Kelet Magyarország, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-03 / 179. szám

2017. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK Ez Így nem volt az igazi Az egy dolog, hogy a nagy dérrel-dúrral beharangozott győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megbújt az esemé­nyek sűrűjében. Az éppen az elmúlt hétre időzített Forma-l Magyar Nagydíj, még inkább a tetőző, ugyancsak hazai ren­dezésű vizes világbajnokság mellett nem igazán „rúghatott labdába” a fiatalok csatáro­zása. A bibi ott kezdődött, hogy a tájékoztatás színvonala sem verdeste az eget. Nem kétlem, hogy a szervezők apait-anyait bedobtak a magas nívó érdekében, de... A több nyíregyházi sportolót, illetve szakembert felvonultató meg­mérettetésről olykor rimán- kodni kellett a hírekért. Az hagyján, hogy az érmeseket viszonylag hamar „kidobták” az internetre, a helyezettekről viszont módszeresen elfeled­keztek. Hatházi Dóra ered­ményeiről például nagyon vékonyan csörgedeztek a hí­rek, meg kellett feszülni, hogy a sportcentrum ifjú úszójának teljesítményéről frissen beszá­molhassunk. Holott Dóri két érmet is nyert, nem a „futottak még” kategóriába tartozott. A női 4x100 méteres vegyes váltó­val szerzett második helyről órák múlva adták le a drótot.' Maradjunk annyiban, ez így nem volt az igazi... tibor.koncz@kelet.hu Devizaárfolyam (2017 08.02.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 303,49 +0,19 USA dollár 256,00-0,56 Svájci frank 264,74-1,07 Angol font 338,89-0,72 Román lej 66,57 +0,02 Ukrán hrivnya 9,88-0,04 Horvát kuna 40,96 +0,03 Lengyel zloty 71,40 +0,10 ® http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Ingyentankönyv a középiskolába menőknek is Budapest, Szeptembertől már több mint egymillió diák kap­ja ingyen a tankönyveket, hiszen az általános iskolások mellett a középiskola első évfolyamát megkezdőknek, illetve szüleiknek sem kell fizetniük ezért - mondta az Emberi Erőforrások Minisz­tériumának parlamenti ál­lamtitkára szerdán televíziós műsorban. Rétvári Bence kö­zölte: mintegy 12 millió tan­könyvet gyártottak le. mti . Az idén júniustól változott az aszály definíciója: a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 mülimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum­hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 Cel- sius-fokot. Káresemény meg­állapításához a két feltétel va­lamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológi­ai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani. iHHW Szabó Tünde fotó: pusztai Sándor Új tornatermek, tanuszodák készülnek el BUDAPEST. Szabó Tünde sport­államtitkár bejelentése sze­rint a szeptemberben induló tanévben közel ötven hazai településen készül el új tan­uszoda, tornaterem, tan­terem, illetve újonnan épített iskola. Szerdai sajtótájékoz­tatóján elmondta, hogy a be­ruházások teljes mértékben kormányzati forrásból való­sulnak meg, a helyi önkor­mányzatoknak nem kellett önerőt biztosítaniuk. mti Az olasz parti őrség NGO-hajót tartóztatott fel KÓMA. Az olasz parti őrség Lampedusa vizein feltartóz­tatta, majd lefoglalta a berlini központú Jugend Rettet nem kormányzati szervezet (NGO) Iuventa nevű földközi-tengeri mentőhajóját kedden, miután a csoport nem írta alá a római kormány magatartási kódexét. Az intézkedést a szicíliai Tra­pani ügyészsége rendelte el, mert a legénység korábban kapcsolatba lépett líbiai em­bercsempészekkel. MTI Interjú: Juhász Péterrel, az Együtt elnökével „Az ország jövője forog kockán” Juhász Péter fotó: racskó tibor Két lista, egy jelölt - ezt tartja célraveze­tőnek a jövő évi válasz­táson Juhász Péter, az Együtt elnöke. NYÍREGYHÁZA. A parlamenti választások közeledtével a politikai színtér aktív tagjai, a különböző pártok vezetői elkezdték országjáró kampá­nyukat. Ahogy korábban is tettük, ha a pártelnökök el­jönnek hozzánk, lapjainkban beszámolunk programjukról. Az Együtt lehetséges tagjairól és a jövő évi esélyekről szer­kesztőségünkben kérdeztük a pártelnököt. Amikor az idén februárban az Együtt elnöke lett, azt mondta, célravezető lenne egy új pólust létrehozni az ellenzéki oldalon azokból a pártokból, amelyek elutasítják a 2010 előtti politi­kát. Kikre gondolt? JUHÁSZ PÉTER: Az Együttre, az LMP-re, a Párbeszédre és a Momentumra - meggyő­ződésem, hogy ezen pártok szövetsége képes megaka­dályozni a Fidesz abszolút többségét, ami egy teljesen új helyzet elé állítaná őket, hiszen nem folytathatnák a jelenlegi, mindent letaroló politikájukat. Ám ha en­nél optimistábban nézek a jövőbe, a Fidesz leváltását sem tartom elképzelhetetlen­nek. A legutóbbi választáson egyértelműen kiderült, hogy a választók elutasítják a 2010 előtti politikát, és azokat is, akik annak részesei voltak, ezért a szövetséget az MSZP és a DK nélkül kell kiépí­tenünk. Erre a két pártra generációs és elvi okokból nagyon sokan nem szavaz­nának, ezért csak úgy lehet esély a Fidesszel szemben, ha jövő tavasszal a demokra­tikus ellenzék két listát állít: az egyiken az új pólus pártja, a másikon pedig az MSZP és a DK szerepelne, az egyéni kör­zetekben viszont egy jelöltre van szükség a kormánypárti indulóval szemben. A Medián júliusban felmérte egy MSZP és DK nélküli pólus népszerűségét. Eszerint a teljes népesség 16 százaléka lenne hajlandó szavazni egy LMP- Momentum-Együtt-Párbeszéd listára - ez azért meglepő, mert ezen pártok önállóan csupán 1-2 százalékon állnak. Tárgyaltak már a többi párttal az új pólus kialakításáról? juhász Péter: A szövetség lét­rehozásáról ősszel szeretnék beszélni a pártok vezetőivel, de számos konkrét ügyben már most is együttműkö­dünk. Ilyen volt a budapesti olimpia megrendezése elleni aláírásgyűjtés, amiben segí­tettünk a Momentumnak, de ilyen az augusztus 20-ára ter­vezett tüntetés is, amelyen részt vesz az aktivista Gulyás Márton, az egykori LMP-s Vágó Gábor, a Párbeszéd tagja, Karácsony Gergely és a KDNP-ből kilépett Lukács Katalin is. A független, szabad sajtó mellett emelik fel a hangjukat, ám ez nem pártpolitikai ügy: ez a de­mokrácia ügye. Úgy hiszem, ez egy történelmi lehetőség arra, hogy azok, akiknek elegük van a 2010 előtti árokásó politikából, de nem kérnek abból sem, ami azóta történik, megtalálják azokat a pártokat, akikre rá merik bízni az ország jövőjét. Az új pólus létrejötte azon múlik, hogy az említett szervezetek képesek lesznek-e a nem­zet érdekét a sajátjaik fölé helyezni - én bízom abban, hogy ez így lesz. Lenne tehát két lista és egy je­lölt. Hogy választanák ki a kör­zetenkénti egy jelöltet? JUHÁSZ PÉTER: Vagy tárgyalá­sok, vagy előválasztás útján - én mindenképpen konszen­zusra törekszem. Vannak olyan körzetek, ahol egyér­telmű a jelölt: így például Fe­rencvárosban a környezetvé­dő Együtt-képviselő Baranyi Kriszta vagy Szekszárdon az LMP-s Hadházy Ákos, de ahol több jó jelölt van, jöhet az előválasztás. Az Együtt, illetve a pólus tagjaiként szóba jöhető pártok jelenleg 1-2 százalékon állnak. Mit tesznek azért, hogy az elkövetkező hónapokban láthatóvá váljanak, mire van szükség ahhoz, hogy a válasz­tók elhiggyék: ha összeállnak, erősebbek lesznek? JUHÁSZ PÉTER: Eddig minden kis párt önmegvalósítani akart, de ma már tudjuk, hogy ez nem volt célraveze­tő, együtt viszont eredmé­nyesek lehetünk. Össze kell raknunk egy programot és eljuttatni a választókhoz, aminek az első lépése: meg kell mutatni az embereknek a valóságot. El kell jutnunk hozzájuk és elmagyarázni, hogyan tette tönkre Magyar- országot a Fidesz: lebontot­ták a jogállamot, maffiamód­szereket alkalmazva ellopták a közvagyont, de látni kell az esztelen pazarlást is: a kormány a kvótakampány­ra több pénzt költött, mint j amennyit az összes angol I párt a Brexitre. Az oktatásügy iezüllesztése miatt az ország lassan egy nagy összeszerelő műhellyé válik, az utóbbi években pedig félmillió ember hagyta el a hazáját anyagi vagy morális, okokból. A legfontosabb feladatunk elhitetni az emberekkel, hogy van alternatíva. El kell érni, hogy ne legyintsenek ránk, mondván: ugyan, egy egy­százalékos párt hogy tudná mindezt megvalósítani? Hogy akarják ezt elérni? juhász PÉTER: A hitet át kell adnunk az embereknek. Akkor fognak ránk szavazni, ha elhiszik, hogy amit mon­dunk, az jó, de ez önmagában nem elég: meg kell győzni őket arról, hogy amiről beszélünk, azt meg is tudjuk valósítani. Az Együtt a józan középút pártja, tudjuk, hogy közös minimumokra van szükség. Számunkra ilyen a jogállamiság helyreállítása, a korrupció felszámolása, az egészségügy és az oktatás rendbetétele, a demokratikus intézményrendszer vissza­állítása, mindezt az Európai Unióval együttműködve. Hisszük, hogy ezek a legtöbb magyar embernek fontosak - ha megértik, hogy az ország jövője forog kockán, van esélyünk. SZÁRAZ ANCSA anita.szaraz@kelet.hu Össze kell ww raknunk egy programot és eljut­tatni a választókhoz. JUHÁSZ PÉTER „Minél többen tudjanak helytállásukról” Röviden KDNP. A kormánypártok sze­rint a Jobbik az általános vá­lasztási jog korlátozására ké­szül, és nem adna szavazásra lehetőséget azoknak, akiknek nincs legalább általános isko­lai végzettségük. Hollik István kereszténydemokrata képvi­selő ezt Dúró Dóra, a Jobbik alelnöke közösségi oldalán megosztott írására alapozza. mlp. A digitális oktatásra át­állást szorgalmazza a Magyar Liberális Párt, amely szerint ingyentankönyvek helyett a diákoknak notebookokat kellene kapniuk. Ezt Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivő­je mondta pártja sajtótájékoz­tatóján. nézőpont. A jelenlegi az egyik legsikeresebb kormányzati ciklus a rendszerváltás óta, hiszen a kormánypártok megőrizték vagy még növel­ték is népszerűségüket - je­lentette ki a Nézőpont Inté­zet elemzője szerdán. Deák Dániel elmondta: az intézet kutatásai szerint jelenleg a kormánypártok 43 százalékos eredményt szereznének párt­listán, a Jobbik 23, az MSZP 13 százalékon áll, illetve bejutna még az Országgyűlésbe a DK (6 százalék) és a Momentum Mozgalom (5 százalék) is. OK. A Demokratikus Koalíció (DK) elkészítette programját és megkezdte 106 egyéni jelöltjé­nek képzését - közölte Gyur- csány Ferenc pártelnök. A volt miniszterelnök Facebook-be- jegyzésében megerősítette: a DK azt tartaná helyesnek, ha teljes demokratikus ellenzéki együttműködés lenne. Balog Zoltán a roma holokausztról: nem csak áldozatokra, hősökre is emlékezünk. Budapest. A roma holokauszt- nak nemcsak áldozatai vol­tak, hanem hősei is, és a mi feladatunk megemlékezni és beszélni róluk, hogy minél többen tudjanak helytállá­sukról - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisz­tere szerdán az MTI-nek. A jövő felé fordulni A miniszter felidézte: az auschwitz-birkenaui koncent­rációs táborban a romák 1944. május 16-án fellázadtak az őket fogva tartó SS-katonák ellen. Balog Zoltán rámutatott: a múlt megismerése és a szem­benézés vele nemcsak azért fontos, hogy „elismerjük a fe­lelősséget és a bűnt”, hanem azért is, hogy a „jövő felé tud­junk fordulni”. Hozzátette: Magyarország büszke lehet nemcsak a ho­lokauszt, de az 1956-os for­radalom roma hőseire és a romániai magyar cigányokra is, akik 1989-ben Marosvásár­helyen kiálltak a magyarság mellett. Balog Zoltán kitért Eldöntendő kérdés, hogy az ő sorsuk kinek a felelőssége. BALOG ZOLTÁN a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diák­táborban a határon túli ma­gyar ajkú romákról mondott szavaira is. Elmondása sze­rint egy ifjúságkutatásról beszélt, amely nem tért ki a határon túli magyar ajkú ci­gányokra. Valóban eldöntendő kér­dés, hogy az ő sorsuk kinek a felelőssége. Elsősorban a ro­mán államé, hiszen Románia területén élnek, ugyanakkor a romániai magyar közösség­nek és a magyar kormánynak is el kell döntenie, hogyan segíti őket - mondta a minisz­ter. Erőforrás lehet, ami ma nem az Hozzátette: a probléma ösz- szetett. Egyrészt igaz, hogy számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak, a magyar csa­ládok nem íratják be ezekbe az iskolákba gyermeküket, másrészt van, ahol pont azért lehet fönntartani a magyar is­kolát, mert a magyar ajkú ci­gányok oda jelentkeznek. A döntést, amelyet Magyar- országon a magyarországi ro­mákról meghoztunk, meg kell hozni az elszakított nemzetré­szek tekintetében is, és „akkor erőforrás lehet az, ami ma még nem az” - mondta a miniszter. Balog Zoltán hangsúlyozta: „Magyarország elmondhat­ja, hogy mi emeltük európai szintre a romaügyet, hiszen 2011-ben a mi elnökségünk fogadtatta el az európai roma keretstratégiát.” MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom