Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-30 / 279. szám

2017. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK KELET Központi intézkedések egész sora áll mögötte A lövőnkért is kutatnak A cél, hogy a hazai szakemberek is részt vegyenek nemzetközi kutatásokban ILLUSZTRÁCIÓ: A SZERZŐ NGM: több mint öt éve nő a foglalkoztatottak száma Magyarorszá­gon. Budapest. Már 64 hónapja, azaz több mint öt éve nő a foglalkoztatottak száma Ma­gyarországon - mondta Cse­resnyés Péter, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzé­sért felelős államtitkára az Ml Aktuális csatornán szerdán. Munkahelyvédelmi akció Az államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) leg­frissebb adatait kommentálva elmondta: a kedvező eredmé­nyek mögött számtalan fog­lalkoztatást segítő kormány­zati intézkedés volt. Az egyik legjelentősebb programnak a munkahelyvédelmi akciót nevezte; a program jelenleg több mint 900 ezer ember foglalkoztatását segíti elő az­zal, hogy jó néhány száz mil­liárd forint adókedvezményt hagyott a munkaadóknál, amit fejlesztésekre vagy bér­emelésekre fordíthattak. Biztató jelek Kitért arra is, hogy csökkent a közfoglalkoztatottak száma, ami megfelel a szándékok­nak, hogy az élesedő mun­kaerő-piaci helyzetben a köz­foglalkoztatottak közül minél többen helyezkedjenek el az elsődleges munkaerőpiacon. Cseresnyés Péter kiemel­te: 2010-hez képest már 735 ezerrel dolgoznak többen, és biztatónak nevezte azt is, hogy a versenyszféra már 560 ezerrel több dolgozót foglal­koztat. Az NGM szeretné, ha 70 százalék fölé nőne a foglal­koztatottság, van még tarta­lék a munkaerőpiacon - tette hozzá. MTI Egy új fejlesztési prog­ramot indított el a fel­sőoktatási intézmény. NYÍREGYHÁZA. A Nyíregyházi Egyetemnek, illetve jogelőd intézményeinek kutatómű­helyei már korábban is szá­mos nemzetközi és hazai fejlesztési és innovációs prog­ram megvalósításában vettek részt - önállóan vagy együtt­működve más egyetemek és kutatóintézetek, valamint gazdálkodó szervezetek kuta­tóműhelyeivel. Több szakemberrel- Jelenleg is több, az intéz­mény jövőjét megalapozó pályázati projekt megvaló­sításán dolgozunk. A Debre­ceni Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem és a Nyíregy­házi Egyetem konzorciuma a „Komplex vidékgazdasági és fenntarthatósági fejlesztések kutatása, szolgáltatási háló­zatának kidolgozása a Kár­pát-medencében” című pro­jekt megvalósításába kezdett. Intézményünkből elsősorban a Műszaki és Agrártudományi Intézet szakemberei vesznek részt az együttműködésben, de bevontuk a matematikai és informatikai intézetünk munkatársait is - fogalma­zott a szerdai projektnyitó konferencián Szabó Béla, a Nyíregyházi Egyetem Agrár­Több, az intéz­mény jövőjét megalapozó pályá­zati projekt megva­lósításán dolgozunk. SZABÓ BÉLA tudományi és Környezetgaz­dálkodási Tanszékének főis­kolai docense. Az egyetem tangazdaságának vezetője lapunknak beszélt a regioná­lis projekt hosszabb távú ter­veiről is.- Az a cél, hogy a hazai szak­emberek is részt tudjanak venni a különböző nemzet­közi kutatásokban, előtérbe helyezve a multifunkcionális mezőgazdasági fejlesztések kérdéseinek vizsgálatát. A konzorcium a projekt 36 hó­napos futamideje alatt a Kár­pát-medencére vonatkozó komplex vidékgazdasági és fenntarthatósági fejlesztések kutatását, szolgáltatási háló­zatának kidolgozását szeret­né megvalósítani, elvégezni. A Nyíregyházi Egyetemen a projekt részeként mega­lakította a Fenntartható Tá­panyag-Gazdálkodási Tudo­mányos Műhelyt. A hároméves kutatómun­kát részletesen megtervez­tük, a tápanyag-visszapótlási kísérleti parcellákban az őszi vetésű növényi kultúrákat már el is vetettük - mond­ta lapunknak Szabó Béla. A szakember hozzátette: az együttműködés perspektívát A program nyíregyházi szek­ciójának nyitórendezvényét szerdán tartották a Nyíregy­házi Egyetem Műszaki és Ag­rártudományi Intézetében. A projektnyitó konferencián a Debreceni Egyetemről prof. dr. Jávor András, a program jelent az egész egyetem, a kutatóműhely munkatársai­nak, de a hallgatók számára is, mivel ők aktív részesei a gyakorlati megvalósításá­nak. A hallgatók a kutatás so­rán szerzett tapasztalataikat, eredményeiket tudományos diákköri esszékben és szak- dolgozatokban foglalhatják össze. KM-TG szakmai vezetője részletesen ismertette a célkitűzéseket, majd hat szakmai előadás is elhangzott a Nyíregyházi Egyetem kutatóműhelyeinek azon munkatársaitól, akiket bevontak a konzorciumi pro­jektbe. Csökken a közfoglalkoztatottak száma fotó: ém Elkezdődött a projekt Az online csak követi az offline-t Újra fókuszban van a szellemitulajdon-jog Az idén 35 ezer forintot szánnak az internete­zők karácsonyi ajándé­kokra. BUDAPEST. Az idén karácsony­kor átlagosan csaknem 35 ezer forintot szánnak a hazai internetezők ajándékokra, a tavalyinál mintegy 14 szá­zalékkal többet - derül ki az Árukereső.hu felméréséből, amelyet a GKI Digital közre­működésével készített. Hat embert ajándékoznánk Az aktív internetezők átlago­san legalább 6 embert szeret­nének megajándékozni, fő­ként a szűk családon belül. Az Árukeresőt ismerő vagy hasz­náló internetezők 85 százalé­ka online tervezi beszerezni a karácsonyi ajándékokat. A hagyomány az hagyomány Az online vásárlás azonban nem fogja teljesen kiváltani az offline üzletek szerepét, bevásárlóközpontokban, plázákban minden második, egyéb boltokban, szaküz­letekben minden harmadik internetező fog körbenézni, hogy ajándékokat vegyen. A vásárlások előtt az ér­deklődők jellemzően több webáruház kínálatát is meg­nézik, a vásárlást tervezők kétharmada legalább három forrásra fog támaszkodni. A felmérés szerint a karácsonyi időszak online akciói egyre nagyobb csábítást jelentenek azoknak is, akik az év többi időszakában szívesebben jár­nak személyesen vásárolni. Jönnek a slágertermékek Karácsony előtt mindig meg­jelennek az adott évre jellem­ző slágertermékek, de a teljes internetező lakosság körében az idén is a ruházati cikkek, könyvek, szépségápolási ter­mékek, valamint a játékok a legnépszerűbb ajándékok. Emellett a nagyobb értékű műszaki cikkek, például a televíziók, okostelefonok, tabletek esetében is kiemelt forgalomra számíthatnak a kereskedők. mti Van kínálat fotó: ém Brüsszel. Az Európai Bizott­ság intézkedéseket terjesztett elő a szellemitulajdon-jog megfelelő alkalmazása érde­kében az európai vállalatok, különösen a kis- és középvál­lalkozások (kkv-k) és az indu­ló innovatív vállalkozások in­novációba és a kreativitásba beruházásaik ösztönzése cél­jából - közölte Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, nö­vekedésért, beruházásokért és versenyképességért fele­lős uniós biztos Brüsszelben szerdán. Európa gazdasági növeke­dése és versenyképessége attól függ, hogy úgy az indu­ló innovatív vállalkozások, mint a nagyvállalatok milyen mértékben ruháznak be új öt­letekbe és tudásba. Az átfogó intézkedéscsomag célja, hogy javítsa és érvényre juttassa a szellemitulajdon-jogok al­kalmazását, valamint hogy ösztönözze a technológiai és termékfejlesztési beruházást Európában. Jogviták rendeződhetnek A kezdeményezés által köny- nyebb lesz a szellemitulaj­don-jogok megsértésével szembeni fellépés, elősegíti a több országra kiterjedő jog­viták rendezését, és segíti a fellépést a hamisított vagy kalózáruk ellen. mti © Karácsony előtti lehalászás A halakat osztályozzák szakemberek a karácsony előtti lehalászáskor a tömörkényi halasta­vaknál. Lesz elég hal a boltokban. fotó: mti, máthé zoltán Tizenhét éves csúcson van a gazdasági közhangulat Azeuróövezetben erősödött a bizalom az építőiparban és a fogyasztók körében. BRÜSSZEL. Tizenhét éves csúcsra erősödött a gazdasági hangulat az euróövezetben novemberben, híven tükröz­ve a növekedési ütem gyor­sulását és a foglalkoztatottság bővülését. Az Európai Unió gazdasági és pénzügyek főigazgatósága által szerdán kiadott jelentés szerint az októberi 114,1 pont­ról 0,5 ponttal, 114,6 pontra - 2000 októbere óta a legma­gasabb szintre - emelkedett a gazdasági hangulatindex az euróövezetben. Elemzők is 114,6 pontot vártak. Az Euró­pai Uniót tekintve a gazdasá­gi hangulatindex 0,1 ponttal 114,3 pontra nőtt, ami 2007 júniusa óta a legjobb érték. A legnagyobb nem euróö­vezeti tagállamban, Nagy-Bri- tanniában romlott a gazdasá­gi hangulat, az ESI értéke 2,5 ponttal 108,8 pontra csök­kent, míg Lengyelországé mérsékelten, 0,7 ponttal, 106,1 pontra nőtt. Erősödött a bizalom Az euróövezetben erősödött a bizalom az építőiparban és a fogyasztók körében, ennek hatását azonban részben ki­oltotta a kiskereskedelemben tapasztalt visszaesés, míg az ipar és a szolgáltatások sze­replői között stagnálást mér­tek. Segít a finomhangolásban Érdekes módon az árvárako­zások meredeken emelked­tek az ipari vállalatok és a fogyasztók körében, a kiske­reskedelemben és a szolgál­tatások terén azonban csak enyhén erősödtek, az épí­tőiparban viszont stagnáltak. Ezek az adatok fontosak le­hetnek az Európai Központi Bank monetáris politikájának következő finomhangolása­kor. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom