Kelet Magyarország, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-09 / 184. szám

2017. AUGUSZTUS 9., SZERDA KELET Homoki nőszirom Magyar kökörcsin FOTÓ: LESKU BALÁZS Kései szegfű FOTÓK: SZIGETVÁRI CSABA Jelentős természeti értékekre bukkantak Különösen ritka növény­fajokat fedeztek fel me­gyénkben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgató­ság munkatársai. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Az idén tavasszal újabb alapos kutatómunka indult az euró­pai közösségi jelentőségű fa­jok és élőhelyek állapotának, elterjedésének pontosabb megismerésére. Az országos projektben („A közösségi je­lentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását meg­alapozó stratégiai vizsgála­tok”) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) kon­zorciumi partnerként vesz részt, munkatársai felelősek a botanikai és zoológiái kutatá­sokért. Jelentős populáció A botanikai felmérések már a terepmunka első hónapjá­ban a várakozásokat felülmú­ló eredményekkel jártak. A nyírségi tájegységben három olyan védett, illetve fokozot­tan védett növényfaj eddig is­meretlen állományai kerültek elő, melyek az igazgatóság területén különösen ritkának számítanak - adta hírül hon­lapján a HNPI. A homoki nőszirom vé­dett, európai közösségi je­lentőségű, Kárpát-medencei bennszülött növényfajunk, homoki és sziklagyepekben él. Hazánkban fő elterjedési területe a Duna-Tisza köze és a Dunántúli-középhegység. A Tiszától keletre csupán a Nyírségben fordul elő, de itt is rendkívül visszaszorult. Is­mert állományai a dél-nyírsé­gi tájegység néhány pontjára korlátozódtak egészen mos­tanáig, 2017 tavaszán viszont eddig rejtve maradt popu­lációt találtak munkatársa­ink Ófehértó közelében, egy hajdani homoki szőlő szépen helyreállt homokpusztagyep- jében. A növény itteni állo­mánya több mint száz virágzó tövet számlál, ami a már is­mert dél-nyírségi populációk­kal összevetve is jelentős. Fokozottan védett A magyar kökörcsin ugyan­csak európai közösségi jelen­tőségű, hazánkban fokozot­tan védett, Kárpát-medencei bennszülött növényfaj. Vi­lágállományának túlnyomó része Magyarországon, itt pedig kizárólag a Nyírségben él, homoki gyepekben és nyílt homoki tölgyesek tisztásain. A tájegység északi felében kipusztult fajként tartották nyilván, ezért is jelentős a májusi felfedezés. A magyar kökörcsinnek egy kicsiny, pár tövet számláló populációjá­ra bukkantak munkatársaink Geszteréd külterületén, egy szép állapotban megmaradt - egykor részben szőlőként mű­velt - homokpusztagyepben. A kései szegfű védett, benn­szülött növényfajunk, hazánk homokpusztagyepjein fordul elő. Elterjedésének súlypont­ja a Duna-Tisza közére esik. A Nyírségben ennek a növények - illetve közeli, hozzá nagyon hasonló rokonának, a balti szegfűnek - ezidáig alig né­hány előfordulását ismertük. A mostani kutatások egy meg­lehetősen nagy - akár tízezer tövet is számláló - populáció­ra derítettek fényt Geszteréd külterületén. Kockázatok, feladatok A fenti növényfajok most megtalált állományai nem vé­dett vagy egyéb kiemelt ter­mészetvédelmi oltalom alá eső területeken élnek. Élőhe­lyük megszűnése, átalakítása valós kockázatot jelent, ezért megóvásuk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság számára újabb feladatot je­lent - olvasható dr. Szigetvári Csaba legfrissebb felfedezé­seket bemutató cikkében. KM Kétszázmillió forint szemléletformálásra X ■ Nyíregyházi látkép napelemekkel A belső felújítások előrehaladtával a városi rendelőintézet külső részein is megkezdődtek a munkák: korszerű napelem­egységek kerülnek a tetőre, parkolóhelyeket alakítanak ki a mozgássérültek számára, s nem marad el az udvar rendezé­se sem. FOTÓ: EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSI IGAZGATÓSÁG Az új pályázat célja a minél környezettudato- sabb lakossági hulla­dékgyűjtés. Budapest. - A hulladékgaz­dálkodással kapcsolatos la­kossági szemléletformálásra, a környezettudatos gondol­kodás erősítésére 200 mil­lió forint összegben írnak ki pályázatot civil szervezetek, önkormányzatok és egyhá­zak részére - közölte a Föld­művelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrár- fejlesztésért és hungariku- mokért felelős államtitkára egy budapesti sajtótájékozta­tón. V. Németh Zsolt elmondta: a legkisebb igényelhető ösz­szeg 500 ezer, a legnagyobb 3 millió forint. Magyarországon évente mintegy 3,7 millió tonna la­kossági kommunális hulladék keletkezik, harmadának anya­gát hasznosítják, illetve kom­posztálják, további 500 ezer tonnát tesz ki az energetikai hasznosítás. Az anyagtarta­lom és komposztálás arányá­nak növeléséhez szükséges a környezettudatosabb szemlé­let - mondta az államtitkár. Érdemes elgondolkodni V. Németh Zsolt arról is be­szélt, hogy a lakossági kom­munális hulladék haszno­sítási arányának növelése érdekében jogszabályokat módosítottak. Fontos, hogy mindenekelőtt a hulladék ke­letkezését akadályozzák meg, érdemes elgondolkodni pél­dául egy-egy kidobásra szánt termék ismételt használatá­nak lehetőségén. A rangsorban ezt követi a hulladék anyagának haszno­sítása, majd az energetikai hasznosítás, és csak az ezu­tán is fennmaradó hulladék kerül a tárolókba. Ez utóbbi fázis elkerülése a cél, példá­ul a körforgásos gazdaság eszközeinek alkalmazásával - mondta. Búsi Lajos, az FM zöldipari támogatások kezeléséért fe­lelős helyettes államtitkára elmondta: a pályázati nyer­KELET © kalat.hu Hírek, fotósorozatok, extra esti kiadás a Digitális Kelet oldalán. tesek előlegként kapják meg az összeget, utólag kell elszá­molniuk. így az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden kor­csoportban és társadalmi ré­tegben lehet olyan érzékenyí- tő rendezvényeket szervezni, amelyek felhívják az érintet­tek ügyeimét a fokozott kör­nyezettudatosság társadalmi hasznára. Határidők A pályázatokat augusztus 28-ától szeptember 28-áig, illetve a forrás kimerüléséig lehet benyújtani. A támoga­tott elképzeléseket március 3 l-éig kell megvalósítani. A felhívás elérhető lesz a www.kormany.hu honlapon is - tette hozzá a helyettes ál­lamtitkár. MTI Futurisztikus szélsziget épül Máris túl vagyunk a túlfogyasztás napján A sziget 80 millió em­ber villamosenergia­szükségletét elégíti ki. DÁNIA, HOLLANDIA, NÉMETOR­SZÁG. Három ország, Dánia, Hollandia és Németország összefogásával valósul meg az Északi-tengerre tervezett szélsziget. A futurisztikus öt­let megvalósításával mindhá­rom ország közelebb kerülhet a párizsi klímaegyezményben vállaltak teljesítéséhez - írja az origo.hu. Mesterséges szigetet épí­tenek az Északi-tengeren fekvő Dogger-padon, három energetikai vállalat együtt­működésével. A helyszín ki­választását annak viszonylag alacsony tengerszint feletti magassága és az uralkodó széljárás indokolta. A cél egy hatalmas zöldenergia-terme­lő üzem létrehozása: a tervek szerint több ezer áramterme­lő szélkerék dolgozna a léte­sítményben. Az energiasziget hat négy­zetkilométeres lesz, a terme­lést szolgáló infrastruktúrá­val, kikötővel. A fejlesztés második lépcsőjében az el­osztóhálózatra kapcsolják rá a zöldenergia-szigetet, még­hozzá úgy, hogy a megtermelt energiából a projektben részt vevő három ország a megálla­podás szerint tudjon vételez­ni. KM Budapest. Az idén az eddigi legkorábbi dátumra, augusz­tus 2-ára esett a túlfogyasztás napja, vagyis az emberiség alig több mint hét hónap alatt elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Már a jövőnket éljük fel: úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelke­zésünkre. Tavaly ez a nap au­gusztus 8-án jött el, 1997-ben szeptember végére esett, 1970- ben pedig december 23-ára, vagyis akkor közel optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke.- Ez egy jelképes nap: ezt követően a fogyasztásunk már az ökoszisztéma rovására megy, és jól mutatja, hogy az emberi tevékenység mekkora nyomást helyez a természetre - mondta Antal Alexa)- Az ökológiai túlfogyasztás természetesen csak korláto­zott ideig lehetséges: egy idő után degradálódik a termé­szeti környezetünk, sőt össze is omolhat. A túlfogyasztás világnapja arra hívja fel a fi­gyelmünket, hogy egyéni, nemzeti és globális szinten is azonnali lépéseket kell ten­nünk: küzdenünk kell az ég­hajlatváltozás ellen, csökken- tenünk kell fogyasztásunkat azért, hogy a biológiai sokfé­leség megdöbbentő mértékű csökkenését le tudjuk lassíta­ni, az erdőket, az óceánokat, a vadvilágot és az édesvize­ket meg kell óvnunk annak érdekében, hogy a fenntart­hatóság útjára lépjünk - tette hozzá a WWF Magyarország kommunikációs vezetőbe, km ■ Szemétdomb A palermói szeméthegyek­től még messze állunk, de alkalmanként Nyíregy­házán is találkozhatunk nagyobb kupacokkal. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Több ezer szélkerékkel terveznek illusztráció: ei.iERGianet.dk

Next

/
Oldalképek
Tartalom