Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-29 / 228. szám

2017. SZEPTEMBER 29.. PÉNTEK REUT ar állampolgárok, adócsökkentés 5 Novemberre: egymillió új állampolgár Fikó Attila átveszi az állampolgárságát igazoló dokumentumot Kocsis Mátétól, Józsefváros polgármesterétől az új magyar állampolgárok eskütétele után Budapesten, az Erkel Színházban fotó: mti/balogh Zoltán Jelentős állomásához ért a magyarság 2010- ben kezdődött közjogi egyesítése. tusnádfürdő. Sarokkövéhez érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött köz­jogi egyesítése, a napokban adták be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet - ezt Semjén Zsolt miniszter­elnök-helyettes jelentette be idén nyáron Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Sza­badegyetem és Diáktábor (Tusványos) megnyitóján. A részleteket ismertetve arról is beszélt, hogy a Kár­pát-medencében 845 ezer ma­gyar kapott kedvezményes ho­nosítással állampolgárságot, és Magyarország további 120 ezer, Különleges állampolgári esküről számolt be a Haj­dú-Bihari Napló 2016. február 22-én, hétfőn. A tudósítás az olvasókat Körösszegapátiba viszi el, ahol ünnepélyes al­kalomra gyűltek össze a pol­gármesteri hivatal dolgozói. A romániai testvértelepülésük­ről nyolcvanegyen érkeztek, hogy állampolgári esküt te­gyenek. Elkísérte őket Szabó Ödön, Bihar megye RMDSZ- es parlamenti képviselője, va­lamint Hasas János, Rév tele­pülés alpolgármestere. A vendégeket Pintye Edit, Körösszegapáti alpolgármes­tere köszöntötte, majd Tar­soly Attila polgármester után mondták el az eskü szövegét. Körösszegapáti első embere a világ különböző országaiban diaszpórában élő ember ma­gyar állampolgárságát ismerte el. Semjén Zsolt hozzátette: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) novemberi üléséig az egymilliomodik visszahonosí­tott magyar állampolgár is le­teszi az állampolgársági esküt. Az első döntések között De mit kell tudni a folyamat­ról, amely most november­ben új szakaszába ér? A fontosságát jelzi, hogy a 2010-es parlamenti válasz­tást követően megalakult Országgyűlés egyik első dön­tésével fogadta el azt a tör­vénymódosítást, amely 20X1. január l-től megteremtette az egyszerűsített honosítási el­járás törvényi kereteit. A tör­hangsúlyozta: településé­nek megtisztelő, hogy a Se­bes-Körös mellett elterülő testvértelepülés sok lakója őket választotta a magyar állampolgárság megszerzé­séhez. Szabó Ödön kifejtet­te, még mindig jelentkeznek magyar állampolgárságért a Partiumban és Erdélyben. Az állampolgársági esküte­vők között volt Papp Csaba, Rév református egyházközsé­gének lelkésze is. A legidősebb révi hölgy a Körösszegapátiba érkezettek közül a 65 éves Halász Erzsébet volt, a férfiak között pedig a 76 éves Fábián Antal, míg a legfiatalabbak kö­zül a 9 éves Mihók Gécsi Petrát és a 7 éves Papp Botond Őrsöt említi a beszámoló. vénnyel lehetővé vált, hogy minden magyar a lakóhelyé­től függetlenül, a szülőföld­jén magyar állampolgár lehet. Az egyszerűsített honosí­tási eljárás a nemzet közjogi egyesítését és a gyászos em­lékű december 5-i népszava­zás okozta sebek gyógyítását célozta (lásd A tények a kettős állampolgárságról... című ke­retes írásunkat). A kormány számára a kez­detektől vállaltan fontos a külhoni magyarokkal való kö­zösségvállalás, amely például abban is testet öltött, hogy az Országgyűlés a nemzeti ösz- szetartozás napjává nyilvá­nította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: a több állam fenn­hatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége ré­sze az egységes magyar nem­zetnek. További egyszerűsítések A magyar állampolgárság ki- terjesztése a magyar nemzet­politika egyik legfontosabb területe és egyben az egyik legfontosabb eredménye - derül ki a Semjén Zsolt tus- ványdsi beszédéből idézett adatokból is. Az egyszerűsí­Az állam- polgárság megadása közjogi acélabroncs, ami a magyar nemzetet ~ egybefogja. Mj SEMJÉN ZSOLT tett honosítási eljárás meg­alkotása mellett az elmúlt években jelentősen egysze­rűsödött a többi állampol­gársággal, hazai anyaköny­2004. december 5-én ügy­döntő népszavazást tartot­tak Magyarországon. Az egyik kérdés, amelyre - a Magyarok Világszövetsége kezdeményezése alapján - a választóknak választ kellett adniuk, a kettős állampolgár­ságra vonatkozott. „Akarja-e, hogy az Országgyűlés tör­vényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állam- polgárságot kapjon az a ma­gát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampol­gár, aki magyar nemzetisé­vezéssel, nyilvántartással és úti okmánnyal kapcsolatos eljárás is, hogy a külhoni magyarok - bárhol is éljenek a nagyvilágban - a lehető gét a 2001. évi LXII. törvény 19- paragrafusa szerinti ma­gyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” A népszavazás eredménytele­nül zárult, mert sem az igen, sem a nem szavazatok aránya nem érte el az érvényesség­hez szükséges 25 százalékot. A részvétel 37,49 százalékos volt. A kettős állampolgárság öt­letét támogató szervezetek közül vitathatatlanul a Fi­desz képviselte a legnagyobb súlyt. A Fidesz kampányának legegyszerűbben és a lehe­tő legkevesebb költséggel és adminisztratív akadállyal tarthassák a kapcsolatot az anyaországgal. mti/ékn csúcspontja a 2004. november 27-én a budapesti Városliget­ben megtartott Összetartozás Napja nevű rendezvény volt, ahol Orbán Viktor a magyar­ság szempontjából sorsdöntő jelentőségű eseményként vá­zolta fel a népszavazást. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök 2004. november 2-án már nyíltan elutasította a népszavazáson az igen vála­szok támogatását. A Szabad Demokraták Szövet­sége határozottan és nyíltan foglalt állást a kettős állam- polgárság megadásával szem­ben. Révből jöttek esküt tenni A tények a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazásról Minden negyedik magánszemély élt a családi adókedvezmény lehetőségével 2016-ban több mint 1,1 millió szülő csökken­tette ezzel a személyi jövedelemadóját. Budapest. Erről Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtit­kára beszélt a napokban. Mint mondta: a személyijövedelem- adó-bevallások adatai szerint minden negyedik magánsze­mély csökkentette adóját a csa­ládi kedvezménnyel. Tavaly mintegy 212 milliárd forintot hagyott a kormány a családok­nál, 17 milliárddal többet, mint 2015-ben. Nemcsak az összeg, hanem az igénybevevők szá­ma is - több mint 27 ezerrel - nőtt - tette hozzá. A családi kedvezménnyel adóalapjukat csökkentők kö­zül mintegy 517 ezren egy, 396 ezren kettő, 178 ezren három, míg 34 ezren háromnál több gyermeket jelöltek meg beval­lásukban - összegezte a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal által feldolgozott személyijövede- lemadó-bevallások adatait Tál­lai András. A kormány családpolitikai intézkedéseinek - mint pél­dául a kétgyerekesek kedvez­ményének a duplázása vagy a csők - sikerességét is igazolja a Mintegy 5 millió szja- bevallást töltött ki az adóhivatal. TÁLLAI ANDRÁS A lakosságnál maradó összeg a 5 Q Az egykulcsos szja és a családi kedvezmények Q3U együttes hatása milliárd forint 660 540 475 GRAFIKA: INFORM MÉDIA FORRÁS: NGM bevallási statisztika - emelte ki az államtitkár. Tállai András emlékeztetett, hogy ez volt az első olyan év, amikor a szerzett jövedelmek bevallásával nem kellett a ma­gánszemélyeknek bíbelődni­ük. A tavaly szerzett jövedel­mekről az elszámolást ugyanis a NAV készítette. Mintegy 5 millió szja-bevallást töltött ki ugyanis az adóhivatal. A második legalacsonyabb kulcs Az egy százalékpontos csök­kentésnek köszönhetően 2016- ban a magyar 15 százalékos személyij ö vedelemadó-kulcs lett a második legalacsonyabb az EU-ban, és összességében jelentős megtakarítást is ered­ményezett a lakosságnál. A tavalyi év nagy nyertesei a kétgyermekesek voltak, akik a négy év alatt megduplázódott kedvezménynek köszönhető­en 2016-ban 60 ezer forinttal költhettek többet gyermeke­ikre. A gyermekvállalás elismert költségeként 212 milliárd forint maradt a családoknál 2016- ban, 17 milliárddal több, mint 2015-ben. Technikailag az ösz- szeg 75 százalékával a fizeten­dő személyi jövedelemadót csökkentették az érintettek, 53 milliárd forint pedig járulék­kedvezmény címén maradt a családoknál. A 2014-től igény­be vehető családi járulékked­vezmény az elmúlt három év­ben összesen 140,7 milliárdot hagyott az érintetteknél, wn A tények: folytatódik Az adócsökkentések jövőre 260 milliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál - jelentette be Varga Mihály azt követően, hogy az Országgyűlés elfogad­ta a 2018-as adótörvényeket. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az internet áfája to­vábbi 13 százalékponttal csök­ken, jövőre 5 százalék lesz, ez a tárca számításai szerint mint­egy 22 milliárd forintot hagy a családoknál. Öt százalékra csökken a hal-, valamint a ser­tésbelsőségek áfája is. Összes­ségében 9 százalékkal keve­sebb forgalmi jellegű adót kell fizetniük a vendéglátóknak. A kétgyerekes kedvezmény- j nyel 330 ezer család jár még jobban jövőre, hiszen a gyer­mekenkénti havi családi ked­vezmény összege a jelenlegi 15 ezer forintról 17 500 forintra emelkedik - hangsúlyozta. Az adócsökkentés mellett a ver­senyképességet is javítja az, hogy a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzá­járulás mértéke a jelenlegi 22 százalékról 20 százalékra csök­ken. Az intézkedéssel jövőre összességében 164 milliárdot takaríthatnak meg a vállalko­zások. A kisvállalati adó kulcsa is további 1 százalékponttal, 13 százalékra csökken. ngm Háttér: adócsökkentés Személyi jövedelemadó A 2010 előtti kormányok több­kulcsos személyijövedelem- adó-rendszert alkalmaztak. 2010-ben az szja felső kulcsa havi bruttó 328 ezer forint fe­lett 32 százalék volt, amely kö­zel negyedmülió adózót érin­tett, míg a minimálbér nem adózott. A szuperbruttó miatt a munkáltató által fizetett 27 százalékos adó (akkori nevén társadalombiztosítási járulék) után is kellett fizetni személyi jövedelemadót. Ezt a korszakot a mostani kormányzat a 16 százalékos egykulcsos személyi jövede­lemadó bevezetésével lezárta, később 15 százalékos szintre csökkentve az szja-t. Az adóel­vonás mértéke a korábbiakhoz képest kevesebb mint felére mérséklődött, miközben 2017- ben már közel 150 milliárd fo­rinttal több szja-bevétel folyt be az államkasszába, mint 2010-ben. Már az első Fidesz-kormány alkalmazta a családi adóked­vezményt: ezt 1999-ben vezet­ték be. Az őket követő kabinet ezt jelentősen csökkentette. 2010-ben, a kormányváltáskor az egy- és kétgyermekes csalá­dok semmilyen kedvezményt nem kaptak. Ezzel szemben a Fidesz-KD- NP-kormány szerint a családok kiemelt támogatása a magyar gazdasági modell egyik alappil­lére. Ezért vezette be a családi adókedvezmény rendszerét, amelynek köszönhetően jelen­leg az egy gyermeket nevelők havi 10 ezer, a kétgyermekes családok havi 30 ezer, míg a háromgyermekesek 100 ezer forintnyi adókedvezményben részesülnek. _______________ Munkáltatói adó Míg 2010-ben, a kormányvál­tást megelőzően a munkáltatói adó 27 százalék volt, a 2016- ban elfogadott többéves bér­megállapodásnak köszönhető­en ez az idei évre 22 százalékra csökkent. A foglalkoztatás és a versenyképesség további nö­velése érdekében ez a munkát terhelő adókulcs jövőre to­vább csökken 20 százalékra. A munkát terhelő adók csök­kentése egyértelműen élénkíti a foglalkoztatási szándékot. A kormány az adóterhelés csök­kentésével a bérminimumok emelése és a bérszínvonal nö­vekedése mellett mozgásteret hagy a gazdálkodó szervezetek számára a munkabérhez és foglalkoztatáshoz szükséges források kigazdálkodására. Társasági adó A jelenlegi kormány felis­merte, hogy az alacsonyabb társasági adókulcs fontos ver­senyelőnnyé válhat a nagy- vállalatok bevonzásában, a működőtőke-beruházások letelepítésében, amely hosszú távon lehetőséget ad az ország gazdaságának, hogy bekap­csolódjon és integrálódjon a világgazdaság értéktermelő hálózataiba. Ezért egykulcsos­sá alakította és jelentősen mér­sékelte a társasági adót, amely az idei évtől 9 százalékos. Ez a legalacsonyabb ilyen jellegű adókulcs az Európai Unióban. A kis- és középvállalkozások már 2010 júliusától jelentős adócsökkentésben részesültek. A kormány lényegében megfe­lezte a fizetendő terheket azzal, hogy a korábbi kedvezményes, 10 százalékos társasági adó­kulcsot már nemcsak 50 millió forintig és feltételekhez kötve engedte alkalmazni, hanem 500 millió forintos adóalapig általánossá tette azt, minden­féle korlát nélkül. TÉMATÁMOGATÁS. KÉSZÜLT MAGYARORSZÁG KORMÁNYA TÁMOGATÁSÁVAL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom