Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-20 / 220. szám
2017. SZEPTEMBER 20., SZERDA ■■■■■ 2020 után is biztonság kell a termelőknek Erősödik a mezőgazdaság Fazekas Sándor szerint nehézkes a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása. TALLIN. A Közös Agrárpolitikának (kap) kiemelten kell kezelnie a mezőgazdasági termelők jövedelembiztonságát 2020 után is - fejtette ki a magyar agrárminiszter a Tallinnban megtartott uniós szakminiszteri találkozón. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tájékoztatása szerint Fazekas Sándor az észtországi tanácskozáson elmondta: Magyarország álláspontja szerint a Közös Agrárpolitika szabályai nem nyújtanak kellően hatékony eszközöket a termelők jövedelembiztonságának fenntartásához. Úgy vélte, a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása nehézkes, és csak néhány tagállam alkalmazza. Magyarországon például a kockázatkezelés állami alapként működik hatékonyan, ezzel szemben a Közös Agrárpolitika az önkéntesen szerveződő kölcsönös kockázatkezelési alapokat részesíti előnyben. Az uniós mezőgazdasági miniszterek többsége egyetértett abban, hogy a 2013-as közös agrárpolitikai reformkor létrehozott krízistartalék nem képes megfelelően kezelni a válsághelyzeteket. Ráadásul ezt a termelői jövedelmek stabilitását adó közvetlen kifizetések terhére hozták létre. A közlemény szerint a hozzászóló miniszterek többsége, Magyarországhoz hasonlóan, elutasította azt a megközelítést, hogy a közvetlen kiűzetések csökkentésével kellene létrehozni közös válságkezelési alapot. mti GMO-mentesség - ez az Alaptörvényben van A magyar európai uniós elnökség prioritásként kezelte. BUDAPEST. Magyarország Alaptörvénye megfogalmazza hazánk mezőgazdaságának GMO-mentes stratégiáját, továbbá a Büntető Törvény- könyv módosításával immár külön tényállás a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése. A tagállamok saját hatáskörben dönthetnek a GMO-növények termesztéséről: 2011-ben a magyar európai uniós elnökség prioritásként kezelte, és jelentős haladást ért el az úgynevezett GMO köztermesztési javaslat tárgyalásában, amelynek lényege, hogy szabad kezet adjon a tagállamoknak a GM növények termesztésének tiltásában. A határozott magyar lobbi eredménye volt, hogy a Bizottság 2010-ben benyújtott javaslatát öt év tárgyalás után 2015-ben végül elfogadták. ÉKN Pillanatkép a Debreceni Farmerexpón. A kis- és középvállalkozásoknak több támogatás jut fotók: ékn Egészségesebb lesz Magyarország A beruházási források 80 százaléka a kis- és közepes családi gazdaságok fejlesztéseit szolgálja. Budapest. A korábbi években komoly kihívást jelentett az agrár-népesség elöregedése, ezért a versenyképesség javítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a fiatal, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező termelők fejleszteni a tudják vállalkozásaikat. A 2010-es választásokat követően kiemelt birtokpolitikai irányvonallá vált a kis- és közepes gazdaságok támogatása. Gazdaságok támogatása A földárverések és értékesítések nyomán átrendeződött a birtokszerkezet. A nagygazdaságok földhasználatának visszaszorítása mellett bővült a kis és közepes gazdaságok által művelt mezőgazdasági terület. A Központi StatiszTöbb a művelésbe fogott terület tikai Hivatal (KSH) 2016. évi adatai szerint az egyéni gazdaságok által művelt mező- gazdasági terület 2 millió 656 ezer hektár volt, 10 százalékkal több, mint 2010-ben. A Közös Agrárpolitika reform tárgyalásának eredményeképpen növekedtek a magyar gazdák és a vidék támogatására fordítható források. Míg 2007-2013 között erre 10,4 milliárd euró jutott, addig 2014-2020 között 12,39 milliárd, vagyis közel 4 ezer milliárd forint támogatást lehet kifizetni a magyar gazdáknak. Hangsúlyossá váltak a termeléshez kötött támogatások, fontosabb lett a fiatal gazdák támogatása, és új intézkedés a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása. Általánosan elmondható, hogy a központi forrásokat a kormány legfőképp a beegyértelműen pozitív - hat év alatt 37,5 százalékkal, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal bővült. ékn Új munkahelyek, növekvő keresetek A kormány célja, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma növekedjen, ennek megfelelően a KSH adatai szerint 2016-ban már 217 ezer fő dolgozott főállásban az ágazatban. Ezt kontextusba helyezve: a korábbiakhoz képest 2010 és 2016 közötti időszakban 44,2 ezer fővel, vagyis 25,6 százalékkal növekedett az ágazatban foglalkoztatottak száma. Történt ez úgy, hogy a mezőgazdaságban a keresetek növekedésének üteme 2016-ban is meghaladta a nemzetgazdaság egészére jellemzőt. A legalább 5 fős gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2016-ban 8,1 százalékkal növekedett. Hat év alatt a bruttó keresetek 42,1, a nettó keresetek 33,5 százalékkal növekedtek. A kormány célja a betegségek mielőbbi, hatékony diagnosztizálása, ehhez pedig elengedhetetlen a képalkotó diagnosztikai eszközpark bővítése annak érdekében, hogy a betegek mielőbb megfelelő ellátáshoz juthassanak. Egészségügyi béremelés Az egészségügyből az elmúlt évtizedekben folyamatosak voltak a pénzelvonások, több ezer dolgozót tettek az utcára, illetve kényszerült a pálya vagy akár az ország elhagyására. 2010 óta a kormány kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók problémáit. 2010 és 2017 között egy 7-9 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos bruttó átlagkeresete 252 ezerről 614 ezerre nőtt, 2018-ban pedig már 779 ezer forintra számíthat. Több pénz a A háziorvosok és házi gyermekorvosok hiányához és elöregedéséhez az vezetett, hogy az utóbbi évtizedekben folyamatosan kivonták a pénzt az alapellátásból. A polgári kormány az alapellátás finanszírozását (melynek része a háziorvosi rendszer is) a 2010-es 120 milliárd forint alatti összegről 2017-re 170 milliárd fölé emelte, 2018-ra pedig ez közel 185 milliárd forintot fog kitenni. Tavaly 10+2+2 milliárd forint pluszforrást biztosított a kormány az alapellátás megerősítésére, melynek keretében a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak praxisonként átlagosan 130 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben 95 ezer egészség- ügyi dolgozó részesült béremelésben. A kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt. 2016. szeptemberétől a kormány egy több éves bér- fejlesztési programot indított el, amelynek köszönhetően több mint 97 ezer egészség- ügyi dolgozó részesült jelentős béremelésben. Az ápolók fizetése 2016-hoz képest 2019-re átlagosan 65 százalékkal lesz magasabb. A szakorvosok és a szakgyógyszerészek bére két ütemben összesen 207 ezer forinttal emelkedik. A mentőknél pedig jövőre 10 százalékos, három év alatt összesen 67 százalékos béremelést hajt végre a kormány. ÉKN praxisoknak ezer forinttal jutott több havonta. A kormány döntése értelmében 2017. június elsejétől minden területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi praxis havi 130 ezer forinttal kap többet rezsitámogatásként. A plusztámogatást a háziorvosok az év hátralévő részére és jövőre is megkapják. A betöltetlen háziorvosi praxisok számának csökkentése érdekében a kormány 2014-ben bevezette a háziorvosi letelepedési pályázatot, majd 2015-ben a praxisjog vásárlási pályázatot. 2017-ben l milliárd 250 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a pályázatokra. ruházásokra különítette el. A beruházási források 80 százaléka a kis- és közepes családi gazdaságok fejlesztéseit szolgálja. Míg 2007-2009 között csak valamivel több, mint 2 ezer fiatal gazdálkodó részesült támogatásban, addig 2010 után ez a szám több mint 6 ezer főre nőtt. Bővülő kibocsátás A 2010 előtt lejtmenetben levő mezőgazdaság kibocsátása folyó áron hatodik éve emelkedik, és évről évre rekordértéket ér el - 2016-ban meghaladta a 2619 milliárd forintot. Az ágazat kibocsátása hat év alatt közel a harmadával bővült. Ebből az állattenyésztésé 2016-ban 866 milliárd forint volt, hat év alatt folyó áron 44,4 százalékkal bővült. Az agrárexport és egyenleg alakulása is A kormány kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók problémáit. BUDAPEST. A mögöttünk hagyott évtizedekben nem volt egységes és kontrollálható kimutatás az egészségügyi intézményi várólistákról. A 2010-ben hivatalba lépett kormány célja ezért egy hiteles várólista-nyilvántartási rendszer megteremtése volt. Most az átláthatóság, a sorrendiség betartása, a kapacitások és a szükségletek összehangolása az elsődleges cél. A kormány 2013-tól kezdődően a várólista-csökkentésre 12 milliárd többletkeretet biztosított, az idén pedig ezen felül további 5 milliárd forint jut erre a célra. A rendszer bevezetésének eredményeképpen elmondható, hogy a várólistán levő betegek száma a 2012. évi 70 ezerről 2017. májusára 27 ezer 600 alá csökkent, tehát a 2012-es szám 39 százalékára. Képalkotó vizsgálatok 2010 óta a kormány folyamatosan cseréli és növeli a rendelkezésre álló eszközök számát. Több mint 104 milliárd forint jutott új gépek, eszközök vásárlására, melyből MR- ek és CT-k beszerzésére is sor kerülhetett. Míg 2010-ben 30 MR-berendezés volt használatban, mára Magyarországon 65 MR-berendezés van, tehát több mint duplájára emelkedett a gyógyításhoz használható MR-eszközök száma. A CT-berendezések száma 42 százalékkal nőtt: 2010-ben még csak 73 volt, ma már 104 darab. Januártól 1,1 szeres szorzóval finanszírozzák a 14. életévüket be nem töltöttek ellátását fotó: ékn Folyamatosan javul a járóbeteg-szakellátás A mammográfiai készülék a nők egészségét védi fotó: ékn Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával. Budapest. A kormány az elmúlt években számos intézkedéssel segítette a járóbeteg-szakellátást: többek között növelte az egészség- ügyi szolgáltatók - kiemelten a gyermekellátás - finanszírozását, fejlesztette a diagnosztikai ellátást és az előző évhez képest idén mintegy 20 százalékkal emelte a járóbeteg-szakellátás költségvetési előirányzatát - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára írásbeli válaszából. Rétvári Bence kiemelte: a kormány folyamatosan törekszik arra, hogy a biztonságos betegellátáshoz és intézményi működéshez biztosítsa a szükséges feltételeket. Az Emmi államtitkára felidézte, hogy a járóbeteg-szakellátás költségvetési előirányzatának összege 2017-ben több mint 155 milliárd forint, amely mintegy A járóbeteg szakellátás alapdíját kétszer is emeltük. RÉTVÁRI BENCE 20 százalékkal magasabb az előző évinél. Megjegyezte, hogy a járóbeteg-szakellátás esetében az alapdíjat tavaly augusztusban, majd idén januártól ismét megemelték. A 14. életévét be nem töltött gyerekek részére nyújtott járóbeteg-szakellátás előirányzatból finanszírozott ellátásokat pedig januártól l,l-es szorzóval finanszírozzák. A járóbeteg-szakellátás keretében intézményi fix díjakat vezettek be, amelyeket idén márciustól havonta fizetnek ki a járóbeteg-szakellátást nyújtó intézményeknek, mti
