Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-06 / 258. szám

912763 2017. NOVEMBER 6-, HÉTFŐ KELET Nem bánunk kesztyűs kézzel az étellel Az élelmiszerhulladék visszaszorításáért fo­gott össze a FAO és az Európai Unió is. NYÍREGYHÁZA. Globálisan az emberi fogyasztásra megter­melt élelmiszer harmada -1,3 milliárd tonna - vész kárba évente, amely a természeti források elpazarlása mellett komoly anyagi veszteséget is jelent. Az EU becslése szerint csak Európában mintegy 88 millió tonna élelmiszerhul­ladék képződik egyetlen év alatt, melynek anyagi vonza- ta megközelíti a 143 milliárd eurót. A Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal ada­tai szerint Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ennek jelentős hányadát a háztartások ter­melik. Ez éves szinten fejen­ként mintegy 68 kilogrammot jelent. Nemrég új szándék- nyilatkozatot bocsátott ki a Élelmezésügyi és Mezőgaz­dasági Világszervezet (FAO) és az Európai Unió, amelynek fő célja, hogy 2030-ig a felére mérsékelje a fejenkénti élel- miszerhulladék-termelést. Mérlegelnünk kell- Aki megnézi a saját háztar­tását, láthatja, hogy a tudatos fogyasztók is viszonylag sok élelmiszert dobnak ki, hát még azok, akik nem figyelnek oda erre. A nagy mennyiségű kukába került élelmiszer mö­gött fenntarthatósági problé­ma áll, ami a fogyasztásban is megnyilvánul - mondta el ér­deklődésünkre Palicz Ildikó, a Helyben a Jövőnk Egyesület elnöke.- Fontos szempont, hogy a termelő - legyen az helyi vagy globális - a legegészségesebb módon állítsa elő az élelmi­szert. Tehát a bio termelés lenne az elsődleges fontossá­gú, hiszen vásárlásaink során nap mint nap találkozunk si­lány minőségű áruval, amit még azelőtt kidobunk, hogy megennénk. Megvesszük, mert az ízlelőbimbókat még korbácsolja, a szem még vá­gyakozik, de akár az ízfoko- zók, akár egy esetleges aller­gia miatt nem fogy el, esetleg eltelünk a sok gyenge minő­ség termékkel, ami végül a szemét közt végzi. A legtöbb tápérték a legjobb minőségű élelmiszerekben található, melyekből kevesebbet is fo­gyasztanánk, ha ezeket vá­lasztanánk - magyarázta a Nyíregyházi Kosár Közösség alapitó tagja, s hozzátette: sok múlik a feldolgozás mód­ján is, hiszen nem mindent tudunk nyersen és abban a formában megenni, aho­gyan megterem.- Jelentős probléma, hogy annak ellenére, hogy a terméket ízfoko- zókkal, stabilizátorok- kal és olyan kemiká­liákkal rakják tele, amik csak az eltart­hatóságát növe­lik, a tápértékét nem, boldogan vesszük meg, hiszen jó soká­ig eláll, pláne, ha még akciós is a boltban, Aztán azt vesszük észre, hogy hónapok, esetleg évek óta Évente fejenként 68 kilo­gramm ételt dobunk a kukába ILLUSZTRÁCIÓ: THINKSTOCK nem nyúltunk hozzá, ne adj a gyümölcs, az milyen kör­isten, mégis megromlott. Az nyezeti és humán terhelés­lenne a leghatékonyabb, ha a valódi igényeink alapján fo­gyasztanánk, ehhez azonban tudnunk kell, mik azok. Pél­dául biztosan nem az, hogy februárban epret együnk, hiszen Magyarországon, mérsékelt égöv alatt ezt nem lehet természetes úton hozzájutni. Tisz­tában kell lennünk azzal, hogy ha mesz- szebbről érkezik Lejárt szavatosságú ételek boltja és fiatal kukabúvárok Amerikában és Európa számos országában született már kezdeményezés az élelmiszerpazarlás visszaszorítására. Angliában az év elején nyílt egy üzlet, melyben lejárt szavatosságú, de még fogyasztható termékeket árulnak. A The Real Junk Food Project nevű áruházban (amit „igazi szemét kajának” fordíthatunk, angolul ugyanis junk foodnak csúfolják a gyorséttermi ételeket) nincsenek fix árak, mindenki annyit fizet, amennyit tud. Szerte a világon egyre népszerűbb az úgynevezett Dumpster Diving, azaz a kuka-* búvárkodás, melynek lényege, hogy a főként kevés pénzből élő fiatalok és azok, akik fel szeretnék hívni a figyelmet a mértéktelen pazarlásra, életvitelszerűen az éttermek, na­gyáruházak, hűtőházak, raktárak szemeteseiből veszik ki az élelmet. Fogásaikat rendszerint dokumentálják és közösségi oldalaikon megosztva számolnak be a portyák eredményé­ről. Mint írják, nem ritka, hogy egy egész hónapra elegendő élelmet gyűjtenek össze egyetlen nap alatt. A témában 2014-ben készült film is Just Eat It: A Food Waste Story címmel, melyben az Egyesült Államokban élő pár, Grant Baldwin és Jenny Rustemeyer tárja a világ elé, hogy az átlag amerikaiak a megvásárolt élelmiszer közel ötven százaléká­tól szabadulnak meg anélkül, hogy megkóstolták volna. A dokumentumfilm rávilágít arra is, hogy némi tudatossággal milliók életét menthetnénk meg a fejlődő országokban. sei jár, hogy termesztőnek szempont-e a föld minősége, sérülékenysége. Termékként azonban megjelenik szezo­non kívül is, s bár sem az íze, sem a minősége nem megfe­lelő, megvesszük, mert meg­kívánjuk. Nem lehetetlen, hogy aztán a kukában landol, pontosan azért, mert ehetet­len. A kukából a tányérral- Az lenne a megoldás, ha az egymást keresztező és átszö­vő szempontokat minden termék esetében számba ven­nénk és mérlegelnénk. Akkor érzékelnénk a problémát, amire választ adhatnánk ter­melőként és fogyasztóként egyaránt - ez azonban egye­lőre nem jellemző az átlag vásárlóra. Jó lenne tudato­san szemlélni a körülöttünk lévő világot, nem csak akkor, amikor a baj már olyan nagy, hogy nincs választási lehe­tőség, gondolok itt az elfo­gyasztott élelmiszerek miatt kialakult ételintoleranciára és -allergiára - mutatott rá Palicz Ildikó.- Ebben a történetben én lehetek az elrettentő példa, szerintem éves szinten „meg­ugróm” a 68 kilogrammos csúcsot - ismerte be szemle­sütve Anna, aki nyíregyházi szingliként az egyszemélyes háztartásából zsákszámra eteti a kukát száraz pékáru­val, sajttal, fogyaszthatatlan- ná fonnyadt zöldségekkel és gyümölcsökkel, megromlott felvágottakkal.- Mindig azt gondolom, amit megveszek, azt meg is eszem, de olyan borzalmasan táplálkozom, hogy sokszor el is felejtem, mi van a hűtő­ben. Amikor kinyitom a sze­metes fedelét, rettenetesen szégyenlem, hogy pazarlók, mert otthon nem ezt láttam, a szüleim elborzadnának, ha tudnák, mit művelek. Tu­dom, lehetne ésszerűbben és takarékosabban, csak a gon­dolatot tettnek is követnie kellene. Már az jobb megol­dás lenne, ha nem várnám meg, míg megromlik, hanem odaadnám a rászorulóknak, akiknek sokat jelent az étel. Ami Annának bosszúságot okoz, az Ferencnek örömet szerez. Az 59 éves, nagyon nehéz körülmények között, szinte hajléktalanként élő férfit jól ismerik Örökösföld környékén. Felesége még nem volt negyvenéves, ami­kor meghalt, Ferenc pedig magára maradt négy pici gyermekkel. Napszámba járt, mindent elvállalt, amivel pénzt szerezhetett, de nem szegődött melléjük a szeren­cse: porig égett a házuk és már nem sikerült talpra állnia a családnak. Azóta közel húsz év telt el, s a férfi sokszor a környék szemeteseiben talál­ja meg a betevő falatot.- Az emberek nagyon sok ételt dobnak ki: kenyeret, felvágottat, rengeteg gyümöl­csöt és zöldséget. Ezek nagy része ehető, semmi baja nin­csen, csak mások már nem fogyasztják el, mert egy kicsit száraz, szikkadt, fonnyadt, pöttyös vagy megnyomódott. Vannak napok, amikor keve­sebb élelmet találok, de sze­rencsére sokan segítenek a környéken, dobozokba gyűj­tik a hétvégéről megmaradt főzeléket, krumplit, rizst, húst és ideadják vagy leteszik valahová, hogy megtaláljam - árulta el Ferenc, aki éjszakán­ként testvérénél húzza meg magát. KM-CSA Az lenne a leghatéko­nyabb, ha a valódi igényeink szerint fo­gyasztanánk. * J PALICZ ILDIKÓ 4* ' /É Kelet kvíz Váimegyegyűlést tartottak a településen 1664-ben. a) Fülesden b) Gégényben c) Nagyecseden d) Tiszabercelen A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Adótraffipax A NAV megyei adó- és vámigazgató­sága az alábbi településeken tervez helyszíni ellenőrzéseket: November 6-án, hétfőn Nyíregyhá­zán, kedden Nyírbátorban, szerdán Csengerben, csütörtökön Kisvárdán és pénteken Kemecsén. A NAV munkatársai elsősorban a nyugta- és számlaadást ellenőrzik. Jogosítvány nélkül vezetett TISZADOB. A Tiszavasvári Ren­dőrkapitányság munkatársai igazoltattak egy személygép­kocsival közlekedő berzéki férfit szombaton, dél körül Tiszadobon. A rendőrök meg­állapították, hogy a 19 éves férfi nem rendelkezik vezetői engedéllyel, mivel korábban eltiltották a járművezetéstől. A rendőrök a férfit szabály- sértés elkövetése miatt elő­állították és őrizetbe vették - tudatta a megyei rendőr-fő­kapitányság sajtóosztálya. KM •> Tórpös délelőtt A Pódium Színház előadá­sában láthatták az érdeklő­dők a Hupikék törpikék című mesedarabot a Váci Mihály Kulturális Központ­ban. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Főhajtás A világ vezető hatalmai akkor, ’56-ban, megint elvettek nemzetünktől valamit... geszteréd. A gyásznap fáj­dalmas emlékezéssel tölt el, de ünneplésre is alkalmat te­remt, mert már méltó módon emlékezhetünk a hősökre, és élhetjük mindennapjainkat a nekik is köszönhető szabad­ságban - mondta szombaton Geszteréden dr. Budai Gyula. „Mit jelent nekünk, magya­roknak a szabadság?” - tette fel a kérdést a miniszteri biz­tos. Választ is adott: azt, hogy szabadon dönthetünk saját sorsunkról, életünk meghatá­rozó kérdéseiről, így ma arról is, kikkel akarunk együtt élni. Akkor, 1956-ban Moszkvából akarták megmondani, hogy mit tegyünk, tehetünk, ma Brüsszel venné magának e jo­got. Az ’56-os hősök fegyvert ragadtak, s bár szerencsére ma erre nincs szükség, más módon kell küzdenünk a sza­badságunkért. Dr. Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője az Ha nem is fegyverrel, a szabadsá- jf gért ma is küzdeni kell. DR. BUDAI GYULA gék. az áldozatok előtt Közösen leplezték le az ’56-os gránit emléktáblát fotó: sipeki Péter ’56-os események felidézésé­vel tisztelgett: „Hajnal 4-kor harsant a parancs a támadás­ra, és a következő órákban harckocsik százai, a Vörös Hadsereg katonáinak tízezrei özönlötték el az országot.” Áldozatok, mártírok „Mi, magyarok, emlékezünk erre a napra, tanulságképp is, mert ez olyan, mint június 4. - a világ vezető hatalmai megint elvettek nemzetünk­től valamit. Megcsonkították a magyarok lelkét akkor is, és november 4-én is. Az em­léktábla felavatásával emlé­kezünk 2500 honfitársunkra, akik a harcokban elestek; a sortüzek 350 áldozatára, a kommunista megtorlás 229 kivégzett mártírjára, és a ma­gyarok százezreire, akik el­hagyták az országot, és sokan hontalanul, a szülőföld utáni szüntelen vágyódással élték le életüket.” Bácskái József helyettes ál­lamtitkár a közeli történelmi tájat, Kárpátalját idézte: „A forradalmat eltipró szovjet tankokat és a hadsereg egy részét innen mozgósították. Azt is tudjuk, sok magyar for­radalmárt Kárpátaljára hur­coltak el, ott tartották őket fogva, és az ungvári börtön falán a magyar mártírok em­léktáblája ma már zarándok- hely. Kárpátalja lakossága - dacolva a szovjet diktatúrával - kiállt a magyar forradalom mellett, s vállalta ezért a meg­torlást is. Mert abban biztos volt mindem: a kommunista hatalom bosszúja nem marad el...” KM-NYZS

Next

/
Oldalképek
Tartalom