Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-27 / 147. szám
2017. JÚNIUS 27., KEDD KELET Haltára 7 Zenés szerelmi kavarodás Velencében és Nyfcegyházán A közönség a Kottái Róbert rendezte vígjáték minden jelenetét nyílt színi tapssal jutalmazta. Az előadás meghódította a felhőtlen szórakozás híveit fotó: racskó Tibor az irodalom évszázados kliséit.) Tíz perc után tudható, hogy mi lesz a vége - addig azonban van szerelem, ármány, boldogságvágy, félreértés, Pest és Velence. (Sőt: Nyíregyháza.) Továbbá vannak férfiak és nők. S mi több: nők és férfiak. S minő meglepetés: a férfiak nő(k)ről álmodnak. A lányok pedig (főleg holdvilágos éjszakán): királyfiról. S nyilván: hófehér paripán... A siker reményében Koltai Róbert avatott kézzel nyúlt a nyersanyaghoz. Igyekezett kihozni belőle mindent, ami tetszhet a nézőknek. (Elképzelése működött is: a nagyérdemű minden jelenetet nyilt színi tapssal jutalmazott.) A színészek a hatás érdekében nem idegenkedtek az esetenkénti túljátszástól sem. Koltai maga természetesen jelenítette meg a (némileg lökött) magánnyomozókat (Oroszi Tamás, Lipták Péter) felbérelő tápszergyár-igazga- tót, a lányát (Placskó Emese) érdekházasságba kényszeríteni akaró Kelem Félixet. Ügyes partnerei voltak a dramaturgiai szálak össze- és szétbonyolításában a kiváló Gyebnár Csekka, Fila Balázs, Szabó Kristóf, Lehel Kata és Karaivanov Lilla. Az előadók kellemes és tiszta énekhangja, Merétei Tamás mértéktartó, egyben kreatív, viszonylag könnyen telepíthető díszletei, Szeibert Kata jellegzetes jelmezei jól szolgálták a szerelmi kavarodásokból építkező előadást. Az elhangzott slágerekkel a fülemben, egész úton hazafelé azon gondolkodtam, hogy az Eisemann-Szilágyi-opusz- ban valóban minden benne volt, ami szórakoztató. Holdvilág, éjszaka, Lido. Sok hűhó. A sikerért. KARÁDI ZSOLT nyíregyháza. Az idei nyár első szabadtéri előadásaként a nagyérdemű Eisemann Mi- hály-Szilágyi László Én és a kisöcsém című darabját láthatta. (A szakirodalom megosztott abban a tekintetben, hogy a mű operett-e, vagy zenés vígjáték...) A Körúti Színház inkább ez utóbbira szavazott, amikor Koltai Róbert rendezésében műsorra tűzte. Az eredetileg 1934 karácsonyán bemutatott játék átütő sikert aratott: a „felhőtlen szórakozás” híveit akkor egycsapásra meghódította. Csakúgy, mint most. Hófehér paripán A publikum hamar szívébe zárta a bohózati elemekkel tűzdelt komédia szereplőit. Pedig a mese meglehetősen poros, mondhatni: avítt. Amolyan „jól megcsinált színdarab”, átöltözésekkel és szerepcserékkel. Dalokkal, kettősökkel, táncokkal, s persze, happy enddel. (Az Én és a kisöcsém a maga nemében ügyesen megírt móka: ötletesen variálja Új kihívások előtt áll mögöttem, a rengeteg munkát hamarosan a jól megérdemelt pihenés követi. Az elmúlt évben elkezdtem tanítani: a győri Széchenyi István Egyetemen fél évig Ittzes Gergely fuvolaművész tanszakán oktattam, a rendkívül eredményes közös munka pedig megerősített abban, hogy a jövőben a tanítással is feltétlenül foglalkoznom kell. Egyre több magánfelkérés is érkezik hozzám, és ha időm engedi, illetve lesz rá lehetőség, neves fuvolaművészekkel együtt szeretnék mesterkurzust tartani Nyíregyházán, akár egy komolyzenei fesztivál formájában is. Azt hiszem, egy ilyen esemény még inkább fellendítené a város kulturális életet. km A Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja lett Duleba Lívia. Duleba Lívia mögött eredményes Időszak áll FOTÓ: BÖRÖCZ BALÁZS, PILVAX STÚDIÓ regyháza. Remek hírek- 1 számolt be lapunknak a nyíregyházi származású fuvolaművész, Duleba Lívia. A na- í pókban sikeres próbajáték után eldőlt, hogy a következő évadtól a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szóló fuvolása lesz, a munkát szeptemberben kezdi Hamar Zsolt karmester, a zenekar vezetője irányításával.- Tartalmas és eredményekben gazdag év Érkezik a Horváth Margit is szerepel a nagyszabású előadásban. nyíregyháza. A tavalyi év legjobb zenés előadásának választott produkciójával érkezik Nyíregyházára az Expe- riDance: A gyöngyhajú lány balladáját július 1-jén fél kilenctől a nyíregyházi szabadtéri színpadon láthatják az érdeklődők. Megtiszteltetés egy ilyen produkcióban szerepelni . HORVÁTH MARGIT Emlékeket idéző, szép élmény a Városmajorban AJósavárosilrodalmi Kör tagjai rendszeres látogatói voltak a Bencs-villa rendezvényeinek. NYÍREGYHÁZA. A helyszín változott, de a színvonal a régi... - ezzel a véleménnyel távoztunk a Városmajori Művelődési Házból a Cserháti Zsuzsa-emlékest után a napokban. Mi, a Jósavárosi Irodalmi Kör tagjai rendszeres látogatói voltunk a Bencs-villa rendezvényeinek, amelyek a legkülönbözőbb érdeklődésű vendégek igényeit is kielégítették. Fizetős belépők Elkeseredtünk az épület megszokott rendeltetésének megszüntetése miatt, valamint a hír hallatán, hogy talán nem lesz többé az a kultúrköz- pont, amelyet annyira megszerettünk. Hiányzik a változatos program, a családias légkör, a kellemes fogadtatás és Orémusz Maja műsorokat bevezető, összekötő és kísérő beszéde. Örömmel voltunk jelen az új munkahelyén megrendezett Cserháti-esten. A műsor megszervezése, levezetése szép élmény volt, sok emléket idézett fel és számos ismeretlen életrajzi adattal örvendeztetett meg bennünket a szövegeivel, a vetített fotókkal, a bejátszásokkal. A dalok tolmácsolásában Csernák Tibor rutinos zongorajátéka kísérte Zentai Edit énekesnőt. Valamennyiünket elbűvöltek Nagy Mariann képei is, amelyekből a koncert előtt nyílt kiállítás és dr. Szepessy Béla grafikusművész szemléletes megnyitóját is élvezte a közönség. Esetleg attól kesernyés kissé a szánk íze, hogy a fizetős belépőjegyek miatt tudunk majd jelen lenni minden műsoron... További kitartást, energiát kívánunk Majának, munkatársainak, az előadóművészeknek és a leendő vendégeknek. FEKETE ISTVÁNNÁ ÉS BACSKÓ ALBERTNÉ Csernák Tibor és Zentai Edit Idézték fel Cserháti Zsuzsa gazdag életművét fotó: sipeki Péter gyöngyhajú lány Az Omega együttes és az ExperiDance több mint fél évi tervezés és alkotómunka után állította színpadra a darabot, amelyben olyan slágerek csendülnek fel, mint a Trombitás Frédi, a Régi csibészek, az Ezüst eső, a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány... A főszereplők tehát az ExperiDance táncművészei, a kiváló musicalszínészek és a szenzációs Ómega-slágerek, de ami miatt az előadás nekünk, a megyében élőknek különleges: az anya szerepét Horváth Margit, a Móricz Zsig- mond Színház kiváló művésze alakítja. A színésznő lapunknak azt mondta, valójában a mai napig sem tudja, hogy ki ajánlotta be az előadás rendezőjének, Pozsgai Zsoltnak, de az biztos: nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy részt vehet a produkcióban.- Rocker lány voltam, az Omega stílusa nem volt az én világom, ám ahogy most elmélyültem a dalaikban, rájöttem, milyen tartalmasak a szövegeik és mennyire jók a zenéik. Remek dolog egy olyan nagyszabású produkcióban szerepelni, mint amilyen A gyöngyhajú lány balladája, de mivel ehhez hasonló előadásban még nem dolgoztam, van bennem egy kis félsz. Próbálok, gyakorolok, és én magam is nagy izgalommal várom a szombat esti bemutatót - mondta Horváth Margit. km Irodalmi barangolások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 5. rész Vaján összeolvad a múlt és a jelen Vaján kézzelfogható közelségbe kerül a történelem fotó: km-archIv Ezúttal Vaja, Máriapócs és Tiszavasvári emlékei között barangolunk. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Ha Mátészalka környékén autózunk, érdemes letérni a vajai várkastély felé, hogy megcsodáljuk a példásan rendbe hozott épületet és gyűjteményét. Idézzük Móricz Zsigmondot: „A régi Vayak csodálatos kis várkastélyában ma is azon a helyen áll még Zsigmond király gótikus széke, ahol valósággal ült benne, ahol Károlyi Sándor Rákóczi Ferenccel ösz- szejött a nagy találkozóra. ... Itt évszázadok múltja a jelennel érintkezik s összeolvad...” A vajai várkastély megszépülve, megújulva fogadja a látogatót. Most új bejárat épült, s a kastély előtti csodálatos parkban egy közelmúltban átadott szobor is köszönt- a szoborpark kialakítását mintegy ötven esztendeje, 1969-ben kezdték el. Hölgyek a Ura szárnyain A település inkább történelmi múltjáról és várkastélyáról nevezetes, mint irodalmáról. De mindenképp említsük meg, hogy bizony a nagyságos fejedelem is kiváló írónak bizonyult és Vay Ádám verses önéletrajza, amelyet a bécsújhelyi börtönben írt, szintén megállná a helyét irodalmi műként. Mindenképp említsük meg a később élt, tehetséges Vay Sarolta nevét, aki Vay Sándor néven jelentette meg írásait. Férfiruhában járt, kortársai magyar George Sandnak nevezték, az írásai rendkívül népszerűek voltak. A kastélyban az irodalmat, a művészeteket mindig igyekeztek pártfogolni. Az épület déli részében, van egy alkotóház és egy vendégszoba, ahol korábban Nagy Gáspár, Váci Mihály, Végh Antal, Varga Domokos, Molnár Sándor, Mezei Katalin is vendégeskedett, a művésztelepeknek köszönhetően pedig sok szép alkotás örökítette meg a táj szépségeit. Az épület előtt gyönyörű virágok köszöntik a látogatót, a kertben pedig hatalmas hár- sak, tölgyek, juharfélék és a szomorúkőris húszméteres példányai. Ady Endrét is megihlette Közel van Máriapócs, a történelmi Magyarország egyik legnevesebb búcsújáróhelye. A kegyhely több mint 300 éve tölti be hivatását, „hogy a búcsúra érkező, megfáradt, fájdalommal megterhelt, szívében sok szomorúságot hordozó embereket megvigasztalja” és hogy a hitre vigyázzon. A templomot néhány éve felújították, megszépítették. Máriapócs történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18-a, amikor a Magyarországot meglátogató II. János bizánci szertartásé szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. A pápa így emlékezett máriapócsi zarándoklatára: „Ó ez a sok gyerek, az a fiatal egyház: a rengeteg nép”. Máriapócsnak a több évszázados történelme mellett komoly irodalma van. A kegyhely történetét szépirodalmi formában az orosi születésű, később Nagydoboson élő Tar- tallyné Stima Ilona dolgozta fel Ékes virágszál (1946) és Dicsőségbe öltözött (1991) című regényeiben. Ady Endrét is megihlette a zarándokhely. Egy versszak A pócsi Mária című verséből: „Óh, Mária” mindig új-új csapat / Énekel a poros, tarlott mezőkön, / Ezek hozzák magukkal a hitet / S porfelhőben fölöttük ez a nő jön”. Kölcsönzött név A közeli Nyírvasváriban töltötte gyermek- és ifjúkorát Vasvári Pál, Petőfi és Jókai barátja, a márciusi ifjak egyike. Tízéves volt, amikor a családja Nyírvasváriba költözött. Az eredeti neve Fejér volt, a lakóhelyétől kölcsönzött Vasvári nevet írásainak megjelenésekor kezdte használni. Szülőhelye, a Szentmihály és Tiszabüd egyesüléséből létrejött Büd- szentmihály később az ő nevét vette fel, s így lett Tiszavasvári. S lám, a hálás utókor: Zay Anna és Vasvári Pál nevét középiskolák és utcák sora őrzi megyénkben. BODNÁR ISTVÁN