Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-31 / 176. szám

2017. JÚLIUS 31., HÉTFŐ A szennyezés véresen komoly ügy, mégsem volt gyászos a hangulat a szamossályi komplejárón fotó: a szerző Egy napra kitisztult a Szamos jó alkalom, hogy ráirányítsuk a figyelmet folyónk állapotá­ra. A határ túloldalán tudnak a túráról, ezért arra számí­tunk, hogy átmenetileg mér­séklik a szennyezést.- A Szamos szennyezettsége olyan súlyos és olyan régóta elhúzódó probléma, amely ellen minden eszközt be kell vetnünk, ám csakis összefo­gással juthatunk eredmény­re. Szerencsére az összefogás létezik, ebben a kérdésben pártállástól függetlenül min­denki egy irányba húz, dr. Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselő­je a diplomácia eszközeivel igyekszik megoldást találni - mondta a településvezető, aki elárulta: a kenu kormányzásá­ra ezúttal sem vállalkozik. A start előtt a komplejáró egy másik eseménynek is ott­hont adott: a több mint tízéves múltra visszatekintő, Euró- pa-szerte ismert kezdeménye­Csakis ösz- szefogással érhetünk el eredményt. BÍRÓNÉDR. DIENES CSILLA Ami a csőből kifolyik, nem is szenny­víz, hanem iszap. BARANYI KRISZTINA 4 zés, a Nagy Ugrás lényege, hogy csoportos vízbe ugrással hívják fel a figyelmet a tavak, folyók tisztaságának fontossá­gára. Biztonságos ugrásra nem volt lehetőség, az aktivisták óvatosan tapogatózva, s für­dőruha helyett védőöltözet­ben mentek be a vízbe. Extrém értékek Baranyi Krisztinától megtud­tuk: figyelemfelkeltő akciójuk helyszínéül éppen a vízitúra miatt választották Szamossá- lyit, a két rendezvény ugyanis erősíti egymást. Az Együtt környezetvédel­mi szakpolitikusa a kompon tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a Tisza és a Sza­mos rendkívüli mértékű ipa­ri, kommunális szennyezése ellen próbál tenni, immár a magyar kormány és a román hatóságok támogatásával.- A májusi mintavételek is extrém szennyezést mutattak, az egy héttel ezelőttieknél vi­szont már szennyvízről sem beszélhetünk: ami a csőből kifolyik, olyan sűrű, hogy a la­boratórium iszapként kényte­len analizálni. Egyre rosszabb a helyzet; a húsdarálék, a vér, a fekália innen pár kilométerre kerül a Szamosba, majd pár tíz kilométerrel lejjebb a Tiszába. Lassan már csak ilyen védőru­hában lehet fürdeni - ez elfo­gadhatatlan és felháborító. Mindkét ország hatóságait és kormányát arra szólítjuk fel, hogy azonnali beavatkozással zárassák be az üzemet. Nem lehet hagyni, hogy az Unicarm tovább veszélyeztesse embe­rek egészségét! - fogalmazott Baranyi Krisztina. Juhász Pé­ter, az Együtt elnöke hozzá­fűzte: megkóstolta a cég egyik termékét, s még csak finom­nak sem találta. A helyszíni gyorsteszt be­igazolta a várakozásokat, nem mutatott ki komolyabb szennyezést. A probléma aligha oldódott meg végleg, de legalább a száz vízitúrázó egészségesen térhetett visz- sza Szamossályiba, hogy este együtt szurkoljanak a magyar férfi vízilabda-válogatottnak. HOVÁNYI PÉTER peter.hovanyi@kelet.hu Emléknapon gyűltek össze a nagygéciek Szombaton találkoztak a 70-es árvíz áldozatául esett falu egykori lakói. NAGYGÉc. Hagyomány már, hogy évente összegyűlnek a 47 évvel ezelőtt elnéptelene­dett község egykori lakói és leszármazottaik. Nem volt ez másképp az idén sem: a Nagy- gécért Közhasznú Egyesület ismét megszervezte a nagy­géciek emléknapját. Köszöntőt mondott Ko­vács Sándor, a térség ország- gyűlési képviselője, majd a Megmaradás Templomában megáldották a helyére visz- szakerült, 1930-as években öntött harangot. Az istentisztelet után fel­avatták Halász Attila alkotá­sát, az imádkozó kezeket for­mázó szobrot. A rendezvényt a csengersimai református gyülekezet fiataljainak kultu­rális műsora zárta. km A világháborús emlékparkban színdarabot is láthattak az összegyűlt nagygéciek és leszármazottaik fotó: hoványi Péter Megkérdeztük ön hogyan vélekedik a Szamos szennyezéséről? Juhos Istvánná, Garbolc Nem vagyok nagyon tájékozott a kérdésben, de ha valóban úgy van, ahogy mondják, elítélem a folyószennyezőket. Sajnálom a halakat és a Szamos többi élőlényét. Finna Csaba, Nyíregyháza Világéletemben a Szamosban horgásztam, úgy emlékszem, gyerekkoromban sem volt egészen tiszta. Ha lenne rá mód, vissza kellene juttatni a szennyező anyagokat a felelős telephelyére. Juhász Zsigmondné, Csenger Gyerekkoromban jártam a Szamosra úszni, evezni, a mai gyerekek nem fürödhetnek benne. Felháborító, hogy tönkreteszik a folyó élővilágát, felborítják az ökológiai egyensúlyt. Halász Ilona, Csengersima Gimnazista koromban sokszor fürödtem a Szamosban. Akkor tiszta volt, bár inni nem lehetett belőle. Az illetékeseknek mihamarabb egyeztetniük kellene a határon túli szervekkel. A lovak és mi A lovakkal kapcsolatos első felismerésem az volt, hogy marha nagyok. Ha mellé állunk egy jobbfajta magyar nó- niusznak, hát... A feje mint egy gordonkátok, és ráadásul magas is. Egy tömbbe faragott merő izom, irtózatos erővel, és mindennek tudatában nem lévő félénk lélekkel. Ez a szerencsénk nekünk, embereknek, különben esély nem volna rá, hogy tíz-tizenkét éves gyerekek, többnyire kislá­nyok, kitűnően elirányítgassanak akár versenylovasként egy ilyen hatalmas jószágot. Nekünk voltak lovaink, mind külön egyéniség, termé­szet, meg ismertem is néhány más paripát az istállóból. Testvérbátyám a lovas ember valójában, és sűrűn mondo­gatta a különféle hirtelen felindulásból magának, vagy a gyereknek lovat vásárlóknak, hogy „ez nem bicikli, amit betámasztasz a garázsba, ha nem akarsz ráülni”. Azaz egy lóval minden egyes nap törődni kell, gondozni, fegyelmez­ni, lelki életet élni. Ha nem így tesz valaki, persze akkor is ráülhet időnként egy kellő­en idomított, jó természetű lóra, de az soha nem lesz . ,„ , olyan kapcsolat, mint egy A 10 pontosan tud- igazi lovas és lova között. És ta, érezte, kiolvasta, értelme meg ennek lenne. hogy félelemmel, a lovak olvasnak ben­előítélettel közeli- nünk, legalábbis ami az tpnpk hn77ÍI pc pvf érzelmeket illeti. Volt egy lei 10K 1 lUZZd, es dZ l sárkány hírében álló jószág, tükrÖZte Vissza. akit ahogy mondani szokás, lapátról etettek. Rúgott, harapott, kellő rafinériával és rosszindulattal felvértezve. Híre volt. Végül is a tulaj úgy döntött, hogy eladja. Egy­szer szóltak neki, hogy itt van egy család az istállóban és a gyereknek vennék a paripát. Mint a szélvész száguldott a helyszínre, de késő volt: a gyerekek benn álltak a boxban a ló mellett és simogatták. Na ez az, amit élő ember nem szeretett volna kipróbálni, milyen is az, amikor egy ezertonnás rúgással felkenődünk a tölgyfapalánkra. És láss csodát: semmi. A ló mintha a szentlélek szállta volna meg, mint a kis angyal ballagott a gyerekek mellett. El is vitték, senki nem mert szólni, mit vettek. Pár hét után aggódó telefont eresztettek meg, hogy él-e még a család. Hát persze. Nem is értették, mi lehetett a gond ezzel a kezes jószággal. S tudják miért történhetett ez? Mert ez a ló pontosan tudta, érezte, kiolvasta, hogy félelemmel, előítélettel köze­lítenek hozzá, és azt tükrözte vissza. Mihelyst jött valaki, aki nyíltan, félelem nélkül, szeretettel közelített, minden megváltozott. Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy most lesz a Borsodi Vágta, majd a Nemzeti Vágta is. Nagyon fontos, hogy ezek a nagyszerű lények, a lovak ne kopjanak ki az életünkből. A természet csodálatos ado­mányai, éljünk vele, hogy olyan országban lakunk, ahol a lótartásnak hagyományai vannak. A Vágta, Geszti Péter óriási ötlete, remélem még sok évtizedet megél. De azt azért senkinek nem javaslom, hogy az elmesélt történetet kipróbálja valahol, valamilyen más lóval. Hátha nem működik, és akkor már késő... laszlo.kiss@eszak.hu Kelet kvíz A Szamos bal partjára települt hajdani falu nagyobb részét a folyó elhord­ta a templommal együtt a XIX. század elején, de megmaradt a régi főutca egyik házsora. a) Szamosangyalos b) Tiborszállás c)Panyola d) Gyűrtelek A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. * Hamarosan megújul Látványos munkálatok zajlanak a kisvárdai Szent László Katolikus Szakközépiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda utcafrontján, amely még az idén új külsőt kap. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Háttér 3 KELET Nézőpont Kiss László Vízitúrával és védőru­hás fürdéssel hívták fel a figyelmet a Számos- szennyezésre. szamossályi. Fesztiválhan­gulatban ‘gyülekeztek a Sza- mossályi-Gergelyiugornya vízitúra résztvevői szombat délelőtt, akárcsak a korábbi kilenc alkalommal. Vidámság uralta a mezőnyt annak elle­nére is, hogy hiába volt adott a hőség, a fürdőruha és a fo­lyó, mindenki arra számított: míg leküzdik a 37 kilométeres távot, fürdéssel nem frissít­hetik magukat. Pártállástól függetlenül- A túra eredeti célja a kap­csolatok erősítése volt, hi­szen a határ mindkét oldalán egy nyelvet beszélünk, s a Szamos összeköt bennünket- tekintett vissza érdeklődé­sünkre Bíróné dr. Dienes Csil­la. Szamossályi polgármeste­re felidézte azt is: 2014-ben Szatmárnémetiből indultak, ekkor látták először a szeny- nyezés forrását Vetés köze­lében. - Az idén éppen a víz­minőség miatt nem akartunk elindulni, de az érdeklődők száma meggyőzött: ez is egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom