Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-19 / 245. szám
t 2017. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK [gl Alj l 111 If! 1 KELET wmmmm iiiiimiiisiiiisi Várhatóan nem egyszeri lesz a nyugdíjprémium Orbán Viktor: Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok Orbán Viktor: Az együttműködés azt is jelképezi, hogy Közép-Európa a mi otthonunk fotó: mti/szigetváry zsolt BUDAPEST. Először Magyarország történetében nyugdíjprémiumot fizet a kormány novemberben, ilyen még nem volt, ez egy előrelépés - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Idősek Tanácsa ülésen, az Országházban. A miniszterelnök kiemelte: „Olyan országot akarunk építeni, amelyben minden nemzedéknek megvan a maga helye, egy több- generációs Magyarországban gondolkodunk”. Karácsony előtt: utalvány A kormányfő a tanácskozáson közölte azt is: javasolják, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is kapjanak karácsony előtt 10 ezer forint értékű Er- zsébet-utalványt a nyugdíjasok. A nyugdíjprémiumról szólva Orbán Viktor elmondta: a kiszámításának alapja a 4,1 százalékra tervezett gazdasági növekedés. A háttere pedig az, hogy ha a gazdaság jól teljesít - 3,5 százalék fölött -, akkor abból az egész országnak többlete keletkezik, amiből a nyugdíjasoknak is részesülniük kell, mert „ha sikeres az ország aktív része, akkor legyen sikeres a már inaktív része is”, hiszen az ő munkájuk hozzájárult a most aktívak sikeréhez - fejtette ki. Beszélt arról is, hogy 2018- ra 4,3 százalékos bővülést terveznek, így „jó reményünk van arra, hogy (...) 2018-ban is lesz nyugdíjprémium”, vagyis várhatóan nem egy egyszeri eseményről van szó. A kormány terve egyébként az, hogy a gazdaság növekedése tartósan 3-5 százalék között legyen, sőt egyszer érje el az 5 százalék fölötti szintet is - közölte. A miniszterelnök felidézte, 2010-ben megállapodást kötöttek a nyugdíjasokkal arról, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, amit sikerült tartani, sőt szerény növekedés is történt. Azt is kiemelte, hogy az államadósság minden évben csökken, a nyugdíjakat nem hitelből fizetik és emelik, hanem az ország saját teljesítményéből. A kiszámítás módja Az ülésen Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a kiszámításáról elmondta: a nyugdíjprémium maximuma 12 ezer forint, amit egy átlagnyugdíjas meg is kap. A prémiumon felül kiegészítő nyugdíjemelést is fizetnek, ami egy 118 ezer forintos átlagnyugdíjnál több mint 11 ezer forintot jelent. így egy átlagnyugdíjas mintegy 23 ezer forinttal kap többet novemberben, mint amennyi esedékes lenne - közölte Novák Katalin. mti Kiragadott mondatok A Fidesz szerint a miniszterelnök szerdai bejelentése az időseket támogató újabb intézkedésekről azt igazolja, hogy az idős emberek számíthatnak a kormányra és a kormánypártokra - mondta Puskás Imre, a Fidesz szóvivője. A Kereszténydemokrata Néppárt üdvözli a kormányfő bejelentését, miszerint idén először nyugdíjprémiumot kapnak a nyugdíjasok. A kisebbik kormánypárt azt írta, ez annak köszönhető, hogy a 2010 óta tett erőfeszítések beértek, a magyar gazdaság jó teljesítményt nyújtva megteremtette a lépés anyagi hátterét. A magyarok azt akarják, hogy Európa külső határai legyenek zárva, a belsők pedig nyitva, mondta a kormányfő. Budapest. A magyarok azt akarják, hogy Európa külső határai legyenek zárva, a belső határai pedig továbbra is nyitottak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Duna Régió Stratégia 6. éves fórumát megnyitó beszédében. „Mindig erre jöttek fel” Úgy fogalmazott: a régióban élők tisztában vannak a Du- na-völgy geostratégiai jelentőségével, hiszen „az Európában helyet foglalni akarók mindig ezen az útvonalon keresztül jöttek föl, Magyar- ország pedig az utolsó védvonal (...) volt a Nyugat felé”. Ma is létezik egy olyan elképzelés, egy „tervszerűen végrehajtott akció”, amely arra irányul, hogy kevert társadalmakat hozzanak létre Európában, aminek legnagyobb kárvallottjai a Duna-völgyi népek lennének, de „nem hagyjuk, mert ellenállunk, védekezünk” - mondta. „Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok: először a határaink erejét tesztelik, utána nagy tömegben juttatnak be új népelemeket Európába, A cél: az összes Duna-völgyi ország tagja legyen az Európai Uniónak. ORBÁN VIKTOR utána konfliktusok következnek, aztán a jövevények többségbe jutnak, és végül pedig megszervezik a maguk párhuzamos közigazgatását” - fejtette ki a kormányfő. Hozzátette, bízik abban, hogy a schengeni rendszer hamarosan újjáéled „jelenlegi tetszhalott állapotából”, hiszen az EU legnagyobb vonzereje éppen az unió területén belüli szabad mozgás. Új beruházásokat igénylő helyzet Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Duna-völgy régiójában 2010-hez képest most 300 millió tonnával több áru és 300 millióval több ember mozog, ez pedig újabb beruházásokat igényel. Ezért avattak 2001- ben új Duna-hidat Esztergomban, és ezért helyezték le kedden egy új Duna-hid alapkövét Komáromnál Robert Fico szlovák kormányfővel - fejtette ki. Elmondta, hogy a Duna transznacionális program ösz- szesen 277 millió eurót tesz elérhetővé 2014-2020 között, ám sokkal több pénzre lenne szükség. Ezért szorgalmazta, hogy az Európai Unió és az érintett országok is növeljék hozzájárulásukat az alaphoz. A kormányfő kitért az EU bővítésére, amellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az unió jobb módú országai nem akarnak további bővítéseket, „mi azonban akarjuk”: a cél, az összes Duna-völgyi ország tagja legyen az Európai Uniónak. A miniszterelnök összegzése szerint „a Duna-völgy a mi otthonunk, mi, Duna-völgyi népek közösen hoztuk létre, közösen dolgozunk, hogy megmaradjon, hogy Európa leggyorsabban fejlődő régiója legyen, és közösen is kell megvédenünk”. A Duna-völgyi országok ma is jól működő gazdasági-kulturális egységet képeznek, akárcsak az elmúlt évszázadokban - mondta, hangsúlyozva: „közös a sorsunk, közös a felelősségünk, közösek a kihívásaink és azok a veszélyek is, amelyek minket fenyegetnek”. Megelőzni az ipari katasztrófát Az együttműködés azt is jelképezi, hogy „Közép-Európa a mi otthonunk, a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig terjed”, sőt szélesebb kitekin- tetésben még a Kárpátok feletti területeket is magába foglalhatja - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint kijelenthető: ma a Duna-völgyi népeké az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő, legígéretesebb régiója. Egész Európában itt volt a legerősebb a fejlődés üteme 2012 óta, de még igy is óriási kihasználatlan lehetőség van a térségben -jegyezte meg. A miniszterelnök szerint meg kell előzni a folyókat fenyegető ipari katasztrófákat, és az árvizekkel is számolni kell. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2013-as dunai árviz után magyar szakértők felmérése eredményeként létrejött egy átfogó árvízvédelmi intézkedési program, amely a Duna egész vízgyűjtő területére vonatkozik. MTI Elkészült a Jó Állam Jelentés Budapest. Bemutatták a magyar kormányzati folyamatokat értékelő legfrissebb Jó Állam Jelentést szerdán Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében kiemelte: a 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben szinten maradást, míg 28 indikátornál mértek romlást. A most harmadik alkalommal készített jelentésnél némileg változtattak az indikátorokon, hogy azok minél jobban mutassák be a társadalmi folyamatokat. A jelentés az igazság bemutatására törekszik, akár kritikusan is, hogy valószerű képet mutassanak a magyar kormányzatról - mondta a rektor. mti „Ez kéretlen beavatkozás” Budapest. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára szerint a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének a sajtószabadságról tett keddi nyilat-. kozata, és az ahhoz hasonló megnyilvánulások nem értelmezhetőek másként, mint kéretlen beavatkozásként a magyar belpolitikába. Magyar Levente szerdai budapesti sajtótájékoztatóján David Kostelancik szavaira reagált, aki az index, hu tudósítása szerint „a magyar sajtószabadság aggasztó állapotáról“ és a kormány ezzel kapcsolatos felelősségéről beszélt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének rendezvényén. mti Miért kellett módosítani a felsőoktatási törvényt? BUDAPEST, A Közép-európai Egyetem (CEU) körül kialakult politikai hisztéria vezetett a nemzeti felsőoktatási törvény módosításához - közölte az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. egy szerdai televíziós műsorban. Völner Pál felidézte: nemzetközi dimenziókat kapott az ügy, hiszen a Velencei Bizottság is vizsgálta a törvényt, az Európai Bizottság (EB) pedig kötelezettségszegési eljárást indított a külföldi egyetemeket érintő jogszabály miatt Magyarország ellen. Vagyis azért döntött a kormány arról, hogy egy évvel meghosszabbítja a törvényben megfogalmazott feltételek teljesítésének határidejét, hogy ne adjon teret a parttalan vádaskodásoknak - tette hozzá. A politikus a továbbiakban kifejezte reményét, hogy a módosítás nyomán elcsitulnak a kedélyek, és szakmai, jogi kérdéssé válik az ügy, hiszen elég időt kapnak az intézmények a feltételek teljesítésére. Azzal kapcsolatban, hogy a CEU bejelentette, megállapodást kötött a Bard Colle- ge-dzsal, mint amerikai intézménnyel és így teljesítette a törvényben megfogalmazott feltételeket, Völner Pál úgy nyilatkozott, az ügy tanulmányozás alatt áll, az Oktatási Hivatalnak kell megvizsgálnia, az intézmény megfelelő hátteret jelent-e a CEU működéséhez. MTI © Jegybanki beszámoló: eredményes év A képen: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke expozéját tartja az MNB 2016-os üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 18-án. Azt mondta: a jegybank 2016-ban eredményes évet zárt, törvényi kötelezettségeinek eleget tett. FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS © Személyes közügy Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke és Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos az Infotér konferencia nyitónapján a balatonfüredi Anna Grand Hotelben. A digitalizációt a következő évtized legnagyobb gazdaság- fejlesztési programjának és az egyik legfontosabb „személyes közügynek" nevezte szerdán Deutsch Tamás. Hangsúlyozta: épp a digitalizációs átalakulásnak köszönhetően inkább a bizalom és a remény jellemzi majd az elkövetkező időszakot, mint a félelem. FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR Röviden FIDESZ. A gyermekek védelmében tovább szigorítaná a büntetőtörvénykönyvet a nagyobbik kormánypárt. Selmeczi Gabriella, fideszes képviselő sajtótájékoztatóján azt mondta: ha a parlament elfogadja a változtatásokat, amennyiben egy bíró valakit kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt jogerősen elítél, mellékbüntetésként köteles lesz a foglalkozásától is eltiltani. LMP. Megszerezte a szükséges negyven képviselői aláírást az LMP az általa kezdeményezett vitanaphoz, amelyet a devizahitelesek ügyéről tartanának - jelentette be Hadházy Ákos társelnök. Kezdeményezésüket a Jobbik és független képviselők támogatták, míg a szocialisták, ahogy azt korábban bejelentették, nem adták aláírásukat ahhoz. JOBBIK. A Jobbik a visegrádi négyek állandó parlamenti közgyűlésének létrehozását javasolja - közölte sajtótájékoztatón Vona Gábor pártelnök. Az ellenzéki politikus a régió és az unió jövője szempontjából is fontosnak nevezte, hogy az együttműködés erős és stabil legyen. Devizaárfolyam (2017.10.18.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,15 +0,31 USA dollár 262,32 +0,66 Svájci frank 267,59-0,12 Angol font 345,21-1,96 Román lej 67,21 +0,05 Ukrán hrivnya 9,93 +0,04 Horvát kuna 41,04 +0,02 Lengyel zloty 72,83 +0,08 a http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB
