Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-03 / 231. szám

8 Hazai tájakon 2017. OKTÓBER 3., KEDD mmmmm A Kelet bemutatja: Polgármestert választ Császló és Tisztaberek császló, tisztaberek. Időközi polgármester-választást ren­deznek október 8-án Csász- lón és Tisztaberekén. Császló korábbi vezetője, Porkoláb Zsigmond júniusban elhunyt, Tisztaberekén pedig a 2016 decemberében megválasztott Nagy Gábor lemondott. Mint Nadimovné Adorján Ildikó, a Rozsályi Közös Ön- kormányzati Hivatal jegyzője érdeklődésünkre elmondta, Császlón három jelölt indul a polgármesteri címért. A szavazólapon a sorsolási sor­rendnek megfelelően szere­pel majd ajelöltek neve: Tóth Péter Pál (Magyar Munkás­párt), Tóth Sándor (függet­len), Péter Gizella (független). Az állampolgárok egy szava­zókörben adhatják vasárnap a voksukat, a szavazókört az idősek klubjában alakítják ki. Tisztaberekén négy jelölt indul, a sorsolásnak megfe­lelően a következő sorrend­ben szerepelnek a szavazó­lapon: Szabó Zoltán (Magyar Munkáspárt), Sztolyka János (független), Szilágyi Szabolcs Béla (független), Bakó Károly (független). A szavazókört a művelődési házban alakítják ki. A szavazatokat mind a két településen 6 órától 19 óráig lehet majd leadni. km Kicsik és nagyok is részt vettek a sétán FOTÓ: SIPEKI PÉTER Jótékony céllal sétáltak a segíteni szándékozók nyíregyháza. Jótékonykodási céllal sétára várták vasárnap délután mindazokat, akik segíteni szeretnének beteg gyermekeken. A programot „10.000 lépés érted és ér­tük” szlogennel rendezték meg Nyíregyházán az erdei tornapályától, hiszen a közel 5 kilométeres sétával már a saját egészsége érdekében is rengeteget tehetett bárme­lyik résztvevő. A részvétel feltételeként most is 500 fo­rintot fizettek a regisztráció­nál a segíteni szándékozók, akik végül 221-en voltak. Az általuk befizetett adomány összege no ezer 500 forint volt, s ugyanennyi összeget tett mellé a sétát meghirde­tő Amway Hungária Kft., így 221 ezer forintot utaltak át a Down Egyesület számára. KM Zsidó emlékek nyomában II. Három irányzatra szakadtak *> Születésnap az idősek otthonában Az újfehértói idősek otthonának lakója Monori Pálné Annus- ka néni szeptember 21-én ünnepelte a 90. születésnapját. Ebből az alkalomból köszöntötték Nagy Sándor polgármes­ter és Nagy Zoltánná anyakönyvvezető mellett családtagjai, az intézmény dolgozói és lakói. fotó: önkormányzat A leégett status quo zsinagóga helyén emlékfalat emeltek 1949-ben, aztán ezt 1953-ban átszállították a Szar­vas utcáról a Kótaji úti temetőbe fotó: m . magyar László a zsinagógában, vegyeskarok énekeltek.- Lőw Lipót, az első neológ főrabbi támogatta a zsidók részvételét az 1848-49-es sza­badságharcban, és ő volt az, aki bevezette az uralkodóért és a hazáért héberül és ma-' gyárul mondott imát. A status quo ante irányzat képviselői pedig azok, akik annak idején egyik irányzathoz sem csat­lakoztak, élték a maguk ha­gyományőrző vallásos életét, amellett modern szokásokat is felvettek, amelyek idővel hát­térbe szorították az otthonról hozott hagyományokat. A legnépesebb közösség- Hadd jegyezzem meg, hogy mára - a holokausztnak és a múlt rendszer vallásellenes politikájának tulajdonítha­tóan - ez az otthonról hozott hagyományvilág jelentősen leszűkült.- 1872-ben, négy évvel az országos kongresszus után jött létre Nyíregyházán a sta­tus quo ante hitközség. Ná­lunk ez lett a legnépesebb kö­- 1880-ban avatták fel a Szar­vas utcán a status quo zsina­gógát. Ez a gyönyörű zsina­góga máig tisztázatlan okból leégett a háborúban. 1949-ben a főbejárat maradványaiból emlékfalat emeltek a helyén, aztán ezt 1953-ban átszállí­tották a Kótaji úti temetőbe- folytatta Somos Péter. - Az évek során valamivel több mint 1.800 áldozat nevét vés­ték fel a falat borító táblákra. Ez a névsor nem teljes, hiszen Nagy Ferenc, a levéltár néhai igazgatója A nyíregyházi zsi­dóság pusztulása című könyve szerint a város közel 4.800 fő­zösség, utána következett az 1904-ben hivatalosan is meg­alakult ortodox hitközség, végül a kis létszámú neológia zárta a sort. km-mml nyi elhurcolt zsidó lakosságá­nak mintegy 75-80 százaléka nem tért vissza. Az emlékfalra csak azoknak a neve került fel, akiknek ezt a hozzátartozói kérelmezték, de voltak olyan családok, amelyekből senki nem élte túl a holokausztot. Az ortodox zsinagógát, ame­lyet a neves Baumhorn Lipót, korának népszerű építésze tervezett, 1924-ben kezdték építeni és 1932-ben adták át. Ez a zsinagóga élte túl a hábo­rút, ezt használjuk mi, a neo­lóg irányzathoz tartozó zsi­dók, mivel ortodoxok ma nem élnek Nyíregyházán. Nevek az emlékfalon Gulyásné Csőke Mária óvónő irányításával az alapanyagokkal ismerked­tek a dadai óvodások fotó: szerző felvétele ideális körülmények között versenyeztek egymással a csoportok. A sikerre jellem­ző, hogy hamarosan újabb megmérettetést sürgetnek a gyerekek, annyira jól érezték magukat a különböző progra­mokon. TÁRNÁI LÁSZLÓ Az ortodoxok a Tóra, azaz Mózes öt könyve és annak szóbeli magyará­zata szó szerinti betar­tására törekednek. nyíregyháza. Sorozatunkban Nyíregyháza zsidó lakossá­gának történetét, valamint a megye zsidó emlékeit mu­tatjuk be. Az első rész ott fe­jeződött be, hogy 1868-ban szakadás következett be a zsidóságon belül, több vallás­irányzat alakult ki. Felvettek modern szokásokat- Mielőtt tovább folytatnám, röviden elmondom, mit is ta­karnak a zsidóságnál ezek az elnevezések: neológ, ortodox és status quo. Az ortodoxok a Tóra, azaz Mózes öt könyve és annak szóbeli magyarázata szó szerinti betartására töre­kednek. Külsőségekben kü­lönböztek hittestvéreiktől is, a férfiak jellegzetes fekete ruhá­ban vagy kaftánban, kalapban, a férjezett nők bekötött fejjel jártak - magyarázta Somos Péter, a Nyíregyházi Zsidó Hit­község hitéleti vezetője.- A neológok nemcsak a külsőségeket igyekeztek az európai normákhoz igazíta­ni - így például elhagyták a pajesz- és a szakállviselést -, de a hagyományok terén is tettek bizonyos engedmé­nyeket: a prédikációkat nem jiddisül, hanem magyarul tartották, orgonát használtak A neológok a prédikációkat nem jiddi­sül, hanem magyarul tartották. SOMOS PÉTER Az óvodás korosztály­nál érdemes elkezdeni az egészséges életre nevelést. HIRDET TiszADADA. Nem elég korán kezdeni - vallják a szakem­berek, a szülők és az élelme­zéssel foglalkozók. Az óvoda az a korosztály, ahol minden­képpen érdemes elkezdeni az egészséges életre nevelést, nagyon fogékonyak a gyer­mekek mindenre. így van ez Tiszadadán a Nyitnikék óvodában is, ahol a napokban tartottak egész napos programot az egészsé­ges étkezésről, a testmozgás fontosságáról. Megismerked­tek a kicsinyek a különböző nyersanyagokkal, a konyha jóvoltából meg is kóstolhat­ták mindegyiket. A délután folyamán a moz­gásé volt a főszerep a nem­régiben átadott ovipályán, Emlékezés az aradi vértanúkra Generációk találkozása sényö. Számos program vár­ja az érdeklődőket a sényői könyvtárban az Országos Könyvtári Napok keretében. Kreatív foglalkozásra várják a fiatalokat október 3-án 13 órától: Jékely Zoltán: Hogyan keresett barátot a kutya című mesét dolgozzák fel a résztve­vők. „Csak tiszta forrásból cím­mel” generációk találkozá­sát rendezik meg a községi könyvtárban október 4-én 13 órától. . km Az emlékműveknél elhelyezik a kegyelet és a tisztelet koszorúit is a hálás utódok. LEVELEK, ÚJFEHÉRTÓ. Nemzeti gyásznap október 6., az aradi vértanúk kivégzésének napja. Több településünkön is meg­emlékeznek a szabadságharc hőseiről. Leveleken október 6-án 14 órától rendez az önkor­mányzat ünnepséget és ko­szorúzást a II. világháborús emlékműnél. A függetlensé­gért vívott harc eseményeit, a mártírok áldozatvállalását Nagy Viktor intézményveze­tő idézi fel, majd az általános iskola tanulóinak műsorát te­kinthetik meg az érdeklődők. Újfehértón az 1848/49-es emlékműnél emlékezik az önkormányzat és a lakosság a tizenhárom aradi vértanú­ra és a szintén kivégzett gróf Batthyány Lajos miniszterel­nökre október 6-án 17 órakor. Ünnepi beszédet mond Szűcs Lászlóné alpolgármester, közreműködik a Tükörcsere­pek Színjátszó Egyesület. KM Egászságnap az óvodában

Next

/
Oldalképek
Tartalom