Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-10 / 158. szám

2017. JÚLIUS 10., HÉTFŐ Hogyan védekezhetünk az online világban? Támadnak a zsarolóví­rusok? Kis odafigyelés­sel megnehezíthetjük a hackerek dolgát. Budapest. Száz százalékos biztonság nincs, de kis odafi­gyeléssel megnehezíthetjük a hackerek dolgát: jelszóge­nerátor, USB-kondom, hamis válasz a biztonsági kérdések­re, rendszeres frissítés - csak néhány, a jól bevált módsze­rek közül. Az elmúlt hónapokban globálisan hatalmas károkat okoztak az internetes zsaro­lóvírusok, de számos egyéb veszély is leselkedik a fel­használókra a digitális világ­ban. Bár azt az internetbizton­sággal és elektronikus aláírá­sokkal foglalkozó NETLOCK szakemberei is elismerik, hogy száz százalékos biz­tonság nem garantálható, de kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthetjük a ránk lesel­kedő webes veszélyeket. A cég szakértői által összeállí­tott 12 pontos webbiztonsági javaslatcsomag segíthet a vé­dekezésben. ÉKN 12 webbiztonsági javaslat Frissítsük rendszeresen a szoftvereinket! Az elmúlt időszak zsarolóvírusai jel­lemzően azért tudnak könnyedén kárt tenni a legtöbb gépben, mert egy elavult szoftververzióban lévő sebezhetőséget használnak ki. A WannaCry zsaroló vírus egy már több hónapja javított biztonsági résen keresztül okozott kárt jellemzően azoknál, akik nem frissítették operációs rendszerüket. Válasszunk erős jelszavakat! - számot, kis- és nagybetűt, különleges karaktert is tartalmazó jelszót - és ne áruljuk el azt másoknak. Ehhez akár érdemes jelszókezelő megoldást is használni (ilyen lehet például a Lastpass alkalmazás). A jelszavakat pedig legalább 3 havi rendszerességgel javasolt megváltoztatni. A biztonsági kérdésekre lehetőleg ne az Igazat válaszoljuk! (Pl. melyik városban születtél?) így még inkább megnehezítjük a hackerek dolgát, akik esetleg beszerezhetik a személyes kérdésre adott választ, például a social média platformokról, régi adatbázisokból. Ha így döntünk, érdemes válaszainkat feljegyezni egy jelszókezelő alkalmazásban is, hogy később ne okozzon gondot a visszaemlékezés. Ne küldjünk jelszavakat e-mailen! Ha mégis elkerülhetetlen, érdemes külön csatornán küldeni a jelszót, például sms-ben, a belépési nevet pedig e-mailen. Csak akkor kapcsoljuk be a bluetoot h-t, ha valóban szükséges, így is csök­kenthetjük azokat a felületeket, ahol a hackerek hozzáférnek eszközeinkhez. Mindig zárjuk le a számítógépünket és egyéb digitális eszközeinket, ha nem használjuk! Figyeljünk a böngészősávban a https:// jelzésre, keressük a zárla- kat-ikont! Ha érzékeny adatokat, jelszavat adunk meg egy weboldalon, mindig érdemes odafigyelni a webes címmezőre, még akkor is, ha jól ismert oldalra navi­gálunk. Rögtön gyanakodhatunk, ha a domainmezőben nem „ https://” jelzéssel indul a webcím és nincs előtte zártlakat-ikon. Az ilyen oldalakon a látogató és az oldal közötti kommunikáció nincs titkosítva SSL-tanúsítvánnyal, vagyis könnyen hozzáférhetnek illetéktelenek az általunk megadott adathoz. Óvatosan használjunk nyilvános wifihálózatokat! Mindig kapcsoljuk ki az ilyen hálózatokon a fájlmegosztást saját gépünkön, és kapcsoljuk ki a wifit a gé­pen, ha már nem szörfözünk. Ha sokat használunk szabad hálózatokat, érdemes lehet beszerezni saját titkosítást biztosító VPN vagy Tor eszközt is, amin keresztül használva az internetet titkosítva tudunk kommunikálni. Vigyázzunk az árnyékhálózatokkall Érdemes ügyelni arra is, hogy véletlenül ne „árnyékhálózathoz” csatlakozzunk vagyis olyan wifihálózathoz, amelynek neve megtévesztően hasonlít a biztonságos hálózat nevéhez, azonban hackerek üzemeltetik, hogy hozzáférjenek számítógépünkön, telefonunkon tárolt adatainkhoz. (Pl. ha egy hotelban vagyunk és két hasonló hálózatot érzékelünk: holidayhotel_wifi helyett holideyhotel_wifi). Ne nyissunk meg ismeretlen feladótól érkező levelet, és még az ismerőstől érkező levélnél is legyünk résen! Még egy ismerős címről kapott levél is gyanús lehet, ha abban valami furcsa, például a megszokottól eltérően elmosódott egy ikon, szokatlan a szószerkezeteket vagy sok helyesírási hibákat tartalmaz az írás. A banki vagy érzékeny adatok megadásánál érdemes olyan szolgáltatót keresni, aki a legmagasabb biztonságot nyújtó, kétfaktoros azonosítási megoldást is elérhetővé tesz. Vagyis olyan felhasználóazonosítást, amikor nem csupán jelszóra, de egy második körös adatmegadásra - például sms-ben kapott kódra, chipkártyára, jelszógeneráló tokenre - is szükség van. A legtöbb e-aláírási vagy netbanki megoldás ilyen. Ezt az azonosítási módot akár webes levelezőnkhöz is bekapcsolhatjuk. Ne engedjünk idegen USB-eszkőzöket (pl.: telefon, külső tárhely) még töltés céljából se a gépünkbe dugni, vagy használjunk „USB-óvszert"! Az USB-portokra dugott eszközök miatt például egy keytogger (billentyűzetfigyelő alkalmazás) könnyen a gépünkre juthat. Az USB-portok védelmére létezik olyan (USB Con­dom) eszköz, ami kizárólag a töltést teszi lehetővé, így a gépünk védve marad. Forrás: NETLOCK ■» Mobilapp vezet el Eger titokzatos hőséhez Nem mindennapi kalandban lehet részünk, ha idén nyáron Eger városába látogatunk: indul a hőskeresés a város által létrehozott appal a legszebb helyeken, fotó: magánarchívum KELET Kesztyűvel könnyebben olvasnak a látássérültek Négy diák projektjének eredménye fotó: m agánarchívum A látássérültek életét megkönnyítő termék kifejlesztésével jutot­tak tovább. Budapest. Négy egyetemis­ta diák projektje, a GlovEye képviseli hazánkat a Micro­soft Imagine Cup innováci­ós versenyének nemzetközi döntőjén idén júliusban, Seattle-ben. A látássérül­teknek az olvasás élményét visszaadó találmányból prototípus is készült, amit a diákcsapat hivatalosan is átadott a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetségének (VGYOSZ). Észlelték a problémát A Microsoft diákoknak szó- j ló, nemzetközi innovációs versenyének magyarorszá­gi fordulóján egy négyfős csapat nyert, amelynek tag­jai Zemkó Boglárka, Fülöp Ádám, Klinkó Krisztián és Zagyva Dániel voltak. A fia­talok a látássérültek életét megkönnyítő termék kifej­lesztésével jutottak tovább a nemzetközi döntőbe. „A villamoson utazva lát­tam, hogy mennyire prob­lémás a vakok számára az írott szöveget hanggá alakí­tó okostelefon használata. Ez adta az ötletet az új esz­köz kitalálásához” - mondta Klinkó Krisztián, a GlovEye csapatának hardver fejlesz­tője. A GlovEye lényege, hogy a látássérültek bármi­lyen nyomtatott szöveget el tudjanak olvasni úgy, mint­ha az Braille-írásként lenne a papíron. A fejlesztés két részből áll: egy speciális, Braille-panellel ellátott kesz­tyűből és egy alkalmazásból, amely bármilyen, kamerával rendelkező okos eszközön futtatható. Az alkalmazás va­lós időben beolvassa az általa látható szöveget, és az egyes karaktereket Bluetooth kap­csolaton keresztül továb­bítja a kesztyűnek, amit a felhasználó Braille-karakter formájában érzékel az ujján. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a felhasználó felhúzza a speciális kesztyűt és a fe­jére erősíti a mobilját, hogy annak kamerája rálásson a szövegre. Ezt követően pe­dig már csak húznia kell az ujját a szövegen. Tesztelhették is A Magyar Vakok és Gyen­génlátók Országos Szövet­ségének épületében tartott ünnepélyes átadó kereté­ben, a látássérült vendégek már tesztelhették is a talál­mány prototípusát. A fej­lesztők abban bíznak, hogy a tesztelők segítségével még tovább tökéletesíthetik a terméket és még teljesebb élményt nyújthatnak a fel­használóknak. A GlovEye következő együttműködő partnere a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Könyvtára lesz, ahol augusztus folya­mán helyeznek el egy kesz­tyűt. KUTYU.HU A digitális próbafülke új szintre emeli a vásár­lói élményt a fogyasz­tók számára. Budapest. Magyarországon is bemutatkozott a jövő próba­fülkéje, ami a legújabb tech­nológiákat felvonultatva köti össze az offline és online vi­lágot. Nem kell felöltözni, ha nem jó... A XIV. Elektronikus Kereske­delem Konferencián mutat­kozott be Magyarországon a jövő próbafülkéje, ami a ha­gyományos vásárlási élményt ötvözi a digitális lehetőségek­kel. Mindenki találkozott már azzal a bosszantó jelenséggel, amikor a próbafülkében derül ki, hogy mégsem jó a kivá­lasztott méretű ruha, esetleg az adott színben nem áll úgy, ahogy eredetileg reméltük. Ilyenkor jöhet a felöltözés és egy újabb kör az áruházban, amíg megtaláljuk a megfelelő ruhadarabot, kivéve persze, ha nem egyedül indultunk vásárolni. A jövő próbafül­kéje azonban ebben a segít­ségünkre siet, hiszen az ott elhelyezett, érintőképernyős készüléken keresztül a bolt személyzetétől kérhetünk se­gítséget, megadva, hogy mi­lyen termékből, milyen mé­retben és színben szeretnénk próbálni. Ez a kérés megjele­nik az eladóknál lévő okoste­lefonon, akik így gyorsan és pontosan kiszolgálhatják a vevőket. A digitális próbafülke ugyanakkor a kereskedelmet új alapokra helyező koncep­ciónak csak egy része, a meg­oldást kiszolgáló informatikai rendszer révén új szintre le­het emelni a vásárlói élményt. A próbafülkében elhelyezett érintőképernyős készüléket a már meglévő webshoppal, különböző adatokkal össze­kötve ugyanis újfajta lehető­ségek nyílnak meg a vásárlók, a kereskedők számára. Ilyen például az, hogy a digitalizált próbafülkében az adott ruha­darabhoz illő kiegészítőket kínál a rendszer. A koncepció fontos pillére az adatbázisok összekötése, így megelőzhe­tő az is, hogy a weboldalon kinézett ruhadarabot adott esetben feleslegesen keres­sék a márkabolt üzletében. A weboldalon ugyanis lehető­ség nyílik a ruha előzetes le­foglalására, melyet a boltban a vásárló akár a törzsvásárlói kártya felmutatása után tud átvenni, kipróbálni. A rend­szer a korábbi preferenciá­kat, választásokat tárolva egy következő, akár online, akár bolti vásárlás alkalmával sze­mélyre szabott javaslatokat, sőt kedvezményes ajánlato­kat tud tenni. Azonos élményt mindenhol A vásárlási élmény minősé­gének fontosságát jól mutatja egy felmérés, amely szerint a fogyasztók 86 százaléka haj­landó akár többet is fizetni ugyanazért a termékért, ha jobb kiszolgálást kap. Emel­lett az online vásárlók 53 szá­zaléka lemond a kiszemelt árucikk megvételéről, és el­hagyja az adott webshopot, ha nem talál gyors, releváns válaszokat a kérdéseire. Nem véletlen, hogy a testre szabott kiszolgálás egyre inkább prio­ritássá válik, a megkérdezett cégek 91 százaléka erre fóku­szál, ha növelni szeretné a fo­gyasztói élményt. „Napjainkban a fogyasztók részéről már elvárás, hogy azon a csatornán keresz­tül kommunikálhassanak a cégekkel, amelyik éppen a legmegfelelőbb számuk­ra. Ehhez alkalmazkodva a kereskedőknek is jelen kell lenni minden platformon, „omnichannel” (személyre szabott) megközelítésre van szükség. Tudomásul kell ven­ni, hogy ma már a hazai vál­lalkozások is a nagy globális társaságokkal versenyeznek a fogyasztókért, és a modern technológia alkalmazása je­lentős mértékben hozzájárul­hat a vásárlói élmény növe­léséhez” - mutatott rá Arany János, az SAP Hybris üzletág- vezetője. Ahhoz, hogy hatékonyan működhessen az omnichan­nel koncepció a különböző rendszerekből - marketing, készletnyilvántartás, webs­hop, árazás, lojalitás progra­mok - érkező adatok folyama­tos, integrált menedzselésére van szükség. Az SAP Hybris olyan eszközkészletet biz­tosít a kereskedők számára, amivel felmérhetik a fogyasz­tói igényeket, azonnal rea­gálhatnak azokra, és testre szabott módon, minden csa­tornán kapcsolatba kerülhet­nek a potenciális ügyfeleik­kel. Az SAP fejlesztése képes meghatározni a fogyasztói magatartást akár rejtett ten­denciák felismerése révén, segítségével pedig akár az üzleti lehetőségeket bővítő mikroszegmenseket és kisebb célközönségeket is meg lehet határozni. kutyu.hu Az élmény Egyre hangosabban állítják a szakér­tők, hogy a következő évek egyik leg­fontosabb kihívása az omnichannel élmény megteremtése az ügyfelek számára. A kifejezést és jelentését még ízlelgeti a szakma, előttünk álló feladat meg­tölteni használható tartalommal. A leggyakrabban olvasható definíció szerint alapvető elvárás, hogy az online és offline csatornákkal is ren­delkező vállalatok konzisztens, azaz biztos, szilárd élményt nyújtsanak az egyes touchpointjaik (érintési pontok, melyek - az online üzletünkbe való érkezéstől kezdve az áruért való fizetésig - a teljes vásárlási folyamat valamennyi lépését magukban foglalják) között. Az élményteremtés („user experien­ce”) része természetesen a kiszolgáló személyzet, a folyamatok, a felületek, a kommunikáció és még sok más szempont is. Multimédia 5 Új élmények a szűkös próbafülkében Könnyebb lenne? fotó: magánarchívun

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom