Kelet Magyarország, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-03 / 179. szám
2017. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK Ez Így nem volt az igazi Az egy dolog, hogy a nagy dérrel-dúrral beharangozott győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megbújt az események sűrűjében. Az éppen az elmúlt hétre időzített Forma-l Magyar Nagydíj, még inkább a tetőző, ugyancsak hazai rendezésű vizes világbajnokság mellett nem igazán „rúghatott labdába” a fiatalok csatározása. A bibi ott kezdődött, hogy a tájékoztatás színvonala sem verdeste az eget. Nem kétlem, hogy a szervezők apait-anyait bedobtak a magas nívó érdekében, de... A több nyíregyházi sportolót, illetve szakembert felvonultató megmérettetésről olykor rimán- kodni kellett a hírekért. Az hagyján, hogy az érmeseket viszonylag hamar „kidobták” az internetre, a helyezettekről viszont módszeresen elfeledkeztek. Hatházi Dóra eredményeiről például nagyon vékonyan csörgedeztek a hírek, meg kellett feszülni, hogy a sportcentrum ifjú úszójának teljesítményéről frissen beszámolhassunk. Holott Dóri két érmet is nyert, nem a „futottak még” kategóriába tartozott. A női 4x100 méteres vegyes váltóval szerzett második helyről órák múlva adták le a drótot.' Maradjunk annyiban, ez így nem volt az igazi... tibor.koncz@kelet.hu Devizaárfolyam (2017 08.02.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 303,49 +0,19 USA dollár 256,00-0,56 Svájci frank 264,74-1,07 Angol font 338,89-0,72 Román lej 66,57 +0,02 Ukrán hrivnya 9,88-0,04 Horvát kuna 40,96 +0,03 Lengyel zloty 71,40 +0,10 ® http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Ingyentankönyv a középiskolába menőknek is Budapest, Szeptembertől már több mint egymillió diák kapja ingyen a tankönyveket, hiszen az általános iskolások mellett a középiskola első évfolyamát megkezdőknek, illetve szüleiknek sem kell fizetniük ezért - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán televíziós műsorban. Rétvári Bence közölte: mintegy 12 millió tankönyvet gyártottak le. mti . Az idén júniustól változott az aszály definíciója: a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 mülimétert harminc napon keresztül, és a napi maximumhőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 Cel- sius-fokot. Káresemény megállapításához a két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani. iHHW Szabó Tünde fotó: pusztai Sándor Új tornatermek, tanuszodák készülnek el BUDAPEST. Szabó Tünde sportállamtitkár bejelentése szerint a szeptemberben induló tanévben közel ötven hazai településen készül el új tanuszoda, tornaterem, tanterem, illetve újonnan épített iskola. Szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a beruházások teljes mértékben kormányzati forrásból valósulnak meg, a helyi önkormányzatoknak nem kellett önerőt biztosítaniuk. mti Az olasz parti őrség NGO-hajót tartóztatott fel KÓMA. Az olasz parti őrség Lampedusa vizein feltartóztatta, majd lefoglalta a berlini központú Jugend Rettet nem kormányzati szervezet (NGO) Iuventa nevű földközi-tengeri mentőhajóját kedden, miután a csoport nem írta alá a római kormány magatartási kódexét. Az intézkedést a szicíliai Trapani ügyészsége rendelte el, mert a legénység korábban kapcsolatba lépett líbiai embercsempészekkel. MTI Interjú: Juhász Péterrel, az Együtt elnökével „Az ország jövője forog kockán” Juhász Péter fotó: racskó tibor Két lista, egy jelölt - ezt tartja célravezetőnek a jövő évi választáson Juhász Péter, az Együtt elnöke. NYÍREGYHÁZA. A parlamenti választások közeledtével a politikai színtér aktív tagjai, a különböző pártok vezetői elkezdték országjáró kampányukat. Ahogy korábban is tettük, ha a pártelnökök eljönnek hozzánk, lapjainkban beszámolunk programjukról. Az Együtt lehetséges tagjairól és a jövő évi esélyekről szerkesztőségünkben kérdeztük a pártelnököt. Amikor az idén februárban az Együtt elnöke lett, azt mondta, célravezető lenne egy új pólust létrehozni az ellenzéki oldalon azokból a pártokból, amelyek elutasítják a 2010 előtti politikát. Kikre gondolt? JUHÁSZ PÉTER: Az Együttre, az LMP-re, a Párbeszédre és a Momentumra - meggyőződésem, hogy ezen pártok szövetsége képes megakadályozni a Fidesz abszolút többségét, ami egy teljesen új helyzet elé állítaná őket, hiszen nem folytathatnák a jelenlegi, mindent letaroló politikájukat. Ám ha ennél optimistábban nézek a jövőbe, a Fidesz leváltását sem tartom elképzelhetetlennek. A legutóbbi választáson egyértelműen kiderült, hogy a választók elutasítják a 2010 előtti politikát, és azokat is, akik annak részesei voltak, ezért a szövetséget az MSZP és a DK nélkül kell kiépítenünk. Erre a két pártra generációs és elvi okokból nagyon sokan nem szavaznának, ezért csak úgy lehet esély a Fidesszel szemben, ha jövő tavasszal a demokratikus ellenzék két listát állít: az egyiken az új pólus pártja, a másikon pedig az MSZP és a DK szerepelne, az egyéni körzetekben viszont egy jelöltre van szükség a kormánypárti indulóval szemben. A Medián júliusban felmérte egy MSZP és DK nélküli pólus népszerűségét. Eszerint a teljes népesség 16 százaléka lenne hajlandó szavazni egy LMP- Momentum-Együtt-Párbeszéd listára - ez azért meglepő, mert ezen pártok önállóan csupán 1-2 százalékon állnak. Tárgyaltak már a többi párttal az új pólus kialakításáról? juhász Péter: A szövetség létrehozásáról ősszel szeretnék beszélni a pártok vezetőivel, de számos konkrét ügyben már most is együttműködünk. Ilyen volt a budapesti olimpia megrendezése elleni aláírásgyűjtés, amiben segítettünk a Momentumnak, de ilyen az augusztus 20-ára tervezett tüntetés is, amelyen részt vesz az aktivista Gulyás Márton, az egykori LMP-s Vágó Gábor, a Párbeszéd tagja, Karácsony Gergely és a KDNP-ből kilépett Lukács Katalin is. A független, szabad sajtó mellett emelik fel a hangjukat, ám ez nem pártpolitikai ügy: ez a demokrácia ügye. Úgy hiszem, ez egy történelmi lehetőség arra, hogy azok, akiknek elegük van a 2010 előtti árokásó politikából, de nem kérnek abból sem, ami azóta történik, megtalálják azokat a pártokat, akikre rá merik bízni az ország jövőjét. Az új pólus létrejötte azon múlik, hogy az említett szervezetek képesek lesznek-e a nemzet érdekét a sajátjaik fölé helyezni - én bízom abban, hogy ez így lesz. Lenne tehát két lista és egy jelölt. Hogy választanák ki a körzetenkénti egy jelöltet? JUHÁSZ PÉTER: Vagy tárgyalások, vagy előválasztás útján - én mindenképpen konszenzusra törekszem. Vannak olyan körzetek, ahol egyértelmű a jelölt: így például Ferencvárosban a környezetvédő Együtt-képviselő Baranyi Kriszta vagy Szekszárdon az LMP-s Hadházy Ákos, de ahol több jó jelölt van, jöhet az előválasztás. Az Együtt, illetve a pólus tagjaiként szóba jöhető pártok jelenleg 1-2 százalékon állnak. Mit tesznek azért, hogy az elkövetkező hónapokban láthatóvá váljanak, mire van szükség ahhoz, hogy a választók elhiggyék: ha összeállnak, erősebbek lesznek? JUHÁSZ PÉTER: Eddig minden kis párt önmegvalósítani akart, de ma már tudjuk, hogy ez nem volt célravezető, együtt viszont eredményesek lehetünk. Össze kell raknunk egy programot és eljuttatni a választókhoz, aminek az első lépése: meg kell mutatni az embereknek a valóságot. El kell jutnunk hozzájuk és elmagyarázni, hogyan tette tönkre Magyar- országot a Fidesz: lebontották a jogállamot, maffiamódszereket alkalmazva ellopták a közvagyont, de látni kell az esztelen pazarlást is: a kormány a kvótakampányra több pénzt költött, mint j amennyit az összes angol I párt a Brexitre. Az oktatásügy iezüllesztése miatt az ország lassan egy nagy összeszerelő műhellyé válik, az utóbbi években pedig félmillió ember hagyta el a hazáját anyagi vagy morális, okokból. A legfontosabb feladatunk elhitetni az emberekkel, hogy van alternatíva. El kell érni, hogy ne legyintsenek ránk, mondván: ugyan, egy egyszázalékos párt hogy tudná mindezt megvalósítani? Hogy akarják ezt elérni? juhász PÉTER: A hitet át kell adnunk az embereknek. Akkor fognak ránk szavazni, ha elhiszik, hogy amit mondunk, az jó, de ez önmagában nem elég: meg kell győzni őket arról, hogy amiről beszélünk, azt meg is tudjuk valósítani. Az Együtt a józan középút pártja, tudjuk, hogy közös minimumokra van szükség. Számunkra ilyen a jogállamiság helyreállítása, a korrupció felszámolása, az egészségügy és az oktatás rendbetétele, a demokratikus intézményrendszer visszaállítása, mindezt az Európai Unióval együttműködve. Hisszük, hogy ezek a legtöbb magyar embernek fontosak - ha megértik, hogy az ország jövője forog kockán, van esélyünk. SZÁRAZ ANCSA anita.szaraz@kelet.hu Össze kell ww raknunk egy programot és eljuttatni a választókhoz. JUHÁSZ PÉTER „Minél többen tudjanak helytállásukról” Röviden KDNP. A kormánypártok szerint a Jobbik az általános választási jog korlátozására készül, és nem adna szavazásra lehetőséget azoknak, akiknek nincs legalább általános iskolai végzettségük. Hollik István kereszténydemokrata képviselő ezt Dúró Dóra, a Jobbik alelnöke közösségi oldalán megosztott írására alapozza. mlp. A digitális oktatásra átállást szorgalmazza a Magyar Liberális Párt, amely szerint ingyentankönyvek helyett a diákoknak notebookokat kellene kapniuk. Ezt Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője mondta pártja sajtótájékoztatóján. nézőpont. A jelenlegi az egyik legsikeresebb kormányzati ciklus a rendszerváltás óta, hiszen a kormánypártok megőrizték vagy még növelték is népszerűségüket - jelentette ki a Nézőpont Intézet elemzője szerdán. Deák Dániel elmondta: az intézet kutatásai szerint jelenleg a kormánypártok 43 százalékos eredményt szereznének pártlistán, a Jobbik 23, az MSZP 13 százalékon áll, illetve bejutna még az Országgyűlésbe a DK (6 százalék) és a Momentum Mozgalom (5 százalék) is. OK. A Demokratikus Koalíció (DK) elkészítette programját és megkezdte 106 egyéni jelöltjének képzését - közölte Gyur- csány Ferenc pártelnök. A volt miniszterelnök Facebook-be- jegyzésében megerősítette: a DK azt tartaná helyesnek, ha teljes demokratikus ellenzéki együttműködés lenne. Balog Zoltán a roma holokausztról: nem csak áldozatokra, hősökre is emlékezünk. Budapest. A roma holokauszt- nak nemcsak áldozatai voltak, hanem hősei is, és a mi feladatunk megemlékezni és beszélni róluk, hogy minél többen tudjanak helytállásukról - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán az MTI-nek. A jövő felé fordulni A miniszter felidézte: az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a romák 1944. május 16-án fellázadtak az őket fogva tartó SS-katonák ellen. Balog Zoltán rámutatott: a múlt megismerése és a szembenézés vele nemcsak azért fontos, hogy „elismerjük a felelősséget és a bűnt”, hanem azért is, hogy a „jövő felé tudjunk fordulni”. Hozzátette: Magyarország büszke lehet nemcsak a holokauszt, de az 1956-os forradalom roma hőseire és a romániai magyar cigányokra is, akik 1989-ben Marosvásárhelyen kiálltak a magyarság mellett. Balog Zoltán kitért Eldöntendő kérdés, hogy az ő sorsuk kinek a felelőssége. BALOG ZOLTÁN a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a határon túli magyar ajkú romákról mondott szavaira is. Elmondása szerint egy ifjúságkutatásról beszélt, amely nem tért ki a határon túli magyar ajkú cigányokra. Valóban eldöntendő kérdés, hogy az ő sorsuk kinek a felelőssége. Elsősorban a román államé, hiszen Románia területén élnek, ugyanakkor a romániai magyar közösségnek és a magyar kormánynak is el kell döntenie, hogyan segíti őket - mondta a miniszter. Erőforrás lehet, ami ma nem az Hozzátette: a probléma ösz- szetett. Egyrészt igaz, hogy számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak, a magyar családok nem íratják be ezekbe az iskolákba gyermeküket, másrészt van, ahol pont azért lehet fönntartani a magyar iskolát, mert a magyar ajkú cigányok oda jelentkeznek. A döntést, amelyet Magyar- országon a magyarországi romákról meghoztunk, meg kell hozni az elszakított nemzetrészek tekintetében is, és „akkor erőforrás lehet az, ami ma még nem az” - mondta a miniszter. Balog Zoltán hangsúlyozta: „Magyarország elmondhatja, hogy mi emeltük európai szintre a romaügyet, hiszen 2011-ben a mi elnökségünk fogadtatta el az európai roma keretstratégiát.” MTI