Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-13 / 214. szám

2017. SZEPTEMBER 13., SZERDA KELET HM Interjú Erdő Péter bíborossal „Menj, és cselekedj te is hasonlóképpen” Az egyházak közös­ségépítő szerepét a társadalom pozitívan értékeli. Miskolc. A magyar katolikus egyház első embere gyakran megosztja gondolatait olva­sóinkkal. Erdő Péter bíboros, aki egyben a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagja is, állandó szerzőink közé tartozik. Most arra kér­tük, segítsen megtalálni a választ mindennapi életünk kihívásaira. Mit jelent bíboros úrnak a nemzeti ünnepen átvett Szent István Rend? Mennyire számí­tanak egy egyházi embernek a világi elismerések, kitünteté­sek? ERDŐ Péter: Nagy örömet jelentett a kitüntetés, de elsősorban nem a szemé­lyem miatt. Az indoklásból látható, hogy az egyházak közösségépítő szerepét a társadalom pozitívan érté­keli. Jóleső számomra ez a megtiszteltetés. Hol találja meg a ma embere államalapító királyunk örök­ségét? erdő PÉTER: Magyarország vármegyei rendszere Szent István nevéhez fűződik. Azon országok közé tarto­zunk, ahol a közigazgatás év­ezredes múltra tekint vissza. A másik az egyházmegyék kialakítása, a nyugati latin kultúrkörhöz való tartozás, ami szintén államalapítónk­nak köszönhető. Példaértékű az erős intézményi folyto­nosság. Ez abban az időben korántsem volt olyan magá­tól értetődő. Korunk embere sok kihívással küzd. Hogyan látja Európa, s benne hazánk helyzetét, kilá­tásait? Mit gondol, veszélyben vannak-e ma a keresztény értékek? erdő Péter: Az Európai Püs­pöki Konferenciák Tanácsá­ban több mint tíz éven át dolgoztunk ennek megvála­szolásán. Földrészünkre ki­terjedő felmérések készültek a hitoktatásról, a demográfiai helyzetről, a családról, a házasságról, a munkanélküli­ségről, a gazdasági válságról és sok minden más, korunk emberét foglalkoztató témáról. Azt hiszem, Európa állapota ma igen összetett, keleti végétől egészen az Atlanti-óceánig. Ezek a problémák nem is csak a nyugatot, az európai népek közösségét, hanem az egész kereszténységet érintik. Az említett püspöki szervezet­nek Törökország és Ciprus is tagja. Amikor a hitoktatásról volt szó, voltak, akik azt mondták, de jó lenne, ha az állami iskolákban is lenne hitoktatás. Mások felvetet­ték: csak az ne legyen, mert akkor minket ott diszkrimi- nálni fognak. Tehát mindez függ az adott országtól, hogy ott müyen arányban élnek a keresztények. Valójában egy nagy kulturális változás közepében vagyunk, s ebben egyes liberális értékek is meg­kérdőjeleződnek, vagy nem tűnnek működőképesnek. Nekünk min­dig az emberi méltóságból kell kiindulni. ERDŐ PÉTER Erdő Péter bíboros Az egyház miben látja a fogódzót ebben az összetett világban? ERDŐ Péter: Nekünk mindig az emberi méltóságból kell kiindulni. Az emberi méltó­ság pedig egy bibliai fogalom. Ezt a teremtéstörténet fejezi ki a legjobban, amikor azt mondja, hogy Isten az em­bert a maga képére és hason­latosságára alkotta. Igen ám, de miben hasonlít az ember az Istenhez, aki láthatatlan, és nem anyagi valóság? Erre mondjuk azt, abban, hogy értelmes és szabad akarata van. Az emberi szabadság tekintetében ma a világban nagyon sok tennivalónk van. Mert ugye szabadon dönteni és választani csak akkor lehet, ha lát az ember maga előtt valami jövőképet, és arra mondhat igent vagy nemet, vagy azt próbálhatja saját cselekedeteivel befolyá­solni. Például a világhálón keresztül különböző ingerek érnek bennünket, és azokra úgy válaszolunk, ahogy a reklámok világában elvárt: szinte automatikusan válasz­tunk anélkül, hogy gondol­kodnánk. Mint mosóport az agresszív hirdetések hatá­sára. Ez a tény ma már a de­mokráciák működésében is válságos állapotokat idéz elő. Persze az életnek lehetnek olyan modellszerű értékei is, amelyeket elvonatkoztatás és gondolkodás nélkül is lehet követni. Csodálatos dolog, hogy Jézus egyrészt törvény­hozóként beszél, szabályokat fogalmaz meg, másrészt el­mesél történeteket, és utána nem vonja le a tanulságokat, hanem azt mondja, menj, és cselekedj te is hasonlókép­pen. Tehát akár ebbe a hirte­len jött audiovizuális világba is be kell lépnünk, és fel kell kínálni azokat az emberi cse­lekvési modelleket, amelyek értékesek, de ugyanakkor nem szabad lemondanunk a fogalmi gondolkodásról és a szóbeli közlésről, érvelésről sem. Ha szóba kerül a demográfiai helyzet és a harmadik világból érkezett menekültek kérdése, egyenes út vezet az illegális migráció veszélyeihez. erdő PÉTER: Mi, az Euró­pai Püspöki Konferenciák Tanácsának keretei között 46 országra terjedő vizsgálatot folytattunk, s megvannak azok a születési számok, amelyek esetén egy országot a társadalom a mai szinten képes fenntartani. Azaz tovább éltetni. Ez valahol 2,3 környékén van. Euró­pában egyetlen ország sem éri el ezt. Még Törökország is alulról közelíti, noha ott a legmagasabb a születések aránya. Amikor a nyugat­európai országokban néha propagandisztikus jelleggel, a társadalmat sokkoló módon olyan filmeket mutatnak be, hogy bizonyos bevándorlási népcsoportokban a termé­kenységi ráta nyolcszorosa a miénknek, és emiatt néhány évtizeden belül minden más lesz, akkor éppen az érintett országoknak a püspökei tiltakoznak hevesen. Első­sorban Franciaországban: mondván, ez nem így van, mert nem azonos adatokat hasonlítanak össze. Nem igaz az, hogy mondjuk a török vagy a marokkói eredetű lakosság Franciaországban négyszer annyi gyereket vállal, mint otthon. Szerintük különböző számokat hason­lítanak össze, mert az, hogy egy családban hány gyerek van, nem azonos azzal, hogy egy asszonynak hány gyereke van. Egyébként pedig gyak­ran megfigyelhető, hogy a bevándorlók termékenységi rátája - igaz, lassan és foko­zatosan - hasonul a befogadó országéhoz. Egy kánonjogi konferencia kapcsán üdvözölhetjük ismét Debrecenben. Miért lett a ren­dezvény helyszíne a „kálvinista Róma”? ERDŐ PÉTER: Először is a ká­nonjoggal foglalkozó tudó­soknak két nagy nemzetközi szervezete van: az egyik a latin egyház jogával, a másik a keleti katolikus és ortodox egyházak jogával foglalkozik. Ez utóbbi szervezi a mostani kongresszust. Az idén azért esett a választás Debrecenre, mert a görögkatolikus met- ropolitának ott van a székhe­lye. Ez a tanácskozás igazán ökumenikus, ahol a pápai primátus és a szinodalitás különböző intézményeiről lesz szó. Ez nagyon is illik az utóbbi évek útkereséséhez. Örömteli évforduló közeledik: huszonöt éve indult újra a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem. Hogyan értékeli az intézmény tevékenységét, szerepét? erdő PÉTER: Nagy örömmel várjuk az évfordulót. Ez az intézmény válaszol az emberek érdeklődésére. Tízezres hallgatói létszám­mal működik. Fontos az, hogy a katolikus hitnek és a többi tudománynak egyfajta párbeszéde alakulhat ki az egyetemen belül is. Nagy­fokú nyitást tesz lehetővé, és nagyon sok olyan világi értelmiségivel teremtett és teremt kapcsolatot, akik nem is biztos, hogy személyesen hívők, de nyitottak a párbe­szédre. Sok támadás érte ismét az egy­házi iskolákat, leginkább liberá­lis véleményformálók részéről. Mit gondol erről? Hogyan látja a katolikus oktatás helyzetét, lehetőségeit? erdő Péter: Mostanában nem érzékelem, hogy támadások kereszttüzében állnának az egyházi iskolák. Ez a küenc- venes évek elején volt így, amikor a társadalom számára ez újdonság volt. Mára meg­mutatkozott, hogy egyházi iskolákban nagyon is tisz­tességes tanárok dolgoznak, kiemelkedő oktatási-nevelési munkát végeznek. A katoli­kus iskolák kialakításának a módja is változott az utolsó negyedszázad során. Eleinte visszaadtak régi egyházi isko­lákat, ahol újraindulhatott a nevelés. Később önkormány­zati, állami iskolákat is át lehetett adni egyházi kezelés­be. Ezeket az ügyeket mindig figyelemmel és türelemmel kezeljük. A napokban szentmisét muta­tott be a Keresztény Édesanyák FOTÓ: KERÉNYILÁSZLÓ Szent Mónika Közösségének, és megáldotta a gyermekáldásért imádkozó lúton zarándoklat résztvevőit. Mit üzen az édes­anyáknak? erdő Péter-. Azért tartottuk augusztusban a keresztény édesanyák találkozóját a Mátyás-templomban, mert meg vagyunk győződve arról, hogy minden élet Isten áldása, és az anyaság olyan hivatás, ami nem csak személyes örömet szerez­het. A személyes öröm és felelősség mellett emberi mivoltunk legtisztább megélését teszi lehetővé. Mi, katolikusok Szűz Mária tisztelői vagyunk, és azt mondjuk, hogy a mennyek „királyné asszonya” mind­annyiunk égi édesanyja. Az anyaságot valami egészen magas szintre állítjuk, és hisszük, hogy a Teremtő azt nagy értékkel ruházta fel. Ez nem csak abból áll, hogy valaki továbbadja az életet. A családban tanuljuk meg a kö­zösségi létezés és a szeretet viselkedési formáit. Ferenc pápa külön áldását küldte a budapesti találkozóra. Korábban, a vatikáni szinódu- son aktívan szerepet vállalt Ferenc pápa felkérésére a családokról szóló püspöki ta­nácskozáson. Milyen veszélyek fenyegetik a család intézmé­nyét? Mit tud tenni az egyház ellenük? ERDŐ PÉTER; Mostanában az intézményességet fenyegeti a legnagyobb veszély. A vál­tozások mindenütt intéz- ményellenességet szülnek. Nemcsak egyházi, hanem polgári házasságot is keve­sebben kötnek mostanában. Ez utóbbi az elmúlt harminc év fejleménye. Európában a pasztorális adatok szerint a stabilan együtt élő párok gyakran félnek a házasság jelentette intézményes elkö­teleződéstől. Ez az indivi­dualista életforma globális tendencia. Isten terve szerint az emberi élet értelmes pro­jekt. Ez pedig lehetővé teszi az egész életre szóló elkötele­ződést is. 2020-ban Budapesten lesz a Nemzetközi Euchariszti­kus Kongresszus. Hol tart a felkészülés? Mit jelent ez az esemény a magyar egyház, illetve a nem hívő emberek számára? Lehet-e ez egyfajta misszióra alkalom? Elképzelhe­tő-e, hogy a pápa is ellátogat az eseményre? ERDŐ PÉTER: Mindenképpen nagy esemény, akárhol is tartják. Nálunk 1938-ban volt utoljára. Egyhetes program lesz, egyházi-vallási, szo­ciális-egészségügyi témájú találkozókkal. Legutóbb a Fülöp-szigeteken például a süketnémák kaptak kiemelt figyelmet. Ez jó alkalom lesz majd a magyar egyházi élet és kultúránk bemutatására. A felkészülés évei belső misz- szióra is alkalmat adnak. A szentségimádások terjeszté­sére is. Templomaink régeb­ben állandóan nyitva voltak. A kongresszus kezdetére igyekszünk megteremteni azt a biztonságot, hogy minél több helyen ismét nyitott kapuk várják az Isten házába betérőket a nap folyamán. Ha a Szentatya Budapestre eljön­ne, az nagy megtiszteltetés lenne mindannyiunknak. SZÁNTÓ ISTVÁN istvanizanto@inform.hu Névjegy Erdő Péter 1952. június 25-én született Budapesten. A pesti piarista gimnázium elvégzése után az Esztergomi Papnevelő Intézetben, majd a Budapesti Központi Szemináriumban készült a papi hivatásra. _________________________ 1975. június 18-án szentelték pappá Budapesten. Ezután Dorogon volt lelki­pásztor (káplán), és ez idő alatt doktorált teológiából a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1977-től 1980-ig a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként Rómában egyházjogot tanult a Pápai Lateráni Egyetemen, ahol kánonjogból szerzett doktori fokozatot. ______________________ Rómából hazatérve az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben kezdett el taníta­ni. 1986-tól a római Gergely (Gregoriana) Egyetemen a kánonjog vendégprofesz- . szóra, majd 1988-tól 2002-ig a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia (1993-tól Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hittudományi Kar) Kánonjogi Tanszékének vezetője volt. 1996-tól a katolikus egyetem hittudomá­nyi karának dékánja, majd 1998-2003 között az intézmény rektora. 2005-ben az egyetem nagykancelláriának választották. _________________________ II. János Pál pápa 1999. november 5-én Puppi-i címzetes püspökké, a székesfe­hérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. A katolikus egyházfő 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában. ________________________ II. János Pál pápa 2002. december 7-én elfogadta a 75. életévét betöltött, ezért nyugdíjba vonuló Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lemondását, és utódául Erdő Pétert nevezte ki. Az érseki palliumot, a méltóság szimbólumát 2003. június 29-én Rómában vette át a pápától. ____ 2003. október 21-én II. János Pál pápa bíborossá kreálta, címtemploma a Szent Balbina-templom. Tagja az Apostoli Szentszék több központi hatóságának. __ 2005-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke volt, 2015 óta a testület állandó tanácsának tagja. 2006-tól 2016-ig betöltötte az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöki tisztségét. ______________ 2003-ban az MTA doktora lett, 2013 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. ________ _______________ 1997-ben a Stephanus díjat, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1999-ben a Galileo Galilei díjat (Pisa) vehette át. 2016-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2016-ban a Charta XXI Mozgalom Megbékélési és Együttműködési Díjával ismerték el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom