Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-26 / 250. szám

2017. OKTÓBER 26-, CSÜTÖRTÖK KELET Bérek: nincs gyógyszer az orvoslásra? Havi nettó átlagkereset megyénként 2017. első félév Az országos átlag: 193 064 forint Bői . Jorsod-Abaúj-Zempléi , r* S4®4§f ógrád imwé - Heves IsC 178987 Szabolcs- Szatmár-Bereg 1S4095 Budapest Veszprém Fejér 07 ®4® I78f8i í84687 Zala \ „ / Pest Jász-Nagykun­17624® A­Hajdú-Bihar % 15811® ' Bács-Kiskun f4Ayr 161156 fY/ „ ű°lna ^Csongrád­it Ü7 csanád Békés 141111 A bérkülönbség okai szerteágazóak, megol­dást pedig nem igazán találtak a szakemberek. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Pekó László finoman szólva is szkeptikus az uniós szin­tű bérunió megvalósításával kapcsolatban, mint mondta, abba minden bizonnyal bele­rokkanna a magyar gazdaság. A hazai viszonyokra kitérve kifejtette: sajnos nem új ke­letű a probléma, miszerint hazánk keleti csücskében ala­csonyabb bérért dolgoznak az emberek, mint teszik azt nyugaton.- Ez a munkaerő-kereslettel és -kínálattal is összefüggés­ben áll, ami értelemszerűen kihat a bérezésre. Sajnos Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben jóval kevesebb verseny- képes vállalkozás működik, mint nyugaton. Nálunk több a kényszervállalkozás, a leg­több cég technológiája nem eléggé fejlett, így nem tudnak versenyképesen gyártani, ter­mékeket előállítani vagy szol­gáltatni. Az alacsony bérezés negatív hatással van régiónk vásárlóerejének mértékére is - fogalmazott lapunknak Pekó László. A Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnöke, aki az országos lefedettségű Ügy vélem, történelmi gyökere van a bérkülönb­ségnek. CZOMBACSABA kereskedelmi lánc, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke is egyben, hozzátette: náluk nincsen országon be­lüli differencia, ugyanannyi pénzt visz haza egy Baranya megyei bolti eladó, mint egy Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei. - Az országon belüli bér- különbség oka talán megyénk településszerkezetében is ke­resendő. Településeinknek alacsony a népességmegtartó ereje, a már említett bérszín­vonal pedig alacsony vásár­lóerőt generál - mondta Pekó László, aki szerint az uniós források célzott felhasználá­sával, technológiafejlesztés­sel és a versenyképesség nö­velésével mérsékelni lehetne valamelyest a régiók közti bérfeszültséget.- Jó döntésnek vélem vi­szont a nyugdíjas-szövetke­zetek megalakításának lehe­tőségét, cégünk is szeretne majd a megyében létrehozni egyet, ugyanis a kistelepülé­seken, ahol sok a közmunkás és a nyugdíjas korú, munka­erőhiánnyal küszködünk. A kedvező adózási rendszer ré­vén mind az idősebbek, mind pedig a honi gazdaság jól jár­hat, hisz a plusz jövedelem révén növekedhet a vásárlóe­rő - tekintett előre a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Történelmi gyökerek- Úgy vélem, történelmi gyö­kere is van a bérkülönbség­nek, s nem igazán látom a jövőben annak a lehetőségét, hogy ez pozitív irányba vál­tozzon - kezdte elemzését Czomba Csaba, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: KSH vétségének (VOSZ) megyei el­nöke, aki „ráhangolódásképp” egy nyolcvanas évekbeli törté­netet is megosztott lapunkkal. - Mikor még a Taurus nyír­egyházi villamosüzemében dolgoztam, az új gyáregység avatóünnepségére, majd az azt követő munkásgyűlésre ellátogatott hozzánk a fővá­rosi központból az akkori ve­zetőnk. Itt voltak még a párt­vezetésből, KISZ-titkárok és különböző állami potentátok. Az ünnepi beszédek végén jö­hettek a kérdések. Egyik kol­légám, aki Budapesten tanult be, szót kért. Megkérdezte, miért kapnak a fővárosi üzem­ben ugyanazért a munkáért jóval több bért, mire a válasz az volt: örüljünk, hogy itt nekünk egyáltalán van mun­kánk... - emlékezett vissza az akkori történésekre Czomba Csaba. - Sajnos a rendszervál­tás után sem sokat változott a helyzet, és nem is várható érdemi előrelépés. Olyan kor­mány nem lesz, aki törvényt hoz arra, hogy minden hazai cégnél ugyanannyit keressen a mérnök vagy a programozó. Itt legfeljebb a minimálbérrel lehet „játszani”, de ez csak egy kis szelete az egésznek- tette hozzá a VOSZ megyei elnöke, aki szerint az uniós szintű bérunió megvalósítása csupán demagógia, egyszerű­en kivitelezhetetlen, hiszen arra az volna a multik válasza, hogy Ázsiába, Afrikába vagy Latin-Amerikába vinnék el a gyáraikat. Nincs realitása- Az országon belüli bérkülön- bözetet a közeljövőben nem lehet kiegyenlíteni, ennek egyszerűen nincs realitása - jegyezte meg Lakatos Tibor nyíregyházi vállalkozó. - Több lábon álló cégünk ebben az év­ben ünnepli fennállásának 26. évfordulóját. Örömmel állapít­hatom meg, hogy az alapító ta­A bérszín­vonal pedig alacsony vásárlóerőt m generál. PEKÓ LÁSZLÓ d gok közül most is többen dol­goznak nálunk. Azok közül, akik időközben elmentek kül­földre, az idén néhányan visz- szatértek hozzánk. Azért, mert tudják, hogy figyelünk a szoci­ális érzékenységre. Egy nagy- vállalatnál a munkavállaló általában egy a sok közül, itt a személyes problémák mielőb­bi megoldására törekszünk. Az állományunk mintegy hat­van százaléka legalább öt éve dolgozik a cégünknél. Minden dolgozónk az életszükséglete­inek megfelelő bérhez jut, el tudja tartani a családját. Éven­te törzsgárdajutalmat adunk és a szociális juttatásokra is ügyelünk. Az a cél, hogy a dolgozó érdekelt legyen a cég jövőjének építésében, és ma­gáénak érezze azt. km-tg, ltl Ez egy idealista felfogás A bérunió egy idealista felfo­gás, a gyakorlatban sem Eu­rópában, sem pedig országon belül nem valósítható meg. A kapitalizmusban, így Ma­gyarországon is csak az elér­hető profit dominál, a bérek is ennek vannak alárendelve. - Jogos a felvetés, hogy a Ma­gyarországra települt multi­nacionális cégek alkalmazott­jai miért keresnek kevesebbet, mint Nyugat-Európában. Erre nagyon egyszerű a válasz: ha ez nem volna így, akkor a multik nem ide települné­nek, hanem elmennének egy másik országba - fogalmazott Terdik János, az acélszerke­zetek gyártásával foglalkozó nyíregyházi cég vezetője, aki elmondta: amennyiben dol­gozóinak nyugati bért volna kénytelen adni, akkor nem tudná elvállalni a jelenlegi munkáit, a német partnere pedig elvinné a munkát más, kelet-európai országba. Megkérdeztük Költöznél a magasabb jövedelem reményében? Pék Nikoletta Vaja Egyedül nem indulnék neki az országnak. Előbb megpró­bálnék a lakóhelyemen vagy a megyében elhelyezkedni. Ha lenne partnerem a költö­zésben és az új életben, talán könnyebben döntenék. Pelsőczi Gergő Nyíregyháza Nem én lennék az első a csa­ládban, aki Dunántúlra költö­zik. Szeretném megalapozni a jövőmet, ehhez pedig pénz is kell. Ha ugyanazért a munká­ért többet kapnék az ország túlsó részén, nekivágnék. Lajti Evelin Nyíregyháza Ha a megyéből el is költöz­nék, a térséget már nem hagynám el, legfeljebb Deb­recenig mennék. Szeretek itt élni, és abban reménykedem, hogy fogok annyit keresni, amiből eltartom magam. Szűcs Adrienn Kótaj Egyelőre nehezen válnék meg a családomtól és a bará­taimtól, de valószínűleg eljön az idő, amikor választanom kell a biztos kereset vagy az otthonom között. Az orszá­got viszont nem hagynám el. ® Történeti kert mint helyi erőforrás Tablókiállítást nyitott meg szerdán a megyeházán Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke és Lipcsei Ágnes, a Regi­onális Közhasznú Egyesület elnöke. fotó: sipeki Péter Egy méhkaptár teteje csapódott a mentőnek Csúcstechnológia az urológiai műtéteknél NYÍREGYHÁZA. Nem minden­napi baleset miatt kellett a mentőben fekvő beteghez új esetkocsit hívni a napokban.- A 36-os főút Tiszavasvári és Nagycserkesz közötti sza­kaszán megkülönböztetett jelzéssel közlekedő tiszavas­vári esetkocsink a nyíregyhá­zi kórházba szállított kedden délután egy beteget, amikor az előtte haladó kisteherautó platójáról az erős szélben egy méhkaptár teteje lerepült, és eltalálta a kocsit - mond­ta el lapunk érdeklődésére Ilyés György megyei vezető mentőtiszt. A becsapódó tető komoly kárt okozva a mentő­kocsi elejét, a hűtőrácsot és a motorháztetőt rongálta meg, de nem tette működésképte­lenné a járművet, a rendőr­ségi helyszínelés miatt mégis egy másik mentőautónak kel­lett tovább vinnie a beteget a Jósa András Oktatókórházba, ami mintegy félórás idővesz­teséget okozott. Úgy tudni, a teherautó ve­zetőjével szemben közúti közlekedési baleset gondat­lan okozása miatt eljárást in­dított a rendőrség. km |fC| CT Hírek, fotósorozatok, extra esti kiadás a © ketet.hu Digitális Kelet oldalán. Kelet kvíz Itt született Zsindely Ferenc (1891. december 25. -1963. április 26.) jogász, író, miniszter. a) Záhonyban b)lbrányban c)Rakamazon d) Kisvárdán A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. A szövetmélység és -sű­rűség alapján állítja be a sugárterhelést az új, speciális C-karú röntgen. nyíregyháza. Érthető volt dr. Adányi József lelkesedése, amikor a Jósa András Okta­tókórház Urológiai Osztályá­nak új műszereit mutatta be, hiszen olyan berendezéseket kaptak, amelyek csak a nyír­egyházi kórházban segítik az urológiai betegek kezelését. Az osztályvezető főorvos elsőként arról a 15 millió fo­rint értékű műtőasztalról beszélt, mely az összes uroló­giai beavatkozásra alkalmas, beleértve a speciális kő- és Fontos, hogy a műszer kis sugárterhelést jelent a betegekre. DR. ADORJÁN GUSZTÁV Dr. Adányi József főorvos és a hatvanötmillió forint értékű műszerek FOTÓ: SIPEKI PÉTER endoszkópos műtéteket is. - A 450 kilogramm teherbírá­sú műtőasztal karbonszálas elemeket tartalmaz, nincs benne fém és teljesen átsu­gározható. A hagyományos műtőasztalokhoz képest a magassága sokkal nagyobb tartományban állítható, a pá­ciens tökéletes pozicionálása, az optimális magasság rögzí­tése jelentősen növeli a be­avatkozás biztonságát - sorol­ta dr. Adányi József, majd az ötvenmillió forint értékű, más hazai kórházban nem látható C-karú röntgen következett. - A fiat detektorral felszerelt berendezés a legmodernebb és legnagyobb teljesítményű röntgenkészülék, mely nagy felbontású, tökéletes képet ad, nemcsak a csontok szer­kezetéről, hanem a lágyré­szek struktúrájáról is, ami létfontosságú az endoszkó­pos és laparoszkópos be­avatkozások során - mondta a szakrendeléseken évente több mint 30 ezer járó-, és az osztályon évi több mint 3 ezer fekvőbeteget ellátó osztály vezető főorvosa.- Rendkívül fontos, hogy a műszer a nagy teljesítménye ellenére alacsony sugárterhe­lést jelent a betegek és a keze­lő személyzet számára is - ezt már dr. Adorján Gusztáv, a me­gyei kórházak főigazgatója tet­te hozzá, hangsúlyozva, hogy az intézményeikben kiemelt figyelmet fordítanak a betegek biztonságára. Az új műszerek pedig ezt a célt is szol- gálják. KM-BM

Next

/
Oldalképek
Tartalom