Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-15 / 216. szám
2017. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK KELET Reneszánsz rek tárlata ju Pi & * ifim taszBalkáni puska és festmény a keresztáldozatról - megmentett értékek ll FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Nélkülük nem lehet a ■ ■■ ffm mm a ff ■ ■ ■■ a ■ jovojukrol dönteni A tárgynak üzenete és története van, s ezeknek a feltárása egy izgalmas kaland. nyíregyháza. A restaurátorok munkája egy kicsit művészet, egy kicsit varázslat, mivel új életet adnak a rájuk rakódott idő súlya alatt haldokló tárgyaknak. Joggal tarthatnak számot az érdeklődésre, gondolhatta 2016-ban két restaurátor, Bakonyi Eszter és Havasi Dóra, a Jósa András Múzeum Restaurátorok műhelytitkai című kiállításának két ötletgazdája. Igazuk lett, s a korábbi nagy sikerre való tekintettel a múzeum az idén újra megrendezte népszerű programját, amelyet tegnap nyitottak meg ünnepélyes keretek között, ezúttal is lehetőséget adva a bemutatkozásra a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátorképző Központjában diplomát szerző növendékeknek. Előléptek a háttérből Izgalmas - 22 tárgyból álló - anyag állt össze ezúttal is, akadt közöttük 16. századi volt kárpittöredék és fallosz- alakú üveg, ólmozott üvegablak, jatagán, spanyol női nyereg, evangéliumos könyv és balkáni puska. Ahogy Bara- csi Endre, a megyei közgyűlés A debreceni Déry Múzeum restaurátora, Pelles Edit egy zománcozott perzsa qalyant, vagyis egy vízipipát mutatott be. A tárgyat egykor maga a múzeumalapító vásárolta 1920-ban, s a raktár mélyéről került elő. A fémötvös restaurátori feladatokra specializálódott fiatal szakember nem véletlenül ezt választotta: rajong a keleti kultúra és az onnan származó tárgyak iránt.- A pipa felső része erősen deformálódott és a zománcréteg több helyen lepergett, az utóbbi pótlása volt a alelnöke fogalmazott: már a tárlat címét is egyfajta misztikum lengi körül, s az alelnök örömét fejezte ki, hogy ezúttal nem csak a tárgyak, de az eddig háttérben szorgoskodó szakemberek is meg tudják mutatni magukat. Dr. Orosz Katalin restaurátor művész, a Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora egyenesen reneszánsz emberekként aposztrofálta kollégáit, akik sokféle ismeret birtokában vannak, s akiket kézügyesség, művészi véna és kreativitás jellemez. Halkóné dr. Rudolf Éva a Köznevelési, Kulturális és Sport legidőigényesebb. Izgalmas kihívást jelentett az analógiakutatás is, hiszen nem egy szokványos formájú pipáról van szó, s annyira hiányosan maradt fenn, hogy először fel sem ismertük benne a vízipipát. Mivel pontos analógia hiányában nem lehetett kiegészíteni, egy 3D-s rekonstrukció is készült róla. S hogy kit szolgálhatott? Feltehetően előkelő tulajdonost, mivel gazdagon díszített, módjával használták, s vélhetően dísztárgyként is funkcionált - árult el néhány kulisszatitkot Pelles Edit. Bizottság elnökeként pedig azt emelte ki köszöntőjében, hogy Nyíregyháza már nem csak a kultúra, a fesztiválok és a művészet fellegvára, de lassan a kiállításoké is. Nem festik át, kijavítják A megnyitó után a közönség bepillantást nyerhetett a restaurátori munka folyamatába - a beavatkozás előtti állapottól, a mérési eredmények kiértékelésén át, a végeredményig -, s akár faggathatta is a szakembereket. Bajzik Anna például - aki egy 19. századi, cinklemezre festett olajképet varázsolt „újjá” - lapunknak elmondta, hogy a keresztről levett Krisztust ábrázoló munkára egy ismerőse révén akadt rá a Nyíregyházi Görögkatolikus Gyűjteményben, egy iko- nosztáz darabjaként.- A kép egyik különlegessége, hogy fémlemezre készült. Mivel egy hajlékony anyagról van szó, adnunk kellett neki egy merevítő keretet. A legfőbb gondot az jelentette, hogy szennyezett, sötét, szinte átláthatatlan lakkréteg borította, nem is lehetett látni, mit ábrázol. Szerves oldószerekkel eltávolítottuk a régi réteget, s a kép valósággal kivirult. így látva sokan azt gondolják, hogy a restaurátor átfesti vagy újrafesti a képet, de erről szó sincs. Mindössze néhány festékhiányt kellett pótolnom, tömítések és retus segítségével kijavítottam a hibákat - sorolta az egyébként ügyesen festő és rajzoló, a különböző korstílusok festéstechnikai jellegzetességét is alaposan ismerő restaurátor, majd hozzátette: - Érdekes, hogy a képet eredetileg erőteljesen átfestették, s ennek a kutatása is izgalmas feladatot jelentett. km-mj A szennyezett lakkrétegtől nem látszott, mit ábrázol a kép. BAJZIK ANNA nyíregyháza. Országjáró kőrútjának 10 állomásán a nyíregyházi Kölcsey-gimná- ziumba érkezett csütörtökön Volom András. Hazánk első ENSZ ifjúsági küldöttje a kötetlen, jó hangulatú találkozókon nemcsak az ENSZ 17 pontba foglalt, 2030-ig teljesítendő Fenntartható Fejlődési Céljait ismerteti meg a diákokkal, hanem kíváncsi a véleményükre, ők hogyan látják a jövőt, a saját érdekeiket.- Az ifjúság érdekei közé tartozik például a klímaváltozás megállítása, az éhezés megszüntetése, az esély- egyenlőség erősítése vagy a fenntartható fejlődés, hiszen mi fogunk élni a holnap világában. Mindenkit érint, hogy miRoviden ÉGETT A SZEMÉT. Száz négyzetméteren gyulladt meg az összehordott szemét szerdán délután Nyírbátorban, a Gyöngyvirág utcában. A város hivatásos tűzoltói két vízsugárral és kéziszerszámok segítségével oltották el a lángokat. Személyi sérülés nem történt. lyen is szerintünk a minőségi oktatás, így szükség van arra, hogy részt vegyünk az oktatás- politika kialakításában - magyarázta a küldött, s az angol nyelven megtartott előadásán egymást érték a kérdések.- Fontos, hogy a jövőnkről beszéljünk, s jó volt egy korban hozzánk közel álló fiataltól hallani, mit tegyünk, mire figyeljünk a sikeres felnőtté válás érdekében - mondta Bán Máriusz. A diákönkormányzat elnöke szerint abban is mind egyetértettek, az oktatás végcélja az kell legyen, hogy a képességek és megszerzett tudás révén azt csinálják, olyan hivatást válasszanak, ami a megélhetés mellett boldoggá is teszi őket. km ELEKTROMOS TŰZ. Kigyulladt egy elektromos szekrény szerdán este Nyíregyházán, a Sóstói úton. A nyíregyházi hivatásos tűzoltók egy kézi tűzoltó készülékkel a lángokat eloltották és értesítették a szolgáltatót. Személyi sérülés nem történt. Egy perzsa vízipipa a múltbői @ A szakmájuk mesterei lettek Sikeres részmestervizsgáik után hat szakmacsoportban huszonnégyen (személyesen nem tudott mindenki megjelenni) kapták meg mesterleveleiket tegnap délután. Az okleveleket Huray Gábortól, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműipari tagozatának alelnökétőt vehették át az arra érdemesek. fotó: sütő Péter Segítségadás nélkül hajtott el A mátészalkai rendőrök rövid időn belül elfogták a feltételezett cserbenhagyót. Mátészalka. Szabálytalanul kanyarodott be balra egy kereszteződésben szeptember 12-én 20 óra körül Vaja belterületén egy kerékpárral közlekedő 27 éves helyi férfi. Az ittas biciklis kanyarodás közben nem adott elsőbbséget egy vele szemben haladó személygépkocsinak, amely- lyel összeütköztek. A baleset következtében a kerékpáros nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett. A gépkocsi sofőrje megállt, beültette a sérültet a járművébe, s egy darabig ugyan elvitte, de pár utcával arrébb kitette utasát, és a tőle elvárható segítségnyújtás nélkül elhajtott Rohod felé. Nem volt jogosítványa A sértett ezután egy közeli presszóba tért be, elmesélte a történteket, és onnan értesítették a rendőrséget. A mátészalkai rendőrök másnap azonosították és Vaján elfogták a feltételezett tettest. A jármű vezetőjét, E. Zsolt 23 éves nyírvasvári lakost segítségnyújtás elmulasztásának megalapozott gyanújával hallgatták ki, aki beismerő vallomást tett. Elmondása szerint azért hagyta magára a sérült férfit, mert vezetői engedély hiányában tartott a rendőrségi eljárástól. A férfit ugyanis a Nyírbátori Járás- bíróság a járművezetéstől jogerősen eltiltotta, ezért a rendőrök az eltiltás hatálya alatt elkövetett szabálysértés miatt őrizetbe vették. km A Kelet arcképcsarnoka: Bódis Gábor, a Mandala Dalszínház alapító tagja, ügyvezető igazgatója Millióknak mutatták be a magyar kultúra kincses Huszonhat éve szolgálja a nagyérdeműt s fáradozik a dalszínházért. nyíregyháza. Találkozásunkra Bódis Gáborral az adott alkalmat, hogy a minap ért véget a 26. Mandala Nyár a Sóstói Múzeumfaluban, az előadássorozaton megjelent a hazai színészvilág színe-java. Beszélgetőpartnerem egyik alapító tagja volt a nyíregyházi Mandala Dalszínháznak, így érthető módon aligha van nála hivatottabb arra, hogy megvonjuk a két hónapos nyári program mérlegét. Elöljáróban arról faggattam, miért nem lett végzett színész, holott az élete összeforrt a Mandala társulatéval.- Amikor szülővárosomban az l-es gyakorlóiskolába, közismert nevén a „Csokiba” kerültem, ahol kistanárok tanítottak, elcsábított a színészet pantomimesként. Krúdys diákként a szüleim azt tanácsolták, hogy bár támogatják a színpadi ambícióimat, azért szerezzek „egy becsületes szakmát” is.- A Bessenyei tanárképző magyar-német szakára nyertem felvételt, így lettem tanár és kulturális menedzser. A kistanárok között ott volt Dobos László és Fábián Gergely is, akik a főiskolán pantomimtalálkozókat, előadásokat szerveztek. Éveken át felléptem a Periszkóp Stúdió utánpótlásaként. Sokat köszönhetek Dobos Lacinak, aki nemcsak megálmodója, hanem vezetője is a Mandalának, rendez és díszleteket tervez. Ideális otthonra találtak A rendszerváltás idején, 1991- ben az EFOTT megszervezésével teremtették meg a Mandala Dalszínház anyagi alapjait, majd immár egyesületként hivatalosan is bekerültek az ország kulturális vérkeringésébe. A következő év elején már az első bemutató előadásukat tartották az akkori VMK-ban, majd hosz- szú éveken át a szabadtéri színpadon léptek fel s fogadták a fővárosi és határon túli, jobbnál jobb előadásokat: vígjátékokat, operetteket, musicaleket, (rock)operákat a Mandala Nyár keretében. Később az egészségügyi főiskola Zilahi-terme lett a nyíregyházi játszóhelyük, a nyári előadásoknak pedig a Sóstói Múzeumfalu ad tökéletes otthont. Az elmúlt évtizedekben határon innen és túl is megismertették repertoárjukat a színházszeretőkkel.- Kezdetben magunk is beszálltunk a kiadások finanszírozásába, később az előadások bevételeiből, az azzal összefüggő állami forrásokból és pályázati támogatásokból gazdálkodtunk. Vannak kulturális közfoglalkoztatottjaink, önkénteseink is, akik a munkánkat segítik. A dalszínház huszonhat éves fennállása alatt közel ötezer előadásunkra váltottak jegyet, s kétmillió néző tapsolt nekünk az Észak-Alföldtől a Felvidékig, a Vajdaságtól a kanadai Torontóig, Lengyel- országtól a német városokig. Bódis Gábor a magánéletéről is szívesen beszélt lapunknak: - Egykeként nőttem fel, édesanyámat sajnos korán elveszítettem. Édesapám nyugdíjas matematika-fizika szakos tanár, közel lakik hozzánk. Nemrég megnősültem, Bódis Vajnáro- vics Viktória az ifjú feleségem, aki egyben munkatársam is a Mandalánál. ANGYALSÁNDOR Bódis Gábor a színész-ügyvezető FOTÓ: SIPEKI PÉTER
