Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-05 / 207. szám

2017. SZEPTEMBER 5., KEDD K Fókuszban: Móricz Zsigi KELET £ <j§> £ *# «s sí? */ mini normál < Ilii' ESELY DUPLA 540 millió Ft HIRDETÉS A Móricz-emlékpark átadásánál öt éve még Torőcsik Mari színművész is a vendégek között volt fotó: racskó Tibor Nélküle azt se tudnák, hol van Tiszacsécse Mindig voltak, s mindig is lesznek, akik nem hagyják feledésbe merülni a nagy írófeje­delem emlékét. NYÍREGYHÁZA, TISZACSÉCSE. ”A pezsgő irodalmi élet azt je­lenti, hogy a nemzet szellemi tőkéje, irodalmi vagyona az egész nemzet hasznára for­galomba került és becsületes nemes verseny segítségével szakadatlanul nő az egész...”- így szól évek óta a névadó­járól rendre megemlékező Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület ünnepi vezérgon­dolata, kölcsönbe véve ma­gának az ünnepeknek egy fontos mondatát. Az említett civil szervezet soha nem fe­ledkezik meg a szatmári szü­letésű íróról, a magyar realis­ta prózairodalom óriásáról, s most a kerek jubileum - Mó­ricz halálának 75. évfordulója- még inkább fölerősíti az em­lékezés fontosságát. A hajlandósághoz igazítva- Közel egy évtizede már, hogy alapítottunk egy emlék­érmet, amit minden év ok­tóber 15-e táján odaítélünk és átadunk egy olyan mű­vésznek, tudósnak, aki ak­tívan közreműködik a mun­kánkban - emlékeztetett dr. Mercs István, az egyesület elnöke.- Az idén például október 13-án, pénteken fogunk ünne­pelni. Azért éppen ilyentájt, mert a Nyugatban 1908. ok­tóber 15-én jelént meg Móricz Zsigmond Hét krajcár című novellája. Eddig olyan jeles személyek érdemelhették ki Nagy Lajos Imre plakettjét, mint Kováts Dániel, Hamar Péter, Cséve Anna és Szilágyi Zsófia irodalomtörténészek, Móricz-kutatók, Hegyi Kata­lin és Fehér József muzeoló­gus, valamint az író fogadott fia, Móricz Imre mérnök. Dr. Mercs István elárulta azt is, hogy praktikus okok miatt döntött a társaság az említett időpont mellett, ugyanis se az Móricz Virág- Egyszer Móricz Virág is ellá­togatott Tiszacsécsére, a nagy árvíz évében, 1970-ben lebon­tott szülői házhoz - beszélt er­ről is Nagy Gyula. - Laktak is benne éppen - tette hozzá. Mi­vel Móricz Zsigmond elmond­ta legidősebb lányának, mit merre talál, pontosan tudta, hogy a konyhából jobbra nyíló szoba bal sarkában született az író. Legalábbis igy mondta el Móricznak is az édesanyja. író születésnapja - június 29. sem pedig halálának napja- szeptember 5. - nem kedvez a szervezőmunkának, a nyár és az iskolaév kezdetén szin­te lehetetlen az ünnepléshez előadót és érdeklődőket ta­lálni. Természetesen mind­emellett kiadványaikban, konferenciákon és rendez­vényeiken is rendszeresen ápolják a nagy író emlékét, s nem hagyatkoznak csupán az életkezdő és -lezáró dátu­mokhoz. Újból át kell fedni Továbblépve óhatatlanul fel­merül a kérdés, vajon hogyan ünnepel a szülőfalu, Tiszacsé­cse. A Fehérgyarmati járásban megbúvó piciny település polgármestere, Szabó Károly kissé „elszontyolodva” fogad. Az időjárás annyira megvisel­te az emlékház tetőszerkeze­tét, hogy elsősorban ennek a rendbehozatala okoz számuk­ra fejtörést rhostanság.- Nagyon rossz állapotban van az ingatlan, hová is szer­vezhetnénk rendezvényt?- kérdezett vissza megkere­sésünkre. - A sok eső nem használt a szalmafedésnek, s bár a szalmát már megrendel­tük, reméljük, három héten belül a szakember is megér­kezik, s utána talán méltó­képpen emléket állíthatunk, ahogy azt néhány éve is tet­tük, a Móricz-park átadása­kor. Tudni kell, hogy Móriczék- nak három házuk is volt Csécsén, egyik a milotai vé­gen, másik a kóródin, s ez utóbbival szemben építette meg az író ácsmester édesap­ja a harmadikat, az most az emlékház.- Nagyon büszkék vagyunk kis falunk nagy fiára, nélküle talán nem is tudnák, hogy raj­ta van-e a térképen Tiszacsé­cse - tette még hozzá a falu­vezető. Persze nem él már a faluban senki, aki a saját sze­mével láthatta, de olyat, aki legalább első kézből kapott emlékeket őriz róla, sikerült találnunk. is megnézte Azután az emlékházról is szót ejtett lapunknak a falu második legöregebb embere.- Nem fedik azt be jól soha - jelentette ki kerek-perec Gyula bácsi - merthogy valamikor - tekintettel a sok hasonló épü­letre - ő is tanulta ezt a mes­terséget az apjától. Végezetül azzal zárta, hogy a szülői ház helyén épült ingatlanba egy Ukrajnából áttelepült család költözött, s azok lakják. Október 15-én jelent meg Móricz Hét krajcár című f novellája. DR. MERCS ISTVÁN FjkI Nagy Gyula bácsi 82 eszten­dős, de soha nem feledi, amit az édesapjától hallott.- Móricz itt született a szomszédunkban, de édes­apám is azt az emléket őriz­te róla sokáig, hogy az első világháborúban haditudó­sítóként kiment hozzájuk a harctérre - mesélte. - Apám _ a névről megismerte, s jól elbeszélgettek. Azt is tőle tu­dom, hogy a debreceni diák bogarat és néprajzi emlékeket gyűjteni szintúgy hazajött, s néhány fillért adott a gyere­keknek, akik vele tartottak a Tisza-parton, a füzesben. Úgy vélték, büszke lett- A régiektől tudom, hogy a rokonainál, Nyilas Kálmán bí­rónál is nagyon szeretett nya­ralni. Kosa József, egy vele egyidős falubeli úgy mesélte: imádta a disznókat „őrizget­ni”, pedig a könyv már akkor is a kezében volt.- Látszik rajta, hogy paraszt vér folyik az ereiben, mond­ták az öregek a kiváltságos debreceni diákról. Amikor 1929-ben Simonyi Máriával ismét itthon járt, mintha nem emlékezett volna az egyko­ri pajtások, ismerősök közül senkire. Többen - akiknek nem köszönt oda - úgy vél­ték, büszke lett. Én akkor kezdtem a könyveit olvasni, amikor polgármester lettem. Nagyon megszerettem, ked­vencem az írási közül a Hét krajcár, a Sárarany és az Úri muri - sorolta Gyula bácsi. MATYASOVSZKI JÓZSEF jozsef.matyasovszki@inform.hu Móricz Zsigmond szobra rendület­lenül őrzi a harmadik szülői házat FOTÓ: RACSKÓ TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom