Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-24 / 248. szám

2017. OKTÓBER 24., KEDD Anyanyelve: magyar Bevallom őszintén: nem tudom, hol tartunk, illetve holt tart Ukrajna. Egyesek szerint egy korszerű oktatá­si törvényt kreáltak, mások szerint viszont ilyen jellegű nyelvtörvényt, vagy oktatá­si törvényt - mindegy, mi­nek nevezzük - csak olyan országvezetés hoz, melynek ibolyaszínű sejtelme sincs arról, mi a nemzeti kisebb­ség, milyen jogok illetik. Megdöbbenésemhez egye­lőre keresem a szavakat, mi­kor olyan nyilatkozatokat olvasok, mint amit az ukrán oktatási miniszter asszony volt kedves a napokban közhírré tenni, hogy úgy­mond azoknak a gyerekek­nek az érdekében született a törvény, akik lényegében ukránok, csak magyar szár­mazásúak (!), s így joguk van az állam nyelvét perfekt módon elsajátítani. Ebben csak az a bökkenő, hogy eddig tanulhatta Tarasz Sevcsenko nyelvét bármely kisebbség, az új törvénnyel viszont elvész az az elemi joga a nemzetiségeknek, hogy anyanyelvükön tanul­hassanak szülőföldjükön. És itt a hangsúly a szü­lőföldön van! Mert nem mindegy, hogy valaki ön­ként vállalja a kisebbséget, mert el- vagy kivándorol, vagy az országhatárt tolo­gatják a nagyhatalmak tet­szésük szerint jobbra-balra. Egy másik vad megnyilat­kozás szerint tarthatatlan, hogy az ukrán állam pénzén tanuljon a nemzeti kisebb­ség az anyanyelvén. Első hallásra nem is értettem, mit akar a tótumfaktum, hisz az ukrán állam pénze is polgárainak adójából jön össze (vagy mégsem?), me­lyet a kisebbség ugyanúgy gyarapít, mint a „szín” uk­rán. Annak idején a szovjet birodalomban is volt lehe­tősége a magyarnak, hogy anyanyelvén tanuljon. Most meg nem lesz? Árpád ukrán földjén beszéljen ukránul a magyar? Akkor meg milyen irány ez, ha a kisebbség az ukrán alkot­mányban rögzített alapjo­gát sem gyakorolhatja? Ez lenne az út Európába? GYÖRKE LÁSZLÓ Kárpátaljai magyarok: „Ezt is túléljük” Az új ukrán oktatási törvény eddig soha nem látott visszhan­got keltett a környező országokban. ungvár Mindenkinek tudnia kell annak az országnak a hi­vatalos nyelvét, ahol él. Ez egy általánosan elfogadott tézis, amire Ukrajna is hivat­kozik, amikor a törvényhozás az oktatási törvény 7. cik­kelyének első pontjában ki­mondta: „A tanintézmények­ben folyó oktatás nyelve az államnyelv”. Mi ezzel a gond? - kérdezheti a kívülálló. Egy kis történelem Kárpátalját az elmúlt évszá­zad során fél tucat állam­formáció között dobálták a történelem viharai. Még ma is akad olyan idős ember pél­dául Nagyszőlősön, aki élete során hat országban is meg­fordult, miközben ki sem tet­te a lábát az otthonából. Mindezen hányattatások során azonban legalább egy dolog maradt stabil: az itt élő magyarok mind a mai napig - még a legvadabb sztálini időkben is - az anyanyelvü­kön tanulhattak. Ukrajna az önállósodása óta keresi a saját önmegva­lósításának útjait. Ismeretes, hogy az ország lakosságának mintegy harminc százalé­kának orosz az anyanyelve. Az, hogy a lakosság közel egyharmada az orosz nyel­vet használja, idegessé tet­te a hazafias és nacionalista érzelmű több­séget. Megszü­letett hát az új jelszó: Ukrajná­Ukrán nyelvóra egy kárpátaljai magyar iskolában ban mindenki köteles ukrá­nul tanulni és beszélni. A magyarokon csattant Mivel a keleti végeken élő orosz ajkúakkal kialakult fegyveres konfliktus is egy nyelvtörvényi vita következ­ménye, az ukrán vezetés már elcsépeltnek vélte az oro­szokkal példálózást, így az oktatási törvény nyelvi kité­tele tekintetében a kárpátaljai magyarokban találta meg az újabb bűnbakot. Egy ideje összevont sajtó­hisztéria alakult ki Ukrajná­ban azzal kapcsolatban, hogy Kárpátalján tulajdonképpen egy magyar nyelvű gettó (!) jött létre. Riportok tucatjai szóltak arról, hogy az ukraj­nai magyarok nem is akarnak ukránul megtanulni. Arról persze elfeledkeztek: az ukrán állam a fennállá­sának negyedszáza­id. Spenik Sán­dor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tu­dományos In­tézetének igazgatója Élhetetlen az ország A becsült adatok szerint Uk­rajna munkaképes lakos­ságának mintegy tíz-húsz százaléka mostanság Nyu- gat-Európában próbál meg­élhetést találni. E probléma megoldása helyett azonban váratlanul az oktatás nyelve lett a legégetőbb gond az or­szágban. „Nem elég a keleti agresz- szor, a kormány most még nyugaton is ellenségeket ke­res magának” - állapította meg az oktatási törvény omi­nózus cikkelyével kapcso­latban Hennagyij Moszkal, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatás elnöke. Szerinte a szóban forgó törvényi kitétel megvalósíthatatlan Kárpátal­ján, ahol mintegy száz magyar oktatási nyelvű iskolában kö­zel 16 ezer gyerek tanul. da alatt nem volt képes meg­teremteni a feltételeit annak, hogy az itt élő nemzeti ki­sebbségek megfelelő szinten tudják elsajátítani a ország hi­vatalos nyelvét. így hát most az országban élő magyarok lettek a bűnbakok, akik min­dennek ellenére nem hajlan­dók maguktól, parancsszóra megtanulni ukránul, ami tu­lajdonképpen állampolgári kötelességük volna. Megvalósíthatatlan törvény- Én optimista vagyok. Sze­rintem ez a törvény ebben a formában nem fog működni- mondja Maha László, a ma­gyar tannyelvű csapi Széche­nyi István Iskola igazgatója. Bizakodásának alapvető oka, hogy már most is jelentős a tanárhiány Kárpátalján. Ha a törvény szerint há­rom-négy év múlva az ötödik osztálytól kezdve, egy-két ki­vétellel minden tantárgyat uk­ránul kell majd tanítani; hon­nan teremt elő az állam annyi tanerőt, amivel ennek eleget tud tenni? A magyar iskolák­ban jelenleg dolgozó pedagó­gusok nincsenek felkészülve arra, hogy máról holnapra uk­ránul kezdjék meg a szaktan- tárgyuk oktatását. Az ukrán nemzetiségű tanítók közül pedig ugyan ki fog vállalkozni arra, hogy minimális fizetésért isten háta mögötti színmagyar falvakba költözzön? Magyar gyerekek ukránul?- Egy gyerek csakis a saját anyanyelvén képes a legjob­ban elsajátítani a tananyagot- szögezi le Zsoffcsák Klára, a magyar határtól tíz kilomé­terre fekvő Szűrte iskolájának igazgatója, ahol magyarul és ukránul is folyik az oktatás. Egy gyerek a saját anya- nyelvén képes a legjobban elsajátíta­ni a tananyagot. Hazafias sarok magyar és ukrán zászlóval ZSOFFCSÁK KLÁRA első évfolyamot. Háromezer hrivnyás (30 ezer forint) kez­dő fizetésért ugyan ki akar manapság tanító lenni? - te­szi fel a költői kérdést Tyahur László igazgatóhelyettes. Az ungvári egyetemen sem bizakodóak. Ha nem lesznek magyar iskolák, akkor magyar anyanyelvű tanárokra sem lesz szükség. Dr. Spenik Sán­dor dékán szerint a kiút csak a magánszektor lehet. Sze­rencsére az IT-cégek egyelőre sorban állnak a karon végzett fizikusokért és matematiku­sokért. Ha pedig elfogy a diák a tanszékek munkatársai előtt még mindig nyitva áll a tudományos munka. Fény az alagút végén? A nemzetközi felháborodás és az Európa Tanácsnak az ukrán oktatási törvény 7. cik­kelyével kapcsolatosan meg­szavazott elítélő álláspontja nyomán a kijevi kormányzat és azon belül az oktatási szak­tárca újabban puhulni látszik. Pavlo Klimkin külügyminisz­ter jelenleg sorban járja végig a háborgó országokat, hogy biztosítsa őket a kifogásolt tör­vénycikk félreérthetőségéről. Lilija Hrinevics oktatási tárcavezető pedig már kifej­tette, hogy az oktatás nyelvét szabályozó cikkely tulajdon­képpen csak egy rugalmas kerettörvény, ami nem is azt tartalmazza, amit benne meg­fogalmaztak. Kijevet szemmel láthatólag észre térítette az a magyar ígéret, hogy a szóban forgó törvényi kitétel jelen formájá­ban alkalmazása akár Ukrajna európai uniós társulási egyez­ményének végét is jelentheti. Mindenesetre most mindenki a Velencei Bizottság állásfog­lalására vár. PALKÓ ISTVÁN FOTÓK: NEMES JÁNOS Jelenleg az iskola 276 ta­nulójából 160 tanul ukrán tannyelvű osztályokban, köz­tük magyarok is. A kérdésre, hogy milyen az utóbbiak elő­menetele a magyar osztályok­ban tanuló társaikhoz képest, eleinte kitérő választ ad. Vé­gül - a magnó leállítása után - elárulja, hogy sokkal ne­hezebben sajátítják el a tan­anyagot, mint a párhuzamos magyar osztályokban tanuló társaik, sőt az ukrán nyelvű érettségin sem teljesítenek jobban. Mi lesz veled, tanárképzés? Kárpátalján jelenleg három felsőfokú tanintézményben képeznek pedagógusokat a magyar tannyelvű iskolák ré­szére. A beregszászi II. Rákó­czi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, a Munkácsi Állami Egyetem tanítóképző karán, és az Ungvári Nemzeti Egye­tem Ukrán-Magyar Oktatási- Tudományos Intézetében. Munkácsról szomorú hírt kaptunk: a magyar tagozat három évfolyamán mindösz- sze 36 diák tanul, és az idén kellő számú jelentkező hi­ányában nem is nyithattak Ukrajna ígéretet tett - meghívást kapott a miniszter Balog Zoltán: Ukraj­na nem változtat a magyar nemzetiségi oktatáson a Velencei Bizottság döntéséig. KIJEV. Magyarország ígéretet kapott, hogy addig nem ve­zetnek be semmilyen változ­tatást Ukrajnában a magyar kisebbség oktatásában, amíg nem születik meg az Európa Tanács Velencei Bizottságá­nak állásfoglalása az új ukrán oktatási törvény erre vonat­kozó részeiről - közölte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a napokban Ki- jevben Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszterrel és Pavlo Klimkin külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után. Balog Zoltán hangsúlyozta: a magyar kormány elsősor­ban a kárpátaljai magyarság érdekeit tartja szem előtt, to­vábbra is velük egyetértésben kívánják folytatni a megbe­széléseket a kijevi vezetéssel. Javaslatok az asztalon Szavai szerint jogos az ukrán kormány elvárása, hogy Uk­rajnában mindenki jól beszél­je az államnyelvet, beleértve Kárpátalját is, ahol fontos megerősíteni az ukrán nyelv oktatását. Megjegyezte, hogy a Kár­pátaljai Magyar Pedagó­gusszövetségnek számos szakmai javaslata van arra vonatkozóan, miként lehet hatékonyabbá tenni az uk­rán nyelv oktatását a ma­gyar kisebbség számára. Az ukrán oktatási miniszter és a külügyminiszter is meg­erősítette, hogy az 1991-ben megkötött magyar-ukrán alapszerződés továbbra is érvényben van, ami pedig biztosítja az ukrajnai magyar Balog Zoltán a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2017-es tanévnyitó ünnepségén, Beregszászon fotó: mti. nemes János kisebbségnek az anyanyelvű oktatást minden szinten.- Éppen ezért azt várjuk, hogy ne csökkenjen az anya­nyelvi oktatás jelentősége és szintje a jövőben - fűzte hoz­zá Balog Zoltán. Mások is tiltakoztak A Petro Porosenko elnök ál­tal szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része - amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatály­ba - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mel­lett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztálya­iban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd Meghívás a miniszternek Balogh Zoltán megjegyez­te, hogy az elmúlt hat évben rendkívül sokat tett a magyar kormányzat a Magyarorszá­gon élő ukrán nemzetiségűek támogatásáért. Azért, hogy erről az ukrán oktatási mi­niszter személyesen is megy- győződhessen, meghívta őt magyarországi látogatásra. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom