Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-25 / 224. szám

2017. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ KELET A pénz vásárlóértékét vegyük alapul Magyarországon az árak relatíve alacso­nyak, az Európai Unió­ban az egyik legolcsóbb tagállam. nyíregyháza. - Számtalanszor halljuk, hogy fiataljaink azért mennek nyugatra, mert ott 4-5-ször, esetenként 6-8-szor nagyobb kereseteket érnek el a hazaihoz képest. Azt vi­szont már szinte senki nem teszi hozzá, hogy ezek név­leges értékek, és az ottani, jóval magasabb árszínvonal miatt (a vásárlóerő megis­meréséért) ezt rögtön el kell osztani 2-vel, Dánia esetében 2,5-el, Svájcnál, Norvégiánál és Izlandnál 3-mal - mondta lapunknak dr. Hajnal Béla, a Budapesti Gazdasági Egye­tem és a Debreceni Egyetem professzora, aki felhívta a fi­gyelmet: minden esetben a pénz vásárlóértékét kell néz­ni, azt, hogy abból mennyi árut lehet venni és szolgálta­tást igénybe venni. Szerinte a vásárlóerő-paritáson végzett összehasonlításban nem ér­vényesül az egyes országok árszínvonalának eltéréseiből A hazautalt pénz hozzájá­rul gazdasá­gunk fejlő­déséhez. DR. HAJNAL BÉLA adódó hatás, ezáltal lehető­vé válik a mennyiségi adatok összehasonlítása. Eltérő árszerkezet- Magyarországon az árak re­latíve alacsonyak, az Európai Unióban az egyik legolcsóbb tagállam Bulgária, Románia és Lengyelország mögött. Az árhatás kiszűrése után tehát általában 2-2,5-szeres (kivételes esetekben ennél nagyobb, de Dél-Európában csak l,5-2-szeres) életszínvo­nal-növekedést lehet elérni. Csökkentő hatásként kell fi­gyelembe venni, hogy ezen országok árufőcsoportok közötti árszerkezete is eltér a hazaitól. A lakhatás költsé­gei például egészen mások a nyugati országokban, mint Magyarországon. Hazánkban ezen költségek nem érik el a háztartási kiadások egyne­gyedét, ott viszont általában 40 százalék körüli értékűek. Egy átlagos lakás ára 120-150 millió forintnál kezdődik. Ezért gyakori, hogy bár nyu­gaton élő honfitársaink re­latíve jól élnek, de lakhatási feltételeik sokszor rosszab­bak az itthoniaknál (gyakran 2-3 személy bérel egy szobát vagy 5-6 fő egy kisebb la­kást.) A lakhatással kapcso­latos magas kiadások miatt a rendelkezésre álló pénz emi­att is kevesebb - emelte ki a professzor. Dr. Hajnal Béla kitért arra is: a magasabb ke­resetek mégis lehetővé teszik a pénzek egy részének haza­utalását, így ebből az ország is profitál, ráadásul nem is keveset. Hazautalt pénzek- A közvélemény előtt alig is­mert, hogy az általuk évente hazautalt pénz nagysága megegyezik az eu-s támoga­tások nagyságrendjével. E két külföldről érkező pénztömeg jelentősen hozzájárul az or­szág pénzügyi forrásaihoz, gazdaságunk fejlődéséhez. Ha a 350-500 ezer főre be­csült, nyugaton foglalkozta­tott honfitársunk mindegyike hazajönne és itthon dolgoz­hatna, a foglalkoztatásban a skandináv országokkal len­nénk egy szinten, ha viszont a hazaérkezők mindegyike munkanélküli lenne, akkor a spanyol és a görög munkanél­küliségi ráta réme fenyegetné hazánkat - fogalmazott dr. Hajnal Béla. Leragadunk a sorrendnél- A statisztikatanárnak az is feltűnik, hogy az emberek sokszor leragadnak az össze­hasonlítási egységek (például a megyék gazdasági fejlettsé­gének) sorrendjénél. Az, hogy ebben elkerültünk az utolsó helyről és az országos fejlett­ségi szint 54 százalékán állva messze leköröztük Nógrád megyét (42 százalékos szint) örömre is adhatna okot, de ez inkább Nógrád súlyos gondja. Ha van 20 közigazgatási egy­ség, akkor mindig lehet közöt­tük sorrendet megállapítani, melyik az első, melyik az utol­só. A lényeg viszont az, hogy milyen az országos átlaghoz viszonyított helyzetünk. Van­nak helyzetek amikor (pl. kié az aranyérem?) a sorrend válik döntővé. Jómagam és sokan mások vélik úgy: állnánk csak 80 százalékán az országos gazdasági fejlettségnek, akár úgyis, hogy a rangsorban utol­sók lennénk, rögtön jobban éreznénk magunkat a bőrünk­ben - húzta alá a szakember. Dr. Hajnal Béla záráskép­pen hozzátette: állandó a kérdőjel sokakban, vajon hi­hető-e, hogy az átlagkereset hazánkban elérte a havi brut­tó 297 ezer forintot, miközben nem is ismer olyan személyt, akié csak megközelítené azt. Kelet-Magyarországon a ke­resetek évtizedek óta 15-20 százalékkal elmaradnak az or­szágos szinttől (iskolai, szak­képzettségbeli különbségek, eltérő nemzetgazdasági ágak, város-falu arány közötti kü­lönbségek stb). A keresetek erősen baloldali aszimmetriát mutatnak: sokan vannak az átlagtól kevesebbet keresők és kevesen akik attól jóval többet visznek haza, például ha 9 fő keres havi 111 ezer forintot, egy fő pedig l milliót az átlag 200 ezer forint. km Statisztikailag kevésbé mérhető forintok A Magyar Nemzeti Bank megbecsülte a keresetek mediánját és ez az átlagtól 70 ezer forinttal kevesebbnek adódott. Ha a 227 ezer forintból levonjuk a 20 száza­lékot, akkor térségünkben 180 ezer forint lehet az a kereset, amitől ugyanannyi­an keresnek többet, mint kevesebbet. Ha az olvasók még ezt is soknak tartják, vegyék figyelembe, hogy az adatszolgáltatásba nincsenek bevonva a maximum négy embert foglalkoztató cégek, többségük (tisztelet a kivételnek) valószínű­síthetően nem fizeti túl alkalmazottjait, így ha őket is megfigyelnék, az lefelé húzná az átlagot. Nemcsak a munkahelyen kapott keresetekből, hanem a teljes megélhetést adó jövedelmekből vásárolnak az emberek, amelyek már sokaknál a fekete és szürkegazdaságban elért statisztikailag kevéssé mérhető forintokat is tartalmazzák. Csökkent a kiszállítás BUDAPEST. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szokásos havi elemzése szerint a nyers tej kiszállítása 29 százalékkal csökkent augusztusban az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A dobozos tej ki­vitele viszont nőtt. Magyarországon a nyers tej országos termelői átlagára 92,72 forint/kilogramm volt 2017 augusztusában. A zsír- tartalom 0,01 százalékpontos javulása, a fehérjetartalom 0,01 százalékpontos romlá­sa és az alapár 2 százalékos növekedése miatt a nyers tej átlagára 1 százalékkal emel­kedett augusztusban a júliu­sihoz képest és 36 százalékkal haladta meg az előző év azo­nos hónapjának átlagárát. A nyers tej kiviteli ára 106,85 forint/kilogramm volt 2017 augusztusában, az elő­ző havit 2 százalékkal, az egy évvel korábbit 27 százalékkal haladta meg. km Vetőmag és Szárító Kft. 2017. évi II. fokú ősz kalászos fajtaválasztéka Őszi búza: Gk Csillag Gk Berény Gk Szilárd Mv Nádor Mv Marsall Mv Kóló Antonius Cornélius Modern Babona Mv Ispán (KITE) Lupus (KITE) mm Őszi árpa: Antonella Laverda KH Tas Daxor Tritikalé: Tulus Titán Trismart Leontino Agendus (KITE) GK Maros áHÜKSki M H H I Vetőmag és Szárító Kft. 4466 Tímár, Szabadság út 2. Nagyné Solymosi Mária 0620/216-4212 Tel.: 0642/720-667,0630/915-4072 info@vetomagesszarito.hu HIRDETÉS Stratégia ágazat illusztráció: ékn Nőtt az ágazat támogatása BUDAPEST. A sertéságazat a ma­gyar mezőgazdaság stratégiai területe, amit az is jelez, hogy a 2010-es 6 milliárd forintról mára az ágazat támogatása 17,1 milliárd forintra nőtt - mondta a földművelésügyi miniszter, Budapesten egy szakmai ta­nácskozáson. Fazekas Sándor a 78. Országos Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Vásáron és Kiállításon megrendezett sertéstartói és tenyésztői konferencián kiemelte: míg a sertésválság nyomán egyes országokban 20-25 százalék­kal csökkent a sertéslétszám, addig Magyarországon a ser­téságazat kibocsátása 6,1 szá­zalékkal nőtt, és a vágóhidak teljesítménye is több mint 5 százalékkal bővült. km A kutatóközpont tulajdonában van a legnagyobb csonthéjas génbank A korábban ismeretlen kórokozók megjelenése miatt szükség is van új nemesítésekre. Budapest. A növénybetegsé­gek elleni védekezés jelentős költségeket okoz, ezért meg­éri rezisztens gyümölcsfajtá­kat előállítani. Ellenálló gyümölcsfajták A biotechnológia fejlődésé­nek köszönhetően génmódo­sítás nélkül is előállíthatok ellenálló gyümölcsfajták, a korábban ismeretlen kóroko­zók megjelenése miatt szük­ség is van új nemesítésekre - idézi a Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara Kasztovszky Zoltánt, a Magyar Kertészeti A telephelyen minden fajtá­ból négy példányt nevelünk. KASZTOVSZKY ZOLTÁN A növénybetegségek elleni védekezés jelentős költségeket okoz, ezért megéri rezisztens fajtákat előállítani illusztráció: ékn-archIv Szaporítóanyag Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját. A szakember kiemelte: a növénybetegségek elleni vé­dekezés jelentős költségeket okoz, ezért megéri rezisztens fajtákat előállítani. Az évti­zedekkel ezelőtt még ellen­állónak számító fajok a mai betegségeknek sokszor már nem képesek ellenállni, de előfordul olyan is, hogy egy új gyümölcsfa nemesítéséhez régi tájfajtákat is felhasznál­nak. Az ellenállóság mellett a belföldi nemesítők számára az ízvilág is fontos szempont, mi­vel a magyar piacon nem lehet eladni az ízetlen gyümölcsö­ket, nyugaton viszont a szállít­hatóságot vagy a polcállóságot tartják szem előtt. Kasztovsz­ky Zoltán elmondta, hogy a Magyar Kertészeti Szaporító­anyag Nonprofit Kft. Európa legnagyobb csonthéjas gén­bankját gondozza, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Kutatóközpont (NAIK) tulaj­donában álló ültetvény csak­nem 2500 tételt őriz. A telep­helyen minden fajtából vagy változatból 4 példányt nevel­nek, a nemesített fajták 30-40 év után kerülhetnek kereske­delmi forgalomba. A szakember egy-egy új faj­ta nemesítésének költségeit körülbelül 150 millió forintra becsülte. Az igazgató szerint az Érden őrzött példányok begyűjtése több évig tartott, a munkát azonban érdemes volna folytatni, mivel nem­csak az országban, de a hatá­ron túl is lehetnek begyűjtés­re érdemes gyümölcsfajok. nak.hu KELET © kelet.hu Hírek, fotósorozatok, extra esti kiadása Digitális Kelet oldalán. Kétezerötszáz tonna szemét gyűlt össze BUDAPEST. Összegezték a VII. TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért! akció eredményeit, amelyből kide­rül, hogy országszerte csök­ken az a szemétmennyiség, amit az önkéntesek az akció keretében összeszedhetnek. A 2017. szeptember 15-17- között lezajlott TeSzedd! ak­ció - az esős hétvége ellenére - ismét önkéntesek tömegeit mozgatta meg országszerte. A mintegy 175 ezer önkéntes résztvevő 1732 helyszínt tisz­tított meg az eldobált és az illegálisan lerakott szeméttől. Az idén 3 napig tartó akció so­rán országosan az önkéntesek összesen 2516 tonna szemetet gyűjtöttek össze, ami a ta­valyi - négynapos - szemét- gyűjtéshez képest csökkenést mutat. A Magyarországon 2011 óta megszervezett TeSzedd! keretében évek óta növekvő számú szemetes közterület­re szerveznek az önkéntesek szemétszedést. km « Javában tart az almaszezon Érkeznek a „Szabolcs aranyával” megrakott kamionok az Austria Juice Magyarország Kft. vá- sárosnaményi telephelyére, ahol folyamatos az almafeldolgozás. fotó: galambos Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom