Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-28 / 227. szám

2017. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK 6 Család, oktatás KH£r Több gyermek születhet Az adókedvezményeknek és egyéb támogatásoknak köszönhetően ma már több gyermeket vállalnak a csalá­dok ILLUSZTRÁCIÓ: THINKSTOCKPHOTOS Az adókedvezmények révén mintegy 1900 milliárd forint megta­karítás marad a gyer­mekes családoknál. Budapest. Hazánk - és egész Európa - egyik legsúlyosabb gondja a népesség természe­tes fogyása, a demográfiai válság. Magyarországon ma már számos kormányzati in­tézkedés ösztönzi a gyermek- vállalást és támogatja a gyer­meknevelést. Ezek közül kiemelkedik a 2010-ben visszaállított há­roméves gyes, amelyet koráb­ban elvettek az édesanyáktól. Később, 2014 elején életbe lépett egy új családtámogatá­si forma, a gyed extra. Ennek lényege, hogy a gyed és gyes mellett már korlátlanul lehet munkát vállalni a gyermek fél éves korától; ha a gyermek elmúlt egy éves, a munkába visszatérő szülő fizetése mel­lett a család megkapja a csa­ládtámogatást is. Európában is egyedülálló Sok család számára további segítséget jelent a „testvér gyed”, azaz a gyermek után járó gyermekgondozási el­látások tovább folyósítása újabb gyermek születése ese­tén, illetve a „diplomás gyed” bevezetése. Ezek a támogatások anyagi­lag is ösztönzik a gyermekvál­lalást, csakúgy, mint az Euró­pában is egyedülálló családi Megerősítjük a magyar családokat a gyermekvál­laláshoz. NOVÁK KATALIN adókedvezmény rendszere. A családi típusú adózásnak köszönhetően 2011 és 2018 között mintegy 1900 milliárd forint megtakarítás marad a gyermeket nevelő csalá­doknál. Összesen egymillió család került jobb, könnyebb helyzetbe az adókedvezmé­nyekkel, 130 ezer szülő pedig már semmiféle adót vagy já­rulékot nem fizet a jövedelme után. Válasz a súlyos kihívásra- A magyar kormány nyitott arra, hogy előrelépés tör­ténjen a közös európai szo­ciálpolitika irányába, ennek feltétele a magyarországi családpolitikai eredmények megőrzése - beszélt erről a napokban Novák Katalin csa­lád-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár. A dél-lengyelországi Kryni- cában rendezett nemzetközi gazdasági fórum résztvevője­ként hangsúlyozta, hogy a de­mográfiai kihívások európai szinten is rendkívül súlyosak. A magyar kormánynak erre megvan a határozott válasza: megerősítjük a magyar csalá­dokat és támogatjuk a fiatalok gyermekvállalási kedvét. Jóval az átlag fölött Az államtitkár beszámolt az elért eredményekről, ki­emelve, hogy jövőre a kabi­net már a GDP 4,8 százalékát fordítja családtámogatásra. A lengyelek most érték el a 3,1 százalékot, és erre is nagyon büszkék, a fejlett országok átlaga 2,55 százalék. A nagy­Novák Katalin kifejtette azt is: fontos, hogy ne az államadós­ság növelésével javítsanak a szegénységi mutatókon, és teremtsenek újabb forrásokat a családok helyzetének javí­tásához. A magyar kormány­zat munka- és családalapú követasszonyok klubjának a misszióvezetői értekezleté­nek budapesti rendezvényén arról szólt, hogy az állam csa­ládbarát voltának az élet min­den területén meg kell jelen­nie, érezhetővé kell válnia. A kormányzati politika 2010 után markáns fordulatot vett, egy munkaalapú, és család­barát társadalom felépítését tűzve ki célul. Ennek köszön­hetően ma a magyar családok ismét úgy érzik, hogy ebben az országban érdemes, és le­hetséges is gyermekeket vál­lalni, s felnevelni. ékn gazdaságban és közösségben gondolkodik, ezért is köti a tá­mogatások nagy részét mun­kához. Ez teszi lehetővé, hogy a magyar családok igényeire, adottságaira tudjanak kon­centrálni, és azoknak megfele­lően hozzanak döntéseket. Családalapú közösség Állami nászajándék: sokan éltek is vele Budapest. A kétgyermekes családok adókedvezménye 2019-ig négy lépcsőben a duplájára, családonként havi 40.000 forintra emelkedik. Az adókedvezmény összegének növekedése több mint 350 ezer kétgyermekes családot érint, akik végül évente akár 240 ezer forinttal többet for­díthatnak gyermekeikre. Az első házasok adóked­vezménye - amelyet 2015- ben vezetettek be - a családi adókedvezmény előszobájá­nak tekinthető. Az állami ná­szajándékot (amely két évig havi 5 ezer forintos megtaka­rítást jelent a házasoknak) ta­valy több mint 20 ezer házas­pár vette igénybe. Sokan emlékeznek rá: 2010- ben a magyar emberek csalá­dalapítási és gyermekvállalási kedve a mélypontra zuhant, az országot a demográfiai szakadék széléről kellett visz- szarántani. A termékenységi ráta 2010-ben 1,25 volt, a leg­alacsonyabb mutató az egész Európai Unióban. Hatalmas siker, hogy a ter­mékenységi ráta a 2010-es l,25-ös szintről 2016-ra l,49-re emelkedett, melyre egészen 1996 óta nem volt példa. Ezzel a térségünkben olyan országokat előztünk meg, mint Lengyelország, Szlo­vákia, vagy Horvátország. A kormány célja, hogy a termé­kenységi ráta a népesség fenn­tartásához szükséges 2,1 szá­zalékra növekedjen 2030-ra. Népesedési fordulatra van szükség: minél több gyermek­nek kell születnie, mert csak akkor van jövőnk, ha van gyer­mek. Magyarország kiáll amel­lett, hogy a demográfiai prob­lémákat nem bevándorlással, hanem saját erőforrásainkra támaszkodva kell megoldani. Ezt segíti a kormányzat a csa­ládbarát munkaerőpiac kiala­kításával, annak rugalmasab­bá tételével. Magyarországon törekvés részmunkaidővel vagy távmunkával, rugalmas foglalkoztatással segíteni a gyermekeket nevelő szülőket, ezzel is enyhíthetve a mind markánsabban érzékelhető munkaerőhiányt. ékn Gyermekvállalás és munka: most van esély és támogatás az összehango­láshoz ILLUSZTRÁCIÓ: MAMABLOG Sportoló gyerekek - jóval többet mozognak fotó: ékn/sipeki péter-archIv Teret, s termet kaptak a mozgáshoz a diákok Pedagógusok a pályán - közel ötven százalékkal nőtt a relatív kereset Budapest. A pedagógusi mun­kában fontos szerepet kapott a mindennapos testnevelés, melyet 2012 őszén vezetett be a kormány. A 2015/2016-os tan­évtől már mind a 12 évfolya­mon kötelező a heti öt testne­velés óra. Ennek előzménye, hogy 2010-ben a tanköteles korú fiatalok mintegy 75 szá­zaléka kizárólag a testnevelés órák keretében végzett bármi­lyen sportjellegű testmozgást. A 2010-es testnevelési óra­szám messze nem volt elegen­dő a korosztály egészségének megőrzésére - ám 2016-ban már 1,2 millió gyermek moz­gott rendszeresen, minden ta­nítási napon. A mindennapos testnevelés feltétele a megfelelő sportinf­rastruktúra, ezért indította el 2014-ben a kormány a Nemze­ti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programját. Ma­gyarország költségvetésében azóta minden évben rendelke­zésre áll mintegy 9 milliárd fo­rint forrás a nevelési-oktatási intézmények felújítására, tor­natermek és tanuszodák építé­sére. Új tornaterem épül 25 vi­déki településen, 5 helyszínen már át is adták ezeket, s még az idén várhatóan további 19 tor­natermet vehetnek birtokukba a tanuló gyerekek. Tanuszoda szintén 25 településen épül, s még az idén 21 uszodánál vár­ható a szalag átvágása. Emellett 2010 és 2016 kö­zött a köznevelési intézmé­nyekben 341 új tornatermet és tornaszobát alakítottak ki. A 20l6/20l7-es tanévben így 242-vel több nevelési-oktatási intézmény rendelkezett tor­natermekkel, tornaszobákkal, mint a 20l0/20ll-es évben. ÉKN Az új rendszer megkö­veteli a minőséget, de ehhez anyagi elisme­rést is rendel. Budapest. Míg az oktatásra fordított kiadások 2010-ben valamivel 1572 milliárd forint alatt mozogtak, 2016-ban ez az összeg már meghaladta az 1793 milliárd forintot. Ezen belül 2013 és 2016 között az alapfokú oktatásra fordított összegek 22 száza­lékkal, míg a középfokú és felsőfokú oktatásra fordított kiadások körülbelül 6 szá­zalékkal nőttek (6,3 % ül. 5,8 %). A pedagógusok relatív keresete közel 50 százalékkal emelkedett. Az oktatási rendszer és a pedagógusok finanszírozá­sára jövőre csaknem 120 mil­liárd forinttal többet fordít a kormány a költségvetésből, mint az idén, ezzel a teljes oktatási rendszerre fordított éves összeg meghaladja a 2000 milliárd forintot. Kiszámítható béremelés A köznevelési rendszer meg­újításának alapfeltétele a pe­dagógus hivatás megbecsü­lésének helyreállítása. Ennek érdekében a kormány 2013. szeptember i-jétől bevezet­te az új pedagógus életpálya rendszerét, amely felmenő rendszerben évenként biz­tosítja mindenki számára a béremelést. Az új rendszer megköveteli a minőséget, el­várja a folyamatos önképzést és innovativitást, és ehhez rendeli az anyagi és erkölcsi elismerést. Beszédes számok Az állam 2014-ben a megelő­ző évhez képest 121 milliárd forinttal költött többet a pe­dagógusok bérére, amit 2015- ben és 2016-ban további 34- 38 milliárd forintos évenkénti emelés követett. Míg egy közel 20 éve a szak­májában dolgozó, egyetemi végzettségű pedagógus 2013- ban bruttó 173 ezer forintot keresett, ez az összeg 2016 őszén már 294 ezer forint volt. A pedagógusok bére továb­bi 3,5 százalékkal növekszik ez év szeptemberétől, és így az OECD-országok gyakor­latának megfelelően az át­lagjövedelem eléri, illetve meghaladja majd a diplomás minimálbér 80 százalékát. Egy pályakezdő gyakornok, főiskolai diplomával 2011-ben 122 ezer forintra számíthatott, az emeléssel a keresete 2017- ben 182 ezer forintra nő, egy 3-5 éves gyakorlattal bíró, egyetemi végzettségű tanár 135 ezer forint helyett most már 227 ezer forintot keres. Míg egy 18-20 éves gyakor­lattal rendelkező, egyetemi végzettségű pedagógus ese­tében a bér 172 ezer forintról 304.500 forintra nő 2017-re. Azok, akik éltek a minősíté­si eljárással 30-35 ezer forint pluszjövedelemmel számol­hatnak hónapról hónapra, ékn Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom