Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-07 / 209. szám
2 Mindenfelől 2017. SZEPTEMBERI, CSÜTÖRTÖK KELET mm Jegyzet Mán László A szülői felelősség Sajnos van, amikor már hiába tennénk meg mindent szeretteinkért, nem segíthet sem vagyon, sem kapcsolat. Marad a gyász, az üresség... Ez jutott eszembe, amikor a kétszer két sávos körút elválasztó füves sávján hosszan időzött egy anyuka alig óvodásnyi csöppséggel a karjában. Várt, várt, aztán átszaladt a sulihoz. Néhány perccel később ugyanezt a veszélyes visszautat tette meg, immáron a másik, isko-' lás gyermekével kiegészülve. Olyan helyen, ahonnan egyik oldalról mintegy száz, a másikról talán kétszer annyi méterre lámpás gyalogátkelőhelye van. Biztonságos, nem sok kitérőt jelentve. Hiába tesznek meg mások mindent, polgárőrök, közteresek, rendőrök segítenek, hívják fel a figyelmet, próbálják megelőzni a bajt. Mindhiába. És ennek a veszély mellett van egy igen rossz üzenete. A gyermek azt látja, hogy hiába vannak szabályok, a szülők erre fittyet hánynak. Ha nekik lehet, akkor nekem is biztosan. így amikor már akkorára cseperedett egy ilyen gyermek, akkor majd ő is megpróbál átjutni a halálos forgalom közepette. A gyermek nem csak boldogságot és örömet jelent, felelősséget is. Ezt időben tudomásul kell venni, amíg nem történt baj! laszlo.man@inform.hu Devizaárfolyam (2017.09.06.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 306,47 +0,26 USA dollár 256,59-1,05 Svájci frank 269,05 +0,67 Angol font 334,67 + 1,62 Román lej 66,63 +0,04 Ukrán hrivnya 9,87-0,04 Horvát kuna 41,32 +0,02 Lengyel zloty 72,18-0,09 ® http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Európai Bíróság: kötelező befogadni a migránsokat A tizenöt fős nagytanács a kvótaperben hozott ítéletet. Brüsszel Az Európai Bíróság szerdai ítéletét részleteiben ismertetve a luxembourgi székhelyű bírói testület közleményében ezt írta a tizenöt fős nagytanács: „a bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország O Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a a által előterjesztett kereseteket.” Hozzátették: a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére. „A megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt” Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámateljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. O A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a „határozatból hiányzik a felhatalmazás”, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, s hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére. dott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak, és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra. Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá - közölték. A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely „nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez”, azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett üzenetében azt írta, az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. „Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás” - tette hozzá. MTI Az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. DIMITRISZ AVRAMOPULOSZ Kétszer annyit kell befogadni? Brüsszel. Az Európai Bizottság a kvótaperben a magyar és a szlovák keresetet elutasító ítéletet követően a menekültáthelyezési program megduplázását előirányzó javaslatot készít - jelentette szerdán bizottsági forrásokra hivatkozva a Politico.eu brüsszeli hírportál napi hírlevele. A hírportál értesülése szerint a brüsszeli testület azt fontolgatja, hogy 40 ezerre emeli az Európán kívülről befogadandó menekültek számát. Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője a bíróság döntését követően közzétett Twitter-üze- netében cáfolta a Politico értesülését. mti Kosa Lajos a döntésről BUDAPEST. Az Európai Bíróság megnyitotta az utat az Európai Bizottságnak a Soros-terv végrehajtására - jelentette ki Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a kvótaperben hozott ítéletre reagálva. A Soros-terv lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót keli befogadni - mondta. mti Miért perelt a magyar és a szlovák kormány? / „Az igazi csata csak most kezdődik” Szijjártó Péter és Trócsányi László az Országházban fotó: mti/koszticsák szilárd A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen. Budapest. Ezt közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. „A politika megerőszakolta az európai jogot” Szijjártó Péter hangsúlyozta, „az igazi csata csak most kezdődik el”, Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit. A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született, „a politika megerőszakolta az európai jogot”. A döntés - az alapszerződésekkel ellentétesen - kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megteszünk azért, hogy megvédjük az országot - közölte Szijjártó Péter. Mint mondta, ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótákat az EU „átadja a múltnak”, hiszen ez sikertelen válasz az illegális bevándorlásra: a határozat szeptember 26-ai lejárta előtt néhány héttel a célszám 25 százalékát sikerült csak befogadni. A külügyminiszter kijelentette: Magyarország továbbra is teljesíti a schengeni kötelezettségeit, megvédi a schengeni övezet és az EU külső határát. Eddig ennek minden terhét egyedül vállalta az ország, és szolidáris azokkal a nyugat-balkáni országokkal, amelyek szintén védik a határaikat - mutatott rá. Hozzátette: a bizottság viszont csak az illegális bevándorlók befogadását támogatja, a határvédelem ügyét nem. Kérdésre elmondta: Magyarország számít visegrádi partnerei szolidaritására az ügyben. mti Az Európai Bíróságon politikai döntés született. SZIJJÁRTÓ PÉTER Más ítéletet is hozhattak volna BUDAPEST. A kvótaperben hozott ítéletről szóló budapesti sajtótájékoztatón Trócsányi László igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jo- güag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit. Hangsúlyozta, hogy a bíróság érvelése nem meggyőző, és az „európai mainstream” alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna - mondta. Megjegyezte: nehezen elfogadható álláspont, hogy 2015-ben nem volt migrációs szükséghelyzet. A tárcavezető kijelentette: a bizottság által indított köte- lezettségszegési eljárásban új szempontokat hoznak elő. Trócsányi László azt is mondta, hogy fennáll a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának, amit Magyarország nem tart elfogadhatónak, más úton kell járnia Európának. Kérdésre Trócsányi László közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben. MTI Kutatás: a többség a további harc mellett áll Nem változtat a szlovák kormány álláspontján Röviden lmp. A magyar kormánynak az alaptörvény szerint is végre keíl hajtania az Európai Bíróság döntését, amely elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet - jelentette ki az LMP országgyűlési képviselője, Demeter Márta a döntést követően. mlp. A kormány vereségeként értékelte a Magyar Liberális Párt, hogy az Európai Bíróság elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. Szent-Ivá- nyi István külügyi szakpolitikus szerint ezután az Európai Bíróság feltehetően a Magyarország és Lengyelország ellen zajló kötelezettségsze- gési eljárásban is az Európai Bizottságnak fog igazat adni. MSZP. Orbán Viktor ma elvesztette a kvótapert Európával szemben, és eí fogja veszíteni a 2018-as választást is. Nyilvánvaló, hogy Magyarország jövőjét nem a bevándorlás, hanem a történelmi léptékű kivándorlás fenyegeti - írja a többi között közleményében a párt. német elvárás. Németország valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról - közölte szerdán Berlinben a német külügyminiszter, Sigmar Gabriel. BUDAPEST. A lakosság 72 százaléka szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia saját igazáért akkor is, ha a kvótaperben benyújtott keresetet elutasítják - olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb felmérésében, amelynek eredményeit szerdán közölték az MTI-vel. A kutatásból - amelyet szeptember 1. és 4. között 1000 felnőtt megkérdezésével készítettek - kiderült, a válaszadók 88 százaléka hallott arról, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bíróságon támadta meg a bevándorlók elosztását célzó kvótahatározatot. A felmérés arra világított rá, hogy a megkérdezettek jelentős többsége (72 százaléka) szerint Magyarországnak nem szabad feladnia, és tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, míg 22 százalék azok aránya, akik szerint a döntést követően Magyarországnak végre kell hajtania a kvótahatározatot. A Fidesz-KDNP szavazóinak 97, a Jobbik szavazóinak pedig 80 százaléka érvelt amellett, hogy Magyarországnak egy ilyen döntés esetén is tovább kell harcolnia. A baloldali ellenzék táborának többsége befogadás-párti, ám erős a megosztottság: háromból egy MSZP-szava- zó szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia az igazáért, és minden harmadik LMP-s is így vélekedik. mti POZSONY. Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdán az Európai Bíróságnak a menekültek tagállamok közötti kötelező elosztása ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet elutasító döntésére reagálva. A szlovák kormányfő elmondta: a luxembourgi bíróság döntése „nem hozott új minőséget” a kvóták megítélésébe, csak azt mutatta meg, hogy a bíróság másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott. Hangsúlyozta: Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét. Megjegyezte: a bíróság döntése alapján a kötelező kvótákról hozott döntés érvényben marad, de szeptember 26-án lejár. mti Robert Fico fotóafp/bertrandguay 4 V v.
