Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-27 / 147. szám

2017. JÚNIUS 27., KEDD KELET Haltára 7 Zenés szerelmi kavarodás Velencében és Nyfcegyházán A közönség a Kottái Ró­bert rendezte vígjáték minden jelenetét nyílt színi tapssal jutalmaz­ta. Az előadás meghódította a felhőtlen szórakozás híveit fotó: racskó Tibor az irodalom évszázados kli­séit.) Tíz perc után tudható, hogy mi lesz a vége - addig azonban van szerelem, ár­mány, boldogságvágy, félreér­tés, Pest és Velence. (Sőt: Nyír­egyháza.) Továbbá vannak férfiak és nők. S mi több: nők és férfiak. S minő meglepetés: a férfiak nő(k)ről álmodnak. A lányok pedig (főleg holdvi­lágos éjszakán): királyfiról. S nyilván: hófehér paripán... A siker reményében Koltai Róbert avatott kézzel nyúlt a nyersanyaghoz. Igye­kezett kihozni belőle min­dent, ami tetszhet a nézők­nek. (Elképzelése működött is: a nagyérdemű minden jelenetet nyilt színi tapssal ju­talmazott.) A színészek a hatás érde­kében nem idegenkedtek az esetenkénti túljátszástól sem. Koltai maga természetesen jelenítette meg a (némileg lökött) magánnyomozókat (Oroszi Tamás, Lipták Péter) felbérelő tápszergyár-igazga- tót, a lányát (Placskó Emese) érdekházasságba kénysze­ríteni akaró Kelem Félixet. Ügyes partnerei voltak a dra­maturgiai szálak össze- és szétbonyolításában a kiváló Gyebnár Csekka, Fila Balázs, Szabó Kristóf, Lehel Kata és Karaivanov Lilla. Az előadók kellemes és tiszta énekhang­ja, Merétei Tamás mértéktar­tó, egyben kreatív, viszonylag könnyen telepíthető díszle­tei, Szeibert Kata jellegzetes jelmezei jól szolgálták a sze­relmi kavarodásokból építke­ző előadást. Az elhangzott slágerekkel a fülemben, egész úton hazafe­lé azon gondolkodtam, hogy az Eisemann-Szilágyi-opusz- ban valóban minden ben­ne volt, ami szórakoztató. Holdvilág, éjszaka, Lido. Sok hűhó. A sikerért. KARÁDI ZSOLT nyíregyháza. Az idei nyár első szabadtéri előadásaként a nagyérdemű Eisemann Mi- hály-Szilágyi László Én és a kisöcsém című darabját lát­hatta. (A szakirodalom meg­osztott abban a tekintetben, hogy a mű operett-e, vagy zenés vígjáték...) A Körúti Színház inkább ez utóbbira szavazott, amikor Koltai Ró­bert rendezésében műsorra tűzte. Az eredetileg 1934 ka­rácsonyán bemutatott játék átütő sikert aratott: a „felhőt­len szórakozás” híveit akkor egycsapásra meghódította. Csakúgy, mint most. Hófehér paripán A publikum hamar szívébe zárta a bohózati elemekkel tűzdelt komédia szereplőit. Pedig a mese meglehetősen poros, mondhatni: avítt. Amo­lyan „jól megcsinált színda­rab”, átöltözésekkel és sze­repcserékkel. Dalokkal, ket­tősökkel, táncokkal, s persze, happy enddel. (Az Én és a kisöcsém a maga nemében ügyesen megírt móka: ötlete­sen variálja Új kihívások előtt áll mögöttem, a rengeteg mun­kát hamarosan a jól megérde­melt pihenés követi. Az elmúlt évben elkezdtem tanítani: a győri Széchenyi István Egyete­men fél évig Ittzes Gergely fu­volaművész tanszakán oktat­tam, a rendkívül eredményes közös munka pedig megerő­sített abban, hogy a jövőben a tanítással is feltétlenül foglal­koznom kell. Egyre több ma­gánfelkérés is érkezik hozzám, és ha időm engedi, illetve lesz rá lehetőség, neves fuvolamű­vészekkel együtt szeretnék mesterkurzust tartani Nyír­egyházán, akár egy komoly­zenei fesztivál formájában is. Azt hiszem, egy ilyen esemény még inkább fellendítené a vá­ros kulturális életet. km A Nemzeti Filharmoni­kus Zenekar tagja lett Duleba Lívia. Duleba Lívia mögött eredményes Időszak áll FOTÓ: BÖRÖCZ BALÁZS, PILVAX STÚDIÓ regyháza. Remek hírek- 1 számolt be lapunknak a nyíregyházi szárma­zású fuvolaművész, Duleba Lívia. A na- í pókban sikeres pró­bajáték után eldőlt, hogy a következő évadtól a Nemzeti Filharmonikus Ze­nekar szóló fuvolása lesz, a munkát szep­temberben kezdi Ha­mar Zsolt karmester, a zenekar vezetője irányításával.- Tartalmas és ered­ményekben gazdag év Érkezik a Horváth Margit is szerepel a nagyszabású előadásban. nyíregyháza. A tavalyi év legjobb zenés előadásának választott produkciójával ér­kezik Nyíregyházára az Expe- riDance: A gyöngyhajú lány balladáját július 1-jén fél ki­lenctől a nyíregyházi szabad­téri színpadon láthatják az ér­deklődők. Megtisztelte­tés egy ilyen produkció­ban szere­pelni . HORVÁTH MARGIT Emlékeket idéző, szép élmény a Városmajorban AJósavárosilrodalmi Kör tagjai rendszeres látogatói voltak a Bencs-villa rendezvé­nyeinek. NYÍREGYHÁZA. A helyszín változott, de a színvonal a régi... - ezzel a véleménnyel távoztunk a Városmajori Mű­velődési Házból a Cserháti Zsuzsa-emlékest után a na­pokban. Mi, a Jósavárosi Iro­dalmi Kör tagjai rendszeres látogatói voltunk a Bencs-vil­la rendezvényeinek, amelyek a legkülönbözőbb érdeklődé­sű vendégek igényeit is kielé­gítették. Fizetős belépők Elkeseredtünk az épület meg­szokott rendeltetésének meg­szüntetése miatt, valamint a hír hallatán, hogy talán nem lesz többé az a kultúrköz- pont, amelyet annyira meg­szerettünk. Hiányzik a vál­tozatos program, a családias légkör, a kellemes fogadtatás és Orémusz Maja műsorokat bevezető, összekötő és kísérő beszéde. Örömmel voltunk jelen az új munkahelyén megrende­zett Cserháti-esten. A műsor megszervezése, levezetése szép élmény volt, sok emlé­ket idézett fel és számos is­meretlen életrajzi adattal ör­vendeztetett meg bennünket a szövegeivel, a vetített fotók­kal, a bejátszásokkal. A dalok tolmácsolásában Csernák Tibor rutinos zongorajátéka kísérte Zentai Edit énekesnőt. Valamennyiünket elbűvöl­tek Nagy Mariann képei is, amelyekből a koncert előtt nyílt kiállítás és dr. Szepessy Béla grafikusművész szem­léletes megnyitóját is élvez­te a közönség. Esetleg attól kesernyés kissé a szánk íze, hogy a fizetős belépőjegyek miatt tudunk majd jelen lenni minden műsoron... További kitartást, energiát kívánunk Majának, munkatársainak, az előadóművészeknek és a le­endő vendégeknek. FEKETE ISTVÁNNÁ ÉS BACSKÓ ALBERTNÉ Csernák Tibor és Zentai Edit Idézték fel Cserháti Zsuzsa gazdag életművét fotó: sipeki Péter gyöngyhajú lány Az Omega együttes és az ExperiDance több mint fél évi tervezés és alkotómunka után állította színpadra a darabot, amelyben olyan slágerek csen­dülnek fel, mint a Trombitás Frédi, a Régi csibészek, az Ezüst eső, a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány... A főszereplők tehát az Ex­periDance táncművészei, a kiváló musicalszínészek és a szenzációs Ómega-slágerek, de ami miatt az előadás ne­künk, a megyében élőknek különleges: az anya szerepét Horváth Margit, a Móricz Zsig- mond Színház kiváló művésze alakítja. A színésznő lapunk­nak azt mondta, valójában a mai napig sem tudja, hogy ki ajánlotta be az előadás rende­zőjének, Pozsgai Zsoltnak, de az biztos: nagy megtisztelte­tésnek tartja, hogy részt vehet a produkcióban.- Rocker lány voltam, az Omega stílusa nem volt az én világom, ám ahogy most elmélyültem a dalaikban, rájöttem, milyen tartalma­sak a szövegeik és mennyire jók a zenéik. Remek dolog egy olyan nagyszabású pro­dukcióban szerepelni, mint amilyen A gyöngyhajú lány balladája, de mivel ehhez ha­sonló előadásban még nem dolgoztam, van bennem egy kis félsz. Próbálok, gyakoro­lok, és én magam is nagy izga­lommal várom a szombat esti bemutatót - mondta Horváth Margit. km Irodalmi barangolások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 5. rész Vaján összeolvad a múlt és a jelen Vaján kézzelfogható közelségbe kerül a történelem fotó: km-archIv Ezúttal Vaja, Máriapócs és Tiszavasvári emlékei között barangolunk. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Ha Mátészalka környékén autó­zunk, érdemes letérni a vajai várkastély felé, hogy megcso­dáljuk a példásan rendbe ho­zott épületet és gyűjteményét. Idézzük Móricz Zsigmondot: „A régi Vayak csodálatos kis várkastélyában ma is azon a helyen áll még Zsigmond ki­rály gótikus széke, ahol való­sággal ült benne, ahol Károlyi Sándor Rákóczi Ferenccel ösz- szejött a nagy találkozóra. ... Itt évszázadok múltja a jelen­nel érintkezik s összeolvad...” A vajai várkastély meg­szépülve, megújulva fogad­ja a látogatót. Most új bejárat épült, s a kastély előtti csodá­latos parkban egy közelmúlt­ban átadott szobor is köszönt- a szoborpark kialakítását mintegy ötven esztendeje, 1969-ben kezdték el. Hölgyek a Ura szárnyain A település inkább történelmi múltjáról és várkastélyáról ne­vezetes, mint irodalmáról. De mindenképp említsük meg, hogy bizony a nagyságos fe­jedelem is kiváló írónak bi­zonyult és Vay Ádám verses önéletrajza, amelyet a bécsúj­helyi börtönben írt, szintén megállná a helyét irodalmi műként. Mindenképp említ­sük meg a később élt, tehetsé­ges Vay Sarolta nevét, aki Vay Sándor néven jelentette meg írásait. Férfiruhában járt, kor­társai magyar George Sandnak nevezték, az írásai rendkívül népszerűek voltak. A kastélyban az irodalmat, a művészeteket mindig igye­keztek pártfogolni. Az épület déli részében, van egy alkotó­ház és egy vendégszoba, ahol korábban Nagy Gáspár, Váci Mihály, Végh Antal, Varga Do­mokos, Molnár Sándor, Mezei Katalin is vendégeskedett, a művésztelepeknek köszön­hetően pedig sok szép alkotás örökítette meg a táj szépsége­it. Az épület előtt gyönyörű virágok köszöntik a látogatót, a kertben pedig hatalmas hár- sak, tölgyek, juharfélék és a szomorúkőris húszméteres példányai. Ady Endrét is megihlette Közel van Máriapócs, a tör­ténelmi Magyarország egyik legnevesebb búcsújáróhelye. A kegyhely több mint 300 éve tölti be hivatását, „hogy a búcsúra érkező, megfáradt, fájdalommal megterhelt, szí­vében sok szomorúságot hor­dozó embereket megvigasztal­ja” és hogy a hitre vigyázzon. A templomot néhány éve felújították, megszépítették. Máriapócs történelmének ki­emelkedő napja 1991. augusz­tus 18-a, amikor a Magyaror­szágot meglátogató II. János bizánci szertartásé szent litur­giát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. A pápa így em­lékezett máriapócsi zarándok­latára: „Ó ez a sok gyerek, az a fiatal egyház: a rengeteg nép”. Máriapócsnak a több év­százados történelme mellett komoly irodalma van. A kegy­hely történetét szépirodalmi formában az orosi születésű, később Nagydoboson élő Tar- tallyné Stima Ilona dolgozta fel Ékes virágszál (1946) és Di­csőségbe öltözött (1991) című regényeiben. Ady Endrét is megihlette a zarándokhely. Egy versszak A pócsi Mária című verséből: „Óh, Mária” ­mindig új-új csapat / Énekel a poros, tarlott mezőkön, / Ezek hozzák magukkal a hitet / S porfelhőben fölöttük ez a nő jön”. Kölcsönzött név A közeli Nyírvasváriban töltöt­te gyermek- és ifjúkorát Vasvá­ri Pál, Petőfi és Jókai barátja, a márciusi ifjak egyike. Tízéves volt, amikor a családja Nyír­vasváriba költözött. Az eredeti neve Fejér volt, a lakóhelyé­től kölcsönzött Vasvári nevet írásainak megjelenésekor kezdte használni. Szülőhelye, a Szentmihály és Tiszabüd egyesüléséből létrejött Büd- szentmihály később az ő nevét vette fel, s így lett Tiszavasvá­ri. S lám, a hálás utókor: Zay Anna és Vasvári Pál nevét kö­zépiskolák és utcák sora őrzi megyénkben. BODNÁR ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom