Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-07 / 209. szám
2017. SZEPTEMBER 7.. CSÜTÖRTÖK KELET A rendszerváltás óta nem volt ilyen Többen dolgoznak, kevesebben vannak munka nélkül GRAFIKA: INFORM MÉDIA FORRÁS: KSH A magyarországi foglalkoztatási helyzet fejleményeit a nemzetközi szervezetek is elismerik. BUDAPEST. Több mint kétszázötven új munkahelyet teremtett a magyarországi Bosch csoport a borsodi megyeszékhelyen. Hogy újabb tanúbizonyságát adta a régió iránti elkötelezettségének, azt ezen a nyáron jelentette be: létrehozza a miskolci kéziszer- szám-gyár K+F és gyártási profiljához kapcsolódó Regionális Szolgáltató Központját. 724 ezerrel többen dolgoznak A régió életében örvendetes hír kapcsolódik ahhoz a folyamathoz, amely a foglalkoztatási adatok - és a hazai foglalkoztatás - változásában érhető tetten. A 2010-es kormányváltás időszakához képest ma 724 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon - hívja fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos kormányzati összesítés: a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,4 millió főt. 2010-ben, a kormányváltás előtti negyedév átlagában a foglalkoztatottak létszáma a 3,7 millió főt sem érte el. A A hátrányos térségek felzárkóznak, és a helyi gazdaságok is megerősödnek. VARGA MIHÁLY foglalkoztatási ráta ma 67,6 százalék, míg 2010-ben mindössze 54,1 százalék volt. A munkanélküliek száma 2010 óta közel 60 százalékkal, 290 ezer fővel csökkent. A rendszerváltás óta nem volt a maihoz hasonlóan magas a foglalkoztatottak létszáma, és ennyire alacsony a munka- nélküliként élő magyar emberek száma. Magyarország törekvéseit a nemzetközi szervezetek és a gazdasági elemzők is elismerik, és érzékelik a pozitív irányú változásokat hazánk munkaerőpiacán: a nemzetközi szervezetek makrogazdasági előrejelzései 2017-ben és 2018- ban is a foglalkoztatás további növekedését és a munkanélküliség tartós csökkenését várják. Az európai összehasonlítás Ma Magyarország foglalkoztatottsági mutatói meghaladják az EU átlagát, a munka- nélküliség tekintetében pedig a negyedik legkedvezőbb pozíciót foglaljuk el az unió tagállamainak rangsorában. 2010 elején a magyar gazdaságot lesújtó foglalkoztatási statisztikák jellemezték, az első negyedéves adatok alapján az Európai Unió tagországai közül hazánkban volt messze a legkedvezőtlenebb foglalkoztatottsági ráta - a 15-64 éves aktív korosztályban közel 9,5 százalékponttal maradt el az EU akkori 27 tagállamának átlagától -, ezzel párhuzamosan a munkanélküliség szintje 11,2 százalék volt, 1,5 százalékponttal volt magasabb az uniós átlagnál. Mára Magyarországon a munkaerőpiaci foglalkoztatottság közel 0,5 százalékponttal haladja meg. az EU 28 szintjét, eléri a fejlett nyugati tagországok átlagát, és jelenleg a negyedik legkedvezőbb munkanélküliségi statisztikával bír hazánk, amely nagyságrendileg fele az eurózóna átlagának. 7 év alatt hazánkban nőtt a második.leg- nagyobb mértékben a foglalkoztatás, a 2017. május-júliusi adatok alapján mintegy 13 százalékponttal. A munkanélküliség legfrissebb mutatója pedig 4,2 százalék. Akik nélkül nem megy A helyzet további javítását célozza, hogy augusztus elsejétől 10 milliárd forint összegű nyílt pályázatot hirdetett a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Erről maga a miniszter, Varga Mihály számolt be az MTI-nek. A pénzből 1100-1200 kkv-nál több mint 5 ezer új munkahely jöhet létre, és további mintegy 10 ezer már meglévő megőrzését is támogatják. Varga Mihály elmondta, a pályázattal a kkv-szektor megerősítésén túl a területi különbségek is csökkennek, a hátrányos térségek felzárkóznak, és a helyi gazdaságok is megerősödnek. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a teljes foglalkoztatás eléréséhez a kkv-szektor érdemi támogatása szükséges, hiszen az Európában is nagyon alacsonynak számító magyar munkanélküliségi rátával még nem lehetnek teljesen elégedettek. Mint mondta: fontos a kis- és középvállalkozások támogatása, mert ők teszik ki az országban működő vállalkozások 99 százalékát, emellett a magyar foglalkoztatottá létszám több mint 70 százaléka náluk dolgozik. A kormány ezért kiemelten kezeli a kkv-k helyzetét, hiszen a technológiai fejlesztésekkel, uniós és belföldi támogatásokkal ezek a cégek tovább erősödhetnek, amivel a versenyképességük, ezáltal az ország versenyképessége is tovább javulhat - tette hozzá. A munkaerőpiaci program pályázati időszaka 2017. augusztus i-jétől nyílt meg, és 2017. szeptember 15-én zárul le. A támogatott beruházást legkésőbb 2018. szeptember 30-ig kell a kedvezményezetteknek befejezniük, ékn/mti Tudott róla? A válság utáni időszakban a görögországihoz hasonló munkanélküliség elkerüléséhez a Munkahelyvédelmi Akció is hozzájárult: a kormány a program keretében 824 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtott segítséget. A program eredményeit az OECD gazdaságpolitikai értékelése is sikeres kezdeményezésként említi. Növekedtek az átlagkeresetek hazánkban Ott érzik meg leginkább a változást, ahol jellemzően minimálbérért dolgoznak. BUDAPEST. Két évre szóló bérmegállapodást kötött tavaly novemberben a kormány a partnereivel. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően bejelentette, 2017-ben a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő, és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a ll százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. A szakminiszter szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság azzal, hogy a kormány egyszerre javitaná a versenyképességet és növelné a béreket. Úgy vélte, ez lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság a mostani 2-3 százalékos bővülésről egy magasabb növekedési tartományba kerüljön. Közel 88 százalékkal magasabb A minimálbér 2010-ben 73.500 forint volt, amelynek összege 2017-től 127.500 forintra emelkedett, a szakképesítést igénylő munkakört ellátó dolgozók garantált bérminimuma hét év alatt 89.500 forintról 161.000 forintra nőtt. 2010 óta nálunk emelkedett a harmadik legnagyobb mértékben a minimálbér az Európai Unióban. 2010-hez képest 2018-ra a minimálbér közel 88 százalékkal lesz magasabb, a garantált bérminimum pedig több mint duplájára emelkedik jövőre a kormányzati intézkedések és a bérmegállapodás eredményeként. 14 éve nem volt ilyen Magyarországon a nettó átlagkereset mára elérte a 200 ezer forintot (2017. áprilisi adat), a kormányváltást megelőző évben, 2009-ben nem érte el a 125 ezer forintot sem. Jelenleg a kimagasló bérnövekedés és bérfelzárkózás jellemzi a gazdaságban a foglalkoztatást: az idei év első öt hónapját tekintve a versenyszférában átlagosan 10,6 százalékkal, a költségvetési szektorban 15,9 százalékkal nőtt a bérszínvonal Magyarországon. Éves alapon 14 évvel ezelőtt nőttek utoljára ilyen ütemben a bérek Magyarországon - derül ki a kormányzati összesítésből. Az átlagkeresetek növekedésére döntő hatású a többéves bérmegállapodás: számos, a tapasztalatok alapján minimálbéres foglalkoztatással jellemezhető munkakörben nőttek idén 10 százalék felett a bérek. Jelentősen növekedtek az' idei évben a bérek az iparban (11,1 százalék) és az építőiparban (11,5 százalék) is, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban (13,8 százalék) és a szolgáltatói munkakörökben (16,3 százalék). A mezőgazdaságban dolgozók átlagbére 13 százalékkal emelkedett az idei év átlagában, ezen belül az erdő- gazdálkodás alágazatban 16,6 százalékos volt az emelkedés mértéke. ékn A minimálbér Magyarországon 2000 2005 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 25 500 forint 57 000 forint kormányváltás éve - 73 500 forint 78 000 forint 93 000 forint ESgSBlM 98 000 forint 111 000 forint 127 500 forint 30000 60000 90000 120000 150000 GRAFIKA: INFORM MÉDIA. FORRÁS: KSH Ágazati béremelések Egészségügy 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben, a kórházakban és szakrendelő-intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt, majd 2015-től megtörtént a korábbi, pótlékjellegű mozgó- bérelemek alapbérbe történő integrálása, amely 2016. január l-jétől törvényi szinten került szabályozásra. A folyamatos bérfejlesztések révén 2018-ra a bérek várhatóan megduplázódnak az egészség- ügyi szakdolgozók esetében. A szakorvosok bérezése 2010- hez képest 85%-kal, de akár 145%-kal is emelkedhetett a praxisban eltöltött idő függvényében, így 2018-ra egy 20 éve dolgozó szakorvos bruttó bére eléri a 813 ezer forintot. A kormány jövőre 10 százalékos, három év alatt összesen 67 százalékos béremelést hajt végre a mentőknél. Oktatás A pedagógusok bérére 2016- ban több mint 225 milliárd forinttal költött többet a kormány, mint 2012-ben. Az élet- pályamodell bevezetésének évéhez képest ma egy pedagógus - végzettségétől, aktív éveitől és minősítésétől függően - minimum 75 százalékkal több bérjuttatásra jogosult, míg egy tapasztalt, 20 éve tanítással foglalkozó pedagógus bére duplájára emelkedett. Köztisztviselők A 201l-es integrációt követően 35 százalékos illetménykiegészítés került megállapításra a kormányhivatalokban, majd 2013. január l-jével közel 10 ezer köztisztviselőt vettek át a járási hivatalokból. Érdemi illetményváltozás a járási hivatalokban 2016. július l-jétől, a fővárosi és megyei kormányhivatalokban 2017. január l-jével történt az állami tisztviselői törvény fokozatos hatályba lépésével. A KSH kereseti statisztikái szerint a közigazgatás, védelem és társadalombiztosítási területeken 2010. évhez képest 51 százalékkal növekedett az átlagbér 2017. májusig. Rendvédelem A rendvédelemben dolgozók bére 2016 és 2018 között átlagosan 50 százalékos növekedést ér el. Míg 2010-ben egy tízéves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező nyomozótiszt 302 ezer forintot keresett, ma 438 ezer forintot. Az ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező, érettségizett járőrvezetőnek, aki 205 ezer forintot keresett, jövőre 297 ezer forint lesz a fizetése. A rendőrség 22 milliárd forintos többlettámogatással számolhat 2018-ban, amelyből 5 milliárdot költenek az elhasználódott autók cseréjére, és a határellenőrzési rendszert is fejlesztik. Honvédség A bérek 3 év alatt több mint 50 százalékkal emelkednek. Míg egy legénységi állományban lévő katona 2010-ben 138 ezer forintot keresett, 2018- ban 215 ezer forintot keres majd, egy pályakezdő/felső- fokú végzettségű tiszt, aki 7 éve még 206 ezer forintot keresett, jövőre már 363 ezer forintot fog keresni. Állami vállalatok dolgozói 2010 előtt az állami társaságoknál állandósultak a bérfeszültségek. Ma béremelésben részesülnek a Posta, a MÁV, a regionális közlekedési központok és a víziközmű-társaságok dolgozói is. 2017-ben a kormány több mint 40 milliárdot, 2018-ban 48 milliárdot, 2019- ben 28,5 milliárd forintot szán az állami vállalatoknál dolgozó munkavállalók megbecsülésére. A legnagyobb összegű támogatást - a munkavállalói létszámra is tekintettel - olyan állami társaságok kapták, amelyek a magyarok mindennapi életében fontos szolgáltatásokat végeznek. TÉMATÁMOGATÁS. KÉSZÜLT MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MEGBÍZÁSÁBÓL.
