváth Gyűjtemény, amelynek több ezer kötet könyvét, köztük felbecsülhetetlen értékű ritkaságokat és családi ereklyéket, dokumentumokat ajándékozott. A gazdag és sokoldalú gyűjtemény immár három éve szolgálja a nyilvánosságot, a kutatókat. Gyűjtemény Csengerben