Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-10 / 158. szám

2017. JÚLIUS 10., HÉTFŐ 2 Mindenfelől Jegyzet Dankó Mihály A tanya élni akar Az emberek inkább a városok­ba költöznek, s a kisebb vidéki települések lassan elnépte­lenednek. Nos, kicsiben így van ez nálunk is a bokortanyai településekkel. Két emberöl­tővel ezelőtt a lakosság egy része el sem tudta volna kép­zelni máshol az életét. Itt min­den olyan természetes volt. Mindenki ismert mindenkit, az összetartozás ereje felemel­te őket, sokan rokonként is segítették egymást. Aztán jött a téeszesítés, elvesztette va­rázsát a földművelés, „kiment a divatból” az állattenyésztés, a kertművelés. A megélhe­tés leszűkült, a kapcsolatok lazultak, magukba zárkóztak az itt élők. S ahogy tágult a világ, úgy nőtt az igény is, a kényelem pedig kiszorította a munkát. Úgy tűnt, a tanyai települé­seknek végük, ám most mégis feldereng valami. A gyökerek­hez és a szülőföldhöz ragasz­kodás, s talán a nagyvilág zaja miatti csömör újra életet lehelhet a tanyákba. Egyre több helyen jönnek rá az ott lakók és az elszármazottak, tenni kell valamit. Az újrafel­fedezés öröme felébresztett valamit. Már nem meglepőek e szavak: „Életem legjobb döntése volt, hogy itt vettem házat”. A tanyán újra önmaga lehet az ember, s ha ehhez még segítséget is kap, például megfelelő infrastruktúrát, a tanya újra kedves lesz. mihaly.danko@kelet.hu G20-1 igen a párizsi klímaegyezmény mellett Önkéntesek takarítják a vandálok után hagyott nyomokat fotó: afp A csoport vezetőinek si­került egy kompromisz- szumos zárónyilatko­zatban megegyezniük. HAMBURG. Egyetértésre jutottak a világ 19 legnagyobb gazdasá­gát és az Európai Uniót mint intézményt tömörítő G20-cso- port hamburgi csúcsértekez­letének résztvevői szombaton egy kompromisszumos zá­rónyilatkozat elfogadásában, amelyben kinyilvánítják, hogy folytatják a küzdelmet a pro­tekcionizmus és a tisztesség­telen kereskedelmi üzelmek ellen, visszafordíthatatlannak tekintik és támogatják a pá­rizsi klímaegyezmény zök­kenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok ki­marad belőle. Középpontban A csúcstalálkozó középpont­jában politikai szempontból a klímavédelem állt. Először fordult elő a G20-csúcsok tör­ténetében, hogy a zárónyilat­kozatban egy nézetkülönbsé­get rögzítettek, nevezetesen az Egyesült Államok külön­állását a klímavédelem ügyé­Merkel: jó döntés volt Merkel védelmébe vette azt a döntést, hogy a csúcs helyszínéül Hamburgot választották, és úgy vélte, a rendőrség mindent megtett a konferencia biz­tonságáért. Egyúttal a legélesebben elítélte a kikötővárosban elszaba­dult erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy kormánya átgondolja, milyen segítséget tud adni az összecsapások áldozatainak, és milyen kártérítésben részesítheti Hamburgot az elszenve­dett károkért. ben. Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Angela Merkel német kancellárt azért, hogy a G20-csoport 19 országát rá tudta bírni a párizsi klíma­egyezmény megerősítésére. A szabadkereskedelem ügyében Trump ellenállása miatt a zárónyüatkozat vissza­lépést jelent a korábbiakhoz képest. A G20 ebben elismeri a „legitim védőeszközök sze­repét a kereskedelemben”, engedményt téve Trump bezárkózó politikájának. Vi­szonzásul bekerült a doku­mentumba a protekcionizmus elutasítása. Csakhogy ezt a fogalmat különbözőképpen értelmezik: Trump a maga „Amerika az első” politikáját nem tartja protekcionizmus­nak, míg az európaiak igen. A csoport támogatta Merkel új partnerségi kezdeménye­zését Afrikával. A jövőben nemcsak klasszikus fejlesz­tési segélyeket fognak adni a fekete kontinensnek, hanem elő fogják segíteni a magán- befektetéseket is. Merkel javaslata megállapodásokat irányoz elő a reformorientált afrikai országokkal az infra­Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy két évvel a párizsi klímaegyez­mény aláírása után december 12-re újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében. Mint mondta, további klíma­védelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magán­strukturális projektekbe tör­ténő beruházások keretfelté­teleinek javítására is. Együtt többet Merkel záró sajtóértekezletén elégedetten nyilatkozott a csúcs eredményeiről. Örömét fejezte ki, hogy a G20 egyet­ért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben. Sok terüle­ten megmutatkozott, hogy „együtt többet tudunk elérni, mint külön-külön” - mond­ta. Megerősítette viszont azt a meggyőződését, hogy Eu­rópának jobban kell „eman­cipálnia magát” az Egyesült Államokkal szemben. Merkel örömét fejezte ki afelett, hogy az Egyesült Ál­lamokat kivéve, a G20-csúcs összes tagja egyetért abban: a párizsi klímamegállapodás visszafordíthatatlan. „Úgy gondolom, nagyon világos, hogy nem tudtunk konszenzusra jutni, de a né­zeteltérések is napvilágra kerültek, nem kerültük meg őket” - mondta a politikus. MTI és az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához. A francia államfő azt reméli, hogy meg tudják győzni Do­nald Trump elnököt, változ­tassa meg a klímaváltozásról alkotott véleményét. Trump június l-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből. Decemberben újabb csúcs Lapszemle Eltérően értékeli a német sajtó a Húszak hamburgi csúcstalálkozójá­nak eredményeit. A Welt am Sonntag című konzervatív lap rámutatott: Angela Merkel a ru­galmasság és a keménység keverékét alkalmazó taktikájával „ügyesen" felsorakoztatta a párizsi egyezmény mellett eleve kiálló európai tagok mellé a többieket. Végül a „tizenkilenc az egyhez" formáció alakult ki, és tizenkilencen nemcsak elkötelezték magukat a párizsi egyezmény mellett, hanem azt is kijelentették, hogy a megállapodás visszafordíthatatlan, továbbá elfogadták az úgynevezett hamburgi klímavédelmi akciótervet, így „a német kancellár elégedett lehetne, ha nem árnyékolták volna be a G20-csúcsot zavargások“. __________ A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című konzervatív lap rámutatott, hogy a legnagyobb érdeklődést nem a munkaülések vagy a Húszak elleni tüntetések váltották ki, hanem Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök első személyes találkozója, amelyet a csúcstalálkozó közben tartottak meg. A hamburgi G20-csúcs egy „kis győzelem Putyin számára”, akinek döntő fontosságú, hogy egyenrangú félként tárgyalhasson Amerikával. Ez Barack Obama idején nemigen sikerült, Trumppal viszont több mint két óráig tárgyaltak. _________________ A Spiegel Online hírportál szerint a hamburgi csúcs legfőbb tanulsága, hogy ilyen rendezvényeket nem szabad nagyvárosokban megrendezni. Miközben Trump, Putyin és a többiek hangversenyben gyönyörködtek és díszvacsorán vettek részt, erőszakos tüntetők pusztítottak egy negyedben, és a rendőrség órákig tétlenül szemlél­te rombolásukat. Ha már muszáj ilyen találkozókat tartani, akkor inkább egy szigeten, a sivatagban vagy egy repülőgép-hordozó hajón rendezzék. A Spiegel Online hozzátette: a csúcs- találkozó eredménye sovány: Amerika továbbra sem akar együttműködni a klímavédelemben, törődni kell valaho­gyan Afrikával, mindenki jó dolognak találja a szabadkereskedelmet. Ezt „a hölgyek és az urak egy telefonkonfe­rencián is megbeszélhették volna”. __ Ezzel szemben a liberális Süddeutsche Zeitung hangsúlyozta, hogy a G20- csúcs nagyon is hasznos formátum, és súlyos hiba lenne „megajándékozni” a vandálokat és erőszakoskodókat a találkozók beszüntetésével. A többség elítéli a zavargásokat bérűn. Németországban a la­kosság csaknem háromnegye­de elutasítja a Hamburgban történt hétvégi zavargáso­kat egy vasárnap ismertetett felmérés szerint. A Welt am Sonntag című vasárnapi né­met lapban közölt reprezen­tatív közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosság 73,7 százaléka úgy véli, hogy a za­vargás nem legitim formája a tiltakozásnak, míg 17,5 szá­zalék jogosnak tartja, hogy tüntetők rendőrök megtáma­dásával és magántulajdon, illetve köztulajdon megron­gálásával juttatják kifejezésre véleményüket. A szövetségi belügyminisz­ter kiállt a rendőrség mellett, a külügyminiszter pedig az ügyek nemzetközi feltárását sürgeti. MTI Soha nem tapasztalt erőszakhullámot indítottak Csaknem 500 rendőr sebesült meg a ham­burgi zavargásokban. Berlin. Összesen 476 rendőr sebesült meg Hamburgban a G20-csoport csúcstalálkozó­jának biztosítására indított műveletben a németországi nagyváros rendőri vezető­inek és polgármesterének vasárnapi tájékoztatója sze­rint. Sokan agyrázkódást szenvedtek, de előfordult tűzijáték okozta arcsérülés is, két helikopterpilóta pe­dig szemsérülést szenvedett, mert lézernyalábot irányítot­tak a pilótafülkére. Ez utóbbi cselekmény elkövetőit em­berölési kísérlet gyanújával keresik. A rendőrök 186 embert elő­állítottak, 225-öt őrizetbe vet­tek, és kezdeményezésükre az illetékes bíróságok kiadtak 37 letartóztatási parancsot. Csapdába akarták csalni A legsúlyosabb zavar­gás idején, péntek este a Schanzenviertel nevű város­részben azért vártak órákig a barikádokat emelő, kövekkel, palackokkal dobáló és gyújto­gató tüntetőkkel szemben fel­sorakozott rohamrendőrök, mert kiderült, hogy csapdába akarják csalni őket a többek között Molotov-koktélok­kal és acélgolyók kilövésére használt csúzlival felszerelt szélsőségesek, akik tetőkön rejtőztek el. Ezért bevárták, hogy helikopterről felmérjék a helyzetet, és terrorelhárító egységeket hívtak segítségül. Elmondták, hogy a G20- csúcs alkalmából június 22. óta több mint 50 nagyszabá­sú tüntetést tartottak Ham­burgban. A megmozdulások túlnyomó többsége békés volt, de a helyi, a Németor­szág más tartományaiból és külföldről érkezett baloldali szélsőségesek az erőszak Né­metországban soha nem ta­pasztalt hullámát indították el. MTI “ Budapest Pride Jelentősebb atrocitás nélkül zajlott a 22. Budapest Pride keretében rendezett felvonulás szombaton, a rendezvényt csak néhány helyen zavarták meg ellentüntetők. A szervezők szerint a mostani Pride sokkal szabadabb volt, mint az előző években, ami kedvező elmozdulás a jövőre nézve. fotó: mti ■ Visegrádi palotajátékok A királyi menet résztvevőinek vonulása Visegrád Fő utcáján a 33. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokon, fotó: mti/soós lajos A lengyelek után Szlovákia jön Budapest. Példaértékű és hatékony eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelme ellen az Elektronikus Köz­úti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), amelyet már több ország is lemásol - mondta Tállai András, a Nem­zetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. A magyar EKÁER alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer 2017. május l-jei hatályba lépését követően 2018-ban a szlo­vák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőr­zés új rendszerét. mti Tizenötezer forintos béremelést követelnek Budapest. A szakszervezetek minden szakmunkás garantált bérminimumon foglalkozta­tott munkavállalónak 15 ezer forintos béremelést követel­nek a Tescónál - mondta Sá­ling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszerveze­tének elnöke szombaton Bu­dapesten, a Fogarasi úti Tesco áruház előtt tartott demonst­ráción. A szakszervezet köve­telése, hogy a Tesco tartsa be korábbi ígéretét, miszerint a három legjobban fizető mun­káltató közé akar tartozni a szektorban, ehhez azonban idén és 2018. január i-jétől is biztosítani kell a cégnek a ga­rantált bérminimumon foglal­koztatott munkavállalóinak a korábbi 15 ezer forintos bér­előnyt, valamint azt is, hogy ennél a bérnél senki nem ke­reshet kevesebbet a vállalatnál - olvasható a petícióban, amit a demonstráció végén adtak át a Tesco képviselőjének. Sáling József jelezte, hogy a Tesco je­lenlegi 16 500 aktív dolgozója közül 12 500-an kapják a ga­rantált bérminimumot. MTI Devizaárfolyam (2017.07.07.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,32 -0,60 USA dollár 269,94 -2,26 Svájci frank 280,57 -1,39 Angol font 348,87 -3,11 Román lej 67,23 -0,11 Ukrán hrivnya 10,38 -0,06 Horvátkuna 41,58 -0,14 Lengyel zloty 72,83 -0,05 ® http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB-----------PH W---------------------------------------------------------~

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom