Kelet Magyarország, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-21 / 194. szám

2017. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ KELET Focikapus, majd edző lett az ötven éve az egri várat ostromló egykori janicsárból Kovács János is aktív részese volt az Egri csil­lagok 50 évvel ezelőtti forgatásának, és ott tanult meg ultizni. nyíregyháza. Egy hete a nóg­rádi Mohorán, a Tolnay Klári Emlékházban ünnepi rendez­vényen emlékeztek a legnézet­tebb magyar film, az Egri csil­lagok forgatásának ötvenedik évfordulójára. Várkonyi Zoltán fél évszázaddal ezelőtt kezdte forgatni a Gárdonyi Géza azo­nos című regénye nyomán ké­szült filmet, amelyet 1968-ban mutattak be. A múltidéző be­szélgetésen részt vett a Cecey Évát alakító Venczel Vera, a Bornemissza Gergelyt meg­formáló Kovács István, Benkő Péter (Török Jancsi), Pécsi Il­dikó, aki az egyik várvédő nőt játszotta, valamint Kemenes Fanni jelmeztervező és Ordó- dy György rendező, Várkonyi Zoltán rendező akkori asszisz­tense. A megemlékezésen nem, a forgatáson viszont ott volt a nyíregyházi Kovács János. Egy éles szemű segédrendező kiszúrhatta volna a több ezer statiszta közül a sármos fiatal­embert. Nem tette, így Kovács János színészkarrierje ennyi volt, a fociban viszont szép pályát futott be. Előbb kapus­ként, majd trénerként. Jelen­leg a Kisvárda Master Good szakmai stábjához tartozik Kovács mester, aki szívesen elevenítette fel a fél évszázada történteket. A hivatalos dokumentum arról, hogy Kovács János honvéd ott volt a forgatáson fotó: sipeki Péter Szerencsések voltak- Tizenkilenc éve­sen Pécsen voltam katona - kezdte a fél évszázados szto­ri felelevenítését Kovács János. - ír­nokként jó sorom volt, amikor egy magas rendfokozatú főtiszt, talán a zász­lóalj parancsnoka közölte: közel kétszázan részt vehetnek statisztaként egy film forgatásán. Az egyéb­ként kiváló századunk is a sze­rencsés kiválasztottak között volt, így mi is izgatottan vár­tuk, hogy végül is mi lesz ez.- Aztán egy nyári nap elin­dultunk Pilisborosjenőre, a forgatások helyszínére. Ott már felállított sátrak, kantin várt bennünket. Néhány hétig ott voltunk, hiszen sokáig for­gatták a filmet. Naponta több órán át gyakoroltuk a jelene­teket, amelyek közül többnek is részese voltam, illetve vol­tunk. Mi törökként a rosszakat játszottuk. Volt, amikor a várat lövő ágyút töltöttem, ami igen nagyot durrant elsütéskor. Máskor csatasorban masíroz­tunk, vagy ostromoltunk, vagy csak nagy tömegjelenet része­sei voltunk. Mindent alaposan begyakoroltunk, az emlékeze­tes tűzkerekes jelenetet is lega­lább tizenötször megcsináltuk. A nagy zsugázások- Az igazi színészekkel nem volt személyes kapcsolatunk, az ő jeleneteiket kíváncsisko­dóként láthattuk. Esténként pedig beszélgettünk, nem éreztük magunkat rosszul, hiszen a laktanyán kívül vol­tunk. Kovács János számára az a nyár másért is emlékezetes marad.- Szűcs Lajos akkor udvarolt Pécsi Ildikónak, így sok időt töltött a helyszínen. Gyakorta leültek zsugázni, például Bárdi György és Koncz Gábor kezei­ben is sokszor volt kártya. Mi tisztes távolból kibiceltünk, és az időtöltésre kedvet kapva én is elkezdtem ultizni. Ott ked­veltem meg ezt a remek idő­töltést, aminek persze meg­fizettem a tanulópénzét - így Kovács János. Az egykori janicsár és sta­tisztatársai számára aztán véget értek a remek hetek. A forgatások befejezés után visszatértek a laktanyába. Volt miről beszélgetniük, a filmet pedig a hivatalos for­galmazás előtt a laktanyában megnézhették. Voltak pisz­kálódó beszólások, amikor valakire ráismertek a filmben, illetve nagy derültség, amikor feltűnt, hogy a bőszen kardozó törökök, vagy magyar vitézek karján óra villant fel, vagy a csatatéren csikkeket lehetett felfedezni.- Aligha kell indokolni, hogy milyen nagy élmény volt ez a forgatás. A filmet többször is megnéztem a családdal is. Csak ne lenne olyan régi a fel­vétel... - így a focitréner. MTI.KM-ML Egri Csillagok Az Egri csillagok (angol cím: Stars of Eger) 1968-ban bemutatott egész estés magyar film, amely Gárdonyi Géza azonos című regénye nyomán készült. ____________ A forgatókönyvfrója Nemeskürty István, a rendezője Várkonyi Zoltán, a zeneszerzője Farkas Ferenc, a producere Németh András, a főszereplői Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre.___________________ A mozifilm a Mafilm gyártásában készült, és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve filmdráma, háborús film, kalandfilm, romantikus film és történelmi film. _________________________ Magyarországon 1968. december 19-én mutatták be a mozikban. ____________ Az Egri csillagok külföldre exportált verzió­jának filmszalagja csaknem 1000 métenel volt rövidebb az eredetitől. ___________ Az Egri csillagok á mai napig a legnézettebb filmnek számít Magyarországon: összesen 18 millióan váltottak rá jegyet a mozikban. A kétrészes film összköltségvetése 45 millió forint volt - a tervezett 19 millió helyett. Az egri várat Pilisborosjenő térségében ostromolták A kiváló szakasz tagjai, balról a második Kovács János Kovács János a várat lövő ágyút töltötte fotók: magán archívum Tisztelgés az ősök előtt ‘C: Waun Péter fafaragó, Háda György polgármester és Kótér László FOTÓ: VINCZE PÉTER Elkezdték a régészeti feltárást a várban Aki a múltról emléke­zik, az a jelenről gon­dolkodik. TISZAKANYÁR. Szoborparkot avattak Tiszakanyáron, ahol a székelykapu, a turul madár, a magyar címer, Szent István és Árpád vezér szobra és a vér­szerződés jelenetei láthatóvá teszik a magyar történelem évszázadait, és jelképezik a jövőbe vetett hitünket. A Honfoglalás park átadásán Háda György polgármester el­mondta: a testület közös gon­dolkodásának és kitartó mun­kájának eredménye a park. Marad még feladat- Történelmünk nélkül, erek­lyék és jelképek nélkül nincs ország. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk! Legyünk büsz­kék elődeinkre, emlékezzünk rájuk tisztelettel, becsülettel. Aki a múltról emlékezik, az a jelenről gondolkodik, és a jövőről álmodik. Amikor be­lépünk a parkba, tisztelgünk és fejet hajtunk régvolt tisza- kanyári elődeink emléke előtt is. Ok is hittek a jövőben és építették ezt a közösséget, ezt a települést. Hittek a nem­zetünkben és a békés emberi élet lehetőségében. Nekünk, a ma élő generációnak is meg van a mindennapi feladatunk a családdal, a munkával, gye­rekekkel és a közösség dolgai­val. De az utánunk következő generációnak is marad bőven tennivaló, elvégzendő fela­dat. Tiszakanyár van, volt és lesz - ebben biztos vagyok. Történelmünk jelentős alakjai „társaságában” itt lehetünk, ezt sok embernek az össze­hangolt munkájával sikerült elérni. Köszönet valamennyi alkotónak, szakembernek, hogy időre és igazán kitűnő minőségben elkészült Tisza­kanyár új színfoltja, talán úgy is fogalmazhatok, nevezetes­sége - mondta Háda György. A lehetetlen nem tény- Tiszakanyár több mint hat­száz éves település - kezdte ünnepi köszöntőjét Seszták Miklós, a térség országgyűlési képviselője, nemzeti fejleszté­si miniszter, hozzátéve: jó lát­ni a folyamatos fejlődést, a te­lepülés vezetőinek és lakóinak tenni akarását, jövőbe vetett hitét. - Körülnézve láthatjuk örökségünket, az életigenlő, erős, összetartó, magabiztos közösséget. A közös eredmé­nyek feletti közös öröm mu­tatja, milyen erős bennünk az összetartozás érzése. Tisza­kanyár igazi sikertörténet lesz, ha összefogunk érte. Az iro­dám falán kint van egy idézet. Muhammad Ali mondta, így szól: A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem ki­hívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik. A lehe­tetlent megcsináltuk itt Tisza­kanyáron is - tette hozzá. A hét vezér, István király és Árpád vezér alakját Kótér László szatmárnémeti fafa­ragó mintázta meg, a székely kaput Waun Péter székelyud­varhelyi fafaragó készítette, a karmai közt kardot tartó turul madár pedig, Zagyva László szobrászművész alkotása. VINCZE PÉTER Információkat szerez­hetnek a vár múltjára vonatkozóan. kisvárda. A kisvárdai várszín­ház nézőterének helyén, a sík területen munkások dolgoz­nak: vár rekonstrukciójának első ütemeként megkezdőd­tek a régészeti feltárások. A kisvárdai vár a Nemzeti Vár­program részeként a felújítan­dó épületek között szerepel - tudtuk meg Jakab Attilától, a Jósa András Múzeum régé­szétől, az ásatás vezetőjétől. A programban szereplő vá­rakat négy kategóriába osz­tották be, a kisvárdai vár a 3. kategóriában szerepel, ennek megfelelően a beruházás az állagmegóvást, a helyreállí­tást és a részleges rekonstruk­ciót szolgálja. A további munkálatokhoz újabb adatokra volt szükség, mindez pedig lehetőséget ad arra, hogy új információkhoz jussanak a szakemberek a vár múltjára vonatkozóan, így például arról, hogy milyen periódusai voltak az építé­sének, és hogy ezek hogyan viszonyultak egymáshoz - a jelenlegi feltárások ezt pró­bálják kideríteni. A munkák még csak az elején tartanak, így az eredmények értékelése a későbbiekben várható. VINCZE PÉTER A várszínház nézőterének helyén most régészek dolgoznak FOTÓ: VINCZE PÉTER Kvízmegíejtés Itt született Riskó Ignác (1813-1890) Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője lett. a) Csenger §> Vigasság Főzőverseny és focibajnok­ság is színesítette szomba­ton a Rozsréti vigasságo­kat. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Röviden LÁNGRA KAPOTT. Három körbá- lás szalma és a száraz aljnö­vényzet kapott lángra szom­baton Nyírmihálydiban. A nyíradonyi hivatásos és a sza- kolyi önkormányzati tűzoltók kéziszerszámok segítségével oltották el a lángokat. Nyíregy­házán, a Fillér utcában kellett a tűzoltóknak beavatkozniuk, ahol a száraz fű gyulladt meg. LEHASADT ÁGAK. Lehasadt egy nagyméretű fa egyik ága szom­baton Nyírbátorban, a Szent­vér közben, és a közlekedést akadályozta. A város hivatásos tűzoltói motoros láncfűrész és dugólétra segítségével szün­tették meg a forgalmi aka­dályt. Hasonló eseménynél kellett a nyíregyházi hivatásos tűzoltóknak is beavatkozniuk a szabolcsi megyeszékhelyen, a Tölgyes utcában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom