Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-11 / 238. szám

2017. OKTÓBER 11., SZERDA W2.wí'- «MBBI Ipari parkokkal fedik le egész Magyarországot Nem hirdette ki Katalónia függetlenségét az elnök Carles Puigdemont katalán elnök a barcelonai parlamentben fotó: afp/jorge guerrero Minden készen áll ah­hoz, hogy a következő évek a gazdasági sike­rek jegyében teljenek el hazánkban. páty. Ezt jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Pest megyei Pátyon, a Nem­zeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. beruházásában épült új nemzetközi logiszti­kai központ megnyitóján. „Új korszakot szeretnénk nyitni, a még magasabb gaz­dasági növekedés korszakát a magyar gazdaságtörténet­ben” - mondta a kormányfő. Közölte: a kormány elin­dította Európa legnagyobb, ipari parkok fejlesztésével foglalkozó beruházássoro­zatát, amelynek két zászlós­hajója az 5 milliárd forintos - 75 százalékban piaci hitelből megvalósított - pátyi és a 17 milliárd forintos hatvani be­ruházás. Mindkét fejlesztés állami fedezetű, de piaci ala­pú. Ám ez csak a kezdet, mert megindulnak azok a projek­tek, amelyek lefedik ipari par­kokkal egész Magyarországot. A Modem városok program­ban 13 megyei jogú városban összesen 44 milliárd forint értékben építenek majd ipari parkokat - fejtette ki. Orbán Viktor arról is be­szélt, hogy nem híve az állam jelentős gazdasági szerepvál­lalásának, „jobban bízunk a vállalkozókban, a befekte­tőkben, mint a saját bürok­ratáinkban”, de az állami iparipark-fejlesztési program meghirdetése nélkül elma­radnának a beruházók. Az iparipark-program jelen­tősége, hogy enyhíti az ország különböző részei közötti fej­lettségi különbségeket is - je­gyezte meg. Tájékoztatása szerint 2020- ig 150-200 milliárd forintot fordítanak az iparipark-há- lózat kiépítésére, a létrejövő létesítmények pedig a legko­molyabb igényeket támasztó cégek ingerküszöbét is meg­ütik majd. MTI Orbán Viktor fotó: mti/szigetváry Tárgyalásos megol­dásra törekszik Spa­nyolországgal - derült ki Carles Puigdemont parlamenti beszédéből. BARCELONA, A kialakult fe­szültség csökkentésére szólí­tott fel kedd esti beszédében a barcelonai parlament rend­kívüli ülésén Carles Puigde­mont katalán elnök. Felszólalását eredetileg dél­után hat órára tervezték, de annak halasztását maga Puig­demont kérte a Junst Pel Sí (Együtt az igenért) kormány­zó pártszövetség tanácsko­zása miatt, amely az ülést megelőzte. A csúszás másik oka a katalán parlament ház- bizottságának rendkívüli ülé­se volt, amelyen a parlamen­ti ülés felfüggesztését kérte két ellenzéki párt, a liberális középutas Ciudadanos (Ál­lampolgárok) és a Spanyolor­szágban kormányzó konzer­vatív Néppárt (PP). „Katalóniát megalázták” A beszédet övező várakozás annak szólt, hogy kihirdeti-e Katalónia függetlenségét az október l-jei népszavazást ér­tékelő beszédében a katalán elnök. Katalóniában a függet­lenségi népszavazást annak dacára tartották meg, hogy azt a spanyol alkotmánybí­róság felfüggesztette. A refe­rendum a spanyol hatóságok és a szavazók közötti össze­csapásba torkollt. A hivata­los végeredmény szerint 2,28 millió ember, a választásra jogosultak 43 százaléka vett részt a népszavazáson, és 90,18 százalékuk támogatta az elszakadást Spanyolor­szágtól. Az összecsapásokra is utal­va, kedden azt mondta Carles Puigdemont, hogy „szélsősé­ges helyzetnek voltunk tanúi, az európai demokrácia törté­netében először történt meg, hogy egy szavazás rendőrségi erőszak közepette zajlott”. A katalán elnök szerint Ka­talóniát megalázták, amikor megpróbálta módosítani saját státusát az alkotmány tiszte­letben tartása mellett. Katalónia ügye európai ügy, ez kritikus és komoly pillanat, felelősséget kell vállalnunk azért, hogy kiküszöböljük és ne fokozzuk a feszültséget sem szavakkal, sem tettekkel - fogalmazott az elnök, kije­lentve: mandátumot kapott a függetlenség kinyilvánításá­ra, de azt javasolja, várjanak „néhány hetet” a párbeszéd érdekében. Elmondta: a népszavazás eredményét tiszteletben tart­ják, a következőkben azon­ban tárgyalásos megoldásra törekszik Spanyolországgal. Katalónia függetlenségét nem mondta ki. A hírhez tartozik, hogy óva intette Donald Tusk, az Eu­rópai Tanács elnöke kedden Carles Puigdemont katalán elnököt Katalónia független­ségének egyoldalú kinyilvá­nításától, mondván, hogy a lépés lehetetlenné tenné a párbeszédet a szemben álló felek között, mti, hirado.hu Ukrajna szankciókra készülhet „Hogyan lehet politikailag jó irányba vezetni Európát?” Lázár Jánost hallgatta meg az Európai ügyek bizottsága. BUDAPEST. Magyarországnak történelmi érdemei vannak a schengeni határok megvé­désében, a balkáni migráci­ós útvonal lezárásában, és a végsőkig ki fog tartani annak érdekében, hogy meghatá­rozhassa, ki tartózkodjon az országban - jelentette ki Lá­zár János Miniszterelnöksé­get vezető miniszter kedden az Európai ügyek bizottságá­ban, éves meghallgatásán. Lázár János a bevándor­lással kapcsolatban hangsú­lyozta: megkérdőjelezhetet­len, hogy Magyarországnak döntő szerepe volt a balkáni útvonal lezárásában, hiszen ez egy magyar kormányzati döntés volt, amit 2015-ben az Európai Bizottság nem támo­gatott, viszont Magyarország elsősorban Szerbiával, Ma­cedóniával, Bulgáriával, Ro­mániával és Horvátországgal együttműködve képes volt ezt megtenni. A miniszter a 2018-2022-es kormányzás nagyon fontos intellektuális kihívásának tar­totta annak meghatározását, hogyan vesz részt Magyaror­szág az új típusú EU-s együtt­működésben, hogyan lehet visszaszorítani a brüsszeli bürokráciát, és hogyan lehet politikailag jó irányba vezet­ni Európát. Hangsúlyozta: Magyarország külpolitikáját és európai uniós politikáját egyaránt az együttműködés kultúrája határozza meg. mti Lázár János fotó: mti/kovács tamás Szijjártó Péter: a kül­honi magyarság sorsa nem alku tárgya. Budapest. Ukrajnának visz- sza kell vonnia az oktatási törvény kisebbségeket sértő rendelkezéseit - jelentette ki a külgazdasági és külügymi­niszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. Létükben fenyegetve Szijjártó Péter hangsúlyozta: az új ukrán oktatási törvény megsértette az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződést. Mivel az a kisebb­ségek jogainak erősítéséről is rendelkezik, Magyarország hétfőn, az uniós külügymi­niszterek luxemburgi ta­nácskozásán kezdeményezi a társulási szerződés felül­vizsgálatát. Ehhez össze kell hívni a társulási tanácsot, Ma­gyarország pedig kezdemé­nyezi, hogy aannak napirend­jén szerepeljen, hogy Ukrajna megszegte a társulási szerző­dést. Az elfogadáshoz minő­sített többségre van szükség - tette hozzá. Ha Ukrajna nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, akkor kereskedelmet érintő büntetőintézkedések léphet­nek életbe. Kiemelte a miniszter, hogy Ukrajna az uniós integráció érdekében további lépése­ket tervez, de Magyarország blokkolni fogja ezeket, amíg az oktatási törvény a jelenlegi formájában érvényben marad. Szijjártó Péter felidézte, hogy az Európai Unió és Uk­rajna közötti társulási meg­állapodást Magyarország az elsők között ratifikálta 2014­ben. A miniszter „hátba szú­rásnak” nevezte, hogy az idén szeptember l-jén hatály­ba lépett szerződés után négy nappal Kijev olyan törvényt fogadott el, amely szerzett jogokat vesz el a kárpátaljai magyaroktól. A miniszter kiemelte, Kár­pátalján 71 intézményben fo­lyik magyar oktatás, ezeket az intézményeket az új tör­vény a létükben fenyegeti, ta­náraikat pedig elbocsáthatják miatta. mti Hátba szúrás a törvény, amely szerzett jogo­kat vesz el a kárpátaljai magyaroktól. ­SZIJJÁRTÓ PÉTER WÉ 2:11 Röviden FIDESZ. A Fidesz szerint fon­tos, hogy Brüsszelbe a ma­gyar emberek hangja, és ne a bevándorláspárti ellenzé­ké jusson el. Halász János, a nagyobbik kormánypárt frakciószóvivője keddi buda­pesti sajtótájékoztatóján azt mondta: Brüsszelben már megkezdték a Soros-terv végrehajtását - ez a terv egész Európát és hazánkat is fenye­geti, és „az ellenzék most is azt hazudja, hogy nincs So­ros-terv, ahogy két éve azt hazudták: nincs bevándorlás, egy éve pedig azt, hogy nincs kötelező kvóta”. JOBBIK. A Jobbik frakció­vezető-helyettese szerint felmerül annak a gyanúja, hogy törvénytelenül, visz- szaélésszerűen nevezik ki a bírókat. Staudt Gábor keddi budapesti sajtótájékoztatóján arra mutatott rá: míg párt­ja kérésre adatokat kapott a 2016-os bírói kinevezésekről, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nem adta át nekik a főbb mutatókat az új bírósági rendszer életbe lépése utáni időszakról, vagyis a 2013 és 2015 közöttiről, amikor a leg­több bírót nevezték ki. MSZP. Az MSZP szerint szán­dékosan visszatartott pénzt kapnak meg a nyugdíjasok most nyugdíjemelés és nyug­díjprémium formájában. Ko- rózs Lajos kedden Budapes­ten, sajtótájékoztatón azzal indokolt, a kormány ponto­san tudta, hogy idén nem 0,9 százalékos lesz az infláció. DK. A Demokratikus Koalí­ció EP-képviselői bíróságon támadják meg azokat a kor­mányhivatali határozatokat, amelyek értelmében ország­szerte le kell takarni az „Or­bán vagy Európa? Válassz!” feliratú plakátjaikat - jelentet­te be Molnár Csaba keddi bu­dapesti sajtótájékoztatóján. Vashegyi György azújMMA-elnök BUDAPEST. Vashegyi György Liszt Ferenc-díjas karmestert választották a Magyar Művé­szeti Akadémia (MMA) új el­nökévé a szervezet keddi köz­gyűlésén, a Pesti Vigadóban. Vashegyi György a legfi­atalabb jelöltként, 140 sza­vazattal lett az MMA új el­nöke. Mellette Marton Éva Kossuth-díjas operaénekest, a nemzet művészét és Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas szí­nészt, rendezőt és érdemes művészt jelölték a tisztségre az MMA jelölőbizottságának jóváhagyásával. Marton Éva harminchatot, Rátóti Zoltán ötvenet kapott az összesen leadott 226 érvényes szava­latból. Az MMA alapszabálya sze­rint az elnöki tisztség legfel­jebb két hároméves cikluson keresztül tölthető be. Fekete György Kossuth- és Munká­csy Mihály-díjas belsőépítész 2011 óta állt az MMA élén. MTI Jegybanki beszámoló a szakbizottság előtt BUDAPEST. Eleget tett törvényi kötelezettségeinek tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB): az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett támogatta a kormány gazda­ságpolitikai céljainak megva­lósulását - hangsúlyozta Ma- tolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságában kedden. Az MNB 2016. évi tevé­kenységei közül kiemelte, a monetáris tanács újraindí­totta kamatcsökkentési cik­lusát, ennek eredményeként a jegybanki alapkamat histo­rikusán alacsony szintre, 0,9 százalékra csökkent. Az MNB célzott, nem konvencionális eszközökkel elérte a 3 hóna­pos jegybanki betétállomány korlátozását, emellett a swap (kamatcsere) eszközök alkal­mazásával a rövid futamide­jű állampapírok kamatainak csökkenését - sorolta. Hang­súlyozta: 2013-tól az MNB vé­gig nyereségesen működött, 20l6-ban 50 milliárd forint osztalékot fizetett be a köz­ponti költségvetésbe. A bizottság 9 igen, 4 nem szavazat mellett támogatta az MNB 2016. évi beszámolóját, illetve az erről szóló határoza­ti javaslatot. mti Matolcsy György fotó:mti/kt Röviden Kárpátaljai rászoruló nagy­családokat és egyedülállókat támogatnak a megyei jogú városok - a mintegy 100 mil­lió forintból tűzifát és tartós élelmiszert vásárolnak. Devizaárfolyam (2017.10.10. ) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 310,94-1,44 USA dollár 263,98-2,19 Svájci frank 270,06-1,88 Angol font 347,93-0,99 Román lej 68,01-0,23 Ukrán hrivnya 9,93-0,08 Horvát kuna 41,44-0,21 Lengyel zloty 72,38-0,06 0 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Fonás: MNB L F M

Next

/
Oldalképek
Tartalom