Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-07 / 130. szám

2017. JÚNIUS 7., SZERDA KELET Egy kárpátaljai falu lett a skanzenből Egy jelenet A sátán fattya című filmből, ismerős kulisszákkal fotó: pusztai Sándor Két hazai dokumen­tumfilm árából is lehet jó történelmi filmet készíteni. nyíregyháza. Drámai képso­rok peregnek a szemünk előtt: egy fiatal nő a kútba ugrott, s éppen az életéért küzdenek, megpróbálva visszahúzni őt a halál küszöbét jelentő jéghi­deg vízből a létezésbe. Aztán a következő percekben ugyan­ez a fiatal nő a jeges folyó felé tart, s a rémült zihálásából jól látszik, ismét eldobni készül magától az életet. Egy szabadvers a vásznon Szerencsére mindez most nem a valóság, hanem egy ké­szülő magyar történelmi film néhány pillanata, amelyből a közelmúltban, egy közönség- találkozón a szerencsésebbek megtekinthettek néhány je­lenetet. Ez a film - A sátán fattya, Zsigmond Dezső alko­tása, amelyet Nagy Zoltán Mi­hály kárpátaljai író kisregénye alapján készít - különösen kedves a számunkra, ugyanis jórészt a Sóstói Múzeumfalu­ban forgatták. A filmrendezőt ezúttal arról faggattuk, hol tartanak most a nyárra be­ígért, s hiánypótlónak számí­tó alkotás munkálatai. Muszáj még egy kis pénzt összekala- pozniabefe- jezéshez... „ ZSIGMOND DEZSŐ- Még sajnos messze nem egy kész filmről beszélünk, s talán nem túlzók, ha azt állí­tom, a neheze még hátra van, annak ellenére, hogy a jelene­tek többségét már felvettük. Forgatni fogunk a nyáron is, s vár még ránk egy aratási nagyjelenet a nyár végén.- A háborút követő években játszódó kárpátaljai történetet Balogh Géza újságíró gyúrta át forgatókönyvvé, aki a for­gatás ideje alatt, éjszakákba nyúlóan is folyamatosan for­málta a szüzsét, s mindig le­leveleztük a változtatásokat. Egy író mindig úgy képzeli - s teljes joggal -, hogy amit leírt, annak a hiteles képi mása fog megjelenni a vásznon is. Mi igyekeztünk ehhez tartani ma­gunkat, de mivel itt most nem is egy kisregényről, hanem egy „szabadversről” van szó, nem volt egyszerű a gondolatokat képpé formálni. Géza - látva a lapokban a megjelent fotókat, de nem ismerve a felvett jele­neteket - néha meg is rémült, hogy ez nem olyan, mint amit megálmodott - tudtuk meg Zsigmond Dezsőtől, aki nem mulasztotta el kifejezni hálá­ját a nyíregyházi skanzennek, amiért megtűrték ott a stábot. Fontos az összjáték és a kémia- A film rendezőasszisztense kezdetben azt tanácsolta, hogy anyagi okokból a szentendrei skanzenben forgassunk. Örü­lök, hogy másképpen alakult, ugyanis a Sóstói Múzeumfalu­ban sokkal jobbak az adottsá­gok. Itt a házakhoz kert, udvar, utca is tartozik, ellentétben a szentendrei helyszínnel. Gon­dot egyedül az jelentett, hogy a - főként kárpátaljai - színé­szeinknek nem egyszer már a nap derekán vissza kellett utazniuk a munkahelyükre, a beregszászi Illyés Gyula Ma­gyar Nemzeti Színházba, vagy éppen a budapesti Nemzeti Színházba. S ha már a szereplőkről szó esett, Zsigmond Dezső mindig nagyon büszke a szí­nészeire, különösen az orosz katona „fattyát” megszülő fiatalasszony, Eszter megfor- málójára, Tarpai Viktóriára. Elárulta például, hogy a „kút­ba ugrós” jelenetet is ő csi­nálta végig, holott egy kasz­kadőrt is felfogadtak.- Ez egy komoly, embert próbáló feladat volt. Nem ál­lítom, hogy nem féltünk egy kicsit, ezért is volt jelen végig a kaszkadőr, s a felvétel bizto­sításáról is gondoskodtunk. A jelenet végén megkönnyeb­bülten tapsoltuk meg Viktó­riát, aki ragaszkodott hozzá, hogy az arcával garantálja a jelenet sikerét és hitelessé­gét. Nagyon örülök, hogy vé­gül őt kértem fel a szerep­re, bár több jelentkezőnk is akadt, s a casting legvégén A beszélgetésünk során fény derült arra is, hogy A sátán faty- tya című film készítésével pár­huzamosan Zsigmond Dezső Tisza István miniszterelnök meggyilkolásának körülmé­nyeiről is készített egy filmet 2016-ban. - Ez is inkább egy történelmi film, amely Tisza István korára emlékezik, s az őszirózsás forradalomra, amit is ketten maradtak verseny­ben egy ugyancsak kiváló er­délyi származású budapesti színésznővel. Mivel ez egy kárpátaljai történet, azt akar­tam, hogy kárpátaljai színé­szek is játsszák el. Az volt az érzésem, hogy ha beregszászi színészeket kérek föl, olya­nokat, akik a kijevi iskolát és jobb volna már elfelejteni. Ez tulajdonképpen egy árnyjá­ték, a képkockákon ugyanis konkrét és átvitt értelemben is Herminamező árnyai jelennek meg. Egyébként ma ismét nem könnyű, szinte nem is lehet magyar karakterű filmet készí­teni - tette még hozzá némi ke­serűséggel a hangjában. - Azok a műhelyek - Duna Televízió, az ukrán-orosz színjátszást művelik, az összjáték és a szí­nészek közötti kémiai is a film előnyére válik.- Muszáj lesz még egy kis pénzt összekalapozni, hogy méltóképpen leforgathassuk az aratási és nyári jelenete­ket, illetve hogy az utómunka is tisztességesen alakuljon - árulta el a termékeny alkotó, amikor arról faggattuk, kijön- nek-e a nem éppen hollywoo­di léptékű költségvetésből. Mire minden a helyére kerül- Vannak ígéreteink, s remél­jük, hogy november közepére a bemutató napját is kitűzhet­jük. De addig is sok még a ten­nivaló. Rengeteg apró snitt készült, előfordult, hogy egy jelenetet kilencféleképpen is felvettünk, ami több lehe­tőséget kínál a lehető legtö­kéletesebb végső megformá­láshoz. Ám nem kis munka lesz, hogy mindent a helyé­re tegyünk, nem egyszerű ugyanis kijelölni a leforgatott anyagban a színészi és ope­ratőri értelemben is hasznos pontokat. km-mj Történelmi Film Alapítvány és a néhány stúdió -, amelyek ezt az ügyet korábban felvállalták, mára sajnos megszűntek. S mi­vel a közelmúltban a fennálló mecenatúrától sem én, sem pedig más nem kapott pénzt ilyesmire, a magyar karakter­ről, jellemről, a magyar világ­ról szinte semmilyen film nem készül. Nincsenek magyar karakterű filmek » Példa nélkül a világtörténelemben Nagykátlóban is megemlékeztek a trianoni békediktátumról június 4-én. Az ünnepségen megyei és országgyűlési képvi­selők, valamint a történelmi egyházak képviselői tartottak emlékező beszédet. fotó: janics attila PÁRTHÍREK: © MEGYÉNKBŐL MSZP. - Az elmúlt évek oktatáspolitikájára nem jellemző' a gyermekek jövőjére célként tekintő gondolkodás - mondta keddi sajtótájékoztatóján Jeszenszki András. Az MSZP városi elnöke szerint az elfogadott, és Taigetosz-törvényként elhíresült módosítás újabb bizonysága annak, hogy egy tudatosnak látszó butí- tási folyamat figyelhető meg az országban. - Mintha az lenne a cél, hogy minél többen kiszoruljanak a minőségi oktatásból, szakképzésbe kényszerüljenek és egyre távolodjanak a felsőoktatástól. A törvény azokat a diákokat sújtja, akiknek a leginkább szükségük lenne az esélyegyenlőségre, a segítségre a tanulási zava­raik miatt. A felmentési lehetőségeket egy tollvonással megszüntették, pedig lett volna ntód, hogy a valóban súlyos részképesség-zavarokkal küzdő diákok megőrizhessék a mentességet, miközben kiszűrik a csak kiskapukat keresőket. Ilyen lehetne egy még szigorúbb, akár másodfokú vizsgálat bevezetése is, azon­ban a segítő szándék legkisebb jele sem volt meg a kormányzatban, így a más területen tehetséges tanulók lesznek a törvény valódi áldozatai - mondta. Röviden DIÁKMUNKA BÖRZE. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is várja a diákmunkák után ér­deklődő fiatalokat az Új Nem­zedék Nyíregyházi Közösségi Tér szervezésében megvalósu­ló Diákmunka Börze. A június 9-én 14-17 óra között meg­rendezendő esemény egy or­szágos kezdeményezésnek a része, melynek célja, hogy a di­ákmunkát kereső fiatalok meg­ismerjék a biztonságos - akár iskola mellett is végezhető - munkalehetőségeket és hiteles forrásból kapjanak információt a pénzkereseti lehetőségekről. Egy helyen lesz megtalálható a város és a megye diákmunka közvetítő irodáinak többsége, így a rendezvényre ellátogatok rövid idő alatt képet kaphat­nak az aktuális lehetőségek­ről. A hét folyamán minden megyeszékhelyen szerveznek hasonló Diákmunka börzéket. Tanulságos, hiterősítő volt a zarándoklat A búcsú ünnepi, június 3-ai szentmiséjére százezres tömeg gyűlt össze a csíksomlyói hegynyeregben fotó: mti A búcsú alkalmával százezres tömeg gyűlt össze a csíksomlyói Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregben. NYÍREGYHÁZA, csíksqmlyő. - A Budapestről Csíksomlyóra in­dulók között zarándokoltam én is, a Mezőkövesd melletti Szomolyától egészen Pócspet- riig, közel 200 kilométeren keresztül! - kezdte élménybe­számolóját hűséges előfize­tőnk, Nyári Józsefné, majd így folytatta: - Utunk a Bükk alján, Miskolcon keresztül, a Hegy­alján, Rakamaz és Nyíregyhá­za-Sóstóhegy útvonalon, zö­mében földutakon vezetett.- A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei részeken a Mária-út Idő kell hozzá, hogy helyükre kerüljenek a kavar­gó élmények. NYÁRI JÓZSEFNÉ útjelző kövein szebbnél szebb gondolatok találhatók, köz­tük az egyik Coelho idézet: „Többet ér egy kaland ezer ke­gyelemben és kényelemben eltöltött napnál”. Zarándok­társaim közül ketten megjár­ták már az El Caminót, s töb­ben nem először indultak el a Mária-út teljes vagy egy-egy szakaszán. A gyalogos zarán­doklat velejárója a bedagadt, fájó láb, a vízhólyag, illetve az emelkedőknek és a lejtőknek köszönhetően a belilult kö­röm. Akik már többször meg­tették az utat, azt mondták, csak Máriapócsig nehéz az út, utána már az út viszi őket - idézte fel olvasónk. Köszönöm a sorsnak- A hívők, akik az egyes te­lepülések templomaiban fogadtak bennünket, nem csak vendégül láttak minket, hanem tiszta szívből ígér­ték, hogy imádkoznak majd a Szűzanyához, hogy legyen erőnk végigmenni az úton Csíksomlyóig. Az út számom­ra sokkal nehezebb lett, mint amilyennek reméltem, a ne­gyedik naptól gyötrelmesen nehéz.- Ahogy a puding próbája az evés, úgy az égő tyúkszem okozta fájdalom tökéletesnek mondható megtapasztalásá­hoz „ideális” egy 8 napos há­tizsákos gyalogos zarándoklat a Mária-úton. Még kavarog­nak bennem az élmények, idő kell hozzá, amíg a helyükre kerülnek. A zarándoktársaim­nak, akik a Felvidékről, Szek- szárd, Budapest, Gyöngyös és környékéről, Ináncsról vagy Miskolcról jöttek, azt üze­nem, mégis nagyon köszö­nöm a sorsomnak, hogy köz­ietek zarándokolhattam én is! - zárta a hit megőrzését, a megbékélés és az összetarto­zás fontosságát hangsúlyozó közösségi program után Nyá­ri Józsefné. km-pi <§> Gyásznap és főhajtás A trianoni békediktátumra emlékeztek a Baktalórántházán rendezett XI. Közép-Nyírségi Református Találkozón, ahol Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke tartott emlékező beszédet. fotó: magánarchívum Népi gyógyászat és piócázás Nyíregyházán NYÍREGYHÁZA. Második alka­lommal tart egészségnapot Nyíregyházán a MAG-csoport június 10-én, a Malom utca 30. alatti Mesterképző Középisko­la épületében. A népi gyógyá­szok - Nagy Kristóf, Antalka Attila, Kálmán Zoltán, Szabóné Böbe és Karácsony Marianna - ezúttal is érdekfeszítő előa­dásokkal, hagyományosnak számító gyógymódokkal és kezelésekkel várják a gyógyul­ni vágyókat. Lesz életmód­tanácsadás, csontkovácso­lás, inazás, kenés, piócázás, energetikai- és lelki blokkok oldása. Győri Ildikó, Antalka Attila és Varga Zsuzsanna a piócázásról tart ismertetőt 9.30-tól, bemutatva a mód­szer alkalmazási lehetőségeit, Nagy Kristóf pedig 11.30-tól tart előadást a test-lélek-szel- lem elmérgeződéséről, annak tisztításáról és tisztán tartásá­ról. Konkrét probléma esetén érdemes időpontot egyeztet­ni a 70-944-6995-ös telefon­számon. KM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom