Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-17 / 243. szám
2017. OKTÓBER 17., KEDD KELET A bérmegállapodásnak mindenki nyertese Kilencezer céget töröltek FOGLALKOZTATÁS. A tavalyi bérmegállapodásnak a teljes magyar gazdaság a nyertese - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Elmondta, hogy a minimálbér további 8 százalékkal, a szakmunkás bérminimum pedig további 12 százalékkal nő jövőre a tavalyi hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően. A kamarai elnök ezt a jól képzett munkaerő megtartása és visszacsá- bítása miatt tartja fontosnak. Úgy vélte, továbbra is arra kell törekedni, hogy a bérek helyett a fogyasztást adóztassa a magyar állam. A járulékcsökkentésből származó többletforrást pedig a cégeknél kell hagyni azért, hogy azok technológiát fejlesszenek, új eszközöket vásárolhassanak, javítsák a versenyképességüket. Kiemelte, hogy mindenképpen a cégeknek kell eldönteniük, hogy mire használják a járulékcsökkentés miatt jövőre náluk maradó mintegy 240 milliárd forintnyi forrást. Rámutatott arra, hogy a magyar gazdaság átlépett egy munkaintenzív gazdaságból egy technológiaintenzív gazdaságba. Ezt követi majd a tudásintenzív gazdasággá válás. Hozzátette, hogy azok a cégek fognak igazán erősödni, amelyek elsődlegesen nem az emberi munkára építenek, hanem megpróbálnak technológiát fejleszteni, ro- botizálni, számítástechnikát alkalmazni, digitalizálni, az Ipar 4.0 programhoz kapcsolódni. MTI Csupán 9409 cég szűnt meg 2017 harmadik negyedévében, 2013 óta nem volt ilyen alacsonyan a számláló. cégbázis. Az 530 ezer céget számláló hazai cégbázishoz viszonyítva mindig nagyon magas a negyedéves cégtörlési volumen, ugyanakkor az elmúlt évek adataihoz képest egészen elfogadható számokat hozott 2017 harmadik negyedéve. Az utolsó előtti negyedévben 9409 cégtörlést tettek közzé, ami 20 százalékos csökkenés az előző negyedévhez képest, és 22 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához viszonyítva. „Az alacsony számok jelentőségét talán még jobban kiemeli, hogy a megszűnéshez vezető eljárások között kétszeresére emelkedett a kényszertörlési eljárások aránya. Azaz többnyire az alvó, inaktív cégek hatósági kezdeményezésű mesterséges megszüntetése dominál a törlések között” - mondta Pertics Richárd, az Opten cég- információs igazgatója. Azért túlzottan bizakodónak sem érdemes lenni, mivel az induló felszámolási eljárások növekedőben vannak. 2017 harmadik negyedévében 1779 felszámolási eljárás indult, ami 7 százalékos növekedés az előző negyedévhez képest, és 18 százalékkal magasabb 2017 első negyedévéhez viszonyítva. A cégalapítások tekintetében nem hozott a negyedév meglepetést, továbbra is messze elmarad az induló cégek száma a törölt cégekétől. „2017 harmadik negyedévében 6334 cégalapítást tettek közzé, ami tökéletesen illeszkedik az elmúlt 3 év adatsorába” - jelezte az Opten szakértője. A (ista elején és végén Az Opten - Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) harmadik negyedévre vonatkozó értéke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszakban az Opten - CFI Baranya, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Pest és Heves megye produkálta. Ékn Az alvó, inaktív cégek megszüntetése dominált. PERTICS RICHÁRD @ „Csillagos” vizsgamunkák A Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem diákjainak vizsgamunkái. a Mercedes-Benz számára'készített makettek az Ipar- művészeti Múzeumban. Az érdeklődők a márka formabontó és úttörő dizájnjával és a Vision Mercedes-Maybach 6 Cabriolet koncepcióautóval ismerkedhettek a napokban. fotó: mti Opten - CFI, 2017 július-szeptemberében Megye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten - CFI Baranya 157 154 38 8,36% Zala 87 117 49 8,48% Győr-Moson-Sopron 177 212 44 8,60% Vas . 73 103 8 8,67% Hajdú-Bihar 173 219 108 8,70% Veszprém 126 130 63 8,77% Csongrád 189 168 100 9,48% Bács-Kiskun 198 273 91 10,13% Tolna 75 94 23 10,21% Somogy 89 153 23 10,22% Békés 68 145 43 10,86% Jász-Nagykun-Szolnok 112 140 27 11,21% Szabolcs-Szatmár-Bereg 179 202 39 11,30% Borsod-Abaúj-Zemplén 246 273 69 11,59% Fejér 182 262 57 11,74% Komárom- Esztergom 139 207 52 11,85% Nógrád 48 83 23 12,80% Heves 98 192 67 13,41% Pest 871 1750 167 14,06% Főváros 3 047 4 532 688 15,64% ÖSSZESEN 6334 9 409 1779 10,80% ♦Újonnan indult eljárások Ősszel-télen több krém fogy Már sütik a tritikálékenyeret Nyolcmilliárd forint félmillió liter kéz- és arckrémre éves szinten. SZÉPSÉGÁPOLÁS. Arcápoló krémből értékben közel hét- milliárd, míg mennyiségben közel 200 000 liter fogyott a magyar boltokban; a kézkrémek forgalma értékben közelít a másfél milliárdhoz és a 300 000 literhez 2016. szeptember és 2017 augusztusa között a Nielsen kiskereskedelmi indexe szerint. Az őszi-téli időszakra koncentrálódik a két kategória értékbeli összeladásának egyharmada. Az arckrémek kiskereskedelmi forgalma meghaladta a 6,5 milliárd forintot a vizsgált időszakban, ami értékben és mennyiségben is 4 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. Bár jellemzően egész évben stabil az arckrém-kategória iránti kereslet, a forgalom decemberben, a karácsonyi ajándékvásárlási dömpingben jár csúcsra. Az októher-decemberi hónapokban realizálódik a teljes értékbeli eladás 31 százaléka. Szeretjük a márkásat Ha arckrém, ákkor márkás: száz értékesített termékből 80 gyártói árucikk, a saját márkás termékek teszik ki a maradék egyötödöt. Szeretjük az általános és a nappali arckrémeket is: értékben ezek viszik el az eladások háromnegyedét, míg az éjszakai arckrémek a többi 25 százalékot. Kézápolásra kimagasló figyelmet fordítunk, a 12 százalékos bővülés közel másfél milliárd forintos forgalmat generált 2016. szeptember és 2017 augusztusa között. Télen még jobban igyekszünk óvni kezünket a hidegtől: november és január között az értékbeli eladások 39 százaléka valósul meg. A krémek kétharmada a gyártói márkák közül kerül ki, de némileg erősödött a saját márkás termékek súlya is. ÉKN Az ember által létrehozott gabonanövény egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. ÉLELMISZERIPAR. A gazdaságosan, gyengébb talajminőségű területeken termeszthető növény magas terméspotenciállal és ellenálló képességgel bír, így elsősorban a takarmányozásban támaszkodnak rá. Egy fiatal magyar kutató szerint azonban az emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre. „A tritikálé előtt nagy jövő áll a humán célú felhasználást tekintve. Ehhez azonban pontosan ismernünk kell a növény beltartalmi összetételét és táplálkozás-élettani tulajdonságait. Meg kell határoznunk a minőségi elvárásokat, és nem maradhat el a minőségi jellemzők összetett vizsgálata és értelmezése sem. A kutatásom során ezért több tudományterületet (agrár-, kémia és élelmiszer-tudomány) lefedve vizsgáltam egy 11 genotípust tartalmazó mintacsoportot” - mondta el Langó Bernadett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. fiatal kutatója. „Kutatásom eredményei elősegíthetik a tritikálé minőségi kritériumrendszerének kialakítását, és ezzel az élelmiszercélú alkalmazásra vonatkozó szabályok megalkotását. Az eredmények iránymutatóak lehetnek a minőség további javítására a nemesítés során, így a jövőben új, a táplálkozás szempontjából még előnyösebb jellemzőkkel bíró fajták hozhatók létre, melyek segíthetnek megőrizni a magyar fajták dominanciáját a vetőmagpiacon” - tette hozzá. A fiatal kutató eredményei egy pályázatban hasznosultak, melynek következményeként a szegedi tritikáléfajták élelmiszeripari hasznosítása a környéken már megindult. ÉKN Öt éven belül bárkit leválthat egy robot? Már most is sok területen segítik a munkát a robotok fotó: aff Meghosszabbították Az Év Honlapja pályázatot Rövidtávon a robotok elvehetik a munkahelyek 5 százalékát. JÖVŐKÉP. A magyar egyetemisták háromnegyede lehetségesnek tartja, hogy 5 év múlva már nem a jelenleg választott szakmájában fog dolgozni. A Profession.hu toborzási szakértője és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) docense szerint éppen ezért a szakmai sikerhez ma már nem a lexikális tudás bővítésére, hanem elsősorban speciális készségek és kompetenciák fejlesztésére van szükség. A következő tíz évben az Egyesült Államokban több mint 6 millió kiskereskedelmi dolgozót, az alkalmazotti kör 38 százalékát fogja várhatóan leváltani a robotizálás és a nagyfokú digitalizádó - mutat rá a Cornerstone Capital Group 2017-es kutatása. A Világgazdasági Fórum elemzése szerint a következő évtizedben a munkaerőpiaci érvényesüléshez nélkülözhetetlen készségek közé tartozik a komplex probléma- megoldó képesség, a kognitív rugalmasság, a kreativitás, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia és a kritikai gondolkodás. Teljes ágazatok tűnhetnek el Dr. Király Zsolt, a METU egyetemi docense szerint a jelenleg is zajló negyedik ipari forradalom eredményeként teljes ágazatok tűnnek el, ezáltal szakmák és pozíciók válnak feleslegessé. „Egy ilyen dinamikusan változó világban az egyén tudása gyorsan elveszíti az értékét, emiatt a szakmai ismereteknél ma már sokkal fontosabb az önálló tanulás és fejlődés képessége, valamint az újdonság iránti nyitottság” - hangsúlyozta a szakértő. A METU kutatása szerint a magyar fiatalok harmada kifejezetten stresszesnek éli meg a pályakezdést, mivel bizonytalanok abban, hogy a most megszerzett tudásuk hosszú távon is elegendő lesz-e jövőbeli pozíciójuk betöltéséhez. ékn az Év HONLAPJA. Bár idén rövidített nevezési időszakkal zajlik a pályázat, a szervezők nem szeretnék, ha bárki lemaradna, ezért meghosszabbított határidővel, október 31- ig lehet jelentkezni az online szakma egyik legrangosabb díjára, „Az Év Honlapja” pályázatra. A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által 16 éve életre hívott digitális megmérettetés díjátadóját novemberben tartják. Van még egy kis ideje annak, aki úgy érzi, szívesen megmérettetné online felületét a marketing szakma nagyjai előtt. A bírálati szempontok között fontos szerepet játszik a dizájn, a kreativitás, a felhasználói élmény és a reszponzivitás, valamint nagy figyelmet fordítanak a zsűrizés során a kategóriának megfelelő tartalomra is. Varga István, a pályázat alapítója az alábbiakat mondta el az idei mezőnyről: „Jó látni, ahogy évről évre megújul a magyar digitális világ, egyre professzionálisabb honlapokat neveznek a díjra. Ez azt mutatja, folyamatosan erősödik a cégek digitalizációja. Szakmailag ismét erős év elé nézünk.” A pályázatra idén is 25 kategóriában lehet nevezni, kizárólag magyar nyelvű honlapokkal a www.azevhonlapja. hu weboldalon. Sőt, a web- oldal ajánlás funkciónak köszönhetően október végéig bárki ajánlhat nevezésre olyan honlapokat is, amelyek szerinte érdemesek lennének a szakma díjára. ékn
